A melegített vizű külső itatóra utaltam. Télen a méhcsalád a víz szükségletét a lecsapódó vízpára is fedezi. Az itatókat elég az első kirepülésekkel egyidejűleg indítani. A melegvizű itatókat szivesebben látogatják a méhek, így kevésbé fognak ledermedni, kevesebb pusztul el. Télen békén kell hagyni őket, egyedüli dolga a méhésznek, a nyugalmuk biztosítása, úgy mint rágcsálóktól, madaraktól. megvédeni. Télen nem turkájuk a méheket! kb október közepétől február közepéig , az adott időjáráshoz igazodva.
Szia! Csatlakozom az előttem szólóhoz, Amivel ki egészíteném, nagyon jó hatással van a kora tavaszi meleg vizes itatás. a méh családra. Minél közelebb legyen az tató, a fészekhez.A Tavasz nálnuk a fiasítás meg indulását jelenti, vagyis íjanuár vége felé, már nem árt adni nekik .Természetesen ezt jól elő kell készíteni.Olyan itatót kell választani amihez a méhek könnyen hozzá férnek, nem hűl le benn a folyadék,Nem utolsó sorban zajtalanul lehet után tölteni. A leolcsóbb a légfékes belső itató, amit a fészekere lehet helyezni. Terméaszetsen jól szigetelve. Ez egy befőttes üveg pár kis lyukakkal a tetején.Létezik gyári hasonló etető is.Amit a menekülőtérbe kell heylezni.A felső takarás szerepét is betölti.Ilyen Pl feend pool, etetők.
Nálunk a sokfajta kaptár miat nincsenek elterjedve. A külföldi lapokban kutakodj.
Nekem itatással kapcsolatban merült fel a kérdés hogy a méheknek milyen vízhőmérséklet a megfelelőbb? Érdemes langyos vizet adni nekik tavasszal ősszel? Még a nyári melegben is, vagy esetleg nyáron nagy melegben ők is jobban örülnek a hideg víznek? Vagy különösebben ne foglalkozzak a vízhőmérséklettel?
Az OMME oldalán apróhirdetésekben, nézz körül, ott több műlépes hirdetése található. A viasz eladáshoz viszont szokták kérni az őstermelőit, na most ez akár ördögi kör is ebben az esetben. Mert hivatalosan viasz bármilyen formában, elméletileg nekik adható el.
A lépek kiolvasztása egyszerű de a viasz kinyerése már nem, mert a sejtekben lévő bábingek szivacsként viselkednek, ezért speciális eljárást kell alkalmazni, préselés, illetve centrifugázás. Eszköz és gyakorlat hányában nem ajánlom az olvasztást, mert a végén a kukában fog kikötni az egész olvadék, Viszont kivágva a kereretekből, viaszfeldolgozó műlépesek megveszik olvasztás nélkül is. Egyébként sok kezdő méhész sem tudja, hogy tilos a kiéppített keretek vétele, eladása ugyan is elősegíti a fertőző méhbetegségek terjedését. Viszont ha, össze van darabolva, már jogilag is (ha nem változott) eladható bárkinek, mert újra feldolgozásra kerül, amely során fertőtlenítik. Sokáig nem tartogathatók ezek a lépek mert a viaszmoly megeszi.
Köszönöm! Hasznos információkat kaptam! Sokat segített! A teli keretek eladásának tiltásáról nem is tudtam, bár beolvaszta egyszerűbb lesz továbbadni rajta talán.
Szakkönyvről, jegyzetről nem tudok, csupán 92-93-95 - 2000-2004-es évekből maradt meg MÉHÉSZET újság 30-40 db, de ez gondolom nem képvisel külön nagy értéket, így ezeket egyik vásárlónak továbbadom.
