Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Üdvözlöm Lajos-bá! Ne haragudjon hogy így szólítom ,de higgye el tiszteletből teszem. 3 tojáshoz szoktam tenni egy jó közepes sárgarépát,egy evőkanál mákot egy kávéskanál porított tojáshéjport.Ehhez teszek állagtól függő mennyiségben rovarevő madaraknak készült szárított rovarokból álló keveréket ,hogy morzsalékos legyen.Egyszer tenyészidőszak közben próbáltam a "rovarport" helyettesíteni orlux mézes, tojásos eleséggel ,mert nem akartam utazgatni a porért ,de az új keverékhez hozzá sem nyúlt a tojóim fele ,inkább csak csírázott és száraz magokkal etettek. Muszáj volt nyakamba venni a várost hétköznap hogy helyreálljon a világ rendje.Úgyhogy most kell beállítanom a végleges összetételt, nehogy megint póruljárjak.Meg persze kapnak hetente kétszer orlux ferti-vit-et az ivóvízbe meg egyszer csíráztatott magot. Meg persze az ásványi anyag amit lejjebb írtam ,és néha tyúkhúr ,saláta. Röviden ez a technológiám. Az olívaolaj jó ötletnek tűnik ezért bátorkodtam tanácsot kérni. Válaszát előre is köszönöm. Üdv!
A lexikonban 16 oldalon cc. 50 szócikk foglalkozik a tollal, s kereszthivatkozások révén további nagyon sok információ áll az olvasó rendelkezésére.
Ami a tollazat foszfortartalmát illeti, azt nem tudom megerősíteni:
toll anyaga: a toll szarunak tekinthető.
Fő anyaga az emészthetetlen fehérjék csoportjába tartozó keratin. Csak a molylárva bélcsatornájában található sajátos enzim és néhány ún. tollatka képes a lebontására.
Szén, hidrogén, oxigén, nitrogén és kén mellett tartalmaz némi brómot, klórt és vasat is.
A toll anyagát és szerkezetét a hő- és a vegyhatás megváltoztatja.
(→vöcsökfélék)
Érdemes bekukkantani a vedléssal összefüggő szócikkekbe is, de itt nincs elég hely hogy mindent bemásoljak. Próbálok a téma szempontjából szemezgetni. Talán sikerül a lényeget megragadni:
"... Adjunk sok zöldet, biztosítsunk a szokásosnál több ásványi anyagot, vitamint és állati fehérjét!
Ha a lágyevő énekesmadár az éneklés idején lett befogva, akkor a régi madarászok azt áttetsző lepellel letakart kalitban tartották egészen a júliusi vedlésig. Csak a vedlés után kezdték fokozatosan, alulról felfelé csökkenteni a takarást.
Mintegy 3-4 hét alatt került le a lepel a kalitról. A machinációra azért volt szükség, mert a tapasztalatok szerint enélkül a madár maradandó károsodást szenvedett.
Hogy a táplálkozásnak jelentős szerepe van tollazatra, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a kanárikban a caine bors v. a nálunk könnyebben beszerezhető béta-karontin etetésével elő lehet idézni a pirosas színt, amely a beetetés abbamaradása után a következő vedlés során eltűnik.
A flamingók piros színét a budapesti állatkertben pirospaprikának (a paprika piros színét is a karotin adja) a takarmányba keverésével sikerült újra "előhívni".
A nyugati madarászok számára rendelkezésre állnak olyan szerek, amelyekkel a kanári ragyogóan piros színét biztosítják. Az egyik ifjú madarász az akkori NSZK-ból hozott egy fekete zebrapinty hímet, amelyről a vedléskor kiderült, hogy a fekete szín szintén beetetés következménye.
Az is közismert, hogy a változatos, természetszerű táplálásban részesülő madarak színei természethűek, míg a napfényt, a mozgást és a vitaminokat, állati fehérjéket nélkülöző madarak színei kifakulnak, elhalványulnak. Olyan ez, mint az egészséges ember kicsattanó színe, ill. a beteg kórházi sápadtsága.
A vedlést a régi tenyésztők több módon szokták siettetni:
- nem igen helyeselhető a tollak kihúzgálása ebből a célból;
- a letakart kalit alá helyezett gőzölgő forróvíz párája valóban sietteti a tollak vedlésre érését;
- általánosságban alkalmazott módszer volt, a madarat felváltva hideg és meleg ruhába csavarni.
Hogy az új tollazat kifogástalan legyen, ennek érdekében a kanárik részére langyos fürdőt biztosítottak, amelybe fahéj port, gyömbért, ánizst és vaskarbonátot kevertek, s mindemellett erdei növények magvait is biztosították takarmánykiegészítőként.
