Ha a mindkét fél azonos szinten van (családi, érzelmi, időbeosztásbani szempontból), akkor könnyű eltalálni a megfelelő szintet. Ha ez nem stimmel, főleg, ha az egyik fél egyedülálló, akkor akár addig is elmehet a dolog, hogy az embernek gyakorlatilag két családja van. Ebbe mondjuk nagyon rövidtávon bele lehet rokkanni...
Látod, ezt sajnos nem tudom, nekem mindenesetre nem valami nagy. ;)
A hét fogásos vacsihoz mindent egyedül csináltam, a vacsorát megelőző két napon keresztül. Nagyon durva volt, főleg, hogy az előkészítést kivéve minden frissen készült (persze ez alatt az éttermi előkészítési szintet - mise en place - kell érteni), nem volt semmi előre elkészítve és felmelegítve.
Na meg onnan kellene tovább fejlődnie szeretőivé - ahogy mi értelmezzük a szeretői kapcsolatot, meg még néhányan itt - , de a tapasztalat szerint, ez szinte lehetetlen :-(
Valószínű másképp látjuk a világot, én kapásból feltudnék sorolni legalább négy NŐt innen akivel szívesen találkoznék, de engem behetárol a korom, így csak olvasó és szemlélő vagyok. Az igazság az, hogy én már annak is tudok örülni ha a nők jólérzik magukat, ha talán általam, az csak hab lenne a tortán. :-)
/Adri, te anno valami kérdeztél tőlem privát, de azt tudom nem válaszoltam rá.. nem szokásom, de akkor nagy kotyvasz volt körülöttem, szó szerint.. szóval megválaszolnám, ha emlékeznék:))/
Persze ismerek innen pár embert személyesen is, de az egyik sem szeretői vagy szexpartneri kapcsolat. De még ez esetekben sem én küldtem előbb fotót, vagy mutattam meg magam a fb-on :-)
Vannak közöttünk igenis bátor férfiak akik nem félnek "randevúra" menni, sőt meg is merik mutatni magukat, és talán két szónál többet is képesek leírni. (kő kóla?) :-) Lehet, hogy van bennük egy kevés exhibició is, de anélkül, hogy láttatnák megukat csak a gondolatban bízva, vajmi kevés eséllyel indulnának itt a nagy megmérettetésben. Most több nem jut eszembe, pedig végig olvastam az egész topikot. :-) Mindenesetre sok sikert kívánok itt minden boldogságot kereső nőnek, férfinak.
Gondolkodtam a dolgon és így meghalt a tett. :-) Már letettem a voksom, hogy aztán beszkadt alatta a föld, az lehet, hogy rajtam is múlott. Minden esetre míg legalább be nem szakadt, szép emlékkel lettem gazdagabb.
Ez a sült marha nem az a sült marha, elhiheted! :) Ha azt mondom, akár egy kanállal is megeheted...? :)
Nem vagyok nagymenő, de egy időben úgy gondoltam, lesz időm és energiám gasztroblogolni, aztán elmúlt. :) De amit lefotóztam, azt jobbára ki is posztoltam, szóval ezért nem annyira szeretném itt is leközölni. De kajában - is - szeretem a kihívásokat, főztem már 12 főre 7 fogásos menüt egymagam, de az nagyon durva menet volt...