Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
"De ne keverd össze a kézi élezést kövön a köszörüléssel. Ha valaki a köszörűkő forgásával ellentétesen teszi oda a kését, vagy bármit amit köszörülni akar, az meg is érdemli a sorsát."
Pedig már láttam filmet profi bicskagyárról (Case), ahol bizony pontosan így készült a gyári él.
Így a flexelés során megég az acél, megváltozik a tulajdonsága, ha jól sejtem? Szerintem valami finomabb módszer kell a kés alakjának formálásához. Én is estem neki flexel, meg is feketedett az acél. Amúgy jó késanyag a laprugó is, bármelyik ócsakavastelepen be lehet újítani.
Szívesen olvasgatom a fórumot igaz érdemben hozzászólni nem tudok de látom itt is kialakulnak nagy viták időnként ami óhatatlan ennyi látogatónál . . . .
Még sosem csináltam kést persze majd szeretnék de sajnos egyenlőre nincs helyem
ahol próbálkozhatnék, azért addig is hasznosan töltöm az időt ilyen fórumokat olvasgatok
elmentem a jó és építő jellegű hozzászólásokat kések képeit töltöm le a netről majdani ötlet alapnak meg ehhez hasonló pótlékokkal foglalatoskodom....
a vita elszaladt kicsit mert ugye van hobbista késkészítő, és van hobbista <<<< félprofi késkészítő, félprofi, profi, mester és stb... lehetne sorolni
profi kések készítése komoly tudást igényel minden a vitában leírtak miatt anyagszerkezet edzés és miegymás terén, viszont neked egyenlőre talán elég amiket találsz a videók között és igen valahol a mesterek is elkezdték nekik sem volt az újukban vagy hol...
amúgy én is asztalos vagyok :) majd jól jön neked a nyél készítésénél.
sokan előszeretettel használják késekhez a fűrészlapokat vagy ócskáson veszel régi hentes bárdot 1000-1500 ért van szinte mindenhol vagy gatter fűrész lap vagy gépi gyalukés stb.... és ezeket flexeled majd olyanra csinálod amit akarsz lásd videók....
ő is asztalos és egyre tutibb késeket csinál kezd elején olvasni írásait mert nem csak öröm a stílusa hanem sokat is lehet belőle tanulni a nulláról kezdte mint én vagy te:
kedvenc mondatom: az internet a barátod pl. a youtube.
Találtam ott kezdő akarni vágyó kékészítőknek hasznos anyagot,
a lehető leg általánosabb eszközökkel dolgozik a fej amik minden barkácsolni kicsit is vágyó mogyoró + szafaládéval rendelkező emberke otthonában megtalálhatók, a kés
amit csinál nem tetszik de a kivitelezés menete nagyon is jó alapnak
itt vannak a videók és ne legyél rest nézd meg a sorozat videókat egymás után
aztán nézd meg a többit és ecetera ecetera van belőle rengeteg, osztán ha tudod
Emberek, csigalom, nyugavér! Izé... akarom mondani nyugalom, csigavér :)) Csak annyit akarok mondani, hogy alapvető elméleti tudás nélkül belevágni a kovácsolás és hőkezelés tudományába, az nem több, mint eme csodálatos Szakma és Tudomány semmibe vétele. enélkül pedig próbálkozni persze lehet, de az eredmény ész és értelem nélküli gányolás. Itt lehet osztani az észt névtelenül, de a tudás megszerzésének a forrása nem a fórumokban rejlik, hanem a Szakirodalomakban.
A vas-carbon állapot ábrát meg sosem szabad figyelmen hagyni, mert egyezményes, és mindennek az az alapja. Ismerete nélkül még ötvözni sem lehet mert az is csak anyag és energia pocséklás. Az acél legfontosabb ötvöző anyaga pedig a szén. A szén tartalom határozza meg, hogy acélról beszélünk-e vagy lágyvasról vagy öntöttvasról.
Amúgy meg az ötvözött acélok hőkezelésénél már nem icsak a Fe-C ábrát kell figyelni, hanem a c-görbéket is. Ezt pedig a gyártók határozzák meg. Nagyon leegyszerüsítve egy adott acél minőség c-görbéje kb. olyan mint egy autó teljesítmény paraméter digaramja.
