Felnyílt a sorompó, és a fehér furgon begördült a villamos művek telephelyére. Két kék színű szerelőruhát viselő ember szállt ki az autóból, - hátukon „gázművek” felirattal, - és a telephely vezetőjét keresték.
- A gázórát jöttünk ellenőrizni. - közölték szárazon a telephely vezetőjével.
- Tessék csak. - válaszolt a telephelyvezető, és készségesen megmutatta a villamos művek telephelyén felszerelt gázórát a szerelőknek.
A szerelők csendben úgy tettek, mintha munkához láttak volna, majd titkon összekacsintottak, és megkérték a telephely vezetőjét, hogy hozzon nekik legyen szíves egy kávét.
Mire a telephely vezető visszatért a két kávéval a szerelők már le is szerelték a gázórát.
- Karcosnak találtuk. - magyarázta egyikük, miközben aprókat kortyolt a forró kávéból.
- Nem kell megijedni, semmi probléma nincs, ez csak amolyan rutin vizsgálat. Formalitás az egész.- mondta a másik.
- Majd a független szakértőnk megvizsgálja ezt a gázórát, - vette át a szót ismét az első - és ha nem lát rajta külső beavatkozási nyomokat, akkor ezzel le is zárul az ügy.
A villamos művek telephelyvezetője kezdett elbizonytalanodni. Önök tehát azért szerelték le a gázóránkat, mert gázlopással akarnak megvádolni bennünket? - kérdezte.
A gázszerelők nem szóltak semmit, csak jelentőségteljesen egymásra néztek.
- Önök tényleg azt gondolják, hogy mi itt a villamos műveknél lopjuk a földgázt? - háborodott fel most már tényleg a telephelyvezető.
- Mi nem tudhatjuk azt kérem. - válaszolt az idősebbik gázszerelő.
- Az ilyesmit nem mi állapítjuk meg. Ilyen megállapítást csak a mi jó öreg független igazságügyi szakértőnk tehet. Mi csak annyit látunk, hogy ez a gázóra itt össze van karcolva.
- Mielőtt elmentem maguknak kávéért, még nem volt összekarcolva. - szólt dühösen a villamos művek telephelyének vezetője. Maguk karcolták össze, amíg távol voltam! - kiabálta felháborodottan.
- Ne hazudozzon itt össze-vissza nekünk! - szólt rá az idősebbik villanyszerelő szigorúan. Maga mindvégig itt állt mellettünk, és el sem mozdult innen. Kávét sem hozott nekünk. Így hát nyilván maga is tudhatja, hogy nem mi karcolhattuk össze az Önök gázóráját.
- Vegye már észre ember, hogy mi ketten vagyunk, maga pedig egyedül volt itt mindvégig. Magának tehát nincs tanuja! - veregette meg a telephelyvezető vállát a fiatalabbik.
A villamos művek telephelyvezetője ekkor jött rá, hogy nagy hibát követett el.
- Mi lesz, ha a szakértőjük majd azt állapítja meg, hogy itt szabálytalan gázvételezés történt? -kérdezte elcsukló hangon.
- Kötbér. - válaszolt az egyik.
- Kártérítés. - kontrázott a másik.
- És ha nem fizetünk? - kérdezte a telephely vezető.
- Kikapcsolás! - vágták rá erre a gázszerelők egyszerre.
- Mi nem fizetünk azért, amit el sem követtünk. - replikázott a telephelyvezető. És nem, lesz itt kikapcsolás sem, majd meglátják! - kiabálta dühösen. Majd a bíróság igazságot tesz! - tette hozzá fenyegetően.
- A bíróság? - mosolyogtak a gázszerelők, és ismét huncutul egymásra néztek. Mi nem szoktunk a bírósághoz fordulni. El tudjuk ezt intézni magunk is. Minek ide bíróság? - szólt az egyik.
- Majd mi megvádoljuk, majd mi meg is állapítjuk, hogy itt tényleg gázlopás történt, azután majd mi a büntetést is kiszabjuk, és ha nem fizetnek önként, akkor majd mi be is hajtjuk a büntetést. - mondta a másik.
- Hogyan? - képedt el a telephely vezetője.
- Hát úgy, hogy aki nem fizet nekünk, annál mi egyszerűen kikapcsoljuk a gázt. - válaszolt az idősebbik gázszerelő, és ezen mindketten jót nevettek.
- Na azért ehhez akkor is lesz még egy-két szava a bíróságnak! - Kiáltotta a telepvezető mérgesen. Mert ha maguk nem, hát akkor majd mi fogunk a bírósághoz fordulni. A bíróság pedig majd megállapítja azt, hogy nem loptuk a maguk gázát.
- Ahogy óhajtja - válaszolta az idősebbik szerelő derűsen. De azért ne lepődjön meg túlságosan akkor, ha majd azt fogja kérdezni Öntől a bírónő, hogy hol nem lopta a gázt? És azután meg azt, hogy mikor nem lopta a gázt? És végül pedig azt, hogy van-e arra tanúja, hogy sehol, és semmikor nem lopta a gázt?
- Tanú nélkül ugyanis nem megy! Anélkül nem hisz majd magának a bíróság! - csúfolódott a fiatalabbik gázszerelő, miközben figyelmeztetően felemelte, és jobbra-balra mozgatta a jobb keze mutatóujját a telepvezető orra előtt.
A gázszerelőkből erre aztán végleg kipukkadt a nevetés.
- Itt tessék aláírni a jegyzőkönyvet! - mondták még mindig nevetve.
A telephely vezetője pedig csak állt ott tehetetlen dühében, és már semmit nem tudott mondani.
A gázszerelők ekkor visszaültek az autójukba, és út közben, amíg a fiatalabbik vezetett, az idősebbik a kocsi hátuljában, a papírdobozba csomagolt gázórára, a papíron keresztül egy bivalyerős, rongyba bugyolált ipari mágnest illesztett.
A telephelyvezető pedig, még percekig úgy ácsorgott ott, mint akit leforráztak.
Egyszer csak felragyogott az arca, és az egyik öklével a másik tenyerébe csapott!
- Na majd meglátjuk, hogy legközelebb kivel fogtok szórakozni! - mondta fennhangon maga előtt, azzal odaintett magához két villanyszerelőt.
Másnap felnyílt a sorompó, és begördült a gázművek telephelyére egy fehér színű furgon. Két szerelő szállt ki belőle, kék munkásruhában, hátukon „villamosművek” felirattal. A gázművek telephelyvezetőjét keresték.
Kedves Fórumozók! Egy jó ügyvédre lenne szükségem Tigáz ügyben!
A történet dióhéjban: 2013.01.14-én Szigetszentmiklós Tulipán u 2 szám alatti saját tulajdonú ingatlanhoz, levélszekrény ürítése céljából mentem. A szomszédok szóltak hogy nézzem meg a gázórámat, mert a környéken rengeteget eltulajdonítottak, és ők a saját házuk emeleti ablakából úgy látják, hogy nyitva van a fémszekrény ajtaja. Valóban ez történt, és azonnal megtettem a szükséges lépéseket. Rendőrség, helyszínelés, tigáz ügyfélszolgálat értesítése. Tigáz munkatársának elmondtam nincs gázszivárgás, és mivel nem lakott az ingatlan 2012.juniusa óta, nem szükséges részükről kijönni. Felvilágosított hogy nem így van. Várjam meg a szakemberüket, tényfeltáró jegyzőkönyvet vesz fel és új órát szerel fel. Én újra elmondtam, nem lakott az ingatlan, szükségtelen újat feltenni, csak újra ellopják. Akkor azt mondta, hogy akkor leplombálják. Mondtam rendben. Mire visszamentem az ingatlanhoz, már előre kitöltött gázórapótló lappal várt, beletörődtem, szerelje fel.
Februárban kaptam egy számlát 249 ezer forintról. Na itt kezdődött a mi levelezésünk.
Én naiv (de lehet hogy jól tettem) kifizettem 30 ezer forintot a gázóra pótlására, és most találtam a szerződés hátoldalán hogy a gázóra állag megóvása az ingatlan tulajdonosának a kötelessége de az óra és nyomáscsökkentő a Tigáz tulajdona,. Akkor most nekem kell az árát kifizetnem? Akkor most engem loptak meg vagy a Tigázt? Ha nem lakom ott, akkor szerződtessek biztonságiőrt? Ezt a körülményt is szeretném kideriteni, mert amennyiben jogtalanul fizettettek velem, szeretném az árát vissza.
A kötbérrel szemben az a kifogásom hogy minden közmű rendezve lett víz, villany, és a Tigáz 2012.06 havi számláján látható is 13 ezer forint túlfizetés. Nem fogadták el a válaszlevelemben leirt tényeket. Az ingatlan lakatlan, vízfogyasztás gyakorlatilag 0 m3, egy olyan házban, melynek a melegvizet átfolyóvizmelegitős gázbojler szolgáltatja. A villanyfogyasztásra hivatkoztak, hogy ha nem lakott, akkor a villanyfogyasztás is minimális.
Amikor az Elmű-nél voltam bejelenteni, hogy ne küldjön havi rész számlát, rendezni akartam az akkor 120 kw/h óra fogyasztást. Az ügyintéző hölgy kedves volt, azt mondta, hagyjam ráér az éves leolvasáskor mely 2013.májusában lesz. Ne foglalkozzak ezzel kb. 5 ezer forintos tétellel.
Ezek mind visszaellenőrizhető a szolgáltatók komputeradataiból. Most 274 kw/h volt a számlán,(de ez az egész éves 2012.05 hó-tol-2013.05 hó-ig) ami az ingatlan elektromos kapu készenléti és mozgatási áram felvételéből, és mivel családi házról van szó, az évente 5-6 alkalommal a fűnyíró áramfelvételéből adódik. Ugyan lecsökkentették 84600 Ft-re, de a semmiért nem vagyok hajlandó fizetni.
