Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Napi szörfözésem alkalmával találtam rá a lexikonodra,és megdöbbenéssel tapasztaltam,hogy a mai világban akadnak még olyan emberek akik a tvnézés helyett MARADANDÓ értéket teremtenek, a lassan egyre sivárabb életet élő közösségünkben.Rájöttem hogy milyen buta vagyok kicsit szégyellem magam,de hát azért vannak ilyen alkotók,hogy segítsenek rajtunk.
Kedves Madárbarát! Gratulálok ehhez a topichoz! Nagyon hasznos információk! Mindennap benézek ide!
"A közvetlenül a vonulás előtt álló madaraknál természetes jelenség egy bizonyos mennyiségű zsír a bőrük alatt," Láttam egy dok. német filmet a madárvonulásról. És mi van akkor ha ezt azsírt felélik? - tették fel a kérdést. A "légfolyosóban" örtént kisírletek során kiderült, hogy a madarak ilyenkor az izomzatukat "emésztik fel". Amely később regenerálódik.
Aztán kiderült, hogy az afrikában telelők jelentős része egyhuzamban repüli át a szaharát. Mutattak olyan felvételeket amikor egy rozsdás olajoshordó árnyékát kihasználva 8-10 molnárfecske pihent meg. Aztán arról is szó volt, hogy hogyan foglalnak élőhelyet maguknak pl. az európai rovarevők. Hiszen a területek már foglalatak más afrikai madarak álltal, amelyek "nem nézik jó szemmel" a vetélytársakat. Asszem talán egy légykapót mutattak amelyik az egész afrikában töltött idejét egy kb. 30m-es sugarú örön belü élte. bár rovar és víz volt bőven.
"Gondoljunk csak a hosszantartó esőzésekre, amikor örül minden szárazföldi lény, ha talál egy száraz zugot, ahol meghúzhatja magát, s ilyenkor bizony koplalnak, a szervezet tartalékait (ha van ilyen) élik fel."
Úgy tudom a molnárfecskénk ilyen. Pontosabban a fiókák nem a tartalékot élik fel, hanem egyfajta hibernációs állapotba kerülnek. lelassul az anyagcseréjük, addig amíg melegebb nem lesz - lesz elég repülő rovar.
A közismert saláta növény magja is az olajos magvak közé tartozik. Én például, ha már nem elég zsenge, hagyom magba menni és extraként, vedlési időben etetem. Mert amúgy eléggé drága
szelén, Se: az oxigéncsoportba tartozó, vörös és szürke módosulatában előforduló kémiai elem, viselkedése a kénéhez hasonló, ezért előfordul, hogy fehérjékbe a kén helyett beépül.
Kis koncentrációja számos növényre pozitív hatású, de nagy mennyiségben káros, növekedésgátló, klorózist idéz elő. Magokban jelentősen feldúsulhat, amikor is káros az állati szervezetre: szőr- v. tollhullást idéz elő. Viszont a hiánya is problémás!
Ha nincs jelen a vérrendszerben a kellő koncentrátum, akkor a legújabb vizsgálatok tanúsága szerint megnő a nagyvárosi szennyezett levegő rákkeltő hatása.
Fotocellákban félvezető tulajdonságát hasznosítva építik be.
(kivágás Lengyel Tibor: Madárbarát-lexikon 3739. oldalról)
Nagyon örülök, hogy itt is össze-összefutunk. És nagyon köszönöm a bíztató szavakat, az érdeklődést. Nem a kölcsönös tiszteletkörök kedvéért, hanem az legőszintébb tiszteletem jeleként be kell valljam, hogy a honlapotokon szereplő egzotaképek miatt egyenesen esz az irigység. Nagy elszántság és sok erő kellett hozzá, hogy ezt itt nyilt színen ki merjem írni magamból. Nagyon jó a honlapotok, remélem előrébb viszi a hazai madarászat ügyét.
S ha már a tollak kapcsán esett erről szó, akkor hadd mutassak valamit, fogadd el tőlem ezt a képet ami ugyan díszbaromfi tolla, de különlegessége okán figyelemre méltó. Az egyedülálló leóni kakasa szolgáltatja, és aki ismeri a legyezős horgászatot, az nagyra értékeli, mert elsőrendűen lehet vele pisztrángozni - és a természet sok csodája közül az egyik.
No igen! Nagyon is különbséget kell tenni. egészen más a helyzet a domesztikált fajokkal. Pl. a kanári ma már rendkívül "strapabíró", mind a tartási, mind a takarmányozási feltételeket illetően.
Anyósom megunt kanárija nyitott kalitajtó mellett sem hajlandó elhagyni szűk revírjét. Hetek óta tárva-nyitva, mégis ott ücsörög a kedvenc rúdján, esze ágában sincs kijönni. Ami engem már egy kissé bosszant is, mert szeretném látni, hogyan repül.
