A következőkben szeretnék segítséget, véleményt kérni. Egy áruházláncnál dolgozom/tam mint műszakicikk eladó. Nemrég új igazgatónk lett aki elősször jól leépitett aztán meg a maradék embereket szétpakolta. A problém ezzel az ,hogy ezt úgy csinálták, hogy a dolgozó meg sem kérdezték sőt szólni se akartak róla. Mint estemben mikor is a kollégáktól tudtam meg ,hogy másik osztályra kerülök a vezetőség csak nagy nehezen állt elő ,hogy 1 hónap átirányítás másik osztályra aztán majd lehet ,hogy mehetek vissza. A hónap eltelt de megint csak síri csend és eltelt még 1 hónap mikor hozták a papírt az átirányitásról plussz a munkakör változásról a szerződést. Ez esetben se kérdeztek semmit pedig nem ártot volna. Ugyan is a másik osztályon sokkan nagyobb a terhelés pl a virágföldek némelyik 1.3t és nem túl jó ha aszmálya is van az embernek. Aztán egyre többször ért úgymond egészségügyi probléma az említett virágfoldes raklapok miatt mert volt enyhe izomsérülésem meg a derekem vagy a hátam kapott görcsöt miután pihentem de úgy ,hogy magamtól felkeni nem bírtam. Ezen kívül már mindennapos hogy ha pl ülök és felkelek akkor ez a derekamnak nem tetszik. Nem szándékozom a kedvükért tönkretenni magam kérhetek ezért kártérítést? Valaholt ezt olvastam:
Baleset, betegség, vagy egyéb kár esetén a fő szabály szerint a munkáltató kártérítési felelősségéhez szükséges, hogy
a dolgozót baleset, foglalkozási vagy más betegség, ill. egyéb hátrány érje,
ez a baleset összefüggésben legyen a munkaviszonnyal,
a balesettel összefüggésben a dolgozónak kára keletkezzen és a felelősség alól a munkáltató ne mentse ki magát.
Aztán időközben az egyik áruházba kerestek osztályvezetőt és megkérdezték van e nálunk aki erre alkalmas lenne a jelenlegi osztályvezetőm engem javasolt amit a munkaügyis igazgatónő támogatott, erre az előző osztályvezetőm és valószinüleg egy másik igazgatónő is benne volt válaszolt helyettem ,hogy nem vállalom. Ja és erről persze nekem megint senki nem szólt ezt is a kollégáktól tudtam meg amit a személyzetis igazgatónő meg is erősített.
Közös megegyezés esetén bármit lehet kérni, csak nem biztos, hogy megadják :-)))
Ebben az esetben szerintem közös megegyezésnél a felszámoló szerintem nem tud adni majd Neked semmit - a szabadságmegváltáson felül, - mert a bérgarancia-alapból szerintem csak akkor hívhatja le a végkielégítésra járó összeget, ha ő mond fel.
Nagyon köszönöm a gyors válaszokat. Azért kellene mielőbb kilépni, mert pályázathoz szeretnének felvenni, és ahhoz munkaügyi központos regisztráció is kellene. Közös megegyezés esetén lehet kérni végkielégítést?
Saci! A cég, ahol jelenleg dolgozol, minden további nélkül tud majd alkalmazni 8 órában, ha lejárt a gyesed, kilépő papírok nélkül is.
Ugyanis semmi sem tiltja, hogy párhuzamosan legyen két 8 órás állásod. Így a második helyen nem is követelhenek leszámoló papírokat - mert ilyen esetben ugyebár nincsenek. Maximum írsz egy nyilatkozatot, hogy a papírjaidat majd hozod, ha a másik helyen megszűnik a munkaviszonyod, és kijelented, hogy semmiféle tartozás nem terhel, a béredből nem kell levonni semmit.
(Sajnos tény, hogy sok helyen ezzel nincsnek tisztában, és csak a "kályhától" tudnak elindulni: ragaszkodnak a leszámoló papírokhoz. Pedig esetedben ugyanúgy kell eljárni, mint amikor pl egy első munkahelyest vesznek fel.)