Egy tényről megfeledkeznek. Szerződésben állok több ingatlanossal, akik ügyfeleket hoztak folyamatosan plusz minden ingatlanos fotókat készitett a saját honlapjára. (Dunahouse, city cartel..) Ezek mind dokumentált tények. Én nem tudom az adataikat, de egy esetleges bírósági eljárás során, mind visszakereshetőek, akik tanúként megerősíthetik azt a tényt, hogy az ingatlant nem lakják, és sosem volt fűtve. Decemberben is volt érdeklődő, kint az udvaron beszélgettünk, mert majdnem jobb idő volt kint, mint bent. Egy szekértőt is felkérhetett volna a Tigáz annak ellenőrzésére, hogy volt-e fűtve az ingatlan, de csak a pénz szerzés a céljuk, nem az igazságosság. A jelei szemmel láthatóak. Megrepedtek a falak, az ereszcsatorna toldásánál szétfagyott és leomlott vakolat.
Rengeteg tanú, és bizonyíték áll a rendelkezésre, ha kell. Szomszédok, érdeklődők és maga az ingatlan állapota.
Csatolni tudok minden számlát és egyéb dokumentumot az ügy könnyebb átláthatósága és bizonyíthatósága érdekében ha kell.
Minden jogi tanácsot, vagy ötletet szivesen vennék! Egyáltalán mi a menete. Úgy néz ki, most elmegy a ház, de ha nem fizetés miatt kikapcsolják, lehet hogy visszalépnek. Ezért mindenképpen kikell fizetnem. Ha csak perenkivül nem tudunk megállapodni. Érdemes 84600 Ért pert inditani, vagy nem? Az ügyvédi költséget vissza kapom ha nyernénk a Tigázzal szemben? Van-e esélyünk egyáltalán egy ilyen tetü maffia ellen? Junius 19 én kellett volna fizetnem. Onnan indul a 60 napos kikapcsolási procedúra!
Minden segitséget előre is köszönök !
Nausch Vidor
06 70 390 1532 vagy e.mailben v06703121733@gmail.com
Ja és nem mellesleg én a budapesti Magyar Gáz Depónál dolgozom tavaly nyár óta, lakossági pb-gázt szállitok (palackos) amit mélyen a lakossági ár alatt vásárolhatnám meg, beszerzési áron.,de soshasem éltem a lehetőséggel.
Lehet, hogy Ön is csaló? Lopja a gázt és az áramot? Csak nem tud róla?
2013. június 20. 10:40 | Frissítve: 2013. június 21. 9:05 Dehir.hu | info@dehir.hu
Debrecen – Az Ön villanyórája és gázórája rendben van?
Biztos benne?
Megnézték már a szakemberek a mérőóráját?
Vagy már el is vitték? Van egy rémálmunk, ami jó lenne, ha befejeződne.
Jegyzet.
Van egy rémálmom. Ebben a sarki henteshez megyek tíz deka párizsiért.
Kivárom a soromat, megkapom az árut, aztán amikor megfordulok, a sarki hentes kiugrik a pult mögül, és nagy késsel hadonászva elmagyarázza, hogy az előbb kiporciózott tíz deka párizsi az valójában másfél kiló a legdrágább sonkából, amit én, nyomorult, hazug és csaló vásárló, ebben a pillanatban faltam be a szeme láttára.
S miközben a torkomat nyiszálja a pengével, közli, hogy a sonka árán kívül még a büntetést is fizessem ki. Nekem is meg kell élnem valamiből, csak nem gondolod, hogy majd olyan hentesboltot üzemeltetek, ami nem lesz nyereséges, üvölti a képembe.S miután benyom egy utolsót, eldobja a kést, kilép a boltból, bepattan ezüst Merdzsójába és elhúzza a csíkot.
Amikor felébredek, kell egy kis idő, hogy megnyugodjak, és fellélegezzek, és ki merjem jelenteni, semmi baj, ez csak álom volt. Ilyen nincs, ilyen nem történhet meg. Pedig néha az az érzésünk, hogy van. Csak éppen nem az álombeli hentes fojtogatja a vásárlókat, hanem a nagy szolgáltatócégek támadnak az ügyfelekre.
Az még a legenyhébb eset, amikor a postás 0 vagy 1-2 forintos tartozásról szóló csekket hoz, s mellé levelet, miszerint ha az ügyfél nem fizet, a szolgáltatás megvonásával fogják lezúzni a fejét. Ez rendszerint egy telefonnal elintézhető, a legtöbb cégnél akad egy-egy józan gondolkodású, tiszta fejű ügyintéző, aki megérti, hogy ilyen csekk esetén nem fenyegetőzni, inkább hallgatni kellene. S persze, jó mélye süllyedni, mert normális cég nem engedi meg magának azt a luxust, hogy a befizetendő összeg sokszorosát kipengesse postaköltségre.
A durvább verzió viszont, amikor milliós vagy több százezres összeg befizetését írják elő.
A történet itt két szálon futhat, mert ha az előző esethez hasonlóan mindössze technikai vagy adminisztrációs hibának köszönhető a horror csekk, akkor azt egy nagyvonalú cégvezető könnyedén semlegesíteni tudja egy gáláns, személyes látogatással.
A nagyobb gond, amitől aztán kiveri a víz, meg orrba gyűri az álmatlanság az ügyfelet, ha kiderül, hogy a cég komolyan gondolja. Amikor a villanyóra cseréje fejében tényleg 187 ezer forintot követelnek. Vagy azt mondják, az ügyfél elmágnesezte a gázórát, és ez közel félmillióba fog fájni neki. Vagy megpiszkálta a plombát, amiért majd 450 ezer forintot lesz szíves befizetni.
Vagy csak szimplán bekopog egy szerelő, hivatkozik a törvényre, elővesz egy műszert, megnyom rajta két gombot, aztán azt mondja, csiribí, csiribá, cserélni kell a gázrendszert, 380 ezer forint lesz, csókolom. Ha nem, akkor majd a szolgáltató megfosztja a gáztól a lakót. Vagy a házat, ha nem látja be a lakóközösség, hogy nekik bizony kazánt, csöveket, kéményt, vagy éppen mikor mit kell cserélni. Azonnal, rögtön, mert itt életveszély esete forog fenn.
Erre mondja azt öreg barátom, aki már 70 felé járt, tehát sokat látott és tapasztalt életében, hogy azért ennyire nem eszik forrón a kását. „Én is voltam közös képviselő annak idején a társasházunkban, és amikor kaptunk egy levelet a szolgáltatótól, hogy másik kémény kell, akkor beszéltem az ügyvéd haverommal, aki kiokosított, mit kérdezzek.
Bementem a céghez, és megkértem, mutassák meg, melyik törvény melyik paragrafusa szerint nem felel meg a szabványnak. Mindjárt jött a válasz, hogy jaj, itt biztosan tévedés van, tekintsek el nyugodtan a levéltől.”
Ez persze manapság nem ilyen egyszerű.
Úgy néz ki, vannak forgatókönyvek, melyekkel nehéz mit kezdeni: jön a szerelő, ránéz a mérőórára és azt mondja, gyanú van, le kell szerelni, elvinni és megvizsgálni. Leszedi, elviszi, valakik megvizsgálják, s kihozzák az eredményt, hogy ez bizony megvolt buherálva, tessék tehát kifizetni a gigantikus büntetést. Függetlenül attól, hogy ez így volt-e vagy sem.
Az ügyfél, a kisember meg reszkető lábakkal töpreng, mi legyen. Sem mersze, sem ideje, energiája – és persze pénze se nagyon… – hogy harcba szálljon a nagy céggel.
Mi van, ha neki kell bizonyítani, hogy nem csinált semmi rosszat? Hogyan bizonyítsa, hogy nem lopott, nem csalt, nem hazudott? Az óráját elvitték. Nem volt ott, amikor megvizsgálták, s ki tudja, mi történt vele akkor.
Tudja ő, hogy a szakértők garanciát vállalnak bármiért, meg a szavukat adják, de mégis: aggódik, hogyha pert vesztene, akkor még annak a költségeit is nyakába sóznák.
Valami nagyon nincs rendben a szolgáltatókkal Magyarországon – legalábbis könnyen lehet ilyesmi érzésünk az utóbbi időben. Szinte nincs hét, hogy ne indulna útjára valami zsíros, botrányos hírfolyam arról, hogy ütközött a kisember és valamelyik nagy cég.
Hogy lehet ez? Egyszerű. Nyilván a szemlélettel van baj. Nagyon nagy baj méghozzá. Történetesen azzal a ténnyel, hogy a szolgáltató a saját ügyfeleivel áll szemben ezekben az ügyekben.
Értik: a szolgáltató, akinek az a dolga, hogy elérhetővé tegyen egy szolgáltatást, rátámad ügyfelére, aki nem ajándékba kapja a szolgáltatást, hanem fizet érte. Lehet persze azt mondani, hogy de milyen ügyfél, aki nem fizet, vagy csal. Rossz ügyfél, ez nem kérdés.
A rossz, a nem fizető ügyfelet pedig ki kell zárni a szolgáltatásból. Annak érdekében, hogy a tisztességes ügyfeleket meg ne lehessen revolverezni, fenyegetni, hülye helyzetekbe, a csalás lehetőségét le kellene csökkenteni zéróra.
Buherálják, mágnesezik az órát? Találjon megoldást rá a szolgáltató cég, hogy ne lehessen ezt tenni.
