Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Nem okoskodni akarok, de ki kell, hogy javítsalak. Az élelemszegény időszakokban (hosszan tartó esőzések, váratlan lehűlések) "hibernálódásra" képes madarak nem molnárfecskék, hanem a lappantyúk és kolibrik rokonai, a nálunk is fészkelő sarlósfecskék (ők a nevükkel ellentétben nem igazi fecskék).
Amúgy rég hallottam felőled. Ja, ritkán látogatok más topic-okat, annyira leköt a Madárbarát-lexikon.
Aprorpó lexikon.
Kedves Tibor bátyám, szégyenszemre be kell valljam, nem tom, ki "tollából" íródott, most meg má lusta vagyok visszaolvasni, de igaz, hogy ha ezen a topicon belül ország-világ elé tárod a lexikon anyagát, a végén nem lesz, aki pénzért vegyen, ha má úgyis hozzájuthat ingyé.
Ezen véleményt szépmagam is így gondolám, de kérlek, ne vedd megbántásnak, nem annak szántam. Természetesen az itt leközölt anyagért is már megérte +nyitni eme topicot, hihetetlenül sokat tanultam belőle, de szerintem vétek lenne elherdálni a minden bizonnyal nehezen megszerzett tudást, információáradatot. Az itt leírtak minden sorát nagyon köszönöm. De tényleg !
Eleddig abban a hiszemben éltem, hogy ha csak egy falatnyit is, de értek a madarakhoz, ezekhez a tollas műremekekhez, ám be kell valljam férfiasan, van még mit tanulnom !
Tibi bátyám, munkádhoz továbbra is nagy erőt s egészséget kívánnék tiszta szívemből, s ha segíteni tudok, ezennel tiszteletteljesen felajánlom. Hátha szavamon fogódok...
Kicsihattyú, lehet, hogy a nem is a drongók érdekelnek, hanem a
Surniculus: a kakaukkfélék alcsaládjának egyik monotipikus nemzetsége.
- lugubris: →drongókakukk (Drongo-Cuckoo).
Várjál, kikeresem.
drongókakukk (Surniculus lugubris - Drongo-Cuckoo): a kakukkfélék egyik különös faja Indiától a Fülöp-szigetekig és Celebeszig. Mint a nevéből sejthetjük, rendkívüli módon hasonlít a drongókra.
A csőre erőteljesebb, mint a kakukkoké, a tollazata fémfényű fekete. A farka villás, és enyhén lant alakban hajlott.
Ezek után aligha csodálkozunk, hogy időnként úgy vadászik, mint a drongók: a levegőben kap el rovarokat.
És persze leggyakrabban a drongókat választja dajkamadárnak. Jáván szinte kizárólag az egértimália szolgálatait veszi igénybe, így nem lephet meg senkit, hogy ott a tojása színben, alakban és még méreteit tekintve is nagyon hasonlít az egértimália tojásaihoz.
http://orientalbirdimages.org/images/data/drongo_cuckoo_df.jpg
Mint látod, sajnos erről sincs képem, de a hivatkozást aktíválva megnézheted ezt a másik furcsa szerzetet.
És bocsi! Mert a ma érvényes rendszerekben az imént említett másik nemzetség nem áll meg, tudniilllik a
Dissemurus (érvt.): régebben a drongófélék egyik nemzetsége. Ma már Dicrurus.
- paradiseus: →paradicsomdrongó (Flaggendrongo).
Ne haragudj!
Ha már ilyen nyomás nehezedik rám, akkor jöjjön egy rövidebb fajismertető:
zászlós drongó (Dicrurus macrocercus - Black Drongo): Ázsia déli és keleti részein élő, a drongófélék családjába tartozó fajok egyike.
27 cm nagyságú madár, jellegzetesen hosszú, villás farokkal.
Ennek a "kormányszerkezetnek" köszönheti a repülésben a rendkívüli fordulékonyságát.
Dél-Ázsiában élnek, Irán délkeleti részétől egészen Kínáig.