Lehet csak nekem tűnt fel, de sajnos úgy látszik valaki vagy komoly mentális zavarokkal küzd, vagy nagyon unatkozik, esetleg mindkettő valamiféle bosszúval keverve.
Valószínűsíthatő, hogy ugyanaz a személy írja ezeket a hosszú zűrzavaros,kérdésekkel átitatott habarékot. Ez ez egyetlen hozzászólása van, ezért regisztrált... nem is reagál, vagy ha igen hasonló zavaros hablaty amit ír. (Nem írok nicket, de ha visszalapoztok....akár tavalyig is, jópár különböző nick alatt írta a fantáziája szüleményét)
Nem tudom erre mi a megoldás, de eléggé zavaró.....
Ha hamarabb szeretnél kilépni, mint a felmondási idő vége, akkor meg kell keresni a régi munkáltatót, és kérni, hogy közös megegyezéssel szüntessétek meg a munkaviszonyt, hamarabb mint az előző verzióban. Jó alkualap, hogy valamekkora bérről lemondasz, lehet hogy belemennek.
Azt Neked kell kiszámolni, hogy mennyiért éri ez meg Neked, szerintem abból kellene kiindulni, hogy ő is jól jár, ha eleve hamarabb szűnik meg a munkaviszony, nem "kerülsz" annyiba, mint felmondás esetén, és mivel a felmondási idő felét nem kellene ledolgozni felmondás esetén, én első körben nem mondanék le, csak a felmondási időre járó összeg feléről, a többiről csak akkor, ha muszáj az alku során, de én is úgy látom, ha van munkád, még úgyis "nyersz", ha a végkielégítést fizetik ki, és a felmondási időre járó bérről le kell mondanod a közös megegyezés során.
Ilyen megbeszélés során de add ki az infót, hogy miért fontos Neked, ne gyengítsd a helyzetedet, csak mondd, hogy Te adott napra gondoltál kilépésként, és annyi havi átlagkeresetre, amit kiszámolsz, plusz a szabadságmegváltásra. Ez a közös megegyezésbe kerüljön bele.
Az alábbi problémám megoldására szeretnék egy kis segítséget kérni.
Jelenleg egy cégnél vagyok alkalmazásban, amelyik felszámolás alatt áll, gyesen vagyok, ami augusztusban lejár. 6 órában dolgozok, egy másik cégnél.
A régi cég augusztusban mond fel nekem (gyes lejártakor), ez esetben kapok végkielégítést, szabadságra jutó bért, valamint felmondási idóre járó bért. Ha én mondok fel, akkor csak a szabadságra járó bért kapom meg.
Az új cég mielőbb szeretne alkalmazni (nem másodállásban). A papírjaimat szeretném mielőbb megkapni. Az lenne a kérdésem, hogy a régi cég általi felmondás esetén van-e valami lehetőség arra, hogy a felmondási idővel ne hosszabbodjon meg a munkaviszonyom, még akár úgy is, hogy ennek összegére nem tartanék igényt (csak végkielégítés és szabadság)
Fontos lenne a szerződésemet mielőbb megszűntetni, mert 19 év munkaviszony után nagyon elhúzódik a dolog. Persze úgy, hogy minél kevesebb összegtől essek el.
Felmondtál rendkívülivel. Kifizettek rendben? Vagy csak a jogviszony megszűnésééig járó bért fizették ki? Miért pereltél?
Mit követelsz a munkáltatótól? Pluszbért, kártérítést?
Igen, a bizonyítási kötelezettség a tied, hogy a munkáltató súlyos kötelezettségszegést követett el, vagy olyan magatartást tanúsított, ami miatt ki kellett lépned. A 15 nap, 1 év határidő is igaz.
Mi az, amit tudsz bizonyítani utólag? Hiteles tanúkkal vagy valamilyen dokumentációval? Emailek, egyéb dokumentációk, hangfelvételek vannak?