Bárki hozzápiszkálhat a folyosón található villanyórához? Ügyvédek helyett keressenek kreatív szakikat, akik megálmodják, hogyan lehet védeni a műszert, anélkül, hogy a lakót kizárnánk a lehetőségből, hogy lecsapja az áram az órát, vissza tudja kapcsolni. Hogy ez pénzbe kerülne? Keressenek megfizethető megoldást. Úgyis rátolják az óracsere költségét az ügyfélre.
Álljanak elő olyan órával, ami biztonságban van és amit nem lehet átverni.
Ha 5-10-15 ezer forintot úgyis kipenget időről időre a fogyasztó, akkor pengessen 10-15-20 ezret. De aztán ne jöjjön senki azzal, hogy az ügyfél meghekkelte a rendszert, és fejeződjön be végre az a fejezet a szolgáltatások nagykönyvében, amikor minden fogyasztó retteghet, hozzá vajon mikor csengetnek be, hogy baj van a plombájával, az órájával…
Korábban én nem foglalkoztam részletesen ezekkel a kötbérezési ügyekkel, ezért a MEH korábbi gyakorlatát sem ismerem behatóan, ezért nem tudok és nem is akarok érdemi véleményt alkotni a korábbi munkájukról. Remélhetőleg a mostani átalakulás során nem csak a neve (MEKH), a vezetője (Dorkota Lajos) és vélhetően az egész vezetősége, hanem a szellemisége is változni fog e hivatalnak. Így remélhetőleg e téren is optimista lehetek.
Végtelenül sokra becsülöm az Ön áldozatos munkáját, amelyet e topicban tett bejegyzései képviselnek. Hasonló a célunk, ha nem is mindenben értünk egyet.
Meggyőződésem egyébként, hogy a Tigáz dolgozóinak és vezetőinek számottevő többsége tisztességes és törvénytisztelő ember, és csak egy szűk csoport az amelyik felelős a visszaélésekért.
Ezért várható, hogy mindazok, akik nyugodt lelkiismerettel bele tudnak nézni a tükörbe, azok szemébe is bele fognak nézni, de nagyon alaposan, akik mindezt nem tehetik meg nyugodt lelkiismerettel.
Ennek az lesz a következménye, hogy az említett változás még a vártnál is hamarabb bekövetkezhet, és még olyan dolgokról is értesülhetünk, amelyekről eddig még csak fogalmunk sem volt.
Üdvözlettel: Robin
Kedves Robin!
Tekintettel arra, hogy kezdetektől kísérem figyelemmel a TIGÁZ aggályos kötbérezési és tömeges rágalmazási gyakorlatát nem osztom a kincstári optimizmusát.
Meggyőződésem, hogy a háttérben a Hagyó ügyhöz hasonló, nagy volumenű, korrupciós jelenség lapul.
Nem véletlen, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a TIGÁZ ellen benyújtott panaszokat érdemben nem vizsgálja,
- azokat elfekteti,
- a jogsértéseket nem állapítja meg,
- a jogsértő szolgáltatót nem szankcionálja
- a hamis szakvéleményt adó, szolgáltatóval összefonódó szakértők ellen nem lépnek fel,
- vagy hogy alakszerű határozatok helyett, hónapok, esetleg évek múlva, miután a fogyasztó belefáradt a szélmalomharcba csak egy semmitmondó tájékoztató levelet küldenek a panaszosnak.
Az sem véletlen, hogy akkor, amikor a HÍR TV túl mélyre ásott és rejtett kamerás felvétellel bizonyította a szolgáltatói visszaélést bár a MEH Vigassy Csaba nevű szóvivője kínjában átfogó ellenőrzést ígért, azonban annak eredményét mind a mai napig nem osztották meg a nyilvánossággal.
(Vagy nem is volt átfogó ellenőrzés, vagy ha volt természetesen mindent rendben találtak a stratégiai jelentőségű szolgáltatónál. Legfeljebb leszóltak Gabikának, hogy egy picit vegyenek vissza, mert a rabszolgák (minimálbéren élők) nagyon lázadnak.
A mutyizás nem csak a XIX. századnak volt a jellemzője, az a XXI. században sem szűnt meg. Kéz kezet mos, a sógor, koma, jóbarát egy húron pendül. Lásd Móricz Zsigmond Rokonok c. művét. Az izgága ügyész urat rövid úton leamortizálták.)
Álláspontom szerint a korrupció belülről rágja az országot, és ha lenne is olyan hatósági ellenőr, vagy ügyész, aki fellépne ellene/ellenük az elvtársak és/vagy a karvalytőke rövid úton kicsinálná(k).
Ezért aztán nem hiszek abban, hogy „az említett változás még a vártnál is hamarabb bekövetkezhet, és még olyan dolgokról is értesülhetünk, amelyekről eddig még csak fogalmunk sem volt.”
Szerintem a „tisztességes” TIGÁZ dolgozóknak is van felelősségük.
Például amikor odáig fajulnak a dolgok, hogy „ nagyon sok, a cikkben érintett korú néni, bácsi …. nem perelt, hanem a temetésére félre tett pénzecskéjét adta oda a TIGÁZ-nak, ..... és társainak ezen jogtalan követelésére" akkor ezen tisztességes dolgozóknak is illene fellépniük a munkáltatójukkal szemben. (Az idézet a jogi fórum egyik gyakorló jogászától származik)
A nürnbergi perben sem fogadták el a győztesek azt a választ, hogy parancsra tettem, vagy féltettem a munkámat, a családomat, a megélhetésemet….
Meggyőződésem egyébként, hogy a Tigáz dolgozóinak és vezetőinek számottevő többsége tisztességes és törvénytisztelő ember, és csak egy szűk csoport az amelyik felelős a visszaélésekért.
Ezért várható, hogy mindazok, akik nyugodt lelkiismerettel bele tudnak nézni a tükörbe, azok szemébe is bele fognak nézni, de nagyon alaposan, akik mindezt nem tehetik meg nyugodt lelkiismerettel.
Ennek az lesz a következménye, hogy az említett változás még a vártnál is hamarabb bekövetkezhet, és még olyan dolgokról is értesülhetünk, amelyekről eddig még csak fogalmunk sem volt.
A számonkérés és a büntetés ideje is közeleg a jogsértések elkövetésében vétkes tigázosok számára. Ennek nyilvánvaló oka, hogy ezen bejegyzéseket nemcsak mi és a tigázosok olvassák, hanem még nagyon sokan. Így újságírók, polgármesterek, rendőrök, ügyvédek, ügyészek, országgyűlési képviselők…, ezért valószínűsíthető, hogy előbb vagy utóbb, de bizonyosan érdemi lépések következnek.
Köszönöm, hogy közölte a pontos adatot. Ennek alapján ez a kis „játék” 2013 tavaszán alkalmanként 37.338 Ft jogtalan haszonhoz juttatta a Tigáz Zrt-t minden jogosulatlan kikapcsolás révén. Teljesen nyilvánvaló, hogy ez jogtalan haszon, hiszen, amint azt a te eseted is mutatja, ezen jogtalan kikapcsolások esetén ez az összeg visszajár az ügyfélnek, megtoldva 5.000 Ft bánatpénzzel. Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy nem te és lizy72 voltatok azon két ügyfél, ahol ezt a „játékot”eljátszották. Azaz megalapozott a gyanú arra, hogy rajtatok kívül mások is így jártak, de az ő esetükben „elfelejtették” ezt a pénzt és a bánatpénzt visszautalni az ügyfeleknek. Sőt még az is valószínűsíthető, hogy sok esetben ezen jogosulatlan követelések behajtására behajtó cégeket bíztak meg. De mindezeket majd a hatósági vizsgálatok kiderítik.
Ezek a TIGÁZ-os ügyintézők és vezetők reggel hogy tudnak tükörbe nézni?
Tényleg nincs bennük semmi szégyenérzet?
Vajon mit szólnának akkor, ha ők, vagy (idős, magatehetetlen, esetleg jogban járatlan) közeli hozzátartozójuk kerülne hasonló helyzetbe?
A svájci büntetőjog ismeri a szervezetben lévő hibákért való felelősség elvét, azaz bünteti a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságot is.
A jogi személy mulasztásos magatartása azért büntetendő, mert eltűrte, vagy támogatta az alkalmazottai jogsértő magatartását és olyan vállalati közszellemet, atmoszférát teremtett, amely táptalajává tudott válni a különböző törvénysértéseknek.
Kár, hogy a magyar büntetőjog ezt a modellt nem alkalmazza, mivel személyes meggyőződésem, hogy az aggályos kötbérezési és tömeges rágalmazási gyakorlat kialakításához hozzájárult ez, a vállalat vezetése által eltűrt, vagy sokkal inkább támogatott közszellem, hiszen a szabályozók és az anyagi ösztönzők úgy kerültek kialakításra, hogy a fogyasztók meghurcolása a szakmunkás gázszerelőtől az un. (i)gazságügyi szakértőig mindenkinek érdekében álljon.
A Nyíregyházi Járásbíróság egyik jogerős ítélete szerint –ellentétben a TIGÁZ állításával- szerződésszegés nem történt, szerződésszegés hiányában pedig a Tiszántúli Gázszolgáltatónak kötbér követelése sem keletkezhetett, azaz a TIGÁZ megalapozatlanul gyanúsította meg a fogyasztóját azzal, hogy szabálytalanul vételezett, magyarul gázt lopott.
Az ügy néhány tanulságos momentuma:
-A TIGÁZ által egyoldalúan, a fogyasztó kihagyásával felkért és így a szolgáltató megbízásai miatt attól anyagilag függő ujjlenyomat szakértő, nevezetesen a Radványi Expert Kft. Radványi Zoltán nevű szakértőjének véleményét a bíróság nem fogadta el, mivel "a Radványi Expert Kft. szakvéleményében szereplő ténymegállapításokból megalapozottan szabálytalan földgáz-vételezésre következtetni nem lehet."