A Mandzsúriában költők a tél közeledtével délebbre vonulnak.
Röptében fogják el a rovartáplálékukat.
http://fr.wikipedia.org/wiki/Dicruridae
Mint látod, a szócikk végén van egy hiperhivatkozás, ami segít tovább kutakodni, ha kevesled azt, ami a drongókról a Madárbarát-lexikonban van.
Drongó a madarak egyik családja a sok közül, vagyis a drongófélék két nemzetséggel, a Dicrurusban 21 fajjal, azok közül a lobogós drongó, a villásfarkú drongó, a fehérhasú drongó, a selyem drongó, a búbos drongó és a hamuszínű drongó több-kevesebb részletességgel ki is van fejtve a Madárbarát-lexikonban. Ráadásként szerepel a munkámban a pekingi drongó is, de az egy másik nemzetségbe tartozik.
Valamennyi nagyon szép madár, de nálunk nem nagyon jönnek számításba díszmadárként
Az angol Peter Sheikhli jóvoltából képet is tudok mutatni pl. a hamuszínű drongóról.
Minél több felé jártam, s minél többet tudtam meg, annál nagyobb lett az elkeseredésem, hogy a biztos tudat ("huu, de okos is vagyok én már!"), mint foszlik szerte. Magyarán az ember minél többet tud, annál jobban tisztába kerül azzal, hogy még mi mident nem tud!
Olyan ez, mint amikor az ember kinéz egy ablakon, jó messzire ellát, de ha magasabbra megy, akkor derül ki, hogy mi minden is van még azon túl.
itt énis inkább kérdezni szoktam, ezért én pl nem tok rá válaszolni. sztem valami vadon élő madár lehet, de nem biztos. ha nem akkor énis kíváncsi vok rá.
Napi szörfözésem alkalmával találtam rá a lexikonodra,és megdöbbenéssel tapasztaltam,hogy a mai világban akadnak még olyan emberek akik a tvnézés helyett MARADANDÓ értéket teremtenek, a lassan egyre sivárabb életet élő közösségünkben.Rájöttem hogy milyen buta vagyok kicsit szégyellem magam,de hát azért vannak ilyen alkotók,hogy segítsenek rajtunk.
Kedves Madárbarát! Gratulálok ehhez a topichoz! Nagyon hasznos információk! Mindennap benézek ide!
"A közvetlenül a vonulás előtt álló madaraknál természetes jelenség egy bizonyos mennyiségű zsír a bőrük alatt," Láttam egy dok. német filmet a madárvonulásról. És mi van akkor ha ezt azsírt felélik? - tették fel a kérdést. A "légfolyosóban" örtént kisírletek során kiderült, hogy a madarak ilyenkor az izomzatukat "emésztik fel". Amely később regenerálódik.
Aztán kiderült, hogy az afrikában telelők jelentős része egyhuzamban repüli át a szaharát. Mutattak olyan felvételeket amikor egy rozsdás olajoshordó árnyékát kihasználva 8-10 molnárfecske pihent meg. Aztán arról is szó volt, hogy hogyan foglalnak élőhelyet maguknak pl. az európai rovarevők. Hiszen a területek már foglalatak más afrikai madarak álltal, amelyek "nem nézik jó szemmel" a vetélytársakat. Asszem talán egy légykapót mutattak amelyik az egész afrikában töltött idejét egy kb. 30m-es sugarú örön belü élte. bár rovar és víz volt bőven.
"Gondoljunk csak a hosszantartó esőzésekre, amikor örül minden szárazföldi lény, ha talál egy száraz zugot, ahol meghúzhatja magát, s ilyenkor bizony koplalnak, a szervezet tartalékait (ha van ilyen) élik fel."
Úgy tudom a molnárfecskénk ilyen. Pontosabban a fiókák nem a tartalékot élik fel, hanem egyfajta hibernációs állapotba kerülnek. lelassul az anyagcseréjük, addig amíg melegebb nem lesz - lesz elég repülő rovar.
