Mező Ferenc, Kun László, Keresztényi József, Kutassi László, Rejtő László, Füzesy Zoltán és társaik nyomdokain, magyar és nemzetközi vonalon, a kezdetektől a legutóbbi évtizedekig
Csináltam egy olyan kimutatást is, hogy az ún. turáni népek hogy végeztek az éremtáblázaton.
A türk népeket, Mongóliát és Magyarországot vettem ide, most tekintsünk el attól az apróságtól, hogy a turáni nem tudományos fogalom, ill. hogy a legújabb népesség-genetikai vizsgálatok szerint genetikailag eléggé távol állunk a türköktől
No, tehát ebben is magasan mi lettünk a legjobbak, bár a kipcsak-török kazak testvérek sokáig vezettek előttünk és a végén is csak kevéssel maradtak le.
A turáni erősorrend:
9. Magyarország 8, 4, 5
12. Kazahsztán 7, 1, 5
30. Azerbajdzsán 2, 2, 6
32. Törökország 2, 2, 1
47. Üzbegisztán 1, 0, 3
56. Mongólia 0, 2, 3
Érdekes, hogy a kis Azerbajdzsán megelőzte a 75 milliós nagy testvért, igaz csak a több bronzéremmel.
A közép-kelet-európai és kelet-európai blokkban viszont magasan mi voltunk a legjobbak a 2012-es olimpián. Természetesen a 82 db. érmet szerző, nagy, hősies Oroszország nélkül.
Az országnév előtt az olimpiai éremtáblázaton elért helyezés, az országnév után az aranyak, ezüstök és bronzok száma:
9. Magyarország 8, 4, 5
14. Ukrajna 6, 5, 9
19. Csehország 4, 3, 3
25. Horvátország 3, 1, 2
27. Románia 2, 5, 2
30. Lengyelország 2, 2, 6
34. Litvánia 2, 1, 2
42. Szerbia 1, 1, 2
42. Szlovénia 1, 1, 2
49. Lettország 1, 0, 1
59. Szlovákia 0, 1, 3
63. Bulgária 0, 1, 1
63. Észtország 0, 1, 1
69. Montenegro 0, 1, 0
75. Moldávia 0, 0, 2
A felsoroltakból én a lengyelek szereplését érzem egy picit gyöngének, persze ehhez nem ártana visszanézni a korábbi olimpiákon mutatott teljesítményeiket.
Az összevetést bővítettem Sydneyvel és Athénnal, abból a megfontolásból is, hogy most ugyanannyi volt az aranyak és az összes érem száma is, így érdekes megnézni, hogy változott a megoszlásuk.
atlétika
2000: -
2004: 1 ezüst (2 aranyat doppingvétség miatt elvettek, így változott a bronzunk ezüstre)
2008: -
2012: 1 arany
birkózás:
2000: 1 ezüst
2004: 1 arany
2008: 1 ezüst
2012: 1 ezüst, 1 bronz
cselgáncs
2000: -
2004: -
2008: -
2012: 1 ezüst, 1 bronz
kajak-kenu:
2000: 4 arany, 2 ezüst, 1 bronz
2004: 3 arany, 1 ezüst, 2 bronz
2008: 2 arany, 1 ezüst, 1 bronz
2012: 3 arany, 2 ezüst, 1 bronz
kézilabda:
2000: 1 ezüst
2004: -
2008: -
2012: -
ökölvívás:
2000: 1 bronz
2004: -
2008: -
2012: -
öttusa:
2000: 1 ezüst
2004: 1 arany
2008: -
2012: 1 bronz
sportlövészet:
2000: 1 bronz
2004: 1 arany
2008: -
2012: -
súlyemelés:
2000: 1 ezüst
2004: 1 ezüst (1 másik ezüstöt doppingvétség miatt elvettek)
2008: -
2012: -
torna:
2000: 1 arany
2004: -
2008: -
2012: 1 arany
úszás
2000: 1 arany
2004: 1 ezüst, 1 bronz (ekkor még csak medencés szakág)
2008: 3 ezüst (mind medencés)
2012: 2 arany (1 medencés, 1 nyílt vízi), 1 bronz (medencés)
A britek első aranya sem igazán komoly tornán született, 1900-ban is mindössze három csapat vett részt, rajtuk kívül a franciák és a belgák. És szintén nem igazi válogatottakkal, hanem klubcsapatokkal. Sőt, még a FIFA sem alakult meg akkor.
Épp ezért vitatott az 1900-as és az 1904-es tornák státusza: a NOB elismeri hivatalosnak, a FIFA nem.
Gyakorlatilag még mi vezetjük az éremtáblát 3 arannyal, 1 ezüsttel és 1 bronzzal, második Nagy-Britannia szimplán 3 arannyal. (A női focit nem érdemes ideszámítani, mert komolytalan, még gyerekcipőben jár, illetve nem tartom nőknek való sportnak a futballt. Ha azt is idevennénk, az USA megelőzne minket eggyel több ezüstjével.)