-(Radványi úr és társai ellen a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarának illene etikai vizsgálatot kezdeményezni és ha bebizonyosodik, hogy több esetben adott valótlan, vagy megalapozatlan szakvéleményt, sőt ha ezt a szolgáltatóval összejátszva, üzletszerűen, anyagi haszonszerzés céljából tette illene a kamarából kizárni, illetve a rendőrhatóságnál büntetőfeljelentést tenni.)
-A TIGÁZ a fogyasztót a szolgáltatásból csak jogszabályban meghatározott esetekben zárhatja ki. A TIGÁZ-nak a Magyar Energia Hivatalnál kilobbizott üzletszabályzata nem jogszabály, mivel az üzletszabályzat nem szerepel a jogforrási hierarchiában.
-A GESZ 48. § (6) szerint a fogyasztó a TIGÁZ jegyzőkönyvét köteles aláírni ami nonszensz, hiszen a MEH-nél kilobbizott formanyomtatvány jogról lemondó részt is tartalmaz.
(Pl. a fogyasztó köteles a TIGÁZ szakértőjének a véleményét elfogadni. Látjuk, hogy jelen perben a TIGÁZ szakértője valótlan, megalapozatlan, kizárólag a saját és a szolgáltató érdekeit néző szakvéleményt adott, ezért a TIGÁZ jegyzőkönyvéből ezen részt illene törölni! A TIGÁZ fentiek szerinti jegyzőkönyve itt található:
A jegyzőkönyv 3. oldalán pedig ez olvasható: A 19/2009. (I. 30.) Kormány Rendelet (a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról) 1. számú melléklet (Gázelosztási Szabályzat ) 18.6.§-ban foglaltak alapján a mérőberendezés kötelező szakértői vizsgálatát az elosztói engedélyes köteles igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel elvégeztetni amennyiben a felhasználó a szabálytalan vételezés tényét, vagy annak valamely elemét vitatja.
A felek az igazságügyi szakértői vizsgálat megállapításait magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
Az igazságügyi szakértői jelentés elkészülte után, az azzal ellentétes véleményt az egyet nem értőnek kell bizonyítania."
Miért is kell a fogyasztónak holmi, a TIGÁZ által fizetett, vele tartós polgári jogi jogviszonyban álló, elfogult, megalapozatlan szakvéleményeket kiadó szakértő megállapításait kötelezőnek elismerni, amikor az bíróságon nem áll meg? A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalban munkaidőben mivel foglalkoznak a kormánytisztviselők? Miért hagynak jóvá ilyen jegyzőkönyveket?)
-Főszabály szerint a szolgáltatónak kell kétséget kizáró módon bizonyítania azt, hogy szabálytalan vételezés történt, azonban a jogainak megvédése, a szolgáltatásból történő jogellenes kikapcsolás megakadályozása céljából a fogyasztó is fordulhat bírósághoz kérve a bíróság állapítsa meg, hogy nem történt szabálytalan gázvételezés.
-A TIGÁZ hiába hivatkozott a szolgáltatási területén található és vélhetően a megbízásából és pénzéből finanszírozott, a Miskolci Egyetem Energia-és Minőségfejlesztő Intézete, valamint az UNI-FLEXYS Egyetemi Innovációs Kutató és Fejlesztő Közhasznú Nonprofit KFT. "Gázmérők mérőszerkezetében keletkező bemaródások vizsgálata" tárgyában és általánosságban, azaz nem ezen perbeli gázmérő vonatkozásában készült zárójelentésre, ugyanis ezen zárójelentés sem tudta cáfolni azt, hogy a perbeli esetben nem történt szabálytalan gázvételezés.
-A bíróság a TIGÁZ által egyoldalúan felkért ujjlenyomat szakértő véleménye helyett a közjegyző által kirendelt, valóban független, földgázellátási, energetikai és fűtőberendezési kompetenciával rendelkező szakértő szakvéleményét fogadta el. (Csak remélni tudom, hogy a TIGÁZ legközelebb gázipari szakkérdés alátámasztásához nem kórboncnokot fog felkérni, arra hivatkozva, hogy itt is vágni kell, ott is, itt is flexel dolgoznak, ott is...)
-Végül pedig a bíróság azt a tényt, miszerint a TIGÁZ szokásához híven az utolsó pillanatban visszavonta a kötbérigényét úgy értékelte, hogy a TIGÁZ beismerte, a fogyasztó állítása valós, nem történt szabálytalan vételezés, a fogyasztót alaptalanul gyanúsították meg szabálytalan gázvételezéssel, azaz gázlopással.
Elfogadhatatlan, hogy a TIGÁZ (Tiszántúli Gázszolgáltató) az utóbbi három évben, hasonló módon és minden következmény nélkül tömegek becsületét lophatta meg, az ellen időben és érdemben sem a Magyar Energia Hivatal, sem a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, sem az ügyészség nem lépett fel, eltűrték, hogy a rengeteg újságcikk, TV riport, panaszlevél és internetes bejegyzés ellenére a szolgáltató és vele összefonódó szakértők üzemszerűen tisztességtelen, jelen perben is nyilvánvalóvá vált gyakorlatot folytasson, ami a magyar közigazgatás és hatósági ellenőrzés impotenciáját támasztja alá.
Érzékeltetésül egy bejegyzés a jogi fórumról: Dr.Attika#e-mail 2013.03.12. 09:49
"Nem a 78 éves néni győzte le először a TIGÁZT. Megtettük azt korábban ügyvédek, tigázos ügyfelek. Csak most kapott publicitást. Sajnos nagyon sok a cikkben érintett korú néni, bácsi ugyanilyen jogtalanságot élt meg. Nem perelt, hanem a temetésére félre tett pénzecskéjét adta oda a TIGÁZ-nak, ..... és társainak ezen jogtalan követelésére."
Hatóságaink, közigazgatási szerveink jólfizetett tisztviselői miért nem lépnek fel a kiszolgáltatott fogyasztók érdekében?
Mi az oka annak, hogy a Dr. Apáti István legutóbbi interpellációjában szereplőCsenger, Mátészalka, Nagyecsed, Baktalórántháza, Ura, Csengerújfalu, Csengersima, Szamosangyalos, Szamosbecs Nyírmada térségéből, azaz a Tiszántúli Gázszolgáltató ellátási területéről jelzett szolgáltatói visszaélések ellen ezen szervek nem lépnek fel?
2X18669 Ft-ot számláztak ki. Mivel ezt a sajtó szerint évente tízezres nagyságrendben teszik így százmilliós bevétel keletkezik belőle, nem túl nagy költséghányad mellett. Persze a kikapcsoltak nagy részének azért, velem ellentétben, valódi számlatartozása van, azt tegyük hozzá.
Ez is csak a Tigáz farizeus (a tigázosok kedvéért farizeus=képmutató) eljárásának a példája.
Nevezetesen, amíg nem kezdtél el az NFH-ra hivatkozni, addig még jogosnak ítélték a jogosulatlan kikapcsolást. Most viszont gyakorlatilag körbe udvarolnak, hogy ne pattogj tovább, mivel nagyon szeretnék, hogy ez a jogosulatlan kikapcsolási téma lekerüljön a napirendről.
Szeretnélek megkérdezni, hogy most pontosan mennyi is külön-külön a ki-és visszakapcsolás díja? Én nagyjából egyenként 18.000 Ft körülire saccolom. Azaz, ha nem pattogsz, akkor minden további zokszó nélkül lenyúlták volna a kb. 40.000 forintodat. Ennyire nagyon fontos vagy nekik.
A sokunk által méltán és hőn szeretett tigázunknak mostanában grafomániája kezd lenni, újabb levelet kaptam tőlük, 06.17 dátummal, 06.18 postabélyegzővel. Az immár megszokott gyomorforgató 2 bekezdés (mennyire fontos vagyok, stb.) mögé odaköpték, hogy "felhívták az alvállakozó figyelmét" valamint "az illetékes szerelőket oktatásban részesítették".
Már azt sem tudom, hogy a hülyének nézésnek ezen a fokán röhögjek vagy sírjak. Bár mivel a NFH nyilván már bekérte a szokásos papírokat nyilvánvalóan "damage controll" folyik.
A …. sz alatti lakos felperes által, a T … Kft. (székhelye:…) I. r. és a T… Zrt (székhelye ugyancsak….) II. r. alperesek ellen, szolgáltatási kötelezettség teljesítésére kötelezés iránt indított perben, a Nyíregyházi Járásbíróság által hozott …. sz. (alapjaiban téves) ítélet ellen, felperes képviseletében eljárva,
f e l l e b b e z é s t
nyújtok be az alábbi indokok alapján.:
Felperes a módosított kereseti kérelmében arra kérte a bíróságot, hogy
ha az ítélethozatal időpontjában alperesek már kizárták volna felperes ingatlanát a földgáz közszolgáltatásból, akkor kötelezze őket a szolgáltatási kötelezettségük teljesítésére,
ha pedig még nem záratták ki, akkor a Bíróság szíveskedjen eltiltani őket attól, hogy a felperes - általa el nem ismert, és a bíróság által meg nem ítélt, - állítólagos kötbértartozására hivatkozással a felperesi ingatlanon megszűntessék a földgáz közszolgáltatást.
A per előzményeként ugyanis alperesek megfenyegették felperest azzal, hogy meg fogják szűntetni a felperes … sz..alatti ingatlanán a földgáz közszolgáltatást, ha nrm fizet meg nekik több, mint fél millió forintot.