Az is bizonyított tény, hogy a huzat, a megvilágítás tartama és az elhelyezés milyensége, ill. az állat egészségi állapota is befolyásolja a vedlést.
Miután a vedlés hormonális hatásra indul be, elő lehet idézni hormonhatással is.
Pajzsmirigy v. annak kivonata hatására galamboknál lesoványodás, mozgáskoordinációs zavarok, hasmenés és görcsök lépnek fel. Viszont 8-14 nappal a →pajzsmirigyhormon (tlyrcotoxin) adása után teljes vedlésre kerül sor.
Érdekes, hogy az új tollazatban erős pigmenthiányosság (depigmentáció) lép fel. Ennek a foka Dr. Teremi beszámolója szerint a dózistól függ. A mesterséges vedlés a háton, a farktövön és a törzsön kezdődik, s a nyakon, ill. az evezőkön fejeződik be.
Meg kell említeni, hogy ha csillogó nyaktollazatú madarat kezeltünk, akkor az új tollazaton elmarad a csillogás. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a kezelés (hyperthyreodisatio) megváltoztatja a toll szerkezetét, ugyanis a nyaki fény szerkezeti színekből adódik.
A dózis lehet pusztulást okozó. Dr Teremi szerint postagalambnál a minimális dózis, amely még vedlést és depigmentációt eredményez, de nem veszélyezteti a madár életét, testsúlykilogrammonként 1-2 g szárított pajzsmirigy.
Szó esik arról is, hogy a thyrteoidea-készítmények hatása ugyanaz, mint a szárított birka-, tehén- v. ló-pajzsmirigynek, viszont előfordulhat 300-1000-szeres hatás is.
A kísérlet fényesen bizonyítja, hogy a szabálytalan vedlés hátterében esetenként pajzsmirigy hyperfunkció található. Tudni kell, hogy a thymusmirigy is hatással van a vedlésre, sőt, a nemi hormonok is. A here, ill. a petefészek hormonjai késleltetik a vedlést. Galamboknál a fiókanevelés pedig egyenesen megállíthatja azt.
Bizonyára nem szorul bizonyításra, hogy a madár jó vitaminellátása is egyik feltétele a problémamentes vedlésnek. A díszmadártenyésztők ezzel kapcsolatban különösen a spanyol VITAMINOS (ejtsd: vitaminosz) készítményről szereztek jó benyomásokat. Az EURO ZOO MARKET Kft. pedig a neves DR Immeyer készítmények közül forgalmaz direkten papagájok, ill. kanárik számára vedlést elősegítő vitaminkeverékeket, továbbá vedlést elősegítő cseppeket.
A galambtartók a fehérjében, és zsírban is gazdag takarmányt tartják jó vedlési takarmánynak.
S ilyenkor a keverék felét borsóból, bökkönyből állítják elő. 30-40 % a kukorica és a gabonamagvak (árpa, zab, búza) aránya, a fennmaradó 10-20 %-nyi takarmányösszetevő pedig olajosmagvak keveréke (kender, napraforgó, lenmag). "
Mint látod, olaj csak itt, a kivágás utoló sorában szerepel, amit ebben a formában véleményem szerint el lehet fogadni. Magyarán: a vedlés során a madár testsúlyánek nagy részét újra váltja, s ez a szervezet számára iszonyú megterhelés, amit "kényeztető" takarmányozással segíthetünk elő. Ez valósul meg az olajos magvak részaránya megnövelésével. A lágyeleségbe kevert olivaolaj valószínűleg nem közvetlen hatást fejt ki, hanem közvetve, az egyéb összetevők oxidációját megakadályozva közvetetten járul hozzá a takarmányérték megtartásához. Magam a magkeverék olajos magvakkal való feljavítását (MÁK, MÁK!) FONTOSABBNAK TARTOM.
Egyébként az én vidáimnál soha semmiféle vedlési probléma nem volt, amit a megfelelő takarmányozás, a nyugalom és az optimális klimatikus viszonyok biztosítása mellett a kvarcolás javára írok (napi 1-2 perc, volierben), de a korrekt válaszhoz valószínűleg érdemes volna egy kontrolált kísérletet lefolytatni, TERMÉSZETESEN KONTROLLCSOPORT "használatával".
Szoktatásnak elég lesz, de ha alkalmazni akarod 2 dl. térfogatnyi lágyeleséghez egy gyermek kanállal keverj hozzá. Írd le a részletes lágyeleség összetevőidet a további tanácsokhoz, mivel nem mindegy, hogy hogyan kevered hozzá, hogy ragacsmentes legyen. Lényege, hogy az olaj egyenletesen legyen ekeveredve az egész lágyeleségben.
