Én 87 kg vagyok és 179 magass, elég erős a testalkatom, de 5 percet tudok vele dolgozni.
Nagydarab 12okg-os embereknek való, akik szokva vannak a fizikai munkával, erős karjuk- hátuk és vastag a csontozatuk. Ezekkel a gépekkel 3 ember dolgozik felváltva, mert 1o percet bírja egy, a súlya a gépnek 3o kg. Úgy megráz, hogy másnap nem tudsz felkelni. Mindenki utálja.
Felváltja: egy kisebb exkavátor, rajta egy pikon.
Betontőrés.
1 Jolule az egy 1oogrammos acélgolyó ütése, ha 1 méterről leejtjük. Vagy egy 1kg kalapács 1ocm leejtve.
Nem kevés.
Pneumatikus ütve- fúró SDS+ gép. Kb. 9ooW a legnagyobb gépek teljesítménye, max. 5J az ütési energia, ebből 3ooo-ret tud percenként. De ezt csak a függőleges forgórészes gépek tudják. Súlya max. 5 kg, ha vízszintesen kell dolgozni, elég megterhelő.
Pneumatikus vécsőkalapács SDS MAX (ez csak üt, nem fúr). Kb. 17ooW-os motor, max. 2o-25 J az ütési energia, 17oo-at tud percenként. Súlya 12 kg. Vízszintesen dolgozva leszakad a karod.
Bontókalapács, hatlap befogatással, pl.Bosch GSH 27 VC - 3o kg. 6oJ, 2oooW, 9oo-at tud percenként. Ezt csak függőlegesen lehet használni. Ha beszorúl, akkor 3 ember fogja kivenni. Kicsiket kell vele harapni.
Lehet, hogy egy 5 kilós SDS+ géppel jobban jár, aki nincs szokva a fizikai munkához. Szép lassan azzal is sokat le lehet tőrni. Kell egy új vésőszár, nem drágák. Érdemes megvenni, ha gépet bérelünk.
Ha fúrunk:
A függőleges forgórésszel szerelt gépeknek (mindegy, hogy SDS + vagy max) van egy HALL szenzoros kuplungja, ami megállítja a gépet ha megszorúlt a fúras közben. Ez a szenzor egy tárcsa a forgórész alsó részén, a ventillátor alatt. Ha ez nem működik, akkor a gép nem indul. De... ha kiment a csapágy a forgórész végén, vagy a házat egy kicsit kiverte, akkor még működik, de nem jól. Veszélyes, nem szabad dolgozni vele.
Gép bérlésénel, meg kell kérdezni, ha működik ez a kuplung. Ha lekapják a gép fenekén a védőt, látszik ha baj van a házzal.
A vizszinte forgórészel szerelt SDS+ gépeknek (ezek a kisebbek) van mechanikus kuplungja.
kértem ajánlatot bontásra mesteremberektől, aztán vettem egy elektropneumatikus fúrókalapácsot, egy nagy flexet gyémánttárcsával, védőszemüveget és porálarcot, és három nap alatt megcsináltam magam.
ezekkel a betonrepesztő csodákkal kapcsolatban egyelőre szkeptikus vagyok, szerintem horror drága.
ha tényleg hatásos, talán akkor is csak ott érdemes használni, ahol nem szabad zajt meg port csinálni.
Kapcsolódva. Hogyan lehet a betonerkélyek kitört, letört betonszegélyeit profin kijavítani? A peremeknél visszaforduló víz szépen lassan visszaszivárgott 40 év alatt ugye és ledobja a jég. A széleknél sok helyen lepergett, kiesett, kilátszik már a rozsdás betonvas, azzal is kell kezdeni valamit. (Akusztikailag egy katasztrófák ezek az erkélyek, pont beverik az utcahangot.) Megoldásként a kültéri flex csemperagasztós visszaépítést gondoltam ami beltérben szuperül bevált, de kint ugye tényleg éri erős víz, nap, hideg és a felületet se egyszerű letisztítani, főleg, hogy "plafon" az erkély felső széle. Mielőtt elbaltáznám, megkérdem tőletek hátha tudtok esetleg erre a problémára egy sokkal jobb megoldást.
Később egy vízvetőt is szeretnék felszerelni az élére, ami kombinálva lesz a galambok miatt egy elhúzható-feltekerhető védőhálóval az erkély elé, (igazából ez lesz az elsődleges szerepe) és előkészítés az egyel magasabb erkély és az enyém közötti értelmetlen lyuk galambmentes elzárására is.
Valóban rohadt kemény a kültéri flexragasztó. Friss korában, amikor már eléggé száraz, de nem csont, ha szökséges le lehet húzni, smirglizni, később nagyon nehéz. Viszont kitűnő cucc a rücskösre-lyukasra-hullámosra sikeredett panelfalak tökéletes tükörsimává történő befejezéséhez is.
klíma szerelés miatt a tetőtérben a vb koszorú szélét le kellett vésni. Nem voltam ott és már így van. Máshogy nem tudták elvezetni a csöveket.
Sok beton, sok vas, sok koszorú és sok pillér van a házban (2009-ben épült), ez a koszorú kb 35cm széles eredetileg. Födém E gerendás kb 10cm vasbeton fedéssel.
kérdésem, hogy mehet a sima visszajavítás/festés? Vagy rántsak Kömkel-t?
Menj be az önkormányzat éposztályára, kérd el a telkedre vonatkozó helyi szabályozást, vagy keresd meg a neten. Ebben benne lesz, hogy mit és mennyit építhetsz (egybe kell lenni a főépülettel, vagy sem). Ezeknél az épületeknél is be kell tartanod az építési helyet (előkert, oldalkert stb.), valamint a beépíthetőségbe is beszámít.
Amennyiben normális az előadód, akkor biztosan segít a lehetőségek megtalálásában.
Ha szabályosan építed és a végén kérsz egy hatósági bizonyítványt is róla, akkor kihívhatod a földmérőt és a földhivatal is feltünteti a térképen.
Jól értelmezem a jogszabályi leírtakat, miszerint 50m3-nél kisebb épületre nem kell engedély, semmi? Tehát megcsinálhatom az alapját egy kész faháznak mondjuk? (felvonulási épület lenne, majd később sufni/műhely, tároló)
Illetve mi kell egy ilyen bódé alá?
Itt sima térkő van a képen, de gondolom ez csak a bemutatás idejére elég, esik egy kis eső, és átfolyik az egészen...
És ez 50m3 / telek, vagy 50m3 / épületre vonatkozik?
A lényeg az lenne, hogy egy közeljövőben induló építkezéstől függetlenül csinálhatok-e egy fabódét előtte illetve az építkezés után pl. egy szaletlit, féltetőt a kocsi fölé?
Nem tudom mekkora KPE csőre gondoltál, de nem lesz annak kicsi az átmérője? Nem csak áteresztő képesség miatt gondolom, hanem az esővízzel esetlegesen érkező falevelek miatti eltömődés miatt.
nekem is esőelvezetés kérdésem van. lejtős a telek a ház közepétől az esőcsatornábol lejovo víznek a járda szélén van egy folyóka árok csinálva a betonba. eléggé ronda és rá akarok teraszlappal burkolni.
mivel alakitsam ki a vizelvezetést ? kanyar is van benne, arra gondoltam hogy van vízcsö ( az a fekete KPE vagy mi) abból csinálnám meg az alagutat és ráburkolok. nem dobja le a csemperagasztot?