Alperesek indoklása szerint ugyanis a T. Kft.-vel munkaviszonyban álló gázszerelők ellenőrzést végeztek felperes ingatlanán, ahonnan „szabálytalan vételezés” gyanújával a gázmérőt leszerelték, és papírdobozba csomagolták.
A szerelők által leszerelt gázmérőt egy, (a T Kft-vel hosszútávú szerződéses kapcsolatban álló) független magánszakértővel megvizsgáltatták, a szakértő pedig a magánszakvéleményében kétséget kizáró módon megállapította azt, hogy felperes szabálytalan vételezéssel szerződésszegést követett el.
Felperes a saját kereseti kérelmében emiatt előbb annak a megállapítását kérte az I. fokú bíróságtól, hogy nem követett el szerződésszegést az alperesekkel szemben, utóbb azonban, - miután az I. fokú bíróság tájékoztatta az őt terhelő bizonyítási teherről, kereseti kérelmét megváltoztatta.
Az I. fokú bíróság tájékoztatása szerint ugyanis a Pp. szabályai szerint neki olyan nemleges állításokat kellett volna a perben bizonyítania, amiket - éppen azok meg nem történte miatt - a józan ész szabályai szerint nem lehet bebizonyítani. (nemleges dolgot nem lehet bizonyítani)
Az I. fokú bíróság tájékoztatása szerint ugyanis, ha felperes azt állítja, hogy nem követett el szabálytalan vételezést, nem lopott gázt, és ezáltal nem szegte meg az alperessel kötött földgáz közszolgáltatási szerződést sem, - ami az alperes vele szemben támasztott kötbér követelését megalapozná - akkor azt mind neki kellene bebizonyítania.
Tekintettel arra, hogy nemleges dolgot nyilvánvalóan nem lehet bebizonyítani, hiszen például
nincs olyan tanú, aki a gázmérő felszerelése pillanatától annak leszereléséig éveken keresztül folyamatosan abban a helyiségben tartózkodott volna, ahová a gázmérőt felszerelték, és aki folyamatosan, éveken át éjjel-nappal figyelte volna azt, hogy felperes ez alatt az idő alatt egyszer sem megy oda a gázmérőhöz a plombát kiszedegetni, a plexi fedőt lefeszegetni, és a számláló szerkezetet visszatekergetni, illetve
a gázmérő plombáinak érintetlenségét sem tudja felperes garantálni mert, ahhoz mások, (pl. alperes gázszerelői is) hozzáférhettek akár az ellenőrzést megelőző látogatásuk során, akár az ellenőrzés alkalmával, és ezáltal módjuk, és lehetőségük is volt a gázmérő plombáinak meghamisítására, és mindez ráadásul az alperes által kilátásba helyezett jutalom reményében érdekükben is állt,
emiatt, (és kizárólag emiatt) került sor a felperesi kereset módosítására.
Megváltozott keresetében felperes csak arra kérte kötelezni alpereseket, hogy földgáz szolgáltatási kötelezettségüknek tegyenek eleget.
(Alperesek ugyanis, a saját kötbér követelésüket úgysem tudnák rajta behajtani, - hiszen az nem egy bíróság által, jogerős ítélettel megállapított tartozás - ezért felperes számára a gázszolgáltatás fenntartása volt a fontosabb.)
A továbbiakban így tehát már nem felperes állította azt, hogy nem vételezett szabálytalanul gázt, hanem éppen fordítva, alperesek állították ennek az ellenkezőjét annak igazolásául, hogy jogszerűen fenyegették meg felperest azzal, hogy ki fogják nála kapcsolni a gázszolgáltatást.
A jelen perben tehát megfordult a bizonyítási teher, miután alperesek érdekében állt az, hogy a felperes szerződésszegésével kapcsolatos állításaikat a bíróság valónak fogadja el, és emiatt a felperesi keresetet utasítsa el.
Álláspontunk szerint felperesnek - a megváltozott kereseti kérelemre való tekintettel - a jelen perben már csak annyit kellett igazolnia a bíróság előtt, hogyalperesek valóban több, mint fél millió forint összeg megfizetését követelték tőle azzal a fenyegetéssel, hogy ha nem fizet, akkor meg fogják szűntetni nála a földgázszolgáltatást,
Álláspontunk szerint azonban ezt a tényt a felperes a jelen perben már igazolta, illetve a felperesi ingatlan gázszolgáltatásból történt kizárásával kapcsolatos fenyegetés tényét, és a visszakapcsolás pénzfizetési feltételhez kötését alperesek sem vitatták.
Az I. fokú bíróságnak így tehát a jelen perben már nem abban a kérdésben kellett volna állást foglalnia, hogy felperes lopott-e gázt, (vételezett-e méretlen gázt), vagy sem, a jelen per ugyanis egyáltalán nem erről szól.
A jelen perben az I. fokú bíróságnak ezzel szemben abban a kérdésben kellett volna állást foglalnia, hogy alperesek kötelesek-e a felperes ingatlanán földgázt szolgáltatni, vagy sem, azaz jogukban áll-e a további földgáz szolgáltatás teljesítését jogerős bírói ítélet nélkül feltételekhez (pl. pénzfizetési feltételhez) kötni.
Alperesek tehát jogosultak-e arra, hogy bárkit, bármikor a földgáz beszerzés lehetőségtől megfosszanak anélkül, hogy az alapul szolgáló tartozás fennállását a felhasználó maga elismerte volna, vagy annak fennállását - jogerős ítélettel - a bíróság megállapította volna?
A fentiekkel kapcsolatosan előadom, hogy a II. r. alperest a Ptk 388. § 3.) bekezdésében, és a GET 28/A §. 1. bekezdésében foglaltak alapján is egyfajta szolgáltatási kötelezettség terheli az alábbiak szerint:
A ”Földgázellátásról” szóló 2008. évi XL. törvény (GET) 28/A. § (1) bekezdése ugyanis a földgáz kereskedő részére „szolgáltatási kötelezettséget” állapít meg, amikor kimondja „A földgázkereskedő a földgáz-kereskedelmi szerződés alapján köteles a felhasználók ellátásához szükséges földgázmennyiséget beszerezni, annak a felhasználási helyre való eljuttatásához szükséges kapacitásokat lekötni, és a szerződésben meghatározott mennyiséget a felhasználók részére értékesíteni.”
A fenti jogszabály a szolgáltatási kötelezettsége teljesítése alól a szolgáltatót csak a 29 §. 3.) bekezdésében szabályozott, 60 napot meghaladó fizetési késedelem estén menti fel, de a nem közületi fogyasztók földgázellátásból történő kikapcsolására akkor is csak a jogszabályban jelzett feltételek együttes fennállása esetén, és az ugyancsak a jogszabályban meghatározott eljárási rend betartásával van mód.
Tekintettel azonban arra, hogy a jelen perben csak alperesek állították azt, hogy felperesnek kötbér, és mindenféle egyéb tartozása van feléjük (illetve valamelyikük felé, de hogy melyikük felé, azt a mai napig sem tisztázták),
felperes viszont soha nem ismerte el azt, hogy alperesek bármelyike felé bármiféle tartozása állna fenn, és a bíróság sem kötelezte felperest ilyen tartozás megfizetésére velük szemben, emiatt álláspontunk szerint II. r. alperest jelenleg is terheli a felperessel szembeni szolgáltatási kötelezettsége.
Felperes pedig a jelen perben éppen ennek a szolgáltatási kötelezettségének a teljesítésére kérte kötelezni II. r. alperest.
Rámutatok továbbá arra is, hogy a GET 16. §.a szerint az I. r. alperes Földgázelosztónak pedig az alábbi jogosítványai vannak:
16. § (1) A földgázelosztó a felhasználó bekapcsolását, a földgázelosztási szolgáltatás megkezdését megtagadhatja, vagy a földgázelosztási szolgáltatás folytatását felfüggesztheti, ha:
a) a felhasználó a csatlakozóvezetéket, a felhasználói berendezést az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes módon használja,
b) a felhasználó a nyomás alatti szállító- és elosztóvezetéket vagy a csatlakozóvezetéket megbontja, továbbá, amennyiben a felhasználó vagy a megbízásából eljáró, gázszerelőnek nem minősülő személy a fogyasztói vezetéket megbontja,
c) a felhasználó a csatlakozási szerződésben megállapított lényeges kötelezettségének a földgázelosztó írásbeli felszólítása ellenére nem tett eleget, különösen, ha
ca) a nyomásszabályozó vagy a fogyasztásmérő berendezés működését befolyásolja,
cb) a nyomásszabályozó vagy a fogyasztásmérő berendezés ellenőrzését, illetve a fogyasztásmérő berendezés leolvasását a földgázelosztó vagy megbízottja részére nem teszi lehetővé,
cc) a szerződésben meghatározott felhasználási helyen kívüli területre vezet át földgázt,
cd) a fogyasztáskorlátozási -, illetve megszakítható kapacitásra szerződött felhasználó esetén a megszakítási -rendelkezéseknek nem tett eleget,
d) a felhasználót ellátó földgázkereskedő a földgázelosztónál - a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott esetekben, a földgázelosztó üzletszabályzatban meghatározott módon - kezdeményezi a földgázelosztás felfüggesztését,
e) a felhasználó a fogyasztásmérő berendezést szándékosan vagy gondatlanul megrongálja, a fogyasztásmérő berendezésen, vagy annak ki-és belépő pontján, a kerülővezeték elzáróján, vagy a csatlakozóvezeték egyéb pontjain elhelyezett zárópecsétet (plombát) eltávolítja, illetve ezek sérülését, hiányát a földgázelosztónak vagy a földgázkereskedőnek nem jelenti be.
