Mivel 39 éves vagyok, csak az öregekre tudok támaszkodni. :o) Apósom, aki világéletében a mezőgazdaságból élt, nagyon nem emlékszik ilyenekre.
De, úgy emlékszem, én láttam havat kiskoromban. Délután mondta a leendő szomszédunk, hogy a 4 éves fia még nem látott havat, csak mesélnek neki róla. Nem nem esett, de nem hullt vastagon és pláne nem maradt meg.
Én nem nevezném normálisnak, ha 1 hónapig egy csöpp eső sem esik. És többször előfordul. Valahogy az öregek nem emlékeznek ilyenre tartósan. A tél-nyár, nyár-tél hirtelen váltás meg megint egy új találmány, már szinte eltűnik a tavasz és az ősz.
A folytatást viszont nem értem. :o) Én azt írtam, szerintem nem alternatíva az esővízgyűjtés. Ez a cikk is ebben erősít meg. Igaz, nem környezettudatos gondolkodás, de ebben az esetben nem tehetem meg, hogy az legyek. Túl nagyok a költségek. Részemről annyiban kimerül a környezettudatosság, hogy nem szemetelek, a volt szeméttelepre, ahová csak lebomló (zöld) cuccot lehet vinni, nem viszek se nájlont, se betont, se komm. szemetet, nem pazarlom az áramot. A nagyobb baj, hogy még ezzel is az ország döntő többségét simán verem. :o(
1. El kell, hogy keserítselek. Nekünk éppen normális időjárásunk van.
2. Ismétlés a tudás anyja.
Csapadékvíz hasznosítása az öntözésben
Az öntözés alkalmazása házikertekben az utóbbi időben széleskörűen terjed.
Ez egyrészt az emberek igényének köszönhető, mivel lakókörnyezetünk állapota az utóbbi időben felértékelődött. A lakóházakat körülölelő gyepek, fák, cserjék nagy értéket képviselnek, esztétikai, környezeti, védőszerepüket csak teljes épségükben tudják biztosítani.
Másrészt a bővülés a meteorológia tényezőknek tudható be, mivel a csapadék mennyisége hazánkban a tenyészidőszakban kevés, eloszlása egyenetlen.
Lakókörnyezetünkben az öntözőrendszer építésének célja, hogy a kertben található fás- és lágyszárú növények, kiegészítve a természetes csapadékot, mesterségesen megkapják az életműködésükhöz, növekedésükhöz optimálisan szükséges vízmennyiséget.
Az öntözőrendszerek építésének kiindulási pontja a vízforrás. A legkézenfekfőbb öntözővíz a csapadék, az eső. Ami a növényzetre, földre hull belőle az már hasznosul. A burkolt felületekről, háztetőről elfolyó víz pedig összegyűjthető és tárolható, mint ez már hosszabb ideje gyakorlat sok háztartásban.
Az elmúlt években tőlünk nyugatabbra fekvő országokban (Ausztria, Németország) jelentős fejlődés tapasztalható az esővíz gyűjtés és felhasználás terén. A vizet nem csak öntözésre, de minden olyan helyen felhasználják, ahol az ivóvíz minőség nem követelmény (WC öblítés, ruha-, gépkocsi mosás).
A csapadékvíz öntözési felhasználása azonban nem csak környezetvédelmi kérdés, hanem anyagi is. Vajon elegendő-e hazánkban az összegyűjtött víz egy kisebb kert nyári öntözésére és mi ennek a költsége?
Lássuk mi a helyzet, ha egy 100 m2-es lakás tetejéről összegyűjtött vizzel szeretnénk fenntartani 100 m2-es gyepfelületünket.
A sokéves tapasztalatokat felhasználva megállapíthatjuk, hogy a gyep megfelelő növekedéséhez 120 150 mm csapadék szükséges a nyáron havonta, ez napi 4 5 liter vizet jelent négyzetméterenként. Már az átlagos meteorológiai adatok is azt mutatják, hogy hazánkban kb. 200 l víz hiányzik a lehetséges párologtatáshoz négyzetméterenként. Ez kb. 20 m3 víz pótlását jelenti kertünkben nyáron. Amennyiben átlagosan 3 hónap öntözéssel és napi 4 l vízadaggal számolunk négyzetméterenként évente, úgy 36 m3 a szükséges vízmennyiség.
A tetőről évente kb. 44 m3 vízre számíthatunk. Ennek kb. 1/3-a a téli félévben hull, mikor nem kell öntözni, így 14,5 m3 tárolható, így a tenyészidőszakban hulló menyiséggel együtt fedezhetik a példában szereplő kert vízigényét. A tározó épülhet betonból, vagy műanyagból. A tározók kialakításánál, elhelyezésénél lényeges a fénymentes, hűvös hely, mert így megakadályozhatjuk a különböző algák, baktériumok elszaporodását. Legcélszerűbb a föld alatti elhelyezés, mert ez véd a téli elfagyás ellen is.. Az esővízcsatornákban összegyűlő vizet nagy átmérőjű csővezetéken vezetjük a tartályhoz, ahol a beömlés előtt szűrjük azt. A tartályból a vizet szivattyúval juttatjuk el a felhasználási helyére. Legjobb a merülő, búvár szivattyú használata, mert így nem kell tartani a szívó oldali levegősödési problémáktól. A leürülés ellen/hálózati vízzel automatikusan utántöltő rendszer kiépítésére is gondolni kell. Az esetlegesen nagy záporesőből összegyűlő fölösleges víz elvezetésére szolgáló túlfolyót is ki kell építeni. Egy ilyen hatalmas tározó építése költsége és gépészeti berendezése biztosan 1 millió Ft felett van.