Szia! Az üres kereteket égesd el,a pergetőt esetleg gyűjtő elviheti. 5-10 000 ft.-nél nem adnak érte többet. Esetleg kínáld fel a A Gödöllői méhész múzeumnak.A lépalapnak most 2500-3000 Ft/ Kg az ára.A kiépítet kereteket csak beolvaztva lehet el adni. Hivatalosan. Ekkor az ára meg egyezik a lép alapéval.A múanyag kaptárt is olyan 10 000Ft .-ért el lehet adni.A füstölők az eggyik majdnem új, értük is lehet kérni olyan 3-4 000Ft.-ot.
Valamilyen szakkönyv nem mardt véletlenül, eetleg méhésznapló?A régi méhész újágokat se dobáld ki.Ezek nekünk méhészeknek nagy kincs.Másnak értéktelenlom. Irány a méh telep gondolják.
Szia! Azt hiszem mindenben egyetértek veled.Úgy gondolom, A vissza lépés a köpü, vagy a kas lenne. A múzeumról röviden csak annyit, hogy egy fiatal agikis méhészkolegának rajzoltam le.Azt az NB 24.-est amit tapaszatalatom most a legjobbnak ítélt. Ő kérdezte hogy ha elkészíti el viheti e oda egy példányát.
Bizony a tavasz a legfontosabb a méh család életében. Azt írták a nagyok, hogy a rossz tavasz nagyon visza veti a méh család életét, fejlődését. Bizony ez az év is meg mutatta, menyire fontos a jó tavasz.
It nálunk a Duna jobb partján már februárban "jó"hordásvan hóvirágból, és a többi ártéri kora tavaszi virágból.Szóval nálam kis kánaán van egész akácig. Jó időjárás esetén. Viszont ahol nincsenek kora tavaszi virágok, ott jó egy hónap a lemaradás. külső jó hordásig.
Egy szöszeneta rajokhoz. Nálam 3 keretesekre készülnek.Nem tervezek nagy szaporítást, csak az anyákat pótlom velük. A jó tulajdonságú felesleg, a szaporulat.Különleges bánásmódban nem részesíttem őket.Ahogy nőnek úgy kapják a kerteket.Nálam is alegfontoabb, hpgy telelő képesek legenek, az ettől kisebbeknek meg van pecsételve a sora.Nem bánom azért, ha adnak egykis mézet is.
Az előzőkhez még kiegésszítésnek, az hogy a méh családok hány kereten vannak éppen a tavaszi fejlődés során, nem csak az anya, vagy a kaptár, illetve a méhészen múlik. Nem méhészkedünk egyforma időjárási, és egyforma méhlegelővel, lehetőséggel. Ezért az ilyen összehasonlítások, félrevezetők lehetnek. A különböző méhfajták sem egyformán fejlődnek.
Persze hogy igyekszem Krajnait tartani, de aztán ezek hogy hogyan párzanak el ebben a nagy méh sűrűségben az már egy más dolog.
Viszont mint termelő méhész, egyetlen dolog érdekel a jó mézellő képesség. Ebben benne van minden, ha ezt tudja. A többi kívánalmak is megvalósulnak. Nem fogok sem kubitális indexet, sem szipókát méregetni. A telehordók számítanak.
Az akácon avagy utánna, alkotott rajok fejlődésére, igencsak hatással van az adott vidék hordási adottsága, avagy mennyire hajlandó a cukros zsákba nyúlni a méhész. (Nekem többnyire csak annyi az elvárásom hogy betelelhetőek legyenek. Nem készítem őket túl erősre, mivel a donor családnak viszont termelnie kell!) Ez évente is változó, erőssen függ az eső mennyiségétől, Az ezüstfűz , és a gyalogakác után akár több mint hónapos szünet is lehet ez a napraforgó vetések vetési idejétől függ. ha belvizes volt a tavasz akkor még június elején is vetik, mint idén. Tavaly meg minél korábban igyekeztek a még talajban lévő kevés nedvesség kihasználása végett a vetést elvégezni. Így már július elsőnapjaiban már lepergettük a napraforgót, idén meg több mint egy hónappal később. A későbbi vetések, az az augusztusi nyíllásúak most nem igazán mézeltek bár jártak a méhek de igen kicsi eredménnyel. Máskor még a szeptemberi virágzás is szépen mézelt.