…
(2) A szolgáltatás nyújtása (azonban) csak a kizárás alapjául szolgáló helyzet fennállásáig függeszthető fel, annak megszűnését követően a felhasználó részére a földgázelosztási szolgáltatást a megszűnés tényéről való tudomásszerzéstől számított 2 munkanapon - lakossági fogyasztó esetében 24 órán - belül biztosítani kell.
A fentiekből álláspontunk szerint legalább három fontos következtetés vonható le:
1.) A Földgázelosztó a szabálytalan vételezés felfedezése esetén csak a szolgáltatás felfüggesztésére jogosult, kötbér kiszabására azonban a törvény nem jogosítja fel.
(Ezzel kapcsolatosan emlékeztetek arra, hogy amit a törvény nem enged meg, azt a földgáz elosztó maga sem engedheti meg saját magának, a saját üzletszabályzatában. Ha tehát I r. alperes üzletszabályzata a törvénnyel ellentétes rendelkezést tartalmaz, az üzletszabályzat ezen rendelkezése semmis.)
2.)A Földgázelosztó csak a jogszabályban taxatív módon felsorolt esetekben függesztheti fel a földgázelosztási szolgáltatás folytatását.
A felsorolt esetek között azonban nem szerepel az az eset, amikor a felhasználó nem fizet meg a földgáz kereskedő részére valamilyen olyan tartozást, amit sem el nem ismert, és aminek a megfizetésére a bíróság sem kötelezte.
3.) Ha a kizárás alapjául szolgáló helyzet már nem áll fenn,
(márpedig I. r. alperes gázszerelői, a saját maguk által szabálytalannak tartott gázmérő leszerelését követőn azonnal egy másik, általuk megbízhatónak tartott gázmérőt szereltek fel felperes ingatlanán, - és ezzel meg is szüntették a kizárás alapjául szolgáló helyzet,)
úgy a kizárás alapjául szolgáló helyzet megszűnését követően24 órán - belül biztosítania kella földgáz elosztási szolgáltatást.
A földgáz szolgáltatást tehát, ha a kizárás alapjául szolgáló helyzet már nem áll fenn az I. r. alperesnek nem hogy kikapcsolnia nem szabad, de, - ha a kikapcsolás esetleg már megtörtént volna, - úgy a gázszolgáltatást egy napon belül helyreállítani lenne köteles.
II. r. alperes földgáz szolgáltatási kötelezettségével kapcsolatosan felhívom továbbá a T. Bíróság szíves figyelmét a „Földgázellátásról” szóló 2008. évi XL. törvény legutóbbi módosítására is, amely a törvény 29. §-át az alábbi (3b) ponttal egészítette ki:
„29 §. (3b) Ha a (3) bekezdés a) pontja szerinti fizetési kötelezettség nem vagy nem kizárólag számlatartozásból ered, a földgázkereskedő a lakossági fogyasztók földgázellátásból történő kikapcsolását a nem számlatartozásból eredő fizetési kötelezettség vonatkozásában akkor kezdeményezheti, ha annak polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárás útján történő érvényesítését igazolható módon megindította.”
Tekintettel arra, hogy
felperesnek, a II. r alperes földgáz kereskedő felé fennálló állítólagos fizetési kötelezettsége jelenleg még részben sem számlatartozásból ered, valamint arra, hogy
II. r. alperes felperessel szembeni állítólagos kötbér igényének érvényesítése végett felperessel szemben sem, polgári peres eljárást, sem pedig fizetési meghagyásos eljárást nem kezdeményezett,
emiatt, - a GET fenti rendelkezése szerint - a felperesi ingatlan földgáz közszolgáltatásból való kizárásának jelenleg már a II. r. alperes esetében is törvényi akadálya van.
A szolgáltatási kötelezettség fennállása szempontjából végezetül teljességgel irreleváns az a körülmény, - aminek pedig az I. fokú ítéletet hozó bíróság valamilyen okból különös jelentőséget tulajdonított, - hogy I. r. alperes gázszerelői mikor ellenőrizték felperes gázóráját.
Tekintettel arra, hogy a fentiek szerint
I. r. alperesnek (a kizárás alapjául szolgáló helyzet megszűnését követően) egyáltalán nincs joga a felperesi ingatlan gázszolgáltatásból való kizárására,
II. r. alperes pedig nem igazolta, hogy pert, vagy fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett volna felperessel szemben, annak kötbérfizetési kötelezettsége megállapítása iránt, így a törvény II r. alperes számára sem teszi lehetővé azt, hogy felperes ingatlanát a földgázszolgáltatásból kikapcsoltassa,
emiatt álláspontunk szerint az I. fokú bíróság törvénysértő ítéletet hozott azzal, hogy nem kötelezte alpereseket a törvényben foglalt szolgáltatási kötelezettségük teljesítésére, (azaz megengedte nekik azt, amit törvény tilt.)
***
Az I. fokú bíróság által tévesen megállapított bizonyítási teherrel kapcsolatosan előadom, hogy a jelen perben éppenséggel alperesek hivatkoztak arra, arra, hogy nekik (valamelyiküknek) 60 napot meghaladó, félmilliós kötbér követelésük van a felperessel szemben, és ez az az ok, ami miatt jelenleg nem kell eleget tenniük a felperes irányában fennálló szolgáltatási kötelezettségüknek.
Tekintettel arra, hogy a Pp. 164. §. 1.) bekezdésében foglaltak szerint viszont: a per eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania amelyiknek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el, emiatt álláspontunk szerint a kötbérkövetelés fennállásának bizonyításával kapcsolatos bizonyítási teher jelenleg alpereseket terhelte volna.
Alperesek azonban a jelen perben az őket terhelő bizonyítási kötelezettségnek nem tettek eleget.
Alperesek ugyanis nem bizonyították be azt, hogy a felperes ingatlanán felszerelt gázmérőt a felperes saját maga, (vagy egy felperes által megbízott, - annak tudtával, és annak érdekében eljáró - más személy) szándékosan megrongálta volna, méghozzá azért, hogy a megrongált mérőberendezésen keresztül méretlen gázt vételezhessen, (azaz gázt lopjon.)
Alperesek ezzel szemben a per során megelégedtek csupán annak igazolásával, hogy a felperesnél felszerelt gázmérő plombájának a lenyomata eltér attól, amit annak idején a Mérésügyi Hivatal alkalmazott. Az összes többi állításuk,
(tehát az, hogy felperes maga volt az, aki gázlopás céljából meghamisította a plombákat, hogy felperes el is távolította volna a plexi fedőt a helyéről, hogy felperes hozzáfért volna a számláló dobokhoz, hogy felperes ténylegesen vissza is tekergette volna a mérődobok állását, és pláne, hogy felperes ellopott volna akár csak egyetlen köbcentiméter gázt is alperesektől,)
mindez a per során csak bebizonyítatlan, puszta feltételezés maradt.
Alperes ráadásul még a plombák megrongálásával kapcsolatos állításukat is csak egy olyan, - az I. r. alperes saját maga által kirendelt - magánszakértő szakvéleményével próbálta volna alátámasztani, akit a Btk 238. § (1) bekezdése szerint igazmondási kötelezettség nem terhelt.
A legfelsőbb bíróság ezzel kapcsolatos iránymutatása szerint azonban.:
„A peres fél által megbízott - akár egyébként igazságügyi - szakértő szakvéleménye a perben csak mint a fél előadása vehető figyelembe (Legfelsőbb Bíróság BH 1992.270), így az nem helyettesíthette a bíróság által elrendelt igazságügyi szakértői bizonyítást.
Az alperes által kirendelt magánszakértő továbbá a gázmérőt nézegetve, a saját szakvéleményében nem is állapíthatott meg többet annál, mint hogy a felperesnél felszerelt gázmérő plombája sérült, ebből azonban egyáltalán nem következik az az alperesi állítás, hogy felperes gázt lopott volna alperesektől.
Az I. r. alperes által felkért magánszakértő szakvéleményével kapcsolatosan még az alábbiakra is felhívom a Tisztelt Bíróság figyelmét.:
Tekintettel arra, hogy a „szabálytalan vételezés” egy olyan konkrét tényállás, amelyet jogszabály definiál, (GESZ 18. 4. pont) így a szabálytalan vételezés nem műszaki-technikai szakkérdés, hanem jogi kategória.
Miután pedig jogkérdésről van szó, emiatt egy műszaki szakértő eleve nem döntheti el azt, hogy megvalósult-e a szabálytalan vételezés valamennyi tényállási eleme, vagy sem,
Egy műszaki szakértő legfeljebb annyit állapíthat meg, hogy szerinte a gázmérő plombái valamikor, valahogyan, valaki által, valamilyen okból megsérültek, azt azonban már nem, hogy felperes szabálytalan vételezést valósított volna meg, azaz gázt lopott volna alperestől.
Azokra a kérdésekre ráadásul, hogy ki, mikor, hogyan, és milyen célból próbált meg külsőleg beavatkozni a gázmérő működésébe, I. r. alperes sem keresett választ, ehelyett kötbérkövetelését ( illetve a II. r. alperes kötbérkövetelését?) mindössze a saját szakértőjének az előbbiek szerinti megalapozatlan, illetéktelen állítására alapozta.
A „szabálytalan vételezés” tehát jogi kategória, és emiatt a szabálytalan vételezés megvalósulásának a vizsgálata vita esetén nem a szakértő, és még csak nem is alperesek, hanem a bíróság feladata lett volna.
(Helyesen mondta valamelyik tárgyalás alkalmával alperes jogi képviselője azt, hogy a szakértőnek nem feladata a jogi keretek vizsgálata.)