Tibornak köszönöm a kimerítő választ, Lajosnak meg az olívaolajos tippet. Holnaptól kipróbálom, mert ma már túl vagyok az etetésen.Tojásonként 2 cseppet gondoltam jó lesz úgy Lajos-bá? Gondolom ilyen mennyiségben nem okozhat hasmenést. Igaz hogy most nem a vedlési ,hanem a költési szezon elején vagyok ,de a madaraim olyan finnyásak, hogy ilyenkor kell összeállítanom a lágyeleség receptjét, mert ha nem a megszokottat kapják ,némelyik még a fiókákat sem eteti.
A kalcium és foszfor beépűlésével kapcsolatosan az általad leírtakhoz kiegészítésként és tapasztalati tényként a következőket tenném hozzá, amit Te biztosan tudsz. A foszfor nemcsak a tojáshéj szilárdságához, de a szarus bőrképletek normális kialakulásához is szükséges. Ezek közé tartozik a tollazat is.
Egy nagyon érdekes biológiai jelenség a szövőpintyeknél, ezen belől a hím özvegypintyeknél a dísztollazat rendszeresen bekövetkező évi egyszeri váltása. Megfigyeléseim szerint a téli pihenőidőszaki tollazat váltásnál a hím madaraknál nincs probléma, ám a kora tavaszi dísztollazat fejlődésénél már annál több. Ha nem kap megfelelő időben, mennyiségben és arányban foszfort minden külsőleg látható ok nélkül hirtelen elpusztul. Ezt a problémát viszont csak a porított tojáshéj nagyobb mennyiségű adagolásával tudtam kivédeni. Különösen jellemző ez a Paradicsom-vidapinty hímekre, ( Steganura paradisea) mig néhány vidapinty fajra kevésbé, ( Dominikánus, Sárgahasú, Sárga palástú) a szövőpinytyek többi fajánál viszont szinte jelentéktelen mértékben tapasztalható.
Kérdésem tudsz -e a tollazat kémiai összetételéről anyagot feltenni?
Még egy megfigyelés, mely kapcsolódik a témához. A foszforban gazdagabb táplálék és + poritott tojáshéj adagolása melett az extra szűz olivaolaj lágyeleségbe keverése és etetése a tollváltást megelőző időszakban gyorsítja a tollváltást, valamint egészségesen fejlődik a tollazat. De ez nem csak a szövőkre vonatkozóan igazolódott be, hanem az indigópintyeknél is (Passerina cyanea), valamint a rizspintyek első felnött tollváltásának intervallumában is....
A harmadik megfigyelés: ugyanezeket az eredményeket a tojáshéjat kiváltónak használatos valódi szépiacsont adagolása nem tudta produkálni.
Iszonyú feladat elé állítottál, mert ezt 2 mondatban nehéz megvilágítani - különben is szerves kémiából mindig gyenge voltam.
De azért megpróbálom:
foszfor, P: mind a növényi, mind az állati szervezetek számára nélkülözhetetlen elem.
Legfontosabb szerepe az energiafelhalmozásban és -átvitelben van.
Növényekben szerves kötésben mutatható ki, ún. fitin-foszfor formájában van jelen.
Az állati szervezetbe a növényekkel jut. A felesleg Ca- vagy Mg-foszfát alakjában a vizelettel v. a székletben távozik.
Tiszta állapotában gyúlékony, világító, mérgező.
(→kalcium)
Tehát lényegében szükségünk van foszforra. A magevő madarak az elfogyasztott takarmányból, esetünkben növényi eledelből jutnak hozzá. Csakhogy növényekben szerves kötésben található (szénnel alkot vegyületet), ezt nevezzük fitin-foszfornak, amelyet le kell a szervezetnek bontani, hogy hozzájuthasson, mint nekünk a diót fel kell törnünk, ha a dióbélhez hozzá akarunk jutni.
Normális esetben a madárnak van hozzá "kalapácsa", de ha valami túladagolásával megzavarjuk a folyamatokat (v. megbetegedés miatt támad zavar, esetleg magából a felkínált táplálékból hiányzik valamely elem), akkor előfordul, hogy a"dió" feltöretlenül távozik v. nincs is "dió". Ilyenkor lép fel a foszforhiány, amely nem csak önmagában probléma, hanem azért is, mert pl. a tojás héjában a mész és a foszfor kívánatos aránya pl. galamboknál 17:1.
Namár most, ha 17 egység kálciumra nem jut 1 egység foszfor, akkor a tojással baj lesz. Ugyanez a helyzet a többi elemmel is, egyensúlyban kell lenniük, csak akkor beszélhetünk kielégítő táplálkozásról, ill. takarmányozásról.