A közismert saláta növény magja is az olajos magvak közé tartozik. Én például, ha már nem elég zsenge, hagyom magba menni és extraként, vedlési időben etetem. Mert amúgy eléggé drága
szelén, Se: az oxigéncsoportba tartozó, vörös és szürke módosulatában előforduló kémiai elem, viselkedése a kénéhez hasonló, ezért előfordul, hogy fehérjékbe a kén helyett beépül.
Kis koncentrációja számos növényre pozitív hatású, de nagy mennyiségben káros, növekedésgátló, klorózist idéz elő. Magokban jelentősen feldúsulhat, amikor is káros az állati szervezetre: szőr- v. tollhullást idéz elő. Viszont a hiánya is problémás!
Ha nincs jelen a vérrendszerben a kellő koncentrátum, akkor a legújabb vizsgálatok tanúsága szerint megnő a nagyvárosi szennyezett levegő rákkeltő hatása.
Fotocellákban félvezető tulajdonságát hasznosítva építik be.
(kivágás Lengyel Tibor: Madárbarát-lexikon 3739. oldalról)
Nagyon örülök, hogy itt is össze-összefutunk. És nagyon köszönöm a bíztató szavakat, az érdeklődést. Nem a kölcsönös tiszteletkörök kedvéért, hanem az legőszintébb tiszteletem jeleként be kell valljam, hogy a honlapotokon szereplő egzotaképek miatt egyenesen esz az irigység. Nagy elszántság és sok erő kellett hozzá, hogy ezt itt nyilt színen ki merjem írni magamból. Nagyon jó a honlapotok, remélem előrébb viszi a hazai madarászat ügyét.
S ha már a tollak kapcsán esett erről szó, akkor hadd mutassak valamit, fogadd el tőlem ezt a képet ami ugyan díszbaromfi tolla, de különlegessége okán figyelemre méltó. Az egyedülálló leóni kakasa szolgáltatja, és aki ismeri a legyezős horgászatot, az nagyra értékeli, mert elsőrendűen lehet vele pisztrángozni - és a természet sok csodája közül az egyik.
No igen! Nagyon is különbséget kell tenni. egészen más a helyzet a domesztikált fajokkal. Pl. a kanári ma már rendkívül "strapabíró", mind a tartási, mind a takarmányozási feltételeket illetően.
Anyósom megunt kanárija nyitott kalitajtó mellett sem hajlandó elhagyni szűk revírjét. Hetek óta tárva-nyitva, mégis ott ücsörög a kedvenc rúdján, esze ágában sincs kijönni. Ami engem már egy kissé bosszant is, mert szeretném látni, hogyan repül.
És ez csak egy jellemző adalék a témához.
Próbáld meg nyitva hagyni egy ezüstfülű napmadár kalitját!
Mert figyelsz. Gondolom, nem mindenki vette észre a nyilacskát. De mit mondjak? Én örülök. Ugye a nyilacska azt jelenti, hogy a témához a vöcsökfélék címszónál még van valami adalék. Nos, ez esetben ott ezt olvashatod (részlet):
"...A kicsi, csíkos, pelyhes fiókák a felszáradás után rögtön tudnak úszni, de kezdetben még sok időt töltenek a szüleik hátán, a meleg tollazatba bújva.
Egyedülálló jelenség, hogy a vöcskök tollakat nyelnek. A fiókák már az első napon kapnak táplálékként tollat. Ennek valószínűleg hasonló a szerepe, mint a magevőknél a sódernak. Ill. feltételezik, hogy a haltáplálék szálkái ellen védi a gyomrot.
A vöcsökfélék főként az édesvizekhez ragaszkodnak. Nálunk 5 fajuk fordul elő, négy költ is..."
Ha adsz a megfelelő időben (fagymentes helyen tartottaknak télen többet, nyáron kevesebbet) a madaraidnak kellő mennyiségben, jó minőségű kendermagot, lenmagot, és (kanári esetében) része az alaptakarmánynak a jó minőségű repce, esetleg a zúzott napraforgó, s nem sajnálod a pénzt a mákra (esetleg perillára és amarantra), akkor teljesen felesleges olajozni.