A bérből való levonás jó ötlet, meg a túlórapénz, munkaruha, ezeken gyakran elcsúsznak a munkáltatók, és így van, a túlórapénz jár, nem lehet alapórabérben kifizetni. De ezt is Neked kell bizonyítani utólag, hogy ténylegesen voltak túlórák, ettől-eddig az időpontig... ez se egyszerű. A magánügyi kiteregetést általában lehetetlen bizonyítani.
Ezeket a dolgokat célszerű a per előtt átgondolni, mit tudok alátámasztani, hiszen a perköltséget kockáztatom. Eljön-e egy tárgyalásra egalább 2 munkatárs, aki az én verziómat támasztja alá?
Nem vagyok járatos a perköltséggel kapcsolatban, csak félinformációm van:ha a felperes a per közben eláll a pertől, "meggondolja magát", ki lehet szállni úgy, hogy nem terhel nagy összegű perköltség.
Az ügyvédnek segítséget kellene nyújtania, hogy milyen bizonyítékok vannak, illetve ő kellene hogy adjon PONTOS tájékoztatást a perköltséggel kapcsolatban, mennyit nyerhetsz, mennyi, ha vesztesz, legrosszabb esetben, és mennyi, ha útközben, félúton kiszállsz. Ezeket kell mérlegelni. Lehetőség szerint a kereset benyújtása előtt.
Személyes véleményem szerint (és ezt a bíró az ítélet meghozatalakor dönti el, ő hogy érzi), az, hogy a túlórapénzek elmaradtak, és jogellenes levonások voltak a bérből, a rendkívüli/azonnal felmondást önmagában nem indokolják.
Az lenne az életszerű (legalábbis egy bíró számára, aki sose dolgozott a munkaerőpiacon), hogy a dolgozó ezeket megreklamálja, és ha elutasítják, akkor mond fel, felmondással, vagy azonnali felmondással. Azaz utólag tudod bizonyítani (Neked kell, hiszen Te perelsz), hogy Te ezt reklamáltad (azaz van egy A/4-es papír, amit átvett a munkáltató, és érdeklődsz mondjuk a túlórapénzekről, mert szerinted elmaradtak, vagy tudsz vinni 2 kollégát, aki szintén szóban reklamált).
A bíró ettől függetlenül szubjektív ember, bárhogy dönthet, de ha ennyi érv van a kezedben, amit leírtál, és nincs hozzá egy-két sziklaszilárd bizonyíték, én nem biztatnálak.
Az ügyvéd a leírásod alapján eléggé vérszegény, nekem sántít egy kicsit, neki nem jutott eszébe a túlórapénz, mint támadási felület? Elmennék egy másik jogászhoz, kifizetnék egy egyszeri tanácsadásért egy adott összeget, mit mond erre az egészre, és arra, hogy mennyi a perköltség, ha Te most kiszállnál, Te vagy a felperes, viszont a másik fél most már folytatná a dolgot, és követeli a saját ügyvédjének a díját.
Annyit lehet még tenni, hogy ha megvannak a bérpapírjaid, és tudod, hogy mikor mennyit dolgoztál, ezt lehet összesíteni, és beletenni a keresetbe követelésként a ki nem fizetett túlórákat, kamattal, célozva arra, hogy ha nekik ügyvédi munkadíjra van igényük, Neked az elmaradt bérre, + munkaruha költségtérítésre, úgyhogy 1:1, hagyjuk az egészet - de az, hogy szóban azt mondod, hogy minden hónaban 250 órát dolgoztál, az nem bizonyíték.
A munkáltatót is meg lehet érteni, bíróságra ráncigáltad, látja hogy nem nagyon vagytok felkészülve, nincsenek sorban az érvek-bizonyítékok, ilyenkor én is vérszemet kapnék, hadd tudja meg a többi alkalmazott, hogy mire számíthat hasonló helyzetben...