A szükségletet a donga-elmélettel szokták magyarázni. Képzelj el egy dézsát, amelynek minden egyes dongája a szervezet valamely szükségletét jelképezi. Természetesen mindegyik más-más szélességű, hiszem kálciumból sokkal több kell (az emberben cc 0,8-1,6 kg Ca van), mint foszforból, A dézsa akkor tölthető színig (akkor teljesül a szervezet valamennyi igénye), ha minden donga egyforma magas.
Ha bármely donga pl. a dézsának csak a feléig ér, akkor a dézsa csak félig tölthető fel, vagyis a szükségleteket csak félig elégítjük ki és ez előbb utóbb a szervezet pusztulásához vezet.
Aki ezt idáig követtte, az valószínüleg megérti, hogy miért tartottam fontosnak a lexikonban szerepeltetni a galambokat és a haszonbaromfiakkal kapcsolatos részeket, hiszen bár kanári vagy papagájok vonatkozásában semmiféle táplálkozásélettani kísérletekről nem tudunk, de a galambtenyésztésben, főleg a baromfitartásban felhalmozott ismeretek elindíthatják a "kis hangyát", hogy mi, díszmadarasok is okosabban, hozzáértőbb módon próbáljuk meg kielégíteni kedvenceink igényeit.
Vagy a problémákat ne teljesen vakon tapogassuk körbe.
A tyúktojás és a kanáritojás között nincs számottevő különbség. Ezért nagyon jól teszed, hogy a hőhatásnak kitett, porrá tört tojáshéjjal hinted meg a lágyeleséget, és teszel be kis külön edényben mazsoláznivalót is nekik. Én magam sem tettem másként, abban a jóleső tudatban, hogy a tojáshéjjal nem csak a kálciumpótlást oldottam meg, hanem a legkedvezőbb arányban a foszforszükségletről is gondoskodom.
Szervusz Tibor! Azt szeretném megtudni, hogy mi a hatása annak ha a "növényi fitinfoszfor -hasznosulás romlik". Ugyanis édesapám galambjai elől elcsenek néha én is egy kis mészkő-grittet, kicsit öszetöröm és összekeverem porrá tört tojáshéjjal.Ez a keverék minden röpdében van egy kis tálkában . A kavicsokat pótolják a madarak a röpde alján lévő sóderből, de ez a fitinfoszfor-hasznosulás elgondolkodtatott, mert van néhány madaram amelyik a többinél jóval többet fogyaszt ebből a mészgrittes keverékből. Megígértem hogy nem tesztellek többet, de hát ez tényleg piszkálja a csőrömet.Különben a munkád egyre jobban lenyűgöz, de nem fényezem tovább a koronát a fejeden, várom a válaszod. Előre is köszönöm! neco
mészkő (CaCO3): üledékes kőzet magas kalciumtartalommal.
A kereskedésekben is drága pénzen árusított, gipszből öntött mű "szépiánál" minden esetre sokkal értékesebb, végül is a szabad természetben könnyen, kirándulás során is gyűjthető mészpótló anyag madarak részére. Ballagó Emánuel a neves egzotás mást nem is használt mészpótlásra, csak a budai hegyekben gyűjtött mészkődarabkák zúzalékát.
mészkő-gritt: főként a galambtenyésztés gyakorlatában alkalmazott ásványi kiegészítő - apróra zúzott szénsavas takarmánymész -, amelyhez legalább egy megjegyzés okvetlenül kívánkozik: gyomorsav hatására a zúzában feloldódik és így nem pótolja az annak működéséhez okvetlenül szükséges kavicskákat.
A madarak a kavics hiányát fokozott grittfogyasztással próbálják megoldani, amiből a mészszükségletet magasan meghaladó kalciumfelvétel keletkezik. Ennek egyik káros következménye, hogy az egyébként is rosszul értékesülő növényi fitinfoszfor-hasznosulás romlik.
Adatokat iskérnék, amiket olvasni lehet a hogyan lehet madaram résznél. de a képet felteszem csak az évet szeretném még tudni így fejből aztán a többi adatot
Valaki VIVI néven írt a ( http:/madarbarat-lexikon.mindenkilapja.hu ) vendégkönyve. Itt válaszolok neki, mert egyrészt elfelejtette megadni az e-mail címét, másrészt gondolom másokat is érdekel a válasz.
Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy a lexikont nem adom át terjesztésre, vagyis nem lesz kapható könyvesboltokban. Ennek az elgondolásnak az az alapja, hogy a terjesztők átlag 30 % jutalékkal számolnak, vagyis ha veszel egy könyvet 3000 Ft-ért, akkor abból 1000 kapásból a terjesztő haszna. Én meg azt szeretném, hogy minél kevésbé terhelje az érdeklődők pénztárcáját, s inkább magam dolgozok majd a postázással: vagyis rendelni is nálam lehet.