De mielőtt bármelyik véleményt szentírásként elfogadod, ha van 20 kalitod, ne sajnáld az időt, fáradtságot: gondolj végig egy kísérletet!
Végy legalább 5-5 azonos nemű, kondíciójú, költési fázisban levő madarat.
Végy egy füzetet, sorold fel benne a madarakat, s mindegyikről írj megjegyzést, tápláltsági fok (kövér, sovány, átlagos),
vérmérséklet (élénk, átlagos, tunya),
étvágy (falánk átlagos, finnyás)
Tedd őket sorba,
az I-es mellé a kontrol 1-est,
a II-es mellé a kontrol 2-est stb.
Itt legyen szempont a földtől való távolság, az ablaktól való távolság, legyenek azonosak az etetők, itatók, szóval mindaz, ami befolyásolhatja az eredményt!
Aztán kínáld a római számmal jelzetteknek a régi, szokásos eleséget, a szokásos módon, a másik csapatnak az újfajta táplálékot.
(Azt már nem is merem leírni, hogy jó volna időnként a testtömegüket mérni!)
Naponta jegyezd fel a táplálék összetevőinek minőségét, ill. változásait (rovarpor más helyről stb.) és minden tapasztalatot!
És egy év múlva levonhatod a következtetéseket.
Tudom, ez nagyon macerás, de aki ilyen kísérlet elvégzése nélkül kardoskodik, az ne tapasztalati tényről beszéljen, hanem csak egy tézisről. S jó, ha bizonyításként a takarmányozástanilag megalapozott tényeket sorolja.
Kár, hogy ilyesfajta, megalapozott kísérletekről magyar nyelven magyar szerzőtől nem olvashatunk - még ott és akkor se volna kizárható a tévedés lehetősége!
Megfigyeltem, hogy nem mindig elég leírni valamit, valahogy sokak számára hitelesebb az élőszó. pedig, mint azt tudjuk: "Verba volant, scripta manet"
A "...szó elszáll", már a régi rómaiak szerint is.
Lényegében számos egyéni találmány van, aminek, ha megkapargatjuk a felszínét, hát semmi alapja, jó esetben: bár nem használ, legalább nem is árt. Holott azért azt el lehetne fogadni, hogy pl. a takarmányozástan szilárd alapokon álló tudományág.
A TIT Stúdió Díszmadárbarát-Klubjában úgy 15 éve elindult egy kezdeményezés, hogy csinálunk kísérleteket - persze a szakszerűség kritáriumainak megfelelően, de aztán valamiért nem lett ebből semmi.
Lényegében néhány terminus technikust elég volna tisztázni kezdetnek, aztán jöhetne a tézisgyártás, majd a tézis ellenőrzése kontrolált körülmények között, szigorúan kontrolcsoport alkalmazásával, s akkor valszeg előrébb lehetne mozdulni.
Mert a pillanatnyi helyzetet nem tartom éppen rózsásnak.
Valaha a magyar állattenyésztés eléggé magas színvonalú volt: a magyar tarkát kitúrták a holland fajták, a mangalicát a dánok... Díszmadár-tenyésztésben is folyton nyugat felé tekintgetünk, s csodálkozva nézzűk a stafford kanárit, vágyakozunk az új színmutációra, behozatjuk az eleségféléket, hadd ne soroljam...
Évekkel ezelőtt sok madarat hoztak be északi szomszédainktól, a fele elhullott, s gyűlölködve beszéltek arról, hogy milyen sz.rok a"cseh" madarak.
Pedig csak arról volt szó, hogy ott a hullámosokat nagyon szellemesen tejes kenyérrel nevelték.