Mind ezeket csak azért irtam, hogy a körülmények mennyire mások lehetnek még egy adott hellyen, is nem hogy az ország egy másik szegletében.
(A másik a napraforgó adott mézelése, sajnos egyre többször nem mézel. Volt eset amikor hiába voltak az egymást követő nyílású táblák száz hektár számra. az ideális körülmények ellenére sem volt gyarapodás több mint 1.5-1.75 naponta. Inkább tökvirágra jártak. de ez egy másik fejezet)
Szia, Cirkusz01 ! Nem értelek ezzel a NB24 témával Nem hogy készítenék, hiszen volt abból nekem nem is kevés, vettem is készítettem is, de az idő nem múlik el nyomtalan. Ezeket már nem javítgattam átszabtam NB 15-ös méretűre, amit lehetett, amit nem, az meg a kályhában fűtötte a műhelyt. Visszafelé nem akarok haladni. Azt a múzeum témát nem értem.
Nekem nincs teherautóm, fuvarozóval megyünk vándorolni. Gondolkodtam teherautó vásárlásán, de nincs csak B kategóriás jogsim és nem is lehet C. A 3,5 tonnás meg kicsi, jó sokat kellene oda vissza jojózni vele.
Én sem a mézhozam növelése, hanem a könnyebb mézelvétel miatt gondolkodom rakodóban. Egyébként tökéletes lenne az NB 15, környékünkön sok méhész használja, és a 18-ast (az is csak 3 kerettel több).
Egyébként, 24-esben volt már akácon olyan méhcsaládom amely, a télen két összemászott család volt így a választót kivettem, maradt ott szabadon keret rendesen még akác végén is. nem tudok pontos adatot mondani, mert ez kb 2005-ben lehetett talán.
Szia! Na most akkor újra próbálkozom. Azt írtam, hogy két hordásközt nem nehéz a harmadik fiók.Vagyis napraforgóig nem kell nehéz fiókokat emelgetni.
Vándorolninem tudok messzire, mert nincs elég logisztikám.
A 12 keret az épp 9 NB.-nek felel meg.Vagyis nálam a fészek az 18 NB méretű.
nem améz miatt váltottam Hunorra. A gyorsabb méz elvétel, és a könyebb keretek
Azért próbld ki a Jó öreg NB 24.-est. A telelő létszám 8-12 keret legyen. Inkább a több.
A kijárók alul, és középen legyenek. Ha gondolod küldök rőla egy rajzot is.Igyekezz azért az elkészítésével, mert igérték hogy elkészítve elviszik Gödöllőre a múzeumba.
Szia! Azt írod, nem vándorolsz és könnyű a harmadik fiók napraforgón....Szóval ha nem muszály, akkor én sem vándorlok, mert nem a vándorlás hanem a méz, a cél. Tehát ha megfelelő nagyságú vetésterület akad 2,5 Km sugarú körön belül akkor már nem szükséges települni. Bár lehet hogy picit kevesebb a produktum de, nincs rakodás, fuvar költség, és a saját telephely "kényelme sem utolsó szempont.
A következő a helyzet, NB 15 keretes kaptár könnyedén"benyel" 40kg mézet ez lepergetés utáni visszamért adat volt,( ez egy átlagos tarmelő család)
KB 20 hunor tesz ki 15 NB keretet. Ott már 70-80 Kg mért gyarapodás esetén töltenék meg mézzel a harmadikat. Én nem tudom hogy ez lehetséges-e.
Természetesen álományi szinten azért nem volt ilyen szép az eredmény. Sok gyenge családom volt.
Az 15-ös kaptárral simán lehet 30 kg feletti efektív átlagot hozni akácon is. Na ez nem az utóbbi két év története.
Szia! Nekem 12 keretesek akaptárjaim. A termelőknek 3 fiókja van. A telet két fiókon töltik.Alul a keretek lazán vannak, felül középre erősen szűkítve.A kijáró alul van egészévben. tervezek ugyan kijárókat minden fiókra, de még nem készültek el.