És ez csak egy jellemző adalék a témához.
Próbáld meg nyitva hagyni egy ezüstfülű napmadár kalitját!
Mert figyelsz. Gondolom, nem mindenki vette észre a nyilacskát. De mit mondjak? Én örülök. Ugye a nyilacska azt jelenti, hogy a témához a vöcsökfélék címszónál még van valami adalék. Nos, ez esetben ott ezt olvashatod (részlet):
"...A kicsi, csíkos, pelyhes fiókák a felszáradás után rögtön tudnak úszni, de kezdetben még sok időt töltenek a szüleik hátán, a meleg tollazatba bújva.
Egyedülálló jelenség, hogy a vöcskök tollakat nyelnek. A fiókák már az első napon kapnak táplálékként tollat. Ennek valószínűleg hasonló a szerepe, mint a magevőknél a sódernak. Ill. feltételezik, hogy a haltáplálék szálkái ellen védi a gyomrot.
A vöcsökfélék főként az édesvizekhez ragaszkodnak. Nálunk 5 fajuk fordul elő, négy költ is..."
Ha adsz a megfelelő időben (fagymentes helyen tartottaknak télen többet, nyáron kevesebbet) a madaraidnak kellő mennyiségben, jó minőségű kendermagot, lenmagot, és (kanári esetében) része az alaptakarmánynak a jó minőségű repce, esetleg a zúzott napraforgó, s nem sajnálod a pénzt a mákra (esetleg perillára és amarantra), akkor teljesen felesleges olajozni.
De mielőtt bármelyik véleményt szentírásként elfogadod, ha van 20 kalitod, ne sajnáld az időt, fáradtságot: gondolj végig egy kísérletet!
Végy legalább 5-5 azonos nemű, kondíciójú, költési fázisban levő madarat.
Végy egy füzetet, sorold fel benne a madarakat, s mindegyikről írj megjegyzést, tápláltsági fok (kövér, sovány, átlagos),
vérmérséklet (élénk, átlagos, tunya),
étvágy (falánk átlagos, finnyás)
Tedd őket sorba,
az I-es mellé a kontrol 1-est,
a II-es mellé a kontrol 2-est stb.
Itt legyen szempont a földtől való távolság, az ablaktól való távolság, legyenek azonosak az etetők, itatók, szóval mindaz, ami befolyásolhatja az eredményt!
Aztán kínáld a római számmal jelzetteknek a régi, szokásos eleséget, a szokásos módon, a másik csapatnak az újfajta táplálékot.
(Azt már nem is merem leírni, hogy jó volna időnként a testtömegüket mérni!)
Naponta jegyezd fel a táplálék összetevőinek minőségét, ill. változásait (rovarpor más helyről stb.) és minden tapasztalatot!
És egy év múlva levonhatod a következtetéseket.
Tudom, ez nagyon macerás, de aki ilyen kísérlet elvégzése nélkül kardoskodik, az ne tapasztalati tényről beszéljen, hanem csak egy tézisről. S jó, ha bizonyításként a takarmányozástanilag megalapozott tényeket sorolja.
Kár, hogy ilyesfajta, megalapozott kísérletekről magyar nyelven magyar szerzőtől nem olvashatunk - még ott és akkor se volna kizárható a tévedés lehetősége!
Megfigyeltem, hogy nem mindig elég leírni valamit, valahogy sokak számára hitelesebb az élőszó. pedig, mint azt tudjuk: "Verba volant, scripta manet"
A "...szó elszáll", már a régi rómaiak szerint is.
Lényegében számos egyéni találmány van, aminek, ha megkapargatjuk a felszínét, hát semmi alapja, jó esetben: bár nem használ, legalább nem is árt. Holott azért azt el lehetne fogadni, hogy pl. a takarmányozástan szilárd alapokon álló tudományág.
A TIT Stúdió Díszmadárbarát-Klubjában úgy 15 éve elindult egy kezdeményezés, hogy csinálunk kísérleteket - persze a szakszerűség kritáriumainak megfelelően, de aztán valamiért nem lett ebből semmi.
Lényegében néhány terminus technikust elég volna tisztázni kezdetnek, aztán jöhetne a tézisgyártás, majd a tézis ellenőrzése kontrolált körülmények között, szigorúan kontrolcsoport alkalmazásával, s akkor valszeg előrébb lehetne mozdulni.
Mert a pillanatnyi helyzetet nem tartom éppen rózsásnak.
Valaha a magyar állattenyésztés eléggé magas színvonalú volt: a magyar tarkát kitúrták a holland fajták, a mangalicát a dánok... Díszmadár-tenyésztésben is folyton nyugat felé tekintgetünk, s csodálkozva nézzűk a stafford kanárit, vágyakozunk az új színmutációra, behozatjuk az eleségféléket, hadd ne soroljam...