Szóval volna mit tenni, egyesületi keretek között, meg azon kívül is . De nem hű bele balázs módjára, hanem okosan, sokat hozzáolvasva... Ezért örültem, amikor hallottam, hogy E. L. a neten "okítja a népet", az se baj, ha az ember tanítva tanul vagy tanulva tanít. A baj sokkal inkább, hogy sokszor értelmes beszélgetés helyett presztizsvita folyik, s a madarászok - pontosan, mint a társadalom - táborosodnak, s az egyik tábor hívei zsigerileg utasítják el a másikat. Bár én közvetlenül nem veszek már rég óta részt a dolgokban, ezt innen Csömörről is egyre határozottabban látom.
És sajnos azt kell mondjam, hogy ezek önpusztító mechanizmusok.
Jó messzire jutottam a foszfortól - elnézést!
Visszatérve: jobban jár a kertész barátod, ha szaru földbeásása helyett egy kis szuperfoszfáttal próbálkozik. Még hatékonyabb vagy értelmesebb volna egy kis érett juhtrágyával feljavítani a földet. Meg hát előtte lehetne kérni talajanalízist, ami ugyan nem olcsó, de mégiscsak tutira válasz kínál arra, hogy mi van és mi nincs a talajban a növények számára.
Tényleg sok okosság van abban amit írsz a vedlésről. Mindamellett azt tapasztaltam ,már a kaptafámnál maradva, hogy ha nyáron röpdében tartom a madaraimat (friss levegő, napfény) és rendszeresen kapnak zöldet ,csíráztatott magvat, félérett gyommagvakat ,hetente lágyeleséget, minden különösebb felkészítés nélkül ,problémamentesen zajlik az őszi vedlés. Külön vitaminokat csak a költési szezon elején kapnak. Hangsúlyozom nem fizikai megterhelésnek kitett versenygalambokról és nem természetes környezetükből befogott díszpintyekről,szövőmadarakról van szó, hanem egyszerű ,"mezei" kanárikról. Gondolom a stimulált vedletésnek a röpgalamboknál van komoly szerepe.
Viszont egy valami megint szemembe ötlött. Azt írod:"A tollanyagát és szerkezetét a hő-és a vegyhatás megváltoztatja. lásd :vöcsökfélék" Mi történik a vöcsökféléknél?
Köszönöm a tanácsot, kipróbálom. Különben megesznek mindent a madaraim, csak tavaly balga mód költéskor változtattam. Az az idöszak meg nem arra való.Elég ha néhány etetéskor finnyáskodik a tojó, a fiókák máris kárát látják. Ilyenkor még két három nap alatt mindent megszoknak.
Azt hiszem felűl kell vizsgálni a szaru ügyben az eddigi tudásomat, bár éppen ezért kértem a segítségedet " P " ügyben, mivel én úgy tudtam, hogy az elszarusodott részek tartalmaznak foszfort. Igaz ezt az információt nem szakkönyvek alapján szedtem fel, de bíztam kertész barátom tapasztalatában, aki a gyönyörű virágainak földkeverékébe mindig rakott 1o %-nyi szaruforgácsot azzal az indokkal, hogy a főldből hiányzó foszfort pótólja ezzel. Én is ezt használom és mindig szépek a madárház környékét beborító növények. Igérem hamarosan utánna nézek a dolognak.
A tollal kapcsolatos szócikkeket alkalom adtán átküldhetnéd a számomra. Köszönettel : és várom a megbeszéltek szerint a CD anyagot is . (Persze az egyesület nevére sajátkezűleg dedikálva."
Előszőr is megtisztelsz ezzel a megszólítással, hiszen a legtöbb diák is így szólít, meghát már nem vagyok 2o éves, de annak érzem magam. Vagy ki tudja a nejem a megmondhatója, hogy személyeskedjek is egy kicsit.