De ne keverd össze a kézi élezést kövön a köszörüléssel. Ha valaki a köszörűkő forgásával ellentétesen teszi oda a kését, vagy bármit amit köszörülni akar, az meg is érdemli a sorsát.
Ehhez csak annyit, hogy Tomika1980 kérdezett pár dolgot, amiből látszott, hogy nincs különösebben otthon a kovácsolásban, hőkezelésben.
Többen felhívták a figyelmét, hogy ha így nekivág, csak csalódni fog. Te pedig, ha jól vettem ki, arra bíztatod, hogy csak csinálja, ahogy gondolja. Mert Te a gyakorlatban csinálod, nem a netről tanultad.
Ennyi erővel tök kezdő háziasszonynak sem kell sem szakácskönyv, sem net a főzéshez, öntsön mindent egybe, amit csak elképzel, aztán majd csak kisül belőle valami. Mert a szomszédasszony sem használ szakácskönyvet, sem netet és egész fimomakat főz.
Remélem érted, mit akarok mondani.
Inkább olvasson utána a neten, és aztán vágjon bele, mint teljesen fogalmatlanul.
Nekem is a nagy késemet kellett vinnem, mert kellett (nem volt más szerszám), és atomjaira hullott mikor beletört a fába. Hiába volt előtte 20 évig jó, nem erre való.
ilyen(nagy) gépi fűrészlapból egyszer csináltam kardot
olyan frankón vitt mindent......amígy egyszer nem feszült be valami csomóba..... aztán fecnikre hullott
de kisebb lapból készített kés teljesen jól szolgál, fametszéskor szoktam használni fűrészként, (fogakat rajta hagytam ) az élével meg lehet kisímítani a sebet
Azért picit lassuljunk már, ne öljétek meg egymást szilveszterkor. Nem akarok beleszólni a vita alapját adó témába, mert nem vagyok kompetens és azt is látom, hogy elbeszéltek egymás mellett.
De azért szerintem ne feszegesd a részigazságok, hülyeségek, gyakorlati és elméleti ismeretek kérdéskörét, mert az elmúlt napokban neked is sikerült egy-két hozzászólásoddal bizonyítani, hogy a hungarikumnak tekinthető, félinformációkra épülő észosztásból te is kiveszed a részed.
Egyébként én azt nem értem egyedül, hogy a késkészítés iránt érdeklődő kollégát miért nem irányítja át senki a Késportál megfelelő fórumába? Ott szerintem megtalálja a (néha lelkesítő [pl. Hegyes-féle DVD], néha kiábrándító [pl. hőkezelés kérdésköre]) válaszokat. Vitatkozni pedig személyeskedés nélkül is lehet, a korrekt vita hasznára válik mindkét félnek és a kívülállónak is, hiszen tényszerű ismeretanyagra, szakmailag helytálló érvelésekre épül, nem pedig egymás bökdösésére.
A Fél információkra visszatérve, elnézést hogy én ide nem illesztek be interneről dolgokat, neked lehet nem felel meg a tapasztalt amit mások esetleg elmesélnek, leírnak ide, csak olyanokat illesztesz ide be amiket bárki össze tud szedni a netről egy kis kerezsgetéssel, és akkor aki meg esetleg már tapasztalatokkal is rendelkezik az meg talán ne is irjon ide, mert itt csak te vagy az aki tudja! Ezért tartunk itt! Az aki tanulja, vagy elopkodja az információt, sokkal de sokkal okosabbnak érzmi agát attól mint aki fizikálisan energiát fektet a megvalósításba, a duma az okoskodás, megy, csak éppen azzal semmi sem készül el! Mégegyszer megemlítem EZÉRT TARTUNK ITT!
Arégi öregek nagyapáink mindegyiknek volt zsenkése, az akkori késgyártok holfoglalkoztak rocwell keménységgel, megreszelték a kovács tűz után, ha siklot rajt e kemény reszelő akor jó volt, és egy életen át megvolt nekik! Késell nem feszegetni kell, arra ott a spájszer, én amiket leírok az az amit tapasztaltam, nem irnternet lopadék, az egyszeri ember hogy álapítja meg hogx milyen kemény a penge???? csak úgy tudja ha valamilyen hatás alá teszi ki, mint az egyik íronk is a ledobást javasolt! Ha valaki kést barkácsol otthon, az csak akkor jó ha profeszionális??? próbál az ember segíteni, és erre jössz te, aki mindent tud, lehurrogod azokat aki mögöt ott van nem egy kés már, mert hú minden aki mást mond az lehetetlen, csak az a jó amit te olvasol az interneten!
