1. Ez nem a Stúdiómagnó magnó topik és a stúdiómagnókban eleve nincs szintmérő, a szint beállítás és ellenőrzés ott a keverő asztalokon történik.
2. a félprofi és kommersz magnók régi tipusaiban lévő szintmérő műszerek valóban deprez elven működő mechanikus szerkezetek, azokban azonban semmiféle "késleltető" megoldás nincs, a késleltetés a vezérlő elektronikában (legtöbbször egy egyszerű tranzisztor, dióda, kondenzátor összeállítás) van megoldva.
3. Ezzel szemben a műszer mágnesének speciális kialakításával a műszer linearitását megszüntetik, a kis szintű jelek láthatóságának érdekében.
4. Skálájuk hossza gyakran rövidebb, mint az egyébb, elektronikus mérésekre használt deprez műszereké.
5. miután ezek a műszerek is egyszerűen feszültséget, ill, ezáltal teljesítményt mérnek, kitérésük egyenes arányban áll a hangerővel.
Nem akarok szélmalomharcot folytatni, és részben igaz az is amit te irsz, de a VU-nak meg a dB-nek valoban nem sok köze van egymáshoz.
A 0 dB definicioja ugy van, ahogy irtad a 1mW-ra vonatkoztatva, de a magnok müszerei, csak nagyon ritkán egyeznek ezzel (annak ellenére, hogy a többségükon van valahol egy hitelesitett 0dB-es szint, ami rendszerint a studio belsö rendszeréhez igazodik (ha ott a 0 dB 1,55V azaz +6dB, akkor ahhoz). A magnok bemérése is általában ezen az egyetlen szinten történik szinusz jellel. Ez azonban abszolut semmit nem mond arrol, hogy milyen hangos a zene vagy a beszéd.
Ezért, ahogy már irtam, az amerikaiak bevezették a VU métert, ami egy Deprez müszer, de speciálisz ballisztikával (nem elektronika), igy a mutato felfelé (majdnem) azonnal követi a jelszintet, de nem esik vissza. Igy az emberi szem aránylag könnyen tudja követni a mozgást, ráadásul a mutató kitérése is nagyobb a megszokott deprez müszereknél (120 fok körül van - ez tünt fel leginkább a magnon) mert ott okvetlenül el kell érni legalább a -20dB + 3 dB kitérési tartományt. Igy azokon igen ritkán fordul elö extra szinskála a fehéren (krémszinün) meg a piroson kivül.
Az europai cuuccokban sokáig sima deprez müszereket használtak, ahol a mutato kitérése 120 fok alatti, gyakran csak 90 fok), és nincs benne semmilyen késleltetés - azaz a mutato jel nélkül azonnal visszazuhan a skála bal sarka felé.
Ezt elektronikával probálták megcsinálni (ha VU szerü kijelzést akartak). A baj az volt, hogy a müszer maga lineáris skáláju (és kis kitérésü), igy nagyon kis tartományban kell tartani a moduláciot - ezért lett a 0 alatti 3 -6 dB tartomány rendszerint sárgával jelölve, hogyha itt mozog a modulácio, akkor kb. egyforma a hangerö is. (Aki már ült keverö pult mögött tudja, hogy milyen nehéz egymástol függetlenül zenét meg beszédet ugy felvenni, hogy azok késöbb egyforma hangerövel szoljanak.)
A PEAK hold funkcio csak késöbb jelent meg, amikor az átviteli láncban olyan dolgok lettek beiktatva, amiket egyszerüen nem volt szabad tulmodulálni. Ebböl a szempontbol a magnoszalag igen igénytelen, hiszen a munkapont is ugy van meghatározva, hogy mikor érnek el a szalagon egy bizonyos szintü torzitást (néhány dB e szint felett nem csinál semmi rosszat, csak az ilyen impulzusok torzitását növeli, amit sokak akár zenei hatásnak is vélnek - mint pl. sok csöves erösitö hangját is jobbnak tartjuk pedig sokkal jobban torzitott). Igy egy analog nagysebességü magnora teljesen felesleges a peak-hold mérés.
Az ilyen sokcsatornás magno müszereit a kutya sem szokta nézni (kivéve a technikusokat, akik beállitgatták a magnot - azokat meg amugy is szinte kizárolag a 0 szint érdekli), meg legfeljebb azt, hogy megy-e rá a jel vagy sem. A hangmérnök a keveröpult müszereit nézi, mert azok vannak a szemügyében és azok mást is tudnak mutatni, mint a magno müszerei. (Ráadásul ezek a magnok mindig a háttérben szoktak menni, vagy akár egy másik helységben a zaj meg a klima miatt.
A VU az a volume unit, és az biza a telefóniában jelent meg legelőbb. Csak az a probléma, hogy hogy semmi többet nem jelent. Amit említettsz, az már egy jóval későbbi szakasza a fejlődésnek. Ma is többféle mérési metődust használnak a kivezérlés megjelenítésére komolyabb berendezések a spektrálistól kezdve a kombinált csúcs és átlagkivezérlésig.
Ami a színeket illeti. Ezek -túl azon, hogy még a klf. "bar" kijelzőknél is jelen vannak - ergonómiai jelentőséggel bírnak, de leginkább a deprez-műszeres megoldásoknál, különösen akkor ha azok mérete korlátozott, ráadásul a számuk is nagy, mint jelen esetben. Nincs olyan ember, aki eccere akár 4 műszer által mutatott értéket precízen fel tud fogni, pláne itt ennél a példánál, ahol ennek eccerre többszöröse van. Na ilyenkor segélnek ezek a számodra nem logikus dolgok. Persze magad is kipróbálhatod, eccere egy tucat fehér hátterű mutatós műszer által kijelzett értéket egy pillantással kiértékelni, de ez nem fog menni.