De a lényegre fordítva a szót :
Javasolnám előszőr étkezési búzacsírával összekeverni az olíva olajat úgy, hogy az földnedves (morzsalékos) legyen és azt hozzákeverni az általad adott lágyeleséghez. Meglehet, hogy "kényes izlésű" madaraid előszőr nem fogják enni, de próbálkozz vele néhány nap múlva enni fogják. Javaslom továbbá a honlapunkon a zebra pinty leírásában a lágyeleség komponenseit is fokozatosan átvenni és adni a madaraidnak, ugyanis a zárt körülmények között tartott madarak számára a lágyeleség jelenti azt a fontos táplálékot, melyben tetszés szerint adagolhatod a létfontosságú táplálék elemeket, melyek a komplex és egészséges etetéshez nélkülözhetetlenek.(erről szívesen tárgyalnék a mi fórumunkon is ) Az én kanári csapatom is (Raza Espanola) finnyáskodott a korábbi gazdájánál. Néhány napos szoktatás után elkezdték enni az új lágyeleséget is. Igaz, hogy van egy "előevő" színkanári hímem ami mindent eszik (már amit a madaraknak szabad) és az újjonan érkezőket (még az egzotákat is) vele tanittatom be a lágyeleség evésre. A kanárik az új kaját annyira megkedvelték, hogy mára már a fiókaneveléskor " tele csörrel " hordják az utódoknak, ezt olyan mennyiségben eszik és etetik, hogy mire ellátom az állományt nekik újra kell adni, mert már addigra felették, az is igaz, hogy a többszáz madarat közel másfél óráig etetem.
Sok madarász nem tulajdonít jelentőséget a lágyeleség etetésének, pedig azt tapasztaltam, hogy ez az egyik legfontosab eleme a táplálásnak, itt lehet igazán kialakítani a fajspecifikus étrendet és még továbbmenve az egyedi ígényeket kielégíteni mint azt Tibor barátom is pedzegette előzőleg.
Nyugodtan kérdezz szívesen segítek, (persze csak abban amit tudok, vagy van tapasztalatom már benne)
Szervusz Tibor! Teljesen igazad van a "koplalási nap"-pal kapcsolatban. Ezt tulajdonképpen épp a roller tenyésztők alkalmazzák a legszélesebb körben, és talán azért lett elfeledve, mert kevesen foglalkozunk ezzel a madárral. Ez a lényege az énekszekrényben való tartásnak az énekverseny elött 2-3 hónappal. Stimuláljuk a vegetációs időszakot (egyre több időt van "sötétben" a madár,csak száraz mageleség ,esetleg ritkán egy kis gyümölcs) és nagyon vigyázunk a madár kondíciójára, hiszen kis helyen van a madár, és a legkissebb elhízás is lustává teszi ,kevesebbet énekel, nem elég lágyak a hangok ,rövidek,csattogók a strófák. Hogy az ideális állapotot elérjük alkalmazzuk 5-7.naponta a koplaltatást, természetesen a kondíció folyamatos ellenörzése mellett.Ha jól dolgoztunk a versenyidőszakra ,dec.közepétől , jan.közepéig kerül csúcsformába a madár. Ez azt jelenti hogy "fitt"a madár,nincs zsír a bőre alatt, és ha kivesszük az énekszekrényből lágyan ,gyönyörű hosszú strófákkal,futamokkal énekel. A versenyidőszak után készítjük fel a tenyésztésre az állományt ,egyre több megvilágítással, és egyre változatosabb takarmánnyal, és persze a koplalási napok elhagyásával.
Én most pont itt tartok a madaraimmal, és jó ötletnek tűnik az olívaolaj mértékkel történő adagolása. Csak egy kicsit az esetleges hasmenéstől félek, ezért faggatom Lajost az adagolás mértékéről. És mégegyszer bocsássátok meg nekem hogy ezt itt tárgyaljuk meg, de ez nálam most nagyon aktuális.
Csakhogy mások is értsék: munkahelyemen (Igazából nem is Csepel már hanem Szigetszentmiklós - Lakihegy), minden évben elsőkéből nézzük végig nemcsak a feketerigók életét, hanem egy stabil fülesbagoly pár gyarapodását, nevelgetését. Fácáncsalád cseperedését, akiknek legjobban az ablak alatti diófa aljnövényzete tetszik...
Minap azonban ezt a kis fürge, aprócska, madárkából láttam egy párt, aminek a beazonosításában Tibor segített...