Segítségeteket szeretném kérni. Jelen esetben épp perben álok a volt munkaadómmal, mint felperes. Tavaly ősszel éltem a rendkívüli felmondás lehetőségével. Ennek oka igazából az évek során felhalmozott sorozatos sérelmek melyeket velem szemben követett el a volt munkaadóm. (ilyen például:jogtalan szankciók révén levont a béremből, munkaruhát esetenként nem biztosított a kollégáknak igen, útiköltséget nem rendezett, magánügyi problémáimat kiteregette,stb). Ez személyes konfliktusokat okozott ami az elbocsátásommal való fenyegetésekhez vezetett. Szerencsémre legyen mondva, mivel kiküldetésben dolgoztam, s látta a külföldi tulaj, hogy a munkámmal nincs semmi baj, s tisztában volt a sorozatos konfliktusokkal felajánlotta, hogy átvesz direktbe. Ez meg s történ.
A keresetemben arra kértem a bíróságot, hogy mondja ki a rendkívüli felmondásom indokolt. De sajnos a per kapcsán szembesültem azzal, hogy a bíróság igazából a felmondásomat megelőző 15 napon belüli súlyos hibát akarja figyelembe venni amit a munkaadóm követett el velem szembe. Nem nagyon érdekli a bíróságot az évek alatt ért sérelmek. Jó esetben max egy évre tudok vissza menni. Az ügyvédem jelen esetben szüneteltetést kért és rábeszélt, hogy hagyjuk a féléves kifutás végét amikor is megszűnik a per. Csak hogy most a volt munkaadóm a folytatást kérte és követeli az ügyvédi díját ami horribilis összeg. Ezért kénytelen voltam súlyos hibát keresni a munkaadómmal szemben amit talán a bíróság is elfogad. A per folyamán tájékoztattak(nem jógi szakember), hogy túlórapénzt nem fizettek. Én azért nem is foglalkoztam ezzel mert a szerződésemben erre egy külön pont úgy utal, hogy arra is csak az alapóra díj jár. Ezt most tudtam meg, hogy ez semmis, jár a túlóradíj. Ehhez kapcsolódva a jelenléti íven szereplő órák száma sohasem stimmelt a bérpapíron szereplővel. PL.: ledolgoztam 250 órát a bérpapíromon pedig mindig csak a hivatalos munkaóra szerepelt az adott hóra vetítve. Most, hogy a per folytatódik kénytelen vagyok egy fűszálat találni, én már hajlottam arra, hogy felejtsük el, de a munkaadóm látva, hogy a "szél" most neki kedvez erőre kapót. Fel kel, hogy vegyem ismét a kesztyűt. Ha jár a túlórapénz akkor ez már lehet súlyos hiba annak ki nem fizetése? Kérhetem ezt visszamenőleg illetve lehet e indok a rendkívüli felmondásra ez?Ebben kérném a segítségeteket, tisztelettel balu369.
Alapvetően úgy nézne ki a dolog, hogy ha ilyen változás állt be az állapodotban, rendkívüli orvosi alkalmassági vizsgálatra kell küldjön a munkáltató, amely során az orvos megállapítja, hogy alkalmas vagy-e a jelenlegi munkakör betöltésére. Ha nem, célszerű lenne, hogy a munkáltató és az orvos konzultálna, milyen munkakör jöhet szóba a cégen belül Neked, egyáltalán mire adná meg az alkalmasságit az orvos.
A konkrét kérdésre az a válasz, hogy amennyiben a munkáltató tud, más munkakört fel kell ajánljon, de ha nincs ilyen, akkor nem. Neked semmiképp nem kell felmondanod.
Ha megvan a a papír, hogy alkalmatlan vagy a jelenlegi munkakörre foglalkozásegészségügyi szempontból, akkor a munkáltató felmondhat, felmondással (régen rendes felmondás volt a neve):
"Mt. 66. § (7) A munkáltató a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló munkaviszonyát a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondással akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább és a munkavállaló számára állapotának egészségi szempontból megfelelő munkakört nem tud felajánlani, vagy a munkavállaló a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el."
Egyébként milyen jellegű munkát végzel? Mi az eredeti munkakör? A megbetegedés nem függ össze a munkavégzéssel?