A minta kert azonban meglehetősen kicsi, a gyakorlatban nem általános. A kertöntözésben átlagosnak a 300 m2-es díszkert vehető, ennek öntözővízigénye kb. 108 m3. A megnövekedett vízigény azzal a következménnyel jár, hogy az öntözörendszert más vízforráshoz is kapcsolni kell a szükséges mennyiség táplálásához. Ez a forrás lehet az ivóvízhálózat, vagy fúrt kút.
Az ivóvíz az együttjáró szennyvízkezelési díjjal költsége kb. 400 Ft/m3 összegre tehető. Csak ivóvízzel történő öntözés esetén az éves költség kb. 14400 Ft mintakertünkben.
Amennyiben szerencsések vagyunk és a talajvíz folyamatosan 7 m felett van, akkor fúrathatunk egyszerű csőkutat és telepíthetünk kisebb házi vízellátó rendszert. Ennek együttes egyszeri beruházási költsége kb. 80 000 Ft. A víz kitermeléséhez majd elektromos áramra lesz szükségünk, mely kb. 10 Ft m3-enként, összesen kb. 360 Ft évente kertünkben.
Ha 7 m alatt van az üzemi vízszínt, fúrassunk legalább 150 mm belső átmérőjű kutat, mert az általános búvárszivattyúk 100 mm átmérőjűek és számolnunk kell vízrésre a kútfal és a szivattyú között. A résben áramló víz hűti a motort és ellátja a szivattyút vizzel. A résre szükségünk van a kútépítés pontatlansága miatt is. Néha szegecsekkel rögzítik a csőtagokat melyek feje 0,5 cm-re is kiállhat és előfordul a csövek egyhe kígyózása is. Mélyebb kutak fúrása már költségesebb, méterenként 5000-10000 Ft is lehet. A kutak létesítése minden esetben bejentés, vagy engedélyköteles.
Összehasonlítva a különböző öntözővízforrások lehetőségeit, költségeit, úgy a csapadékvíz használata nem tűnik perspektívikusnak hazánkban. Jelentős egyszeri beruházási költsége van, bonyolult rendszerek beépítését és üzemeltetését igényli. Amennyiben az esővízgyűjtő rendszerünkre szánt pénzünket bankban helyezzük el, úgy a kamatból fizethetjük a megemelkedő vízfogyasztás költségét. Ezen felül a tetőről, burkolatokról összegyűjtött víz hazánkban egy átlagos kertben gyakorlatilag nem biztosítja a szükséges vízmennyiséget. A vízgyűjtés Nyugat-Európai terjedésének oka az eltérő földrajzi, éghajlat elhelyezkedéssel magyarázható. Az éves csapadék mennyisége ott magasabb (800-1000 mm), mint hazánkban (600 mm), kisebb a párologtatáshoz szükséges napfényes órák száma. A nyári csapadék időbeli eloszlása jobb, nincs hosszabb esőmentes periódus. Hazánkban évente lehet egy július közepétől augusztus közepéig tartó száraz, meleg periódusra számítani, mely megköveteli az öntözést.
A mesterséges tározóterek építése helyett célszerű a talaj raktározó képességét kihasználni. A lábunk alatt elhelyezkedő talajban, alapkőzetben levő pórustér elméletileg az öntözővízigénynél nagyságrendileg nagyobb mennyiségű vizet képes tárolni. Amennyiben a talajvízszint 6 m alatt helyezkedik el, úgy annak a víz kitermelése miatti - süllyedése már nem befolyásolja a helyi élővilág életlehetőségeit. A települések körüli vízdómok kialakulása is csökkenthető, ha a talajvizet használjuk öntözésre. Persze a talajvízhasznosításnak is meg vannak a speciális feltételi, melyeket helyileg vizsgálni kell egy kút telepítése előtt. Legfontosabb a helyi vízjárás ismerete, mert a vízszint szezonálisan évente akár 5 m-t is változhat. Szintén fontos a vízadóréteg hozama, a folyamatosan kiemelhető víz mennyisége.
Ezek valós tények. Teljes biztonságot nem nyújt. Véletlen adta lehetőség, amellyel vagy élünk, vagy nem. Csapadék hiányában csak a kútból vett vízzel való feltöltés kalkulálható. Ennek azonban csak ott van értelme, ahol nem közömbös a kijuttatott víz hőmérséklete. Föld alatti tározásnál azonban már ez sem dominens, hiszen ott nem melegszik fel. Magától értetődőden gazdaságosabb egyből a helyére nyomni. Mindennek ára van, ez látható mindinkább. Nos ami a tetőfelületet illeti, én szerencsés helyzetben vagyok, mert akár több száz négyzetmétert tudok befogni. Innem pedig már néhány milliméter esetén is komoly a hozam. Szóval szívesen cserélném gázolajra akár 1:100 arányban is. jelzem ez még csak bevezető ár(arány) :-))
Tavaly vagy itt, vagy az öntözős topikban írták meg, mennyi az éves csapadékszint Mo-on. Az édeskevés az öntözéshez - kivéve, ha nagy tetőről gyűjtjük és eszméletlen sok tartályt használunk. A tető nálam adott, nem sok, mondjuk 10 tartályt meg elhelyezni. :o) És akkor jön az, amit Bi4 kolléga feszeget, hogy meddig használható a víz. Mert ugye amikor leesik, akkor egy ideig nem kell használni a tartályból. :o)
Ha ún. normális időjárás lenne, esős, napos hetek váltanák egymást, akkor hasznosnak