Évekkel ezelőtt sok madarat hoztak be északi szomszédainktól, a fele elhullott, s gyűlölködve beszéltek arról, hogy milyen sz.rok a"cseh" madarak.
Pedig csak arról volt szó, hogy ott a hullámosokat nagyon szellemesen tejes kenyérrel nevelték.
Szóval volna mit tenni, egyesületi keretek között, meg azon kívül is . De nem hű bele balázs módjára, hanem okosan, sokat hozzáolvasva... Ezért örültem, amikor hallottam, hogy E. L. a neten "okítja a népet", az se baj, ha az ember tanítva tanul vagy tanulva tanít. A baj sokkal inkább, hogy sokszor értelmes beszélgetés helyett presztizsvita folyik, s a madarászok - pontosan, mint a társadalom - táborosodnak, s az egyik tábor hívei zsigerileg utasítják el a másikat. Bár én közvetlenül nem veszek már rég óta részt a dolgokban, ezt innen Csömörről is egyre határozottabban látom.
És sajnos azt kell mondjam, hogy ezek önpusztító mechanizmusok.
Jó messzire jutottam a foszfortól - elnézést!
Visszatérve: jobban jár a kertész barátod, ha szaru földbeásása helyett egy kis szuperfoszfáttal próbálkozik. Még hatékonyabb vagy értelmesebb volna egy kis érett juhtrágyával feljavítani a földet. Meg hát előtte lehetne kérni talajanalízist, ami ugyan nem olcsó, de mégiscsak tutira válasz kínál arra, hogy mi van és mi nincs a talajban a növények számára.
Tényleg sok okosság van abban amit írsz a vedlésről. Mindamellett azt tapasztaltam ,már a kaptafámnál maradva, hogy ha nyáron röpdében tartom a madaraimat (friss levegő, napfény) és rendszeresen kapnak zöldet ,csíráztatott magvat, félérett gyommagvakat ,hetente lágyeleséget, minden különösebb felkészítés nélkül ,problémamentesen zajlik az őszi vedlés. Külön vitaminokat csak a költési szezon elején kapnak. Hangsúlyozom nem fizikai megterhelésnek kitett versenygalambokról és nem természetes környezetükből befogott díszpintyekről,szövőmadarakról van szó, hanem egyszerű ,"mezei" kanárikról. Gondolom a stimulált vedletésnek a röpgalamboknál van komoly szerepe.
Viszont egy valami megint szemembe ötlött. Azt írod:"A tollanyagát és szerkezetét a hő-és a vegyhatás megváltoztatja. lásd :vöcsökfélék" Mi történik a vöcsökféléknél?
Köszönöm a tanácsot, kipróbálom. Különben megesznek mindent a madaraim, csak tavaly balga mód költéskor változtattam. Az az idöszak meg nem arra való.Elég ha néhány etetéskor finnyáskodik a tojó, a fiókák máris kárát látják. Ilyenkor még két három nap alatt mindent megszoknak.
Azt hiszem felűl kell vizsgálni a szaru ügyben az eddigi tudásomat, bár éppen ezért kértem a segítségedet " P " ügyben, mivel én úgy tudtam, hogy az elszarusodott részek tartalmaznak foszfort. Igaz ezt az információt nem szakkönyvek alapján szedtem fel, de bíztam kertész barátom tapasztalatában, aki a gyönyörű virágainak földkeverékébe mindig rakott 1o %-nyi szaruforgácsot azzal az indokkal, hogy a főldből hiányzó foszfort pótólja ezzel. Én is ezt használom és mindig szépek a madárház környékét beborító növények. Igérem hamarosan utánna nézek a dolognak.
A tollal kapcsolatos szócikkeket alkalom adtán átküldhetnéd a számomra. Köszönettel : és várom a megbeszéltek szerint a CD anyagot is . (Persze az egyesület nevére sajátkezűleg dedikálva."
Előszőr is megtisztelsz ezzel a megszólítással, hiszen a legtöbb diák is így szólít, meghát már nem vagyok 2o éves, de annak érzem magam. Vagy ki tudja a nejem a megmondhatója, hogy személyeskedjek is egy kicsit.