Brazília viszont továbbra is vár az első olimpiai futballaranyra, ez hiányzik csak a kollekcióból.
Eddig Uruguay, Olaszország, Argentína, Franciaország és Spanyolország mondhatja el, hogy olimpiai, világ- és kontintensbajnoki címet is nyert. Illetve Németország abban az esetben, ha a kettéosztottság idejéből mind a kettőt figyelembe vesszük: az NSZK nyert vb-t és Eb-t (utóbbit az egységes ország is), az NDK pedig olimpiát.
A legteljesebb gyűjteménye pedig az argentinoknak és a franciáknak van a Konföderációs Kupával együtt (illetve előbbinek annak elődjét nyerték meg).
Ha nem számítjuk Kanada 1904-es győzelmét, de az igazából egy komolytalan torna volt, a FIFA nem is tekinti hivatalosnak. Mindössze egy kanadai és két amerikai klubcsapat indult országa képviseletében.
Igen, nemcsak azért, mert ez az első olimpiai érmük fociban (előtte legjobb eredményük a hazai rendezésű játékokon elért 4. hely), de először nyerte az olimpiai férfi focitornát a Concacaf-zónából (Észak-, - Közép-Amerika és a Karibi-térség) való ország.
A kanadaiak valóban sokkal inkább télisport-orientáltak. Egyszer rendeztek nyári játékokat, (1976 Montreal) de ott nem sikerült hazai pályán egyetlen aranyat sem nyerniük. (Nem tudom van-e erre még példa.)
Ráadásul a legeredményesebb sportjaikban nagyon erős a konkurencia. (atlétika, evezés, úszás, kajak-kenu, lövészet) így nehezebb érmeket nyerni. Azok a nemzetek, akik specializálódnak erősen valamire képesek viszonylag sok érmet nyerni egy-egy területen. Dél-Korea például íjászatban és sportlövészetben nagyon erős. Az olaszok vívásban, mi meg kajak-kenuban. Nem mellékes, hogy az igazi "nagyágyúk" itt hagyományosan kevésbé aktívak, így több hely jut a többieknek.
Ugyancsak igen fontos az is, hogy mennyi sportolót tudnak kijuttatni a versenyre. Ausztrália nagyon nagy erőket mozgósít erre. A wiki szerint 1996-óta mindig 400 fölött van a sportolóik száma. A hazai rendezésűn 2000-ben 630(!). Kanada ugyanekkor általában valamivel 300 alatt, vagy akörüli számú sportolót küldött. (A maximum 332 fő Pekingben.)
A kazakokat leszámítva a többi türk nemzetnek sem igazán megy.
A másiodik legnépesebb türk ország, a 26 milliós Üzbegisztán Pekingben pl. 6 érmet szerzett (1 arany, 2 ezüst, 3 bronz), most jelenleg 1 árva bronzéremmel az éremtáblázat végén kullognak.
Az azerieknek 2 ezüstjük és 3 bronzuk van, míg a türkmének és a kirgizek egyenlőre nem szereztek érmet Londonban.
Mióta megkapták az 1992-es nyári olimpia rendezési jogát, a spanyolok rengeteg pénzt, időt és energiát fektetnek az élsport fejlesztésébe - nem is teljesen eredmény nélkül.
Hagyományosan leginkább a labdarúgásban jók (bár a nagyválogatott 1964 és 2008 között rendre a várakozások alatt szerepelt), de egyre inkább jönnek föl a többi labdajátékban is, kézilabda, vízilabda, kosárlabda meg néhány egyéni sportágban is.
Ha történelmileg nézzük az összesített olimpiai éremtáblázatot, akkor valóban nem tekinthetők nagy sportnemzetnek, de egyre inkább azzá válnak.
Bár most Londonban egyenlőre mérsékelten szerepelnek...
"Ki nem találod, miben a legeredményesebbek. (Elárulom: a vitorlázásban. Összesen 34 aranyukból 11 ebben a sportban született.)"
Ezen nem csodálkozom. Egy bizonyos Kolombusz Kristóf és egy bizonyos Fernando Magellán szövetségi kapitányok jól megtanították őket vitorlázni.:-)
... közben megnéztem, tényleg előbb Szulejmanov volt, s valami bolgárosító kényszer ráhatás miatt lett Salamanov, de voltak már eredményei Szulejmanov néven (épp azért kellett bolgárosítania, hogy 'bolgár' sikerek legyenek azok a sikerek).
Egyébként a spanyolok eddigi egyetlen aranya Londonban szintén vitorlás sportban született. Női windszörf. (Elég ocsmányul néz ki így magyarosan írva, remélem helyes.)
159 spanyol sportolóból állt a csapatuk, ami egy aranyat nyert a flying dutchman hajóosztályban(?), itt egyébként a mieink szerezték a bronzot. (Detre testvérek) Összesen 6 érmet nyertek. (1-3-2)