A tavasz szokványos fészek bővítésekkel telik. Amikor fent megtelt minden néppel és már a nép le lóg az alső fiókba akkor fejlesztek le felé.Az épp kelő fiasítás kerül alulra. Mézes keretekkel takarva.A helyüket először méz koszorús keretekkel pótlom, ha már nincs, akkor petézni valóval. Amikor kérik kapják a műlépet , pont úgy mint másik rendszerben. A fészekbe kerül az első műlép, nem a szélére. Repcére már kétfiókosoik a termelők. Akácra rendezéskor kerül be az anya rács Az anya alulmarad. Én őrősi mődszerével rendezem a fészket.Kicsit át alakítva ugyan. Vagyis fele műlép, fele meg szűz.A két szélén mézeskeretek vannak. Minden fiók ban a szélső keretek mézesek.Főleg abban amelyikben a fiasítás van. Akácon a második fiókban, napraforgónál a harmadik fiókban . Hordás szünetben az anya két fiókot kap. Az anyarács a második fiókon van. Mivel én még nem vándorlok így a legfelsőfiók nem nagyon nehéz.A kétfiókos fészekben felül vannak anyílt fiasok, alul, meg a kelők.
Napraforgó után az anya ismét két fiókon dolgozik.Még 2-3 belelehet rángatni a fészek bővítésbe, de amikor már nem hajlandó akkor zömítem. Minden telelésre alkalmas keret felülre kerül. Alulra teszem a viklágos, és a selejtezésre váró kerteket. Ahogy ürülnek , és esik össze a család úgy veszem el tólük.
Szia! A nincs még kész azt jelnti, hogy a higiénikus alj ugyan kész, de a rosta szövetek amik alulra kerülnek még nem készültek el. Ez egy taposóból és tőle lejjebb 3.5 cm.-re egy másik sűrűbb rács lessz. A kaptáralja most 12 mm.-es OSB lap.Ami szépen könnyedén ki húzható. Ami még nem készült el az a belső etető-itató. Több variáción is gondolkodok. Na, meg a felhajható feljáró. Ami szintén a kaptár rézét képezi majd.
Ezek nélkül is jól dolgozik.Most 62 család lak ilyen kaptárt.Van még 4 db feles családom is ők hasonló rendszerű kaptárban vannak el szállásolva.
Az anyatartalékolóim 10 kertes Hunor kaptárak , végül is. Az alja teljesen nyitva. A hibáj a kicsinysége.Kell hozzá miniomum egy fiók még.
Az anyatartalékolóim 3 keretesre készülnek.Amikor még zömmel NB voltak akkor is ekkorára készítettem őket. Az akácra berendezéskor , azokból a keretkből amikből kiklet méhek már nem vesznek részt a termelésben.Épp kelő bölcsővel.
A fiatal anyák egésznapraforgóig dogozhatnak, jó nagy kereteken. Amikor szükséges tűzdelek.Ekkor már jól látszanak a különbségek.
Az így készült rajok jó évben már 24 Hunor kereten dolgoznak.Termézetesen a jók.
A kis pároztatókkal az volt a bajom, hogy nem voltak önállóak. A kisebb kaptárakat meg gyorsan kinővi a fiatal anya, akit egy elég fiatal állomány hajt.Ráadásul a különbségek is nehezen észre vehetók.Ezért készítettem egy könnyű kis pároztatót, amit akár egyedül is tudok mozgatni, és képes vagyok átrakás nélkül bővíteni.
Szivesen venném, ha röviden is de, néhány álltalad szubjektíve fontosnak tartott, hunoros termelés sarkalatos pontjairól írnál.