De a lényegre fordítva a szót :
Javasolnám előszőr étkezési búzacsírával összekeverni az olíva olajat úgy, hogy az földnedves (morzsalékos) legyen és azt hozzákeverni az általad adott lágyeleséghez. Meglehet, hogy "kényes izlésű" madaraid előszőr nem fogják enni, de próbálkozz vele néhány nap múlva enni fogják. Javaslom továbbá a honlapunkon a zebra pinty leírásában a lágyeleség komponenseit is fokozatosan átvenni és adni a madaraidnak, ugyanis a zárt körülmények között tartott madarak számára a lágyeleség jelenti azt a fontos táplálékot, melyben tetszés szerint adagolhatod a létfontosságú táplálék elemeket, melyek a komplex és egészséges etetéshez nélkülözhetetlenek.(erről szívesen tárgyalnék a mi fórumunkon is ) Az én kanári csapatom is (Raza Espanola) finnyáskodott a korábbi gazdájánál. Néhány napos szoktatás után elkezdték enni az új lágyeleséget is. Igaz, hogy van egy "előevő" színkanári hímem ami mindent eszik (már amit a madaraknak szabad) és az újjonan érkezőket (még az egzotákat is) vele tanittatom be a lágyeleség evésre. A kanárik az új kaját annyira megkedvelték, hogy mára már a fiókaneveléskor " tele csörrel " hordják az utódoknak, ezt olyan mennyiségben eszik és etetik, hogy mire ellátom az állományt nekik újra kell adni, mert már addigra felették, az is igaz, hogy a többszáz madarat közel másfél óráig etetem.
Sok madarász nem tulajdonít jelentőséget a lágyeleség etetésének, pedig azt tapasztaltam, hogy ez az egyik legfontosab eleme a táplálásnak, itt lehet igazán kialakítani a fajspecifikus étrendet és még továbbmenve az egyedi ígényeket kielégíteni mint azt Tibor barátom is pedzegette előzőleg.
Nyugodtan kérdezz szívesen segítek, (persze csak abban amit tudok, vagy van tapasztalatom már benne)
Szervusz Tibor! Teljesen igazad van a "koplalási nap"-pal kapcsolatban. Ezt tulajdonképpen épp a roller tenyésztők alkalmazzák a legszélesebb körben, és talán azért lett elfeledve, mert kevesen foglalkozunk ezzel a madárral. Ez a lényege az énekszekrényben való tartásnak az énekverseny elött 2-3 hónappal. Stimuláljuk a vegetációs időszakot (egyre több időt van "sötétben" a madár,csak száraz mageleség ,esetleg ritkán egy kis gyümölcs) és nagyon vigyázunk a madár kondíciójára, hiszen kis helyen van a madár, és a legkissebb elhízás is lustává teszi ,kevesebbet énekel, nem elég lágyak a hangok ,rövidek,csattogók a strófák. Hogy az ideális állapotot elérjük alkalmazzuk 5-7.naponta a koplaltatást, természetesen a kondíció folyamatos ellenörzése mellett.Ha jól dolgoztunk a versenyidőszakra ,dec.közepétől , jan.közepéig kerül csúcsformába a madár. Ez azt jelenti hogy "fitt"a madár,nincs zsír a bőre alatt, és ha kivesszük az énekszekrényből lágyan ,gyönyörű hosszú strófákkal,futamokkal énekel. A versenyidőszak után készítjük fel a tenyésztésre az állományt ,egyre több megvilágítással, és egyre változatosabb takarmánnyal, és persze a koplalási napok elhagyásával.
Én most pont itt tartok a madaraimmal, és jó ötletnek tűnik az olívaolaj mértékkel történő adagolása. Csak egy kicsit az esetleges hasmenéstől félek, ezért faggatom Lajost az adagolás mértékéről. És mégegyszer bocsássátok meg nekem hogy ezt itt tárgyaljuk meg, de ez nálam most nagyon aktuális.
Csakhogy mások is értsék: munkahelyemen (Igazából nem is Csepel már hanem Szigetszentmiklós - Lakihegy), minden évben elsőkéből nézzük végig nemcsak a feketerigók életét, hanem egy stabil fülesbagoly pár gyarapodását, nevelgetését. Fácáncsalád cseperedését, akiknek legjobban az ablak alatti diófa aljnövényzete tetszik...
Minap azonban ezt a kis fürge, aprócska, madárkából láttam egy párt, aminek a beazonosításában Tibor segített...
Közelgő szülinapja alkalmából K. Cs. barátomnak, aki néhányszor már kisegített számítógépes problémákban
Fogadd szeretettel!
Euneornis: a tangarafélék családjának (másutt a sármányfélék tangara alcsaládjának) egyik nemzetsége egyetlen fajjal.
- campestris: síkvidéki narancstangara (Orangequit).
Aztán van egy fogalom, amelyet még talán soha nem hallottam madarásztól, pedig nagyon is fontos:
koplalási nap: a szabad természetben a madarak számára éppen úgy, mint minden élőlény esetében előfordul, hogy bizonyos időszakokban nehezen v. egyáltalán nem jutnak élelemhez.
Gondoljunk csak a hosszantartó esőzésekre, amikor örül minden szárazföldi lény, ha talál egy száraz zugot, ahol meghúzhatja magát, s ilyenkor bizony koplalnak, a szervezet tartalékait (ha van ilyen) élik fel.