Internet nélkül készitettem kést amit a mai napig használ a Vadász akinek készítettem, a mai napig nem törte el, mert tudja hogy hogyan, és mire kell használni a kést, az hogy mondasz it, 6 különböző késgyártó, az engem magassan nem érdekel, csomó olyan adatot írsz, amit az internetről olvasol, és azzal vered a melled! Én voltam, és dolgoztam kovácsműhelyben, közel egy évet, a vassal foglalkozom, és nem az általános bililemezről beszél, már 16 éve, de ennyire hozzártő, szakemberrel mint te nem találkoztam máshol! azt nem tudom még hogy miért ragadtál le a 440 nél! Azt hogy dobálja lée a fűrészlapot, azt te nálam nem valószínű hogy olvastad, mégis nekem dobod fel!!! Na most menny és keres a neten egy kis ellenérvet a mondataimhoz, mert látom hogy abban nagyon magas szinten mozogsz! Csak így tovább tisztelt Ph5.5!
"Sziasztok, vas, szén álapotábra, ezt szerintem el lehetfelejtenia mostani késacélok tekinttében, ugyanis már a kés nemis atól jó hogy a szén hány százalka az adot anyagnak, a mostani acélok az ötvözöktől híresebbek jobára, és nem a széntől"
Ezt a táblázatot nem én kreáltam, tehát akármennyire hülyének is nézel, ezek a 440-es acélok bizony csak a bennük rejlő szén tekintetében térnek el egymástól, mégis végterméki minőségük jelentősen különbözik.
Az őedig hogy mennyire fontos a hőkezelés mi sem bizonyítja jobban, mint hogy azonos alapanyag jelentős minőségbeli különbségek vannak késgyártók között - használati szempontból. A Cold Steel az egyik fényes példa (negatív példa). A hitvány Taivani hőkezelésenk hála a legkevésbé ltartó, ellenálló pengét sikerült létrehozniuk azonos acél esetén a többi gyártóhoz képest. Egyesek szerint erre a sorsra jutott pl a SOG is a távolkeleti kitelepüléssel. Vagy ott a Gerber. Made in China feldolgozással elérte az eddigi mélypontot. Pl a Bear Grills késeivel.
Az hogy nincs gyáram vagy van gyáram megint más kérdés. Nem kell hozzá saját üzem hogy tudjam hogy a pepsi a finomabb vagy a freeway vagy mi a franc.
Egyébként te vagy az egyik olyan példa jelenleg itt a fórumban aki félinformációk alapján kellemes meséket terjeszt, ezzel remekül félrevezetve idetévedt embereket. A keresővel idelátogatók elolvassák magasröptű hozzászólásodat, és ha cáfolatot nem kapsz akkor ezzel a tudással felvértezve távozik, dobálja a fűrészlapot, a nem törött darabot nekiálll kifúrni. Itt nem az a kérdés hogy lehet-e vagy nem, hanem hogy van-e értelme vagy nincs. Mivel alakítja ki a kés formáját belőle? A gyorsacélnak nagyon jót fog tenni ha nekiáll egy sarrokköszörűvel (mert az vinni fogja de a reszelő nem), mert szépen kilágyul, és csodálkozik hogy mennyire nem tartja az élét.
Hőkezelés:
A kések keménysége eltér a penge legvastagabb részén és az él közelében. Olvass utána... a penge hát közelében 58 HRC esetén az él 60 HRC fölött is lehet. És nem a szándékos differenciált hőkezelés miatt, hanem mert az eltérő anyagvastagság ezt eredményezi. Minden acélnak van optimális keménysége hőkezelés után. Lehet 62 HRC keménységű VG10-t is csinálni, de az optimális az 59. S30V penge is 60 HRC alatt a legjobb. De volt olyan aki otthon 65 HRC körülire feltolta pl a Buck Vantage Pro-t. Csak ne álljon neki feszegetni vele, és ne vágjon szöget.
