Nem kötekedésképpen, csak a rend kedvéért, tudtommal Lyme-ra nincs oltás, így az nem is aktiválhatta a borreliat. A kullancs által terjesztett agyhártyagyulladásra létezik oltás, de annak semmi köze a borrelia-hoz. Az nagyon jó, ha van valamilyen módszer, ami használ, de apukám kapcsán istenem de sok marhaságot hordtak össze különböző "csodadoktorok". Bocsássatok meg, ha én már kissé szkeptikus vagyok. Ettől függetlenül persze mi is hittünk és hinni akartunk mindenfélében, csak segítsen. Mint tudjuk önmagában a gyógyulásba vetett hitnek is óriási a gyógyító ereje. Felbecsülhetetlen. Csak alapból mérhetetlenül felháborít azoknak a magatartása, akik képesek beteg emberek kétségbeesését meglovagolni és pénzt lenyúlni tőlük. Találkozhatunk kétségbeesett keresgélésünk közben sok ilyennel.
Nagyon köszönöm a gyors választ. Megnéztem az oldalt és ígéretesnek bizonyul. Nem tudom, hogy felénk van-e valahol ilyen gép. Ha Pesten tudnának valahol mondani ilyen kezelőhelyet akkor azt megköszönném!
Képzeld el, hogy két napja megjelentek a rángások a számon / alsó ajak /. Még nem folytonos, de egyre többször ráng. A beszédem már nekem is romlik kb. fél éve. Nem igazán tudom, hogy lesz-e ebből javulás.
Neked őszintén jobbulást kívánok! Már az is nagyon jó, ha legalább valakinek sikerűl kigyógyulni ebből az átok nyavajából.
Szóval túl sokat nem tudok még mondani erről csak azt amit én idáig tapasztaltam.Ezt az egészet mult héten hétfőn kezdtem el!Azóta voltam 4x és holnap is megyek!
Elmesélem a dolgot!
Akihez járok a hölgyet Eminek hívják!Szóval a lényeg hogy az Emi lánya az tesóm szomszédja és Ő mondta hogy az anyukája már sok betegen segített,próbáljam meg!
Elmentem hozzá egy állapotfelmérésre hogy megkereshesse hol lehet a baj!Na akkor döbbentem meg mikor kimondta hogy ez egyértelmüen Lyme-kór és nagyon súlyosan fertőzött vagyok szinte minden testrészemmel!
A müszere szerint az agy az idegrendszer és a gerincvelő is fertözött borrelia baktériummal!Szerinte ha a baktériumokat kiütjük a testemből minden helyre fog jönni!
Szóval most első körben a borreliát irtja kétféle géppel!Az egyik az valami olyan ami megöli a baktériumot,ez egy kicsit kellemetlen mert olyan minta áramot kötnének rád,mert ráz,de el lehet viselni ez a gép kezel kb alkalmanként kb 2 órát!Hetente 1x pedig egy másik géppel ami segit kiüriteni a méreganyagot a testből és regenerálja az elhalt idegsejtek és az izmokat is regenálja állítolag!Én már kezdek bizni és hinni ebben!Mert mult héten csütörtökön,3 kezelés után,a beszédem a családom szerint kissé javult és könnyebben tudtam formálni a szavakat+Igaz a hatás csak 2 napig tartott!Aztán hétfőn voltam megint és aklkor mondta a hölgy hogy ez természetes mert az elpusztult bacik helyett ujak vannak és azokat ujra irtani kell de ez már tovább tart majd!A hétfői kezelés után ma még mindig jobb a beszédem és ezt már kb 8-10 ember szóvá tette szóval van benne valami!könnyebben jönnek ki a hangok és nem erölködöm annyira a szavak kpzésével!!!
Adott nekem ezüst koloid cseppet amit itt is irtak már néhányan!De az enyém más mert én naponta 3x 8 cseppet!!! teszek egy kanál vizbe és ezt 1 perc után nyelem le!!
Egy kis üveg ami 3 hétig elég és 10ml az 4500Ft!Lehet hogy tul drágának tünik,de én hiszek benne!
Mint kiderült az Emi lánya is küzdött a lyme-kórral és meggyógyult belőle,teljesen és nem kellett hozzá antibiotikum!
Szóval én most bizakodom!