Pl. a vonulómadarak többsége sem vesz magához táplálékot a telelőhelyekhez vezető hosszú út során. Ezért mondhatjuk, hogy a madarak számára a koplalás az élet normális velejárója.
A vonulóknál a költözés fáradalmaira, nehézségeire való felkészülésnek van egy a génekbe írt örökletes parancsa. Ezért a hosszú út előtt gazdag tartalékokat képeznek.
A közvetlenül a vonulás előtt álló madaraknál természetes jelenség egy bizonyos mennyiségű zsír a bőrük alatt, ami szemrevételezésnél, a hasi tollazat alá fújva a hasi bőrfelület sárgás színében jelentkezik.
Ha hasonló próba során elhízott madarat találunk a tenyészetünkben, akkor hetente beiktathatunk 1-1 ún. koplalási napot, amikor csupán vizet cserélünk a madár előtt. Hasonló koplalási nap hetente egy alkalommal jótékony hatású a díszpintyek étrendjében.
Arra azonban ügyeljünk, hogy csak jó kondícióban levő, egészséges madarat szabad koplaltatni.
Természetesen a fiókát nevelő madarat sem koplaltathatjuk, hiszen a költési idő normális esetben akkor jön el, amikor a madár számára a természet számtalan apró jellel ezt az üzenetet közvetíti: egy ideig "terülj, terülj asztalkámmal" lesz biztosítva az utódok felneveléséhez szükséges táplálékbőség.
Ez rendszerint sanyarúbb napok után következik be, ezért is van jelentősége a koplalási napok tervszerű beiktatásának. Ugyanis az ezeket követő bőséges táplálékellátás a kanáritenyésztők és a papagájosok gyakorlati megfigyelései szerint általában "beindítja" az egészséges tenyészmadarakat.
Eddig csak olvasgattam a hozzászólásokat, sajnos nem sok időm volt ahhoz hogy írogassak is.
Mivel segédkezek Tibornak apró-cseprő dolgokban a Lexikon körül, rendelkezem egy elő-elő példánnyal.
Amikor az IDRE honlapjának díszpintyek szekcióját szerkesztgettem igencsak megvoltam lőve, mert sehol sem találttam egy hiteles, komplett rendszertani besorolást. Ahány féle adatbázist néztem meg, annyi verzió található. Eszteró Lajos a megmondhatója hogy mennyire kétségbe voltam esve, illetve az ornitológusoknak milyen jól sikerült összekavarniuk a dolgokat a fejemben.
A lexikon segítségével azonban sikerült nemrég tisztán látnom a dolgokat. Nagyon sok segítséget és magyarázatot kaptam jó pár ellentmondásra. Ezúton is szeretnék gratulálni Tibornak, hogy egy ennyire hasznos "dolgot" sikerült az évek során nem kis erőfeszítés és munka révén létrehoznia.
Tibor ,ne haragudj hogy ezt itt vitatjuk meg, de úgy látom ehhez a témához is csatolgatsz a lexikonból okosságokat .Kicsit hagy tanuljunk innen is onnan is. Üdv! neco
Üdvözlöm Lajos-bá! Ne haragudjon hogy így szólítom ,de higgye el tiszteletből teszem. 3 tojáshoz szoktam tenni egy jó közepes sárgarépát,egy evőkanál mákot egy kávéskanál porított tojáshéjport.Ehhez teszek állagtól függő mennyiségben rovarevő madaraknak készült szárított rovarokból álló keveréket ,hogy morzsalékos legyen.Egyszer tenyészidőszak közben próbáltam a "rovarport" helyettesíteni orlux mézes, tojásos eleséggel ,mert nem akartam utazgatni a porért ,de az új keverékhez hozzá sem nyúlt a tojóim fele ,inkább csak csírázott és száraz magokkal etettek. Muszáj volt nyakamba venni a várost hétköznap hogy helyreálljon a világ rendje.Úgyhogy most kell beállítanom a végleges összetételt, nehogy megint póruljárjak.Meg persze kapnak hetente kétszer orlux ferti-vit-et az ivóvízbe meg egyszer csíráztatott magot. Meg persze az ásványi anyag amit lejjebb írtam ,és néha tyúkhúr ,saláta. Röviden ez a technológiám. Az olívaolaj jó ötletnek tűnik ezért bátorkodtam tanácsot kérni. Válaszát előre is köszönöm. Üdv!
A lexikonban 16 oldalon cc. 50 szócikk foglalkozik a tollal, s kereszthivatkozások révén további nagyon sok információ áll az olvasó rendelkezésére.
Ami a tollazat foszfortartalmát illeti, azt nem tudom megerősíteni:
toll anyaga: a toll szarunak tekinthető.
