Én úgy emlékszem, hogy a játszótér a Só utcával szemben volt és talán ma is van a Bástya utca és a Veres Pálné utca sarkán. Ezzel szemben, a Duna felé volt egy kőfalllal bekerített grund.
a múltkor segítettek a Só tér ügyében, hát valószínű, hogy másról lesz itt szó. Talán nem Só tér, hanem Só utca volt. A Só utca és a Szarka utca közötti területen volt egy kis játszótér, lehet hogy erre emlékezett a hölgy. Erről esetleg nincs valahol egy fotó? Nagyon ötülnék neki, mert jómagam sem láttam ezt még soha.
Csak azt tudnám, hogy ki és miért keverte meg az Index Forumok eddig jól működő rendszerét, bár lehet, hogy eme kérdésem nyomán perszona non grata leszek. Másnál is megkeveredett a dolog kb. 10 napja?
Viszont vámosok voltak, dolgoztak. Pl. a Kispestről érkező villamoson is végiggyalogoltak és akinél áru volt (pl. egy tyúk) az helyben fizetett kb. 1-2 fillért.
Nagyapámékhoz évekig minden szerdán Alsónémediből hozta a túrót, tejfölt ugyanaz a Milimári. Előzőleg dédszüleimhez, ugyanabba a házba az ő anyja hozta.
Ezek nem vámszedő (árumegállító) vámházak voltak, hanem az akkor még önálló pénzügyőrség szakaszlaktanyái és területi (körzeti) hivatatalai. Van utalás rájuk a vám- és pénzügyőrség honlapján.
(Pl. az 1927-ben Salgótarjánban azonos célból épült épület ma is a testület működő hivatala.)
Egyszer végigvettük, azt tudom. Én Zuglóra (körvasúti töltés mellett, a Kolozsvár utcában), az Üllői útra (valami garniszálló, szintén a vasúton kívül) és a János kórházra emlékszem.
Előzmény: 1949 április 4-én megalakult a NATO. Utána egyből kiadták a tervezési megbízást. Két vonalterv volt. Az észak-déli jobban tehermentesítette volna a várost, de a kelet-nyugati háború esetén egy lebombázhatatlan átkelést biztosított a Dunán. És 20-30m mélyen máshol is, a relatíve biztonságot nyújtó agyagrétegben.
1949 őszén már folytak az előkészületek. Az, hogy még kész sincsenek a tervek, a kivitelezéshez hiányoznak a gépek, a háttéripar fel sem készült a feladatra, senkit nem izgatott. (1942-ben már voltak a metró vonalát előkészítő próba talajfúrások, csak nem elég mélyek)
1949 dec. 11én hirdették ki az első ötéves tervet.
A minisztertanács előírta hogy 1954-re a Sztálin tér és Népstadion közt legyen kész, majd 55-re a Déli pályaudvarig.
"Negyven Margit-hidat építhetnénk abból az összegből amelyet öt és fél év alatt fel fogunk használni" No komment.
1953 márc 6-án meghalt Sztálin.
1953 júl 4-11-én az MDP-n Nagy Imre, Rákosi beszédében eltúlzottnak jellemzik az 1951-es felfokozott tervvállalásokat.
Augusztusban a Főv. tanács, Orsz. Tervhivatal már meg sem említi a metrót.
Hivatalosan nem szüntették meg az építkezést, csak nem adtak rá pénzt, ami miatt "lelassult" az építkezés. A vegetálás 1955 nyaráig folyt.
A képen az ötéves tervet hirdető tábla az első ötéves tervről szól.
A kép 1950 és 1956 közt szerintem bármikor készülhetett.