Közelgő szülinapja alkalmából K. Cs. barátomnak, aki néhányszor már kisegített számítógépes problémákban
Fogadd szeretettel!
Euneornis: a tangarafélék családjának (másutt a sármányfélék tangara alcsaládjának) egyik nemzetsége egyetlen fajjal.
- campestris: síkvidéki narancstangara (Orangequit).
Aztán van egy fogalom, amelyet még talán soha nem hallottam madarásztól, pedig nagyon is fontos:
koplalási nap: a szabad természetben a madarak számára éppen úgy, mint minden élőlény esetében előfordul, hogy bizonyos időszakokban nehezen v. egyáltalán nem jutnak élelemhez.
Gondoljunk csak a hosszantartó esőzésekre, amikor örül minden szárazföldi lény, ha talál egy száraz zugot, ahol meghúzhatja magát, s ilyenkor bizony koplalnak, a szervezet tartalékait (ha van ilyen) élik fel.
Pl. a vonulómadarak többsége sem vesz magához táplálékot a telelőhelyekhez vezető hosszú út során. Ezért mondhatjuk, hogy a madarak számára a koplalás az élet normális velejárója.
A vonulóknál a költözés fáradalmaira, nehézségeire való felkészülésnek van egy a génekbe írt örökletes parancsa. Ezért a hosszú út előtt gazdag tartalékokat képeznek.
A közvetlenül a vonulás előtt álló madaraknál természetes jelenség egy bizonyos mennyiségű zsír a bőrük alatt, ami szemrevételezésnél, a hasi tollazat alá fújva a hasi bőrfelület sárgás színében jelentkezik.
Ha hasonló próba során elhízott madarat találunk a tenyészetünkben, akkor hetente beiktathatunk 1-1 ún. koplalási napot, amikor csupán vizet cserélünk a madár előtt. Hasonló koplalási nap hetente egy alkalommal jótékony hatású a díszpintyek étrendjében.
Arra azonban ügyeljünk, hogy csak jó kondícióban levő, egészséges madarat szabad koplaltatni.
Természetesen a fiókát nevelő madarat sem koplaltathatjuk, hiszen a költési idő normális esetben akkor jön el, amikor a madár számára a természet számtalan apró jellel ezt az üzenetet közvetíti: egy ideig "terülj, terülj asztalkámmal" lesz biztosítva az utódok felneveléséhez szükséges táplálékbőség.
Ez rendszerint sanyarúbb napok után következik be, ezért is van jelentősége a koplalási napok tervszerű beiktatásának. Ugyanis az ezeket követő bőséges táplálékellátás a kanáritenyésztők és a papagájosok gyakorlati megfigyelései szerint általában "beindítja" az egészséges tenyészmadarakat.
Eddig csak olvasgattam a hozzászólásokat, sajnos nem sok időm volt ahhoz hogy írogassak is.
Mivel segédkezek Tibornak apró-cseprő dolgokban a Lexikon körül, rendelkezem egy elő-elő példánnyal.
Amikor az IDRE honlapjának díszpintyek szekcióját szerkesztgettem igencsak megvoltam lőve, mert sehol sem találttam egy hiteles, komplett rendszertani besorolást. Ahány féle adatbázist néztem meg, annyi verzió található. Eszteró Lajos a megmondhatója hogy mennyire kétségbe voltam esve, illetve az ornitológusoknak milyen jól sikerült összekavarniuk a dolgokat a fejemben.
A lexikon segítségével azonban sikerült nemrég tisztán látnom a dolgokat. Nagyon sok segítséget és magyarázatot kaptam jó pár ellentmondásra. Ezúton is szeretnék gratulálni Tibornak, hogy egy ennyire hasznos "dolgot" sikerült az évek során nem kis erőfeszítés és munka révén létrehoznia.
Tibor ,ne haragudj hogy ezt itt vitatjuk meg, de úgy látom ehhez a témához is csatolgatsz a lexikonból okosságokat .Kicsit hagy tanuljunk innen is onnan is. Üdv! neco