Fő anyaga az emészthetetlen fehérjék csoportjába tartozó keratin. Csak a molylárva bélcsatornájában található sajátos enzim és néhány ún. tollatka képes a lebontására.
Szén, hidrogén, oxigén, nitrogén és kén mellett tartalmaz némi brómot, klórt és vasat is.
A toll anyagát és szerkezetét a hő- és a vegyhatás megváltoztatja.
(→vöcsökfélék)
Érdemes bekukkantani a vedléssal összefüggő szócikkekbe is, de itt nincs elég hely hogy mindent bemásoljak. Próbálok a téma szempontjából szemezgetni. Talán sikerül a lényeget megragadni:
"... Adjunk sok zöldet, biztosítsunk a szokásosnál több ásványi anyagot, vitamint és állati fehérjét!
Ha a lágyevő énekesmadár az éneklés idején lett befogva, akkor a régi madarászok azt áttetsző lepellel letakart kalitban tartották egészen a júliusi vedlésig. Csak a vedlés után kezdték fokozatosan, alulról felfelé csökkenteni a takarást.
Mintegy 3-4 hét alatt került le a lepel a kalitról. A machinációra azért volt szükség, mert a tapasztalatok szerint enélkül a madár maradandó károsodást szenvedett.
Hogy a táplálkozásnak jelentős szerepe van tollazatra, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a kanárikban a caine bors v. a nálunk könnyebben beszerezhető béta-karontin etetésével elő lehet idézni a pirosas színt, amely a beetetés abbamaradása után a következő vedlés során eltűnik.
A flamingók piros színét a budapesti állatkertben pirospaprikának (a paprika piros színét is a karotin adja) a takarmányba keverésével sikerült újra "előhívni".
A nyugati madarászok számára rendelkezésre állnak olyan szerek, amelyekkel a kanári ragyogóan piros színét biztosítják. Az egyik ifjú madarász az akkori NSZK-ból hozott egy fekete zebrapinty hímet, amelyről a vedléskor kiderült, hogy a fekete szín szintén beetetés következménye.
Az is közismert, hogy a változatos, természetszerű táplálásban részesülő madarak színei természethűek, míg a napfényt, a mozgást és a vitaminokat, állati fehérjéket nélkülöző madarak színei kifakulnak, elhalványulnak. Olyan ez, mint az egészséges ember kicsattanó színe, ill. a beteg kórházi sápadtsága.
A vedlést a régi tenyésztők több módon szokták siettetni:
- nem igen helyeselhető a tollak kihúzgálása ebből a célból;
- a letakart kalit alá helyezett gőzölgő forróvíz párája valóban sietteti a tollak vedlésre érését;
- általánosságban alkalmazott módszer volt, a madarat felváltva hideg és meleg ruhába csavarni.
Hogy az új tollazat kifogástalan legyen, ennek érdekében a kanárik részére langyos fürdőt biztosítottak, amelybe fahéj port, gyömbért, ánizst és vaskarbonátot kevertek, s mindemellett erdei növények magvait is biztosították takarmánykiegészítőként.
Az is bizonyított tény, hogy a huzat, a megvilágítás tartama és az elhelyezés milyensége, ill. az állat egészségi állapota is befolyásolja a vedlést.
Miután a vedlés hormonális hatásra indul be, elő lehet idézni hormonhatással is.
Pajzsmirigy v. annak kivonata hatására galamboknál lesoványodás, mozgáskoordinációs zavarok, hasmenés és görcsök lépnek fel. Viszont 8-14 nappal a →pajzsmirigyhormon (tlyrcotoxin) adása után teljes vedlésre kerül sor.
Érdekes, hogy az új tollazatban erős pigmenthiányosság (depigmentáció) lép fel. Ennek a foka Dr. Teremi beszámolója szerint a dózistól függ. A mesterséges vedlés a háton, a farktövön és a törzsön kezdődik, s a nyakon, ill. az evezőkön fejeződik be.
Meg kell említeni, hogy ha csillogó nyaktollazatú madarat kezeltünk, akkor az új tollazaton elmarad a csillogás. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a kezelés (hyperthyreodisatio) megváltoztatja a toll szerkezetét, ugyanis a nyaki fény szerkezeti színekből adódik.
A dózis lehet pusztulást okozó. Dr Teremi szerint postagalambnál a minimális dózis, amely még vedlést és depigmentációt eredményez, de nem veszélyezteti a madár életét, testsúlykilogrammonként 1-2 g szárított pajzsmirigy.
Szó esik arról is, hogy a thyrteoidea-készítmények hatása ugyanaz, mint a szárított birka-, tehén- v. ló-pajzsmirigynek, viszont előfordulhat 300-1000-szeres hatás is.