Béla barátom keményen küzd a kereszthivatkozásokkal, sokat segít Küzmös Csaba is, lassan bekerülnek a hanganyagok, így remélem, egy hónapon belül már tudok érdemben további részleteket közölni. Sőt, az első megrendeléseket talán már postázni is lehet - bár előbb azokat a tiszteletpéldányokat szeretném szétküldeni a világba, amelyek a fotókat szolgáltatóknak "JÁRNAK".
Aki fel akar kerülni a listára, az a madarbarat@invitel.hu e-mail címre küldjön postacímmel értesítést!
Kedvelem a gólyákat, de jobban szeretem az asztrildokat, például az egyik kedvencem az ELEFÁNTASZTRILD VOLT EGY HÍMEM ÉS KÉT TOJÓM, DE SAJNOS NEM SIKERÜLT SZAPORÍTANI ŐKET.
Jut eszembe: egy ismerősöm aggódott, hogy ha ilyen tempóban "pocsékolom" itt a lexikon anyagát, akkor már nem is kell kiadni, hiszen ismertté válik mindenki számára.
Hát nem kell ettől tartani, hiszen 4526 oldal. Ha naponta felteszek belőle egy oldalt, akkor is több, mint 12 évig kitart - ha jól számolom.
Köszönöm az elismerő szavakat, és hadd kontrázzak: Én is nagy élvezettel olvasgatom eme oldalakat, és lenyűgöz ez az elszántság, ez a hozzáállás. Gratulálok!
Ígérem, hogy majd idei érkezésüket igyekszem megörökíteni, és dokumentálni, és hasonló képekkel szeretnék kirukkolni a fecskék érkezésekor is.
Az Afrikában időnként ottragadó egyedekről jutott eszemben, hogy vagy 30 évvel ezelőtt a keresztapám, aki orvos, családjával együtt évekig élhetett Algírban, és ők is neveltek egy gólyát, amely valószínűleg szárnysérülés miatt nem kelt útra.
Nagyon szeretem a történeteit, remélem, a topicot látogató többiek is, noha jelét nem adják.
A magam részéről ezek inspirálnak is. Most például arra, hogy fehér gólya címszó egy kis részét közreadjam, amely talán azt is bizonyíthatja, hogy a lexikon nem a szó szoros értelmében vett lexikon, mert számos enciklopedikus elemet is tartalmaz:
A fehér gólyának könyvtárnyi irodalma van. Sok néphit tapad hozzá. A németek szerencsehozónak, a kínaiak a hosszú élet szimbólumának tartják. Utóbbi hit valószínűleg a fészekhűségén alapszik, mert a gyűrűzések szerint bár a gólyák viszonylag hosszú életűek, kevés éri meg a 20 évet. Életük első évében a fiatalok mintegy 55 %-a elpusztul.
A magyar ember is a sajátjának érezi. Már egy 1585-ös írásban is szerepel góila néven, de tudjuk, hogy már régebbi a mítosz, miszerint a gyermeket a gólya hozza.
A néphit alapja Péchy Tamás szerint indogermán: a születendő gyermek egy túlvilági mocsárban vár a születésre, ahonnan a gólya halássza ki és viszi a bölcsőbe.
Az 1990-es évek derekán 4500 pár gólyáról készülhetett hazánkban feljegyzés. Ezek mintegy 60 %-a villanyoszlopon költött, s a fészektartó állványok kihelyezésével arra számítottak, hogy ez az arányszám tovább növekedik.
Érdekes jelenség, hogy a vonulásra összegyülekezett gólyák esetenként megölik a gyengébbeket, amelyek csak hátráltatnák a csapatot. Az ilyen véres jeleneteket a néphit gólyaítéletnek tartotta és klb. legendák fűződtek a jelenséghez.
Nálunk áprilisban fog a költéshez, s ezidőtájt szívesen veszi az ember közelségét. Előbb a hímek érkeznek, rendbehozzák az előző évi fészket, s izgatottan várják a tojójukat. Gyakran előfordul, hogy hívatlan fészekfoglalókkal véres harcban kell a hímeknek visszafoglalni a megszokott fészkelőhelyet.
A párok általában együtt maradnak, pontosabban tavasszal újra szerveződnek, de a frigy előtt mindenképpen újra meg kell a szövetséget pecsételni egy kis csőrcsattogtató udvarlással.
A hím a nyakát előbb hátrahúzva, majd előreszegve csattogtatja az élénkpiros csőrét.
A gólya a keleplésen kívül csak hangos sziszegésre képes.
Nagy termet, erőteljes test jellemzi. A fej és a nyak piszkosfehér. Az evezők, a válltollak és a nagy szárnyfedők matt feketék. A szárny mérete: 530-630 mm.