Sziasztok! Tanácsot kérnék, mit tehetek ha megválltozott munkaképességű lettem? Húsz éve dolgozom a cégnél, sajnos a térdemben porckopás alakúlt ki ezért nem tudom már ellátni a munkámat. Könnyű munkát kértem, ami van is a cégnél / portás / csak üresedés nincs. Fel kel mondanom önként, vagy mit tehetek?
Simán lehet nulla (pontosabban a könyvelőt azért fizetni kell), mert abban a pillanatban, ahogy megszűnik a munkaviszonya, jogosult lesz az immár főállású egyéni vállalkozásából táppénzre menni, az egyéni vállalkozói létének első napján. Minimális idejű táppénz után pedig - amint lehet, - vált tgyásra.
Csak ehhez tényleg olyan könyvelő kell, aki tudja, hogy mikor mit kell be- illetve átjelenteni, és nem tologatja a papírokat hetekig.
Edit, nem tudtok egy kicsit hosszabbítani a szerződésen? Mondjuk legalásbb 2 hetet? Mert ugyan elvileg benne vagy a 41 napban, de hát mi van, ha a baba igen jól érzi magát ott, ahol van, és "ráhúz" még egy kicsit?
Aug 31-től már elmehetnél tgyásra, tehát csak alig egy hétig kerülnél pénzbe a munkáltatódnak.
És még valami: egyeskével rendben leszel tgyást és gyedet illetően. De ketteskében ne gondolkodjatok, mert a passzív tgyás és gyed nem fog jogosítani újabb tgyásra és gyedre.
Illetve: amennyiben mégis szeretnétek gyorsan egy következő gyereket, akkor még a munkaviszonyod alatt válts ki egyéni vállalkozóit, keress egy hozzáértő könyvelőt, aki a jogviszonyaidat intézi, meg a papírmunkában segít, és akkor folyamatos lesz a biztosítottságod, és jöhet a következő baba is.
"Gyerekvállalás támogatása" pontban le van írva minden.
Amennyire felületesen ismerem a szabályokat:
"
A terhességi‐gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a biztosításfennállása alatt, vagy a biztosításmegszűnését követő 42 napon belülszül, vagy..."
ez alapján nem lesz probléma, de én a helyedben bemennek egy OEP ügyfélszolgálatra, most már Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási stb. a neve, és személyesen is kérnék megerősítést, miután átolvastam a szabályokat.
Az ügyintézésben is ott tudnak segíteni, nekem eddig jó tapasztalataim vannak az ügyintézőkkel,
A munkaviszony megszűnésekor pedig regisztrálj be munkaügyi központba a szülésig, de egyébként a THGYS már a szülést megelőzően négy héttel is jár/igényelhető - nálad ez lenne a legegyszerűbb, akkor nincs csak pár nap kieső időd, ez pedig tudomásom szerint semmit nem befolyásol a későbbiekben, GYED-et sem.
Sziasztok! 30. hetes kismama vagyok és egy számomra fontos kérdéssel fordulok hozzátok, remélve, hogy valaki tud segíteni. 2001. óta van munkaviszonyom, igaz, hogy több munkahelyem volt, de tény, hogy 2001. óta folyamatos a munkaviszony a munkahelyváltások ellenére. A probléma a következő: 2013. augusztus 25-én jár le a munkaszerződésem és 2013. szeptember 27-re van kiírva a szülés időpontja. Mivel a szerződésem a szülés időpontja előtt jár le, milyen juttatásokra leszek jogosult, ezeket a juttatásokat hol és milyen módon igényelhetjük? A szerződés lejárta és a szülés időpontja közötti 32 napban milyen ellátásban részesülhetek, hiszen akkor már nem lesz munkaviszonyom? Mit tehetünk, milyen megoldási lehetőségek vannak? Létezik megoldás arra, ha megszűnik az ember állása a babavárás alatt? Létezik pl. méltányossági alapon való juttatás igénylése? Az a tény, hogy szülés előtt megszűnik a munkám, befolyásolhatja-e a gyermek születése után kapható támogatás(oka)t? A védőnőm még nem találkozott ilyen problémával, nem tudott hová irányítani. Végezetül: hol, milyen hivatalokban/szervezeteknél kaphatok formanyotatványokat, ingyenes jogi tanácsadást? Köszönöm a választ! Edit
6 bóra munkavégzés után 20 perc pihenőidőt kell kötelezően biztosítani a mun káltatónak a munkavállaló részére ha még többet dolgozik pl 12 órát akkor a 9. órától plusz 25 perc mun kaközi szünet jár.Ezeket a munkaközi szüneteket ha akerja a munkáltató ledolgoztathatja vagy kifizeti.Viszont ezt nyílván kell tartani a jelenléti íven vagy külön megállapodni.