Én csak, pár szezonban használtam Hunor kaptárat "kakukk tojásként" gyakorlatilag "fekvőként" kezelve. (Nem használtam anyarácsot, sem szöktetőt) Mivel a fiókok deszkái a tér minden irányába csavarodtak vetemedtek vályúsodtak. A további gyártás, hellyett ezeket is leselejteztem. Arra emlékszem hogy repcén, nagyon szépen kiépítettek egy komplett fiókot, akár alulra raktam, akár a fészek tetejére. Akácon már kicsit biztatni kellett átfüggesztéssel őket. Én egy fészek, és egy méztéri fiókot használtam.
Kezeléskor ömlöttek a méhek a kaptár oldalán, több anya is odaveszett, az alsó kijáró télen többször eljegesedett, főleg mivel egérrácsnak aluanyarácsot használtam, a végén már inkább a fiókokra is készítettem pótlólag, telelés céljából kijárót, Ez így megoldódott.
Az akácon idén szépen ott ragadtunk, mivel várnunk kellett a méz érlelésére, majd a jó illetve a jobb időre mert hideg és esős napok végtelen sora követkeszett. Ha ha- zahozom, akkor nemlett volna tiszta akácmézem. Mert belehordják az ezüstfűz, és gyalogakác nektárját. Sőt ha megszállítja az ember (így már jártam) akkor még mennyiségi veszteség is van. Na ez sem lett volna jó ha az 50% os eredmény tovább csappan. Itthon az esős időben egyébként is járhatatlanok az agyagos földutak. Így sikeredett, hogy talán a legrövidebb virágzású esztendőben töltöttük a leghosszabb időt az akácon. Természetesen meglett a kívánt minőségű méz ha kevés is. Amelyre nem szégyenlem, a nevem ráírni.
Talán rakodó rendszerrel könnyebb és gyorsabb lett volna a pergetés abban a kevés jó időben amely még adott volt.
Szia ezt nem egésszen tudom értelmezni, "hogy nincs még kész, de jól vizsgázott" ?Ezt úgy kell értenem, hogy van már betelepített ilyen kaptárad, de még nem a végleges, ez a kisérleti darab amely további fejlesztésre szorul?
Anyanevelést, pontosabban a pároztatást ma már kizárólag kiskeretes (12x10 cm-es lépfelületű 2db keret) pároztatókat használok. Nagykeretes pároztatók rengeteg népet emésztenének fel. Csak 20db anya esetén is, minimum 40db keret méhekkel. Ez nem járható út. Anyákat nem tartalékolok, pontosabban arra törekszem hogy a napraforgó után is legyen még néhány új anya a pároztatókban.
A pergetés,illetve a mézelvétel gyorsítását szeretném megoldani. Tehát a szöktetés l és a sugaras pergető alkalmazásának a lehetőségére gondoltam. A hunoros termelésről szívesen olvasnék bármit
Szia! Értem amit írsz. Esetleg a rakodó elkészítésénben tudok segyteni csak szólj.A Hunorom is saját tervezésű egyedi. A gyári amiról koppintottam az nem volt jó . Kissé átalakítottam.Még nincs kész, de már látom a végét. Jól vizsgázott.Pont úgy ahogy az anyanevelő tartaklékolóim is.Hozták az a "hibát"Amire gondoltam.Vagyis kell hozzájuk fiók is.Atzért, hogy az anya tovább lehessen bent a megszorulás veszélye nélkül.
Amostani termeló kaptárjaimra 3 éve áltam át.Előtte pár év kisérletezés folyt.Tipus, keretszám.Szóval mindenból volt pár darab.Lassan szűkyítve a kört, A legjobbnak itélt maradt meg.Több lépcsőben fejlszetve NB ről Hunorra.épp az idén vettem ki selejtezésre az akkor szépen kiépített átszabott szűzlépeket.
Nem bántam meg, de azért ha öreg keszek visszatérek ehhez a jól bevált rendszerhez.Vagy valamilyen hasonló nagyságú kaptárhoz.Balog Bálint , vagy gondolok itt a Debrecenire, vagy a Dupla Hunorra.Ezekről csak olvastam.A gyakorlatba nem ismerem őket. Na de ez ajövő zenélye.