A láb (csüd 195-240 mm) ugyanolyan piros, mint a csőr. Az utóbbi hossza: 140-190 mm.
Érdekes, hogy pihenni a gólya nem ül le, hanem jellegzetes testtartásban, fél lábon, a nyakát a vállai közé húzva, csőrét a felborzolt nyaki tollakra fektetve nyugszik el. Szívesen pihen meg fákon, épületeken.
A röptük méltóságteljes, gyakran kiterjesztett szárnnyal, csapások nélkül, körözve emelkednek a magasba. A nyakát reptében mindig nyújtva tartja, ebben különbözik a gödényektől, a keselyűktől és a hozzá leginkább hasonló gémektől.
A fészekalj 3-5 sárgásfehér tojásból áll. A kotlási idő 33-34 nap. A kicsik szürke pihével kelnek, de ez az első hét végére kifehéredik.
Meg kell említeni, hogy ha ebben az időszakban bármelyik szülő elpusztul, akkor halálra vannak ítélve a kicsik is, ugyanis a szülő étlen szomjan őrzi őket (abban a reményben, hogy a párja mégiscsak előkerül, s közben a kicsik éhenvesznek).
Az elhullt kicsit a gólya nem tekinti a sajátjának, minden teketória nélkül lenyeli. Sőt, az is bizonyított tény, hogy a beteg kicsinyeket is hasonlóképpen emésztik el, mi több, az öreg madarak esetenként az egészséges fiókákat is megapasztják, amit Kronos kegyetlen mitológiai története alapján (elemésztette saját gyermekeit, Zeusz testvéreit) kronizmusnak nevezzünk.
A kicsik 2 hónapos korukban repülnek ki, s még egy hétig számíthatnak a szülői gondoskodásra.
Tápláléka: béka, apróbb halak, giliszták s ha teheti, elcseni a kotlós alól a kis csibéket is, de Afrikában a magas fű a sáskarajok követésére kényszeríti.
Érdekes, hogy egy-egy pár visszamarad Afrikában.
Az élőhelycsökkenés miatt a hazai populáció is rohamosan csökken. E mellett, vagyis, hogy a lecsapolt rétek, mocsarak miatt mind kevesebb a táplálékforrásuk, nagy veszteségek érik a vonulása közben, és bár erre sok helyütt gondot fordítanak, igazából a fészkelési helyek csökkenése is okoz problémákat.
A Brit-szigeteken soha nem volt otthonos, bár Mauersberger megemlíti, hogy egy költőpárról a XV. század elején készültek feljegyzések.
Az alfaja:
Ciconia
- c. boyciana: feketecsőrű fehér gólya,
mely kelet-ázsiai elterjedésű volt. Ma már e nagytestű alfaj állománya csupán néhányszáz egyedből áll. Időközben a sajátosságaira, a fehér gólyától való különbözőségei miatt önálló faj rangjára emelték.
Az MME 1980-at, 1981-et majd 1994-et is a fehér gólya évének nyilvánította. (→Uzonka, →Sáromberke)
Köszi szépen mindkét anyagot. Mivel én nem láttam a madarat, amelyik a kertekbe is beszállt, így nem tudom, melyik lehetett, de valóban, én erre e két madárra tippelek.
A táj, ahol élek, kísértetiesen hasonlít arra, amit a túzokos képen látni. Nálunk a kert mögött egy hatalmas rét, patak, és azon átkelve egy tó található. Gémet már sokszor láttam erre, de rengeteg más madarat is. Gyakran van alkalmam megfigyelni olyan élőlényeket, amelyek feladják a leckét. Néhágy éve pl. egy feltűnően színes, és gyönyörű énekhangú madárpár jelent meg a fűzfán. Máig sem tudom, mik lehetettek...
Az általad mutatott sashoz hasonló is gyakran portyázik felénk. Még a barátnőm kertjében is feltűnt, aki aggódni is kezdett, nehogy elragadja a törpemalacot. (bár erre szerintem nem sok esély lett volna, mert a törpemalac is kb. 16 kg.)