Lehet 6 napon keresztül is dolgoztatni a munkavállalót bizonyos feltételekkel.Ha munkaidőkeretben dolgoztok akkor sokmindent megtehet a munkáltató ami eltér a normálistól. Ha jól tudom 250 óra a max túlóra egy évben. Ennyire kötelezhet a maunkáltató.Ha pihenőnaponn dolgoztat akkor az rendkívüli munkavégzésnek minősül tehát dupla bér jár.
Ha bejelented a munkaügyi felügyelőségen akkor valószínű, hogy felszólítják a munkaadód, hogy tartsa be a törvényeket. Természetesen kirúghat, de ez nem ad alapot a rendkívüli felmondásra részéről sőt kötelezhetik, hogy tovább foglalkoztasson és még meg is büntethetik.
A munkügyi felügyelőségen ingyenesen is adnak tanácsot ha kérsz időpontot vagy írsz emailt.
6 éve dolgozom egy cégnél részmunkaidős alkalmazottként. Az első három évben ledolgoztatták velünk a fél óra ebédszünetet, ami a szerződésünk alapján járt volna nekünk. Erre a harmadik év után rájöttek, utána a helyes gyakorlatot folytatták tovább, de a három évben ledolgozott fél órákat se ki nem fizették, se le nem csúsztatták a munkaidőnkből. A munkaidőm 7 órás, aminek kéthavi átlagban kell meglennie. Gyakran dolgozunk 12 órát, reggel 1/2 9-től este 1/2 9-ig. Alkalmanként elófordul, hogy a 12 óra munka előtt be kell mennünk fél, egy órás meetingre, így a 12 órából 13 lesz. Ezt nem engedi meg a fönökünk, hogy az munkaidő nyilvántartó lapra felvezessünk. Helyette egy olyan napra kell beírnunk, ahol nem 12 órát dolgoztunk. Gyakran tartják úgy ezeket a meetingeket, hogy pihenőnapunkon kell emiatt bemennünk dolgozni, vagy úgy hogy amikor amúgy délután kezdenénk, reggel be kell utaznunk emiatt a munkahelyünkre majd haza és délután kezdődik a műszakunk. A belső szabályzat szerint a munkabeosztásunkat egy héttel előre írásban átvételi elismervényt aláiratva kellene közölnie a vezetőnek. Ilyen nyilvántartást soha nem vezettek, és heti, kétheti rendszerességgel előfordul, hogy a munkarendváltozást egy nappal előbb tudjuk csak meg, a hivatalos kettő nap helyett. Itt nem csak rendkívüli események miatt változik a beosztás, mint például egy kollegánk lebetegedése, hanem olyan okoknál fogva, hogy aki a beosztás készíti gyakran hibázik, nem veszi figyelembe, hogy hány emberrel, és milyen kompetenciájú emberekkel lehet ellátni az egység működését, ezért folyamatosan utólagos javításokra szorul a beosztás. Többször előfordult, hogy 6-8 napot dolgoztunk megszakítás nélkül, ami után egy pihenőnap következett csak. A 6-8 nap alatt 2-4 nap 12 órás múszak is előfordult többször. Gyakran úgy dolgozunk 2*5 napot hogy csak egy nap pihenőnapunk van. Hónapok óta állandóan túlórázunk, heti 5-20 órát, aminek az elszámolásába gyakran hiba csúszik. Se pihenőidőben nem kapjuk meg, sem pedig a bérpapírunkon nem látszanak, vagy összevissza vezetve látszanak ezek a túlórák. Gyakorlatilag nem tudjuk nyomon követni, hogy valóban kifizetésre kerülnek-e ezek a túlórák. Előfordult olyan is, hogy a hónap közepén közölték egy kollegámmal, hogy abban a hónapban többet nem kell bemennie dolgozni, mert elszámolták korábban a munkaidejét, és többet dolgozott, mint amennyi a szerződése alapján megengedett