A házi barkácsnak is ez az átka. Adott egy penge, amibe munkát fektet. Megformázza, nyelet tesz rá. És mivel csak halvány fogalma van arról hogy mennyi az 1100 °C ... és mennyi a 600 fokos megeresztés (mert mivel is mérné meg) a végeredmény egy rideg penge lesz. Első elejtésnél kettétörik. vagy túl lágy lesz, és nincs éltartás. ehezebb ez mint az mondani hogy fűrészlapból reszlej egyet és jó lesz az....
Egy elektromos kemencébe teljjessen mindegy milyen vastag anyagokat raksz be ha egyforma az anyagösszetétele, és egy fomra a kemyénységi szint beállítása, ugyanis egy adott hőmérségelt amit szintentart a kemence, ott az egyes lemez, vagy akár a hatos lemez is csak akkora hőmérségletű lesz mit a beálított érték, amiről te írtál az a kovácstűz, mert ott tényleg a vékonyabb anyag rég elég mire a vastagabb csak épp izzani akar!
Évszázadokkal ezelött (is) csak tapasztalat után lett valaki jó kovácsmester vagy kardkészítő, stb. Az akkori Japán és Európai fegyverek máig is a szakma csúcsán vannak!
Már megint katana... A mai neves Japán kardkovácsok is "csak" a hagyományos szerszámaikat, a felhalmozott tudást, valamint a szemüket és megérzésüket használják fel!
Örűlök hogy mekérkeztél, haogy az itteni írásaidból megismertelek már, te vagy itt az aki a legokosabb az acélok terén, Én nem azt írtam hogy a szén nem számít egy acél keménységében, én azt írtam hogy már nem csak a szén határozza meg a joságát egy acélnak, az hogy az ötvözök meg megegyezznek azzal meg te írtál hülyeséget, már bocs! Csak azt nem tudom ha ennyire jártas vagy ezen téren, akkor mi a szart irogatsz it, miért nem hasznosítod, mert ekkora magas színtű tudással már gyáradnak kéne hogy legyen! És elnézést hogy hülyeségeket irok! Hajrá, aki nem tud valamit az csak tőled kérdezzen!
A S30V acél miatt. Meg a mérete miatt. Meg mert az acéljukat Paul Bos hőkezeli, aki talán a legtöbbet tudja kihozni az acélokból. Meg mert ezzel az árral próbálkoznak :-)
Anno, mikor még egy műhelyben dolgoztam (kb30 éve) volt egy öreg szaki a műhely végében. Ha kellett valami komolyabb átalakítás, hőkezelés, eddzés stb hozzá küldtek, hozzá ment mindenki, még az öregebbek is. Valamikor kovácsként kezdte, nagyon tudta színre is, hogy mi mikor jó. Van olyan behajtóm, amit azóta is használok.
Szerintem mielőtt ekkora hülyeséget leírsz, olvass utána egy kicsit hogy egy acél esetében mekkora szerepe van a szénnek, mint összetevőnek.
szén tartalom
440A 0,65-0,75
440B 0,75-0,95
440C 0,95-1,2
mangán, Molibdén, foszfor, szilícium, kén ötvözeti mennyiségei teljesen megegyeznek. Csak a szén mennyiségében térnek tehát el, és ez pont elegendő ahoz, hogy a 440A a kínai gagyi pengék anyaga legyen számos rossz tulajdonsággal, míg a 440C-ből számos magyar mester neki mer állni kést készíteni. (Tóth Pál, Szalontai...)
A portálon van néhány olyan szakember, aki nem a netes tudásából él- hanem Ő osztja meg kérésre tudását. Már amennyire lehet, mert pl aki Baján az ország egyik legjobb hőkezelését végzi (Lacibácsi) sokak számára kínai amit mond, mert ez igen magas szintű "tudomány". A legjobb összetételű acélt is el lehet cseszni. Nem csak az edzéssel, de a megeresztéssel is. Az előírt hőfok mellett a hőntartás ideje is fontos. Ezt, otthon, tisztességesen nem lehet (vagy majdnem lehetetlen) megcsinálni. Nem véletlen az sem hogy a hőkezelés során nem csak az anyag minőségét, fajtáját, de azok vastagságát is nézik, és nem fog egy Sleipner 6mm pengét együtt hőkezelni egy 2mm vastaggal.
A hidegen kovácsolás meg olyan mint amikor egy balesetes autó elhajlott váznyúlványát visszakalapálja a "mester". A következő ütközésnél az eredeti törésteszt felét sem fogja már bírni... mert a fémet nem lehet becsapni.