Évek óta élvezettel figyeljük meg a gólyák hazajöttét. Csodálatos állatok. Fel ís jegyeztem néhányszor, hogy mikor érkeztek. Nagy csapatpa verődve, együtt jönnek, majd a kertünk mögötti réten leszállnak, és ott töltenek 1-2 napot. (bevárják a későn érkezőket) Majd egyszerre felszállnak, és kőröznek a levegőben, végül pedig külön válnak, és mindenki megy a saját fészkelőhelye felé. A múlt évben is három kis gólyát nevelt az itteni szülőpár. Egyik évben én menekítettem ki az egyik fiókát, aki röpgyakorlata közben a szomszéd kertbe pottyant. Szerencsére a szomszéd néni épp kinnt kapált, és így idejében közbeavatkozott, mert a kutyák már épp rávetődtek volna. Ő elzavarta, és gyorsan rádobott a madárra egy pulóvert. Ennek segítségével könnyen felnyaláboltuk a földről, és kivittem a rétre, ami felett kétségbeesetten kőrözött a szülőpár. Keresték a fiukat. Amikor kiértünk, először letettem a fűbe, de nem moccant. Aggódtam, hogy talán úgy megütötte magát, hogy baja esett. Ekkor ismét felemeltem, és a lábait a tenyeremre helyeztem. Amint megérezte, hogy szilárd "talajon" áll, egyből rúgótt egyet, és elröppent. Öröm volt nézni őket, ahogy boldogan keringtek, újból együtt.
Rám egy riportutam során a biharugrai puszták mellett elhaladva tettek lenyűgöző hatást nagyobb ragadozók. Sajnos kép erről nincs a lexikonban, de a leírás végén levő webcímen meg lehet tekinteni a madarat:
szirti sas (Aquila chrysaëtos - Steinadler - Golden Eagle), kőszáli-, aranysas, aranyfejű sas, bérci sas, királysas: 180-190 (220) cm szárnyfesztávolsággal, 4 kg-os testömegével, 77-84 cm nagyságával impozáns ragadozó a vágómadárfélék családjában.
Előfordul Eurázsia és Észak-Amerika mérsékelt égövi területein, sőt, Mexikó, ill. Észak-Afrika sivatagjai mentén is. Ám csak az elhagyott sziklás területeket kedveli.
A németországi (Bajor-Alpok) állományt 1981-ben 25 párban határozták meg. 8 év múlva örvendetes gyarapodásról adtak számot, amikor már 40 revírt jegyeztek, s a 90-es évek derekára újabb 10 párról készülhetett feljegyzés. Ezzel együtt a populáció areája átnyúlik Ausztriába.
A törzsalak német-Alpokban előfordult világosabb változatát nevezték aranysasnak.
Emellett ismeretes az
A. ch. fulva, amely a hátán barnásfekete, a has világosabb, de a farok és a szárny fekete.
Valaha, főként Közép-Ázsiában sólymászkodáshoz is betanították, amikor farkasra, rókára v. őzre is vadásztak vele.
Fő tápláléka: kisebb emlősök, de esetenként madarat is zsákmányol.
Különösen akkor van szüksége sok táplálékra, amikor a kicsinyet neveli. Ilyenkor végképp nem válógatós.
Elfogja a patkányt, a lemminget, a rénszarvasborjút, ha módja van, zsákmányol halat, esetenként csúszómászókat és fogyaszt dögöt is.
Hazánkban sajnos ma már nem költ, hiszen a hegyvidéki sziklák lakója. Leggyakarabban sziklapárkányokra, ritkábban magas fákra építi, a hím és a tojó közösen, gallyakból a fészkét.
Érdekes, hogy a fészekhez a gallyat gyakran röptében töri le. Esetenként két tojása is van, de a kettőből is rendszerint csak egy fiókát sikerül felnevelniük. Nálunk csak mint kóborló (a Kárpátokból) jelenik meg.
Sötétbarna tollazat, világosabb (főként az idősebb példányokat), aranybarnás fej jellemzi.
A fiatalokon a kézevezők töve is fehéres.
Fehér továbbá a farkuk vége, noha sötét végszalaggal.
A korosodással a farokról is eltűnik a fehér.
Méltóságteljesen, a hatalmas szárnyait csak ritkán mozdítva szeli a levegőt. Kifeszített szárnyán a kézevezők fölfelé hajlanak. A hosszú farok vége szögletes.
A csüd itt tollas.
A századvégtől fokozatosan csökkent az állomány, majd stagnálás után a 70-es évektől újra lassú növekedés tanúi lehetünk. Ebben a magyar aktivistáknak is van el nem hanyagolható szerepük.
A télen nálunk megjelenő kóborlókat kedves vendégként fogadják, etetéssel marasztalják, így azokat az éhség nem űzi tovább, olyan országok felé, ahol nem igazán értékelik ezt a gyönyörű ragadozót.
Fokozott védelmet élvező természeti érték. Az eszmei értéke: 250 000 Ft.
http://ragundamuseiland.se/img78.jpg
nagy túzok (Otis tarda - Grosstrape - Great Bustard) v. póka, tuzi, vadpóka: a túzokfélék családjának egyik legjellegzetesebb faja. Fotó: Dani L. Huertas
A jól repülő nagytestű madarak egyike. A kakasok elérik a méteres magasságot és a 16 kg-os súlyt, a szárnyfesztáv 2,4 m.