Mellette még szedem a Varga féle gombákat két félét is és pluszba máriatövist is kapszulában!Erősiteni kell az immunrendszert,mert a borrelia akkor támad ha gyenge az immunrendszer,ezért van hogy egy betegség vagy oltás után aktiválja magát!Volt az Eminek olyan betege akit pont a lyme elleni védőoltás betegitett meg és aktiválta magát a borrelia!
Lehetséges, hogy félreértettem valamit, természetesen minden hozzászólást idő hillyán nem olvasgattam el régebbról. Csak az első irásom napja óta olvasgatom az itteni dolgokat és megvallom a régebbi hsz-ek tartalmát nem nagyon olvastam, pár nappal vissza lapozgattam csak bele, de először nem is magukat az élettörténeteket olvasgattam, hanem csak arra voltam kiváncsi hogy vajon mennyi ilyen betegséggel küzdő ember talált itt egymásra, illetve, hogy kb. milyen kezeléseket, torturákat jártak ők végig. Azt csak később döntöttem el, hogy ha már megtaláltam ezt a fórumot, akkor azért néha ránézek majd a már említett okok miatt. Annak örülök ha még nincs ilyesmire szükséged, és kívánom ne is legyen. Szóval ha félre értettem volna valamit elnézésed kérem. Az irásaim pedig még ha esetleg valakinek címzem is véletlen, soha ne vegye senki személyesnek. Nálam csak rosz szokás, hogy megpróbálok egy hivatkozást nyitni arra a HSZre-amire reagálok, viszont mivel ez a fórum nem idézi be a reagálás tárgyát, ig nem tudom kiemelni azt sem idéetként ezen módön amire ragálok. Ugylátszik ezt a jövőben inkább manuálisan teszem majd meg.
Az én testvérem is ALS betegségben szenved. Jelentős a romlás, a felkarokban alig van már izom, a kezeit nehezen használja és a beszéde is igen gyenge. Sokat fogyott és látszik, hogy a hátat huzzák össze az izmok (görbűl).
Jelenleg jár egy kínai gyógyítóhoz akupunkturára (BP.) és megpróbálta a REIKI-t (ami nagyon sokat segített a depresszión) , de anyagilag nem lehet bírni. A nyelése nehéz, az izeket már nem úgy érzi, mint régen.
Ő egy testnevelő tanár, 33 éve dolgozik egy helyen,de a jelenlegi helyzetét nagyon nehezen viseli, a napokban éreztem, hogy kezdi feladni.
Most találtam egy orvost, aki ajánlott un.hologramokat (rezgéseken alapul), gyógyszert nem tartalmaz, az akupunktúrás pontokra kell ráhelyezni (ráragasztani) , ezek a hologramok természetes energiát tartalmaznak. Kapható hologram:(pl.) allergiára, fájdalmakra, alvásra,immunrendszer erősités, izületi betegségek, gyulladás,cukor......stb.
Ha van kérdése bárkinek: szívesen válaszolok. üdvözlettel.
Köszi szépen, de én még járok (másfél hónapja még dolgoztam), a bot is csak akkor kell, ha kimegyek a lakásból, biztonság kedvéért, lehet, valamit félre értettél? Nem szeretem, ha előrevetítik nekem a kilátásokat, mert már komolyan mondom, jobb, ha felkötöm magam! Amíg még van hozzá erőm, ugye...Ezt próbáltuk meg Samuval elmondani!
Az én betegségem teljesen más természetű (bulbaris) és még csak most kezdi érinteni a végtagokat.
Ilyen méregdrága kiegészítőim pedig akkor sem lesznek, ha esetleg betegebb leszek. OEP-re sem...
Képzeljétek,járok erre a biorezonanciára és a beszédem néha néha,1-1 napra egy picivel jobb!Könnyebben kapok levegőt is és nem fáraszt annyira a beszéd!Talán van egy kis remény!
Apumnál a szédüléses tünetek a hátat tartó izmok gyengülésekor kezdtek el jelentkezni. Mi úgy próbáltuk meg ezt elkerülni, vagy csökkenteni a kellemetlen érzetet, hogy mivel egy elektromosan mozgatható ágyon feküdt mindig ha ki akartunk kelni az ágyból, vagy csak kellemetlenné vállt az éppen aktuális testhelyzete, lassan és fokozatosan változtatta ő maga az ágy helyzetét a félig ülő és teljesen fekvő helyzet közt. Ágyból felkelés előtt volt, hogy 30 percig fokozatosan többször is megváltoztattuk a hát helyzetét a két véglet közt, és csak akkor próbáltunk meg felkelni, ha a hátában érzett annyi erőt, hogy biztosan tartani tudja magát arra az 5 maximum 10 percre természetesen háttámasztékkal, amig bele tud ülni a székébe.