Sziasztok! Egyet értek az előttem szólóval.Bár nem csak a vaniliás cukor jó erre. Bármilyen olyan folyadék aminek erős az illata. megfelel Az épp aktuális "gyógyszreket" szoktam alkamazni a család egyesítésénél. Csak nem etetve, hanem spriccelve.
Eleinte Nonost, méhpatikát használtam. Ma már csak fehér üröm Ló soskát, egy kis foghagyímával kiegészítve.Nem árt bele az alma ecetsem.
Amenyiben idegenkedsz ettől a módszertől, akkor az anyátlant zsongasd be az anyáshoz.
Este szűrkületben. Kis csatornát szoktam készíteni a lerázott családnak karton papírból.Ahova lerázom ott jól szét terítem.A feljáró mellé is teszek oldalat. Irányítva a zsongatást.A fogadót is megfüstölöm. A zsongatottat kétszer erősen. Nem árt, ha le is vannak kicsit spriccelve. A kaptár elé rázd őket. Rövidesen meg indul a menet.Seprüvel gyorsíthatod az indulást. Csak finoman.Kis pöffentésekkel szépen lehet őket irányítani.
Semmi! De viszont 1 hétig ne zavard őket, semmi kíváncsiskodás nehogy közrefogják az anyát. Még az is nagyon fontos, hogy némi hordás szükségeltetik, ez már csak azért hogy nehogy rablást okozz. Ezzel a módszerrel szoktam anyásítani is, kizárólagosan. Akár az anyát is belehet így adn egyedül is, ha levan spriccelve permetezve a nép alaposan vanílliás vízzel. Az anyát is bepermetezem és egyszerűen beteszem a kaptárba. Vagy akár a pároztató népével eggyütt is. Az anyátlan családtól minden bölcsőt és bölcső kezdeményt elkell távolítani kivételnélkül. és már srpitcelhetjük is őket. Ne hagyd ki a kaptárfalán, alján lévőket sem!
Soha nem ölték meg az így beadott anyákat! Az anya rögtön petézhet ez is nagy előny. Viszont arról azért, meg kell győződni hogy valóban anyátlanok-e, mert a pete hiánya nem minden esetben jelenti azt. Ha kikelt pót vagy, váltóbölcsőt találsz nagy valószínűséggel, van párzatlan anya a kaptárban. Ekkor többnyire nyugodt a család.
Nyilván ilyen esetekben nem leszz eredményes a művelet.
Természetese ilyenkor még bőven lehet, az erőssebb de anyátlan családot vanilliáscukros vízzel lepermetezni, és ehhez tenni az anyás gyengébbett. Azt is előtte permetezni, egyszagúvá tenni. Ez 100%-os módszer.
Erre a célra alkalmas a virágpermetező, 1 liter vízhez 2 db vanillás cukrot ajánlatos keverni.
Kiegészítés, magyarázat az alltalam tervezett kaptárak témában. A fejlesztésem egy könnyű, és olcsón gyorsan, ipari gépek nélkül, akár nagyobb sorozatban gyártható kaptárra irányult. Amely használatában is több előnyt nyújt. De mivel a méhészenként is, akár eltérőek egy kaptár tulajdonságának pioritásai. Ezért óvakodom, a szélesebb körben való terjesztésztől bemutatástól. Továbbá nem kívánom segíteni, az amúgy is extrém méh sűrűséget az országban. Valamint. a felesleges ostoba támadásoknak sem akarom magam kitenni.
Például ahogyan, szinte minden napos a másik fórumon, az egymás piszkálása. (Néhány hang adó, dominanciára törekvő emberke, és szellemi maszturbálók, trollok,1-2 éve méhészkedők pofátlan beszólásai.jó voltából) Arra késztettek hogy már nem is olvasom már azt a fórumot.