lett volna. Múlt héten a vezetőm azt kérte tőlem, hogy a forgalomra való tekintettel délutános műszakban a munkaidőm előtt ebédeljek meg, és a munkaidőmben ne menjek ki enni. Azaz a fél órás ebédszünetet ne vegyem ki. A műszakon 13:30-20:30-ig tartott. Számítógépek előtt dolgozunk ahol közelező lenne óránként 10 percet biztosítania a munkáltatónak hogy felállhassunk előle, de gyakran a forgalmunk miatt nem tehetjük ezt meg. Sem enni, sem inni, sem az illemhelyet meglátogatni nem tudjuk órákon keresztül. Spórolásból, vagy nem tudom milyen más indokból nem kapcsolják fel a helység teljes világítását, így kell elvégeznünk a munkánkat.
Sokat gondolkodom azont, hogy fel kellene keresnem egy munkajogászt, a kérdésem, hogy ezek lapján, amit leírtam érdemes-e. mire számíthatok én és mire a munkáltatóm, ha ez jogi útra terelődne. Erős a gyanúm, hogy ez esetben eltávolítanának az állásomból.
Azt írta, hogy nem szeretne gyesen lenni viszont mihamarabb dolgozni szeretne. Annyi esélye van ha a régi munkáltatója nem akarja tovább alkalmazni és közös megegyezéssel elválnek útjaik.Viszont természetesen a szabdságot mindenképp ki kell fizetnie, ezt nem úszhatja meg.
A felmondási idő 30 nap, ha addig GYED-en, GYES-en vagy, akkor nem kell menned dolgozni (fizetés nélküli szabadságon vagy még), a 30. napon megszűnik a munkaviszony, és pénzben meg kell váltania a szabadságot, és ki kell adnia a kilépő papírokat.
Változott a jogszabály, mostmár kevesebb szabadságot "gyűjt" a kismama, egyrészt van a szabadság, amíg aktívan dolgoztál (ha nem vetted ki mind), utána:
- a szülési szabadság (THGYS)
" a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának," ideje alatt jár még szabadság, időarányosan.
A következő problémára szeretnék egy kis segítséget kapni!
Nemsokára lejár a gyedem. Gyesen nem szeretnék maradni, mert anyagilag az a pénz nem vetné fel a családom helyzetét.
A régi munkahelyemre nem szeretnék visszamenni, de már szerintem vissza sem venne a főnököm, ezért másik állást kerestem. Nemsokára kell kezdenem az új munkahelyen. Viszont, a régi munkahelyemen van még fennmaradt szabadságom, ugye ami a gyed alatt keletkezett, ami nem is kevés, mivel egymás után 2 gyermekkel voltam gyeden.
A kérdésem a következő lenne:
Ha felmondok a régi munkahelyemen akkor is ki kell fizesse a szabimat? Mert én úgy tudom igen!
Mivel letölteni nem tudom az új állás miatt, így ki kell hogy fizesse ugye?????
Mt. 40. § (1) A 70. §-ban és a 77. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló a munkaviszonyát felmondással arra hivatkozva szünteti meg, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna. (2) A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti felmondást - a 67. § (2) bekezdésében foglalt szabályok alkalmazásával - köteles megindokolni. (3) A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti felmondás jogát a munkáltató személyében bekövetkezett változás időpontját követő harminc napon belül gyakorolhatja.
Magyarul, ha az átvételt követő 30 napon belül felmondasz egy (a fenti okok szerinti) indoklással ellátott felmondásban, akkor jár a végkielégítés.