Nagyon sajnálom,hogy nem vagy jobban. Velem minden rendben van, az ujjaim egyenesek,tudok a talpamon menni. A nyelésem olyan jó,hogy fekve is be tudom venni a bogyókat. Sajnos egyedül még nem tudok menni,mivel az egyensúlyom nem jó.Jövőhéten kezdem a 3.kúrám,majd mindenről be fogok számolni.
Bárcsak őszintén írhatnék Neked valami biztatót! De tudod, én már ismertettem az "eredményeimet"...
Viszont azt egész biztos tudom, hogy a szédülés két dologtól van: a Tetralysal mellékhatása, és a hátizom problémája miatt (egyensúlyhoz nagy szükség van a váll- és hátizmokra).
Nagyon köszönöm, köszönjük a segítséget! Fogadd részvétemet az édesapád elvesztése miatt! Igazán rendes dolog, hogy a fájdalmad ellenére nem hagyod cserben az édesapádhoz hasonló betegeket. Már csak bizakodni tudunk, hogy hátha egy szép napon azzal a hírrel fogadnak bennünket az orvosaink, hogy van gyógyír a bajunkra. Sok ilyen rendes ember kellene ebben a szörnyűséges világban!!!
Nekünk már az is gyógyulásnak számít, ha látjuk, hogy valaki segítő szándékkal van irántunk.
Köszönöm a kérdésed! Sajnos nem múltak el a mellékhatások. Szédülök, zsibbad a nyelvem és nagyon gyengék a lábaim. Alig bírom vonszolni magam után őket. Ha nem lenne a gurulós járókeretem már régen ágyba feküdnék. Sajnos a felállásnál már szinte mindig segítség kell. Én sem érzek semmi javulást! A lábaim azóta is dagadtak és már kaptam vízhajtót is.
Te hogy vagy? Nem görbültek meg újbúl a kezeid? Remélem nem!
Mi most fejeztük be a 2. kúrát de semmi változás ,naggyából ugyanaz a helyzet mint Nállad ,nem mondom hogy romlott de a férjem is csak segitséggel bír járni ,kanalas vagy villás evésnél is segitségre szorul a darabosat ha oda készitem össze vágom meg bírja eszegetni őneki is nagyon gyöngék a lábai.Nem tudom mit mondjak a kezeléssel kapcsolatba,de ez is 56 napos volt és semmi,még 1-2 kúrát meg probálunk aztán meglátjuk mi lessz.
Én március elején kezdtem el az antibiotikumokat, és nem hogy nem futok, de lassan már felállni, mozdulni is alig bírok. Jó annak, akinek használ a gyógyszer, és már szalad!
Én a 2. kúrát szedem 14. napja, és egyre inkább azt érzem, hogy rosszul vagyok. Ez főleg abban nyilvánul meg, hogy borzasztóan szédülök. Amikor fel akarok kelni, percekig csak ülök az ágyon, úgy szédülök, mint egy kábult ló. De amikor felállok, ha nem fognának meg, úgy zuhannék le a földre, mint egy betonoszlop, egyszerűen nem tudom tartani magam.!A kezeimben, lábaimban is csak gyengülés van, már alig bírom mozdítani. Ez volna a gyógyulás? Ilyen sok, kb 180 szem gyógyszer után?!
Nem tudom, hogy mindez a gyógyszertől van-e, és csak tényleg átmeneti-e a rosszabbodás, vagy nem. Már ott tartottam, hogy abbahagyom az antibiotikum kúrát, de valakitől azt hallottam, hogy egy elkezdett kúrát nem szabad abbahagyni, mert többet árt, mint használ, végig kell csinálni. Nem tudom, mi erről a véleményetek, már egyszerűen nem tudom, mit tegyek, mert semmi nem segít. Egy gyógyszernek segíteni kellene, nem pedig ártani, hát nem?