A kísérlet fényesen bizonyítja, hogy a szabálytalan vedlés hátterében esetenként pajzsmirigy hyperfunkció található. Tudni kell, hogy a thymusmirigy is hatással van a vedlésre, sőt, a nemi hormonok is. A here, ill. a petefészek hormonjai késleltetik a vedlést. Galamboknál a fiókanevelés pedig egyenesen megállíthatja azt.
Bizonyára nem szorul bizonyításra, hogy a madár jó vitaminellátása is egyik feltétele a problémamentes vedlésnek. A díszmadártenyésztők ezzel kapcsolatban különösen a spanyol VITAMINOS (ejtsd: vitaminosz) készítményről szereztek jó benyomásokat. Az EURO ZOO MARKET Kft. pedig a neves DR Immeyer készítmények közül forgalmaz direkten papagájok, ill. kanárik számára vedlést elősegítő vitaminkeverékeket, továbbá vedlést elősegítő cseppeket.
A galambtartók a fehérjében, és zsírban is gazdag takarmányt tartják jó vedlési takarmánynak.
S ilyenkor a keverék felét borsóból, bökkönyből állítják elő. 30-40 % a kukorica és a gabonamagvak (árpa, zab, búza) aránya, a fennmaradó 10-20 %-nyi takarmányösszetevő pedig olajosmagvak keveréke (kender, napraforgó, lenmag). "
Mint látod, olaj csak itt, a kivágás utoló sorában szerepel, amit ebben a formában véleményem szerint el lehet fogadni. Magyarán: a vedlés során a madár testsúlyánek nagy részét újra váltja, s ez a szervezet számára iszonyú megterhelés, amit "kényeztető" takarmányozással segíthetünk elő. Ez valósul meg az olajos magvak részaránya megnövelésével. A lágyeleségbe kevert olivaolaj valószínűleg nem közvetlen hatást fejt ki, hanem közvetve, az egyéb összetevők oxidációját megakadályozva közvetetten járul hozzá a takarmányérték megtartásához. Magam a magkeverék olajos magvakkal való feljavítását (MÁK, MÁK!) FONTOSABBNAK TARTOM.
Egyébként az én vidáimnál soha semmiféle vedlési probléma nem volt, amit a megfelelő takarmányozás, a nyugalom és az optimális klimatikus viszonyok biztosítása mellett a kvarcolás javára írok (napi 1-2 perc, volierben), de a korrekt válaszhoz valószínűleg érdemes volna egy kontrolált kísérletet lefolytatni, TERMÉSZETESEN KONTROLLCSOPORT "használatával".
Szoktatásnak elég lesz, de ha alkalmazni akarod 2 dl. térfogatnyi lágyeleséghez egy gyermek kanállal keverj hozzá. Írd le a részletes lágyeleség összetevőidet a további tanácsokhoz, mivel nem mindegy, hogy hogyan kevered hozzá, hogy ragacsmentes legyen. Lényege, hogy az olaj egyenletesen legyen ekeveredve az egész lágyeleségben.
Tibornak köszönöm a kimerítő választ, Lajosnak meg az olívaolajos tippet. Holnaptól kipróbálom, mert ma már túl vagyok az etetésen.Tojásonként 2 cseppet gondoltam jó lesz úgy Lajos-bá? Gondolom ilyen mennyiségben nem okozhat hasmenést. Igaz hogy most nem a vedlési ,hanem a költési szezon elején vagyok ,de a madaraim olyan finnyásak, hogy ilyenkor kell összeállítanom a lágyeleség receptjét, mert ha nem a megszokottat kapják ,némelyik még a fiókákat sem eteti.
A kalcium és foszfor beépűlésével kapcsolatosan az általad leírtakhoz kiegészítésként és tapasztalati tényként a következőket tenném hozzá, amit Te biztosan tudsz. A foszfor nemcsak a tojáshéj szilárdságához, de a szarus bőrképletek normális kialakulásához is szükséges. Ezek közé tartozik a tollazat is.
Egy nagyon érdekes biológiai jelenség a szövőpintyeknél, ezen belől a hím özvegypintyeknél a dísztollazat rendszeresen bekövetkező évi egyszeri váltása. Megfigyeléseim szerint a téli pihenőidőszaki tollazat váltásnál a hím madaraknál nincs probléma, ám a kora tavaszi dísztollazat fejlődésénél már annál több. Ha nem kap megfelelő időben, mennyiségben és arányban foszfort minden külsőleg látható ok nélkül hirtelen elpusztul. Ezt a problémát viszont csak a porított tojáshéj nagyobb mennyiségű adagolásával tudtam kivédeni. Különösen jellemző ez a Paradicsom-vidapinty hímekre, ( Steganura paradisea) mig néhány vidapinty fajra kevésbé, ( Dominikánus, Sárgahasú, Sárga palástú) a szövőpinytyek többi fajánál viszont szinte jelentéktelen mértékben tapasztalható.