Nem, akarok megfelelni "Velencei" úr önkényeses vállalt fórum felügyelő kényszer képzeteinek. Sem más, zeneszerzők neve alatt írogotó hegyi betyároknak
Szia! A méhészetem apránként, fejlesztgettem. Ha volt egy kis pénz amit nélkülözni tudtunk, havonta akkor irány a fatelep deszkáért, kaptárnak. néhány darabonként készítettem a kaptárakat. Kéziszerszámokkal, még a gyalulás is így történt ez volt a kezdet....A pergetőtől a füstölőig mindent sajátmagam készítettem.
Volt természetesen, az ismeretségi körünkben több tapasztalt méhész. De gyakorlatilag inkább önállóan ismerkedtünk a szakma rejtelmeivel.
A teleltetésekkel soha nem volt bajom, mindíg mind áttelelt, nem igazán voltak nagy gondok a kezdés éveiben. Így semmi nem vette el a kedvem a méhészkedéstől. Nagyon jó évek voltak. Még az akác is vonalban bejött , többször is kétszer is pergetni kellett egy akácon.
Most, bár nem önszántamból de a méhészkedés a fő foglalkozásom. Így már komoly következménye van minden lépésnek.
A hunor kaptárak sem állnak távol tőlem. Volt néhány ilyenem is van benne fantázia de a beleépített faanyag gyenge minősége miatt felszámoltam ezeket, orrán-száján őmlottek a méhek. Így rengeteg nyűg volt velük.
Mint ahogyan említettem saját tervezésű és gyártási technológíájú kaptárakat készítettem, nem reklámozom, (Magagyarországon élünk) saját célra fejlesztettem ezeket az extra könnyű kaptárakat. De, segítettem már hasonló úton járó méhészeknek.
Most egy rakodó rendszer tervezésén gondolkodom, ez még most csak szándék szinten létezik. Míg az előzőt már tíz éve termelésben használlom.
Szia! A méhészetet én úgy örökoltem. Minden kaptárban egy anya volt. Sajnos az anya cseréket ne tudom hogyan csinálta az öreg. Az anya nevelésből enngem kihagytak.Igaz a méhészkedés annyiból állt a számomra, hogy biztonsággakl meg tudtam fogni a keretet, és nem dobtam el ha megszúrt egy méh. Akkoriban ritka volt, hogy percenként nem kaptam csípést.
Szóval amikor egyedül maradtam, akkor a nulla alól kezdtem. Az első télen minden rámhagyott család elpusztult. ma már tudom mik votak a hibák. Főleg Báró Ambrózi Bélát okolhatom. Az ő tanácsára tettem amit tettem.Szóval semmit. Az őrősi féle biblia megtalálása után már sokkal jobb volt.Faluba Zoltán: A mit hogyan miért a méhésztben volt a másiik nagy segítőm.Mivel az itteni méhészek csak a kocsmában voltak száj hősök. A konkrét kérdésre csak szét táráták a kezüket.
Szóval nekem évekig tök természetes volt, hogy egy család be lakja a nagy kaptárt.Voltak ugyan kisérleteim a két anyás kaptárról, de lassan lemondtam róluk. Az anya nevelő tartalékolóim is egy anyára vannak kitalálva.Épp a sok macera és többlet munka miatt.
Azért is lettem Hunoros. Ráadásul 12 keretssel dolgozok, hogy miél jobban elő jöjjenek az anya tuljdonságai. A nagy fekvőt is ezért szerettem. Tavasszal öröm volt nézni a hetente berakott keretek befiasítását.Áprilistól meg csak úgy dölt ki a népAhogy Őrősitől olvastam.A fészket is ő utána pakolgattam. Azt is hozá kell tennem, hogy ami a fészekrendezéskor kimarad a fészekből az jelölve megy a léptárolóba.Nem pergetőbe.Tavasszal a zömmel kelő léputcákba tűzdelem.Felkarcolás nékül.Lehetőleg melegen.A következő hétem televan fiasítással, sőt a mellete lévő is, mert ahogy kellnek az anya ott is marad. Szerencsére nem hallomásból tanultam. Tudok valakire hívatkozni.Bár az a baj,sokszor nem emlékszem kinél olvastam. Nem elég saját magamra hivatkozni.