Ez csak természetes, hogy ha nem is én voltam beteg, de mint olyan ember, aki végig kísérte a kialakulsától a végéig egy hozzátartozója mindennapjait, ha valamiben tudok segíteni, vagy csak úgy vélem, hogy le kell írjam le fogom. Szívemből kívánom ugyanis, hogy ha már apumnak nem sikerült folytatnia a harcot, másnak sikerüljön. És Áginak igaza van abban, hogy ugyan én aki nem vagyok beteg sokat nem látok ebből, legalábbis abból nem ami belül zajlik, de bízom benne, hogy olvassák ezt a fórumot olyanok is akik hasonlóan hozzám kívülről kell szemléljék ezt, de még talán tehetnek valamit és remélem tesznek is, mert tudom, hogy semmi nem marad annak aki beteg mint az, hogy valaki-valakik mellete állnak bármi is lesz.
Nagyon megnyugtat,hogy nem vagyok egyedül a problémámmal és főleg,hogy nem bántottam meg senkit a véleményemmel. Igazad van Ági,nehéz megfogalmazni úgy,hogy ne bánts meg senkit és lelkileg ne sérüljünk.
Hogy van a szédülésed? Remélem,már elmúlt.
Diavolo, te egy nagyon kedves ember vagy,hogy megpróbálsz segíteni az ilyen betegeknek a történtek ellenére. Büszke lehet rád a családod,hogy ilyen jó ember vagy :)
Kedden megyek a dokihoz, jön a 3. kúra. Pici javulás most is van,de romlás tuti nem,úgyhogy folytatom. Beszámolok majd mindenről.
Ja és igen az előbb kimaradt véletlenül onnan hogy "a legjobb tudomásom szerint... " Nos azt akartam irni, hogy minden olyan forrást amit el tudtunk érni erről a betegségről neten, könytárbeli orvostudományi könyvekben, és persze egy ismerős által, aki a tengerentúlon él, és jómaga is ismeri ezt a betegségek, mivel egy kórházban dolgozik szakápolóként, beszerzett minden elérhetőt ezzel kapcsolatban amikor megküldtük neki edesapám dignózisáról az orvosi zárólelentést.
És erre irtam azt, hogy feladni a reményt nem kell, mivel gyakorlatilag csak a betegség természetét, és a lefolyását tudták dokumentálni eddig. Amennyire kivettük ezekből a dolgokból és ebben az orvos is aki diagnosztzálta, illetve kezelte apám, egyetértett, hogy gyakorlatilag magáról a betegségről, a kialakulásáról és egyáltalán arról, hogy pontosan mi is történik, még jelenleg nem tud a tudomány eleget.
Állítólag a tengerentúlon már folynak klinikai kísérletek egy lehetséges gyógyszerre (egyenlőre állatkisérletekkel), ami talán valamivel tovább képes a kór lefolyását gátolni mint a jelenleg egyetlen létező gyógyszer. Tehát bizakodni lehet, és kell is.
Az már más kérdés, hogy egyenlőre tényleg az a legjobb, ha valakit véletlen félrediagnosztizálnak és nem ez a betegsége végülis.
Apropo. egy kérdés... Nem tudom tud-e valaki erről valamit, hogy mi ilyenkor a teendő... Apámnak 1 évvel ezelőtt beszereztünk egy villanymotoros rokkantszéket, amit az OEP 90%-os támogatása mellett vásároltunk meg az árának 10% -os megfizetése mellett. Tudja e valaki, mert gyakorlatilag az OEP papirjában semmit nem találni erről, hogy mi a teendő akkor, ha a betegnek már nincs rá szüksége. Hogy kell ezt intézni ha kell valamit, vagy az OEP nélkül is átadható-e olyan mozgássérült számára, aki rászorul. Esetleg az OEP-en keresztül kell-e ennek történnie.
Félreértések elkerülése véget, nem eladni szándékoznunk, mivel ugye ez a támogatással együtt nekünk csak 92000 forint volt. Viszont feleslegesen marad nálunk és ismerünk is olyan embert, akinek szüksége lenne rá, de még ennyit se tud rá áldozni. Ha valaki tudna ezzel kapcsolatban valami felvilágosítást adni azt megköszönném.
De ezt olyan nehéz szavakba önteni...Hogy senkit ne bántson meg az ember...
Én már bizony voltam úgy ilyen eset után, hogy éjszaka annyira rámtört a halálfélelem, hogy fel kellett kelnem, meggyújtottam egy szál gyertyát és imádkoztam.
Szóval - most ez is szemétül fog lehet hangzani -, de aki beteg és nem hozzátartozó, az FÉL, borzasztóan, még ha kifelé bátornak is tűnik.