Kérdésem tudsz -e a tollazat kémiai összetételéről anyagot feltenni?
Még egy megfigyelés, mely kapcsolódik a témához. A foszforban gazdagabb táplálék és + poritott tojáshéj adagolása melett az extra szűz olivaolaj lágyeleségbe keverése és etetése a tollváltást megelőző időszakban gyorsítja a tollváltást, valamint egészségesen fejlődik a tollazat. De ez nem csak a szövőkre vonatkozóan igazolódott be, hanem az indigópintyeknél is (Passerina cyanea), valamint a rizspintyek első felnött tollváltásának intervallumában is....
A harmadik megfigyelés: ugyanezeket az eredményeket a tojáshéjat kiváltónak használatos valódi szépiacsont adagolása nem tudta produkálni.
Iszonyú feladat elé állítottál, mert ezt 2 mondatban nehéz megvilágítani - különben is szerves kémiából mindig gyenge voltam.
De azért megpróbálom:
foszfor, P: mind a növényi, mind az állati szervezetek számára nélkülözhetetlen elem.
Legfontosabb szerepe az energiafelhalmozásban és -átvitelben van.
Növényekben szerves kötésben mutatható ki, ún. fitin-foszfor formájában van jelen.
Az állati szervezetbe a növényekkel jut. A felesleg Ca- vagy Mg-foszfát alakjában a vizelettel v. a székletben távozik.
Tiszta állapotában gyúlékony, világító, mérgező.
(→kalcium)
Tehát lényegében szükségünk van foszforra. A magevő madarak az elfogyasztott takarmányból, esetünkben növényi eledelből jutnak hozzá. Csakhogy növényekben szerves kötésben található (szénnel alkot vegyületet), ezt nevezzük fitin-foszfornak, amelyet le kell a szervezetnek bontani, hogy hozzájuthasson, mint nekünk a diót fel kell törnünk, ha a dióbélhez hozzá akarunk jutni.
Normális esetben a madárnak van hozzá "kalapácsa", de ha valami túladagolásával megzavarjuk a folyamatokat (v. megbetegedés miatt támad zavar, esetleg magából a felkínált táplálékból hiányzik valamely elem), akkor előfordul, hogy a"dió" feltöretlenül távozik v. nincs is "dió". Ilyenkor lép fel a foszforhiány, amely nem csak önmagában probléma, hanem azért is, mert pl. a tojás héjában a mész és a foszfor kívánatos aránya pl. galamboknál 17:1.
Namár most, ha 17 egység kálciumra nem jut 1 egység foszfor, akkor a tojással baj lesz. Ugyanez a helyzet a többi elemmel is, egyensúlyban kell lenniük, csak akkor beszélhetünk kielégítő táplálkozásról, ill. takarmányozásról.
A szükségletet a donga-elmélettel szokták magyarázni. Képzelj el egy dézsát, amelynek minden egyes dongája a szervezet valamely szükségletét jelképezi. Természetesen mindegyik más-más szélességű, hiszem kálciumból sokkal több kell (az emberben cc 0,8-1,6 kg Ca van), mint foszforból, A dézsa akkor tölthető színig (akkor teljesül a szervezet valamennyi igénye), ha minden donga egyforma magas.
Ha bármely donga pl. a dézsának csak a feléig ér, akkor a dézsa csak félig tölthető fel, vagyis a szükségleteket csak félig elégítjük ki és ez előbb utóbb a szervezet pusztulásához vezet.
Aki ezt idáig követtte, az valószínüleg megérti, hogy miért tartottam fontosnak a lexikonban szerepeltetni a galambokat és a haszonbaromfiakkal kapcsolatos részeket, hiszen bár kanári vagy papagájok vonatkozásában semmiféle táplálkozásélettani kísérletekről nem tudunk, de a galambtenyésztésben, főleg a baromfitartásban felhalmozott ismeretek elindíthatják a "kis hangyát", hogy mi, díszmadarasok is okosabban, hozzáértőbb módon próbáljuk meg kielégíteni kedvenceink igényeit.
Vagy a problémákat ne teljesen vakon tapogassuk körbe.
A tyúktojás és a kanáritojás között nincs számottevő különbség. Ezért nagyon jól teszed, hogy a hőhatásnak kitett, porrá tört tojáshéjjal hinted meg a lágyeleséget, és teszel be kis külön edényben mazsoláznivalót is nekik. Én magam sem tettem másként, abban a jóleső tudatban, hogy a tojáshéjjal nem csak a kálciumpótlást oldottam meg, hanem a legkedvezőbb arányban a foszforszükségletről is gondoskodom.