Azért van a sárga mező, mert a sárga háttér elött jobban láccik a mutató mozgása. A kiértékelés tudat alatti szakasza hatékonyabb ilyenkor. De ez a történet korai szakaszához tartozik, az akkori technikai lehetőségek között ez volt az egyik igéretesnek tűnő verzió.
Ma már a PEAK-HOLD fukció korában ez a moccer a feledés homályába került.
Érdekes amit írsz, ugyanis egy hiteles mérőszalagnál a 0 dB szintű, 1 kHz-es jel esetén, amikor a magnó Line kimenetén az előírt szint mérhető, a beépített műszerek általában a 0 szinten állnak.
A 0 dB (vagy VU) szintet mindig egy pontos vonal jelzi, mert ez elég fontos szint a magno beállitásához. Ezt nem lehet mezövel jelezni.
Az europai magnokon szokott a -3 dB - 0dB tartomány kihangsulyozva lenni (föleg, ha inkább csucsindikátor volt a müszer), az amerikai magnokon ilyesmi nincs.
Akkor lehet, hogy jobb a monitorom, mert én bizony bal oldalon egy zöld mezöt látok, majd egy kis sárga következik és ezután jön a piros. Ilyen egy VU méteren sohasem volt és nincs is értelme.
Ez komoly tévedés. a telefonia 0 dB-le meg a 0 VU egymástol teljesen elválasztando értékek. A (VU) a müszer csillapitására utal, az, hogy 0 dB-en mind a kettö ugyanazt jelenti az (majdnem) véletlen, mert egész másrol van szo. (Amugy az amerikai gépeken a 0 VU az rendszerint +4 dB volt - Europában viszont általában +6 dB). A két müszernek teljesen más a skálája meg a mutato mozgása is. (A VU a hangeröt igyekszik mutatni a ez europai müszerek meg a moduláciot, és a kettö nem ugyanaz).
(Amugy ez örökös vita a mai napig, és a német iskola - amit nálunk is követnek - müszaki szempontbol közeliti meg a kérdést, és mérik a hangot, az amerikai iskola meg inkább a hang tartalmát helyezi elönybe és emiatt igy mérik a hangot - más csillapitásu kijelzökkel. Sajnos a mai napig hallhato, hogy 2 egyformán 0 dB-re modulált hang nem egyforma hangerejü, és rohannak az emberek a hangeröszabályzokhoz lehalkitani vagy erösiteni a hangot. Ez hallhatod a TV-ken stb, de a lemezeken meg a szalagokon is.
Elnézést, hogy beledumálok, de az én monitoromon (CRT és nem egy csúcs) tökéletesen látható a 0 dB-ig terjedő zöld mező, majd az e fölötti piros mező (ha egyáltalán van ennek jelentősége).
Kicsi tévedésbe vagy. Lehet rajta akármilyen mező, lehet kármilyen színű, egy ami fix (régen!!!) 600ohmon 1 kHz színusszal megküldve 1 mW-on a skálamutató "0" értéket mutasson a skálán. Hisz a neve is ez, "Volume Unit" A telefóniáből vettük át, később, a 60 évek elején kiegészültek a meghatározó paraméterek, úgy mint fel és lefutási értékek (milisec. értékben).
Biztos lehetsz benne, hogy rendes, decibelskála is van rajt.
A VU métereken nincs zöld meg sárga mezö, és a kitérés felbontása is egy kicsit más (csak a 3 plusz dB szokott piros lenni), és az a tartomány kevesebb mint a skála 1/3-a.
Az biztos hogy szép munka, bárki csinálta, söt ha még valoban össze is kombinálta több gyár megoldásait (Ampex fejegység, ?? mechanika, saját elektronika meg távvezérlés - mert ha jol látom mozgato gombok sincsenek rajta) akkor le a kalappal a készitöje elött.
Ami viszont még feltünt - hátul a két cséve között van egy kör alaku számlálo (ha az, az?) - ami nagyon hasonlit egy STM (ML) ledes számlálo egységre. Egy nyugati magnon ilyesmit és ott elhelyezve, még nem láttam....(szerintem nagyon hülye helyen van a kezelö számára).
Nos, hogy gyári-e azt én nem tudom, kicsit sasolgattam ezeket a műxereket, de ezek bia VU-k, csak fekete xámlaposak, és kívülről xereltek... De amúgy tényleg ámátőrnek néz ki, de ahoz képest böcsületesen meg van csinálva.
A fejtakaron ott az AMPEX felirat, de egy amerikai cég sohasem használt ilyen tipusu müszereket (ök a VU méterre esküdtek, ezek meg nem azok).
Továbbá a tengerentulon nem volt nagyon szokás a szalagstabilizálo (az a két vastag görgö a széleken) használata. Az AMPEX inkább az elektronikába bizott. (8 évig gondoztam 2 darab MM1100-st meg vagy tiz AG keskenyebb szalagu magnot 2-8 sávost).
Én nagyon ugy látom, hogy itt valamilyen öszvérrel van dolgunk (a fejegység AMPEX, de minden más nem annyira....)