Fél a holnaptól...Tudja, de nem akarja tudni talán. Hihetetlen nehéz lelki teher ez. Ez érthető volt így?
Ez is furán fog hangzani - és szerintem is az már a másik véglet -, de az amerikai fórumok színesek, fotókkal, és a bevezetőben kedves, barátságos sorok vannak.
Én pokolian akarok küzdeni, néha már magam sem tudom, miért is, van-e értelme, vagy csak fárasztom vele magam, mert nem akarok lila ábrándokat sem kergetni, hiszen látom, érzem, lassú romlásom van csak.
De aztán valami újra arra sarkall, hogy összeszorítsam a fogam és ha egyre nehezebben is, de folytassam.
Szerintem senkit nem bántasz meg ezzel a gondolatoddal. Reénykedni midnig szabad és kell is. Ami azt illeti, a legjobb tudomásom szerint, és a faterral sokat keresgettünk ezen témában a neten és máshol is, szakirodalmakban, kerestük az utat, hátha valami van amit még nem próbált ki senki és talán értelme is lehet kipróbálni.
Az emlitett méregtelenítő kúrát vagy hasonlót ugyan édesapám nem próbálta, de valószínüleg azért sem merült fel nála, mert még akkor sem voltak a izomerevségen és a látható izomvesztésen kívűl komolyabb aggodalomra okot afó tünetei amikor már több mint fél éve nem tudott egyedül felülni. Soha nem voltak étkezési, vagy más anyagcsere zavarai, és semmi ami ilyesmire utalt volna. Azt hogy baj van, gyakorlatilag az utolsó 1 hónapban vettük észre, amikor fekvő hevederrel való kiemeléskor arra panaszkodott, hogy úgy érzi, hogy nincs háta.
Ellenben, és hogy ez csak érzékelési zavar vagy valódi bizakodásra okot adó érzet volt-e neki, teljesen próbaképpen, persze a neurológus tudtával, rendszeresen használtuk nála az Abexin kenőcsöt amit hirdetgetnek mostanában. És olyankor képes volt akár 2 órát is egyhuzamban ülni a tolókocsiban, mielőtt teljesen kifáradt. Valamint amint az idő engedte ezen időszakokat a friss levegőn, persze vigyázva arra hogy fel ne fázzon, töltöttük és ilyenkor kicsit erősebbenek érezte magát. Hogy baj van azt onnan tudtuk meg, hogy képtelen volt 20-30 percnél tovább pipányvázva is ülőhelyzetben maradni.
Szerintem jól értelmezed,én személy szerint nem csináltam méregtelenítő kúrát. Valószínűleg a többiek sem.
Sokat gondolkodtam,hogy leírjam-e,amit gondolok. Bocsi Ági,ez nem neked szól.
Engem nagyon megvisel lelkileg,ha azt írják,hogy nem gyógyítható ez a betegség. Tudom,hogy így van,de Pécsen egy professzor mondta nekem,hogy volt egy 60éves betege ezzel a betegséggel és tolókocsiból állt fel. Az orvosok sem értették mitől,de meggyógyult. Valószínű téves volt a diagnózis. Szeretnék én is naivan ebben a tudatban élni,hogy nálam is ez a helyzet és bármelyikünknél lehetséges,hogy így van. 30éves vagyok és 6éve beteg és én még családot tervezek és hiszek benne,hogy meg fogok gyógyulni. Soha nem volt halálfélelmem,de lelkileg néhány napra mindig padlóra kerülök,ha ilyet olvasok. Lehet egyedül vagyok ezzel és én vagyok nagyon érzékeny.
Nem szeretnék senkit megbántani ezzel, tudom ne olvassam....
A hibákért pedig elnézésetek kérem. Kicsit kapkodva irrogattam a mondanivalóm. Amugy pedig ha már megtaláltam ezt a fórumot néha beleolvasgatok majd. annál is inkább, mert ha valamiben véletlenül tapasztaltak alapján tudok segíteni valmennyit azt szivesen megteszem.
És persze mindenkinek akinek ilyen betegsége vankívánom azt, hogy elérhesse az amikor ha meggyógyitani nem is érdemben kezelni is tudják. Szóval kitartást és jobbulást. Azoknak meg akik hozzám és a családtagjaimho hasonlóan ápolniuk kell egy beteget szintén hasonlóan sok türelmet és lelkierőt.