Alperes bizonyítási terhével kapcsolatosan rámutatok továbbá arra is, hogy alperesnek nem csak azt kellett volna igazolnia, hogy a felperesnél felszerelt gázmérő plombájának a rajzolata valahogy, valamikor, valaki által megsérült.
Szakmailag ugyanis megengedhetetlen csúsztatásnak tartom alperesek azon kijelentéseit, hogy miután a földgáz felhasználó felelősséggel tartozik a nála felszerelt gázmérő mindenkori állapotáért, ezért a gázszolgáltató a gázmérő bármilyen megsérülése, (vagy bárki által történt megrongálása) esetén jogszerűen követelhet tőle kötbért.
Az való igaz ugyan, hogy a GET 99. §. 6.) bek. alapján a gázmérő állagmegóvása és védelme a felhasználó kötelessége, emiatt annak megrongálódása esetén a keletkezett kárt meg kell térítenie.
Az viszont már korántsem igaz, hogy a felhasználó kártérítés címén kötbér fizetésére volna köteles akkor is, ha a gázmérőt:
nem amiatt rongálta meg, hogy azon keresztül méretlen gázt vételezzen (gázt lopjon)
ha a mérőt nem úgy rongálta meg, hogy azon keresztül méretlen gázt lehet vételezni,
ha a mérőt nem szándékosan rongálta meg,
ha a mérőt nem is maga, hanem (tudtán és akaratán kívül) valaki más rongálta meg, vagy
ha a mérő emberi beavatkozás nélkül egyszerűen csak megrongálódott.
A "Földgázellátásról" szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének (Földgázelosztási Szabályzat, a továbbiakban GESZ)
18.4. pontja szerint ugyanis csak az minősül „szabálytalan vételezés”-nek, ha „a felhasználó:
a)…
b) a fogyasztásmérő berendezésen vagy mérési rendszeren elhelyezett plomba, vagy a mérőberendezés megrongálásával a fogyasztásmérő berendezést méretlen gáz felhasználására alkalmassá teszi.”
A kötbér alkalmazására okot adó szabálytalan vételezés tehát
csak a „felhasználó” által, és
csak tevőleges magatartással, („teszi”) és ennek megfelelően
csak akaratlagosan, (szándékos rongálással) és végül
Jogszerűen tehát csak akkor követelhetne a gázszolgáltató kötbért, ha a gázmérőt a felhasználó maga (vagy az ő megbízásából más) rongálta volna meg, méghozzá szándékosan és célzatosan, azért, hogy rajta keresztül gázt tudjon lopni.
Ha a fenti négy elem közül akár csak egy is nem valósul meg, (vagy a megvalósulását a gázszolgáltató nem tudja bizonyítani,) akkor kötbérkövetelése nem megalapozott.
Ilyen esetben a GET 99. §.-a szerint a gázszolgáltató csupán a gázóra javítatási költségeit, illetve jelenleg az újraplombálás költségeit terhelheti a felhasználóra.
A fentiekkel kapcsolatosan nyomatékosan rámutatok ugyanis arra, hogy a kötbér alkalmazására okot adó, a földgáz szolgáltatóval szembeni szerződésszegés, (szabálytalan vételezés, gázlopás) a GESZ-ben szereplő definíciótól eltérő módon, (pl. a felhasználó mulasztásával, nem tevéssel, vagy a felhasználó tudta nélkül, vagy például véletlenül, akaratlanul, stb.) egyáltalán nem valósítható meg, és azt a felhasználó helyett, (annak tudta és beleegyezése nélkül) más, – értelemszerűen. például az, aki az adott ingatlan gázellátására nincs szerződéses kapcsolatban a gázszolgáltatóval, (pl. a vendég, a bérlő, a szívességi lakáshasználó, utcai járókelő, szomszéd, vagy magának a gázszolgáltatónak a szerelői) sem valósíthatja meg.
Jól is néznénk ki ugyanis akkor, ha a fogyasztó tevőleges, szándékos és célzatos magatartását nem kellene a földgáz szolgáltatónak (vagy a földgáz elosztóhálózat üzemeltetőjének) bizonyítania, és így a földgáz felhasználó valóban, „felróhatóságára tekintet nélkül” – az objektív felelősség szabályaihoz hasonló módon – kötbér fizetési kötelezettséggel felelne az ingatlanán felszerelt gázmérő mindenkori állapotáért.
Ebben az esetben ugyanis jogosan sújthatná a gázszolgáltató (vagy a földgáz elosztóhálózatot üzemeltető) félmilliós kötbérekkel mindazokat a felhasználókat, akik ugyan semmiféle tevőleges, szándékos, és célzatos magatartást nem tanúsítottak annak érdekében, hogy ingyen jussanak földgázhoz, – és valóban, egyetlen köbcentiméter gázt sem vételeztek szabálytalanul, – de akiknél olyan használt, újrahitelesített gázórát szereltek fel, amely esetleg karcos, vagy amelyet előzetesen, (vagy utólagosan) megmágnesezett valaki, vagy amelynek a plombái, (vagy akár csak az egyik plombája!) nem tisztán kivehető, festékhiányos, vagy amely gázóra membránházának belső feléhez a membrántányér hozzáütődött valamikor, stb. Ezeket a gázmérőket ugyanis a földgáz szolgáltató által megbízott műszaki magánszakértők minden további nélkül „méretlen gáz vételezésére alkalmasnak” minősítik.
Hasonlóképpen nem érezhetnék magukat biztonságban azok sem, akik olyan használt lakást vásároltak, vagy örököltek meg, amelybe a gázórát már korábban felszerelték, és a gázóra átvétele során éppen nem állt a rendelkezésükre:
- egy négyszázszoros nagyítású elektronmikroszkóp, és megfelelő kontroll fényképek a plombák lenyomatainak, színének, és festésének az ellenőrzéséhez, továbbá
- egy MAGSYS HGM09s típusú gauss mérő a gázmérő házának mágneses indukciója megméréséhez, és
- polarizációs fólia, amelynek rögzített lágyferrit szemcséi állítólag alkalmasak a remanens mágnesség kimutatására.
Természetesen azoknak sem lehetnének nyugodt éjszakái, akik már eladták, vagy bérbe, albérletbe, szívességi használatba adták a lakásukat, vagy akik a náluk újonnan beépített mérőműszert esetleg véletlenül megkarcolták, vagy akiknek a gázmérője a tűző napon áll, vagy más szélsőséges környezeti hatásnak volt kitéve, vagy akinek az utca felől (társasházak esetén pedig a folyosó felől) bárki hozzáférhet a szabadon álló gázmérőjéhez, vagy akik gázmérőjét magának a földgáz szolgáltatónak a munkatársai manipulálták meg, stb.
A peres feleket terhelő bizonyítási kötelezettséggel kapcsolatosan még az alábbiakat adom elő:
Azt, hogy felperes gázt lopott volna, alperesek csak egyfajta módon bizonyíthatnák be, méghozzá úgy, ha bemutatnának a Tisztelt Bíróság részére egy olyan jogerős büntető bírói ítéletet, amely felperest a Btk. 316 § 2. bekezdés d.) pontja szerint minősülő lopás (gázlopás) bűncselekmény elkövetésében bűnösnek mondta ki.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény „Lopás” címszó alatti 316. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak szerint ugyanis: „Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.” és „A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást
…
c) üzletszerűen,
d) dolog elleni erőszakkal – ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik
…
követik el.
Az a felhasználó tehát, aki dolog elleni erőszakkal (a plomba megrongálásával, és eltávolításával) a fogyasztásmérő berendezést méretlen gáz felhasználására alkalmassá teszi,” és így „idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa”, bűncselekményt követ el.
Magyarország Alaptörvényének XXVIII. cikke szerint azonban sem alperesek, sem a Polgári Bíróság sem pedig senki más, nem tekintheti felperest bűnösnek gázlopásban mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata meg nem állapította.
Továbbá felperesnek is, - mint minden magyar állampolgárnak - az alaptörvény szerint joga van ahhoz, hogy az ellene emelt vádat … „törvény által felállított, független és pártatlan bíróság, tisztességes és nyilvános tárgyaláson, … bírálja el.”
(Nem pedig egy bíróságot játszó gázszolgáltató, ráadásul mindenféle tárgyalás, és bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül, egyetlen magánszakértői véleményre alapozva, és ráadásul az olyan releváns körülmények tisztázása nélkül, hogy ki, mikor, hogyan, és milyen célból rongálta meg azt a plombát, illetve megrongálta-e egyáltalán valaki, és van-e bármilyen bizonyíték arra, hogy a mérőműszeren keresztül ténylegesen méretlen gáz vételezése történt volna.)
Álláspontunk szerint tehát az a tény, hogy nincs olyan jogerős büntető bírói ítélet, amely kimondaná felperes gázlopásban való bűnösségét, önmagában kizárja annak lehetőségét, hogy a Polgári Bíróság gázlopás bűncselekmény elkövetésében bűnösnek tekintse felperest, és erre tekintettel utasítsa el felperes azon kereseti kérelmét, hogy kötelezze alpereseket a vele szemben fennálló gázszolgáltatási kötelezettségük teljesítésére.
Megjegyzendő végezetül, hogy a törvényalkotó a GET 29. §-át amiatt volt kénytelen a már korábban idézett módon módosítani, illetve kiegészíteni, mert a gázszolgáltatók az elmúlt években egyre nyilvánvalóbban, egyre következetesebben, és egyre súlyosabban, önkényesen visszaéltek a felhasználók gáz közszolgáltatásból való kizárásának a lehetőségével, és ez a lakosság részéről óriási, már a parlamentig elhangzó felháborodáshoz, tiltakozáshoz vezetett.