A tojó, amely egymaga kelti ki a tojásokat és viseli a kicsik gondját "mindössze" 70-80 cm. Nálunk a Nagykunságon még ma is előfordul (→Dévaványa).
A tollazat rozsdabarna, de fekete haránt hullámvonalakkal díszített. Érdekes, hogy a szárny alatti tollak fényre érzékeny festékanyagától a fehér tollak fény hatására rózsaszínessé válnak.
A 4 évnél idősebb hímek különösen az ivari ciklusban rendkívüliek. A dürgő kakas olyan akár egy hatalmas tollgomolyag.
A torokzacskója mintegy 30 cm hosszú, s nem csak ezt, hanem a tágulékony nyelőcsövét is tele tudja szívni levegővel, amitől a nyaka ijesztően megvastagszik.
Érdekes, hogy ez a nagyon óvatos madár megtelepedett a kultúrsztyeppéken, különösen kedveli a repcetáblákat. Mindemellett is az élőhelyek rendkívüli mértékben összeszűkültek, Angliából és Franciaországból már régen kipusztult a nagy túzok.
Hazánkban is nagy erőfeszítéseket kell tenni az állomány fenntartása érdekében.
A kakasok ún. bajsza a valódi tollak egy sajátos változataiból, a foszlott tollakból alakulnak ki.
A fajra kiterjed a washingtoni egyezmény hatálya.
Fokozottan védett. Az eszmei értéke: 500 000 Ft.
A fotón a www.daniscoping.com honlapról, Daniel Lopez Huertas jóvoltából a spanyolországi állomány példányaiból mutatunk be néhányat.
Könnyen lehet, hogy szürke gém, de tekintve a bolond időjárásra ennyi adatból nehéz eltalálni a jó választ. Én magam különben sem vagyok jó megfigyelő, ezért csak így tudok segíteni:
szürke gém (Ardea cinerea - Fischreiher - Grey Heron), népiesen darugém v. vasgém: a költőhelyek elvesztése miatt visszaszorulóban van, de ennek ellenére elégé gyakran szem elé kerül hazánkban is.
A nagysága cc. 90 cm, így Európa legnagyobb termetű gémféléje. Az élettere a vízpart, a mocsár.
Fotó: David Blank
Írországtól Japánig előfordul, Afrika és Madagaszkár vizei mellett is költ.
A tollazata sárgával díszített kékesszürke, de a fej és a nyak fehér.
A fejoldal feketéje a tarkón messze, hátranyúló hamvas dísztollakban folytatódik.
A hosszú, tőrszerű csőr a nyugalmi állapotban sárgás, de az ivari ciklusban vöröses árnyalatúvá válik.
A láb általában barnás, de tavaszra pirosas árnyalatú lesz.
A szárnyfesztávja 1,8 m, az evezők hegye fekete.
Március idusán érkezik haza hozzánk.
Többnyire 10-30 cm-es vízben vadászgatnak elmélyülten, kimért léptekkel haladva, máskor előre nyújtott v. éppen ellenkezőleg, a vállai közé húzott nyakkal hosszú ideig mozdulatlanul.
Nagyon ritkán halászik úszva, esetenként előfordul, hogy zuhanórepülésben lepi meg a prédát.
Röpképe nagyon jellegzetes: a nyakát teljesen behúzza a vállai közé, a lábait hátrafelé messzire kinyújtja.
Április-május folyamán magas fákon, telepesen, esetenként más gémfélékkel közösen fészkel. Ágakból épített fészekbe rakja 4-5 zöldesfehér tojását.
A hím és a tojó, a 24-28 napos kotlási idő során, 5 óránként váltja egymást a fészken.
A fiókák pelyhesek és a szemük gyorsan kinyílik.
Kezdetben a csőrükbe öklendezik a szülők a táplálékot, majd eléjük, de később már csak akkor kapnak élelmet, ha kifejezetten kérik. Meg kell ragadniuk a szülők csőrét, és azt le, s fel rázogatva ingerlik, késztetik a szülőket.
Érdekes, hogy nagy fészekaljak esetén a korábban kelt fiókák bántalmazzák a kisebb fészektestvéreiket, így bár a szülők bőséggel hordják a táplálékot (elsősorban halat, de előfordulnak kisebb más gerincesek is), mégis előfordul a gyengébbek éhenpusztulása.
A kicsik 5 hetes korukban merészkednek elő a fészekből, s 2 hónapos korukban önálló életet kezdenek.
Vonuló, de későn indul útnak és az elsők között érkezik. Olykor áttelel.
Védett, az eszmei értéke: 10 000 Ft.
Ők san domingó amazonok (Amazona ventralis)