Miután a gázszolgáltatók a törvényileg előírt bírósági kontroll hiányában eddig bárkit, bármikor jogkövetkezmények nélkül kizárhattak a gázszolgáltatásból, (akit előzetesen méretlen gáz vételezésével rágalmaztak meg,) így a gázszolgáltatók elsősorban nem is azokat gyanúsították meg jogosulatlan gáz vételezéssel, akik valóban lopták a gázt, (ezeket egyszerűen csak feljelentették a rendőrségen, - valószínűleg azért, mert úgy gondolták, hogy ezektől pénzt úgysem fognak látni,) hanem sokkal inkább azokat a tisztességesen, becsületesen fizető fogyasztókat, akikről feltételezték, hogy ha eddig becsületesen megfizették a gázdíjakat, akkor talán hasonló becsületességgel meg fogják fizetni nekik a jogalap nélkül „kiszabott” kötbérek összegét is.
A törvényalkotó ezzel a törvénymódosítással gátat próbált továbbá szabni annak a - gázszolgáltatók által alkalmazott - jogellenes gyakorlatnak is, hogy a bíróság helyett maguk mondták ki a fogyasztóikról, hogy jogosulatlanul vételezték a gázt.
A gázszolgáltatók végezetül:
a fogyasztóknak adott tájékoztatóikban, felvilágosító leveleikben következetesen összekeverték a gázmérők bármely okból történt megrongálódását a gázlopás törvényi tényállásával úgy, hogy az előbbivel próbálták az utóbbi megvalósulását „bizonyítani”. valamint
következetesen hamis tájékoztatást adtak a fogyasztóknak a fogyasztási hely gázszolgáltatásból való kizárásának jogszabályi lehetőségeiről is, azaz kikapcsolással fenyegették a fogyasztóikat akkor is, ha erre nem volt semmiféle törvényi felhatalmazásuk.
A fogyasztókat tehát jogosulatlan vagyoni előny megszerzése érdekében hamisan tájékoztatták, megtévesztették őket, és ezzel sok esetben rendkívül nagy károkat okoztak nekik.
Mindehhez:
eszközül használták a saját gázszerelőiket, akiket anyagilag érdekeltté tettek abban, hogy olyan gázmérőket „találjanak” amelyekről a szakértő később megállapítást tud tenni, és
eszközül használták azokat a „független” igazságügyi szakértőket is, akikkel a velük megkötött keretszerződésben foglaltaknak megfelelően több év alatt több ezer gázmérőt vizsgáltattak meg. Ilyen mennyiségű, és időtartamú megbízás ugyanis olyan mértékű egzisztenciális biztonságot ad a szakértőknek, amelynek megszűnésétől való félelmük az objektivitás csökkenéséhez, illetve teljes megszűnéséhez vezet, és ami így elfogultságot eredményez. A T Kft előtt szakvéleményt adó szakértők ráadásul pontosan tudták azt is, hogy nem a bíróság részére készítenek szakvéleményt, és emiatt nem terheli őket igazmondási kötelezettség sem, így szakvéleményükben bármit leírhatnak.
(A jelen perben eljáró magánszakértő szakvéleményét is fenntartással kellett volna kezelnie az első fokon eljáró bíróságnak, mert ….. szakértőt a T… Kft olyan, un. keretszerződés keretében foglalkoztatja, amely eredetileg egy évre szólt ugyan, de amely „kölcsönös elégedettség esetén” meghosszabbítható volt, és az már két ízben meghosszabbításra is került. A szakértő úr a keretszerződésben foglaltaknak megfelelően két év alatt már mintegy kétezer gázmérőt vizsgált meg, (darabját 15-20.000 Ft körüli összegekért) és nyilván mindent megtesz azért, hogy szerződését harmadszor is meghosszabbítsák.)
A gázszolgáltatók (újkeletű szóhasználattal élve) „kötbérbiznisz”-ét, vagy „rágalmazási üzletágát” végezetül nagymértékben elősegítette az is, hogy - a jelen perhez hasonlóan - a bíróságok általában, - a kényelmes alperesi pozíciót élvező gázszolgáltatóval szemben - az ártatlanul megvádolt felhasználókat kötelezték a bizonyíthatatlan, nemleges, meg nem történt tények meg nem történtének bizonyítására.
A felhasználóknak ugyanis saját maguknak kellett volna a gázlopásban való ártatlanságukat bebizonyítaniuk, de - miután nemleges, meg nem történt dolgot nem lehet bebizonyítani, - emiatt a vádaskodó gázszolgáltatóval szemben (amelynek az állításait viszont a bíróság bizonyítás nélkül is elfogadta) a felhasználók sorra pervesztesek lettek.
A gázszolgáltatók pedig éppen a fenti megfontolásból mindvégig ragaszkodtak a saját kényelmes alperesi pozíciójukhoz, és emiatt nem indítottak pereket a felhasználók ellen.
Perindítás helyett inkább, a gázszolgáltató (a teljes magyar alkotmányos jogállami intézményrendszert, azaz a nyomozó hatóságot, az ügyészséget, a bíróságot, és a bírósági végrehajtó szervezetet hihetetlen módon megkerülve) mindent maga csinált:
maga gyanúsította meg a fogyasztóit szabálytalan vételezéssel,
maga folytatta le a „vizsgálatot” is, (ami a saját szakértőjének a megbízásából állt)
maga mondta ki az ítéletet a fogyasztó felett, hogy szabálytalan földgázvételezést folytatott (bár ezt az „ítéletet” inkább a „független” igazságügyi szakértőjével szerette volna kimondatni.)
maga szabta ki kötbér címén a büntetést is, (amit persze szintén a maga számlájára kért befizetni is,) és végül
a kötbért saját maga is próbálta behajtani (annak meg nem fizetése esetén a gáz közszolgáltatásból történő kizárással való jogellenes fenyegetőzéssel, vagy a gázszolgáltatásból történő tényleges kizárással.)
A gázszolgáltatók önkényeskedésének végül a törvényhozó csak a fogyasztók gázszolgáltatásból történő kikapcsolásának bírósági kontroll alá helyezésével tudott véget vetni.
(Jelenleg ennek a bírósági kontrollnak a következetes érvényre juttatására kérjük a T. II. fokú bíróságot)
A fentiek okok miatt, az első fokú ítélet felülvizsgálatát, és annak eredményeként az első fokú ítéletnek a keresetlevélben foglaltak szerinti megváltoztatását kérem.
A jelen fellebbezésre 24.000,- Ft fellebbezési illetéket lerovok.
Köszönöm a válaszokat és kezdek egyre tisztábban látni. Természetes, hogy kell egy jogi képviselet a számomra, mert nyilván Tigáz célja az, hogy rám verje a kötbér igényét. Ha akar, akkor menjen a bíróságra és bizonyítsa be, hogy szabálytalanul vételeztem a gázt. Magamat csak a fotókkal és tanúkkal tudom megvédeni és persze egy független szakértővel, aki NEM A TIGÁZ TERÜLETÉN ÉS SZERZŐDÉSES PARTNERE! Kérdéses, hogy Bíróság milyen szakértőt rendel ki és egyáltalán milyen okok alapján, mivel az óra sérülése már adott volt a kezdetekkor. Ebben az esetben nem sok értelmét látom az óra bevizsgálásának, mivel azt nem én okoztam, sőt a fotók is engem igazolnak. Tigáznak azt kell bizonyítania, hogy a felszerelés pillanatában ép és egészséges volt az óra, persze neki is kellenek legyenek fotói, vagy olyan dokumentációja ami az ő állításukat igazolja. Továbbá azt is igazolniuk kell, hogy személyesen én vettem át az órát, persze makulátlan állapotban. Sok esélyt nem látok a nyerésükre, mert sem a jegyzőkönyvet nem írtam alá, sajnos az órát sem tudtam személyesen átvenni, így már eleve bukta a számukra. Tudtommal még fotót sem készítettek akkor, mert a szerelő (aki cserélte az órát) állítása szerint még 2005-ben nem kellett, nem volt előírás. Szerelő szerint az órát személyesen kellett volna átvennem, ha nem is de legalább egy meghatalmazással minimum. Meghatalmazást nem adtam senkinek, mert nem kellett, én több lehetőséget adtam a szolgáltatónak, hogy mikor lenne számomra a legmegfelelőbb. Már akkor is egy fura felfogású cégnek tartottam, mert nem az volt a céljuk, hogy maximálisan kielégítsék a fogyasztó igényét, hanem öntörvényűen jönnek és ahogyan ők fütyülnek vegyek ki egy nap szabadságot. Emlékszem, hogy mennyit panaszkodott rájuk a kivitelező is, mert folyton problémáztak azon, hogy a gázóra helyet hova kell tenni. Egyik évben kinn kell legyen az óra a szabadban, a másik évben benn, folyton váltogatva a szabványossági előírásokat. Állandóan korrumpálni kellett őket, hogy haladjanak az ügyek, mert addig nem tudta a kész házat átadni. Emlékszem, hogy ezzel a két céggel volt mindig problémája, az egyik a kéményseprő vállalat, a másik a gázszolgáltató.
Nagyon kedvesek, hogy ennyit segítenek! Köszönöm szépen, legyen szép napjuk! Legközelebb akkor jelentkezek ha van valami fejlemény, addig is olvasom hasznos tanácsukat.
Az ügyvéd urat tényleg érdemes felkeresni. A Batthyány térnél van az iroda.
Dr. Szabó L. Zsolt (mérőórás ügyek) Dr. Boldizsár József és Társa Ügyvédi Iroda, Cím: 1011 Budapest, Gyorskocsi u. 6. I/1. Tel.:+36-1-225-8728, Mobil: +36-30-625-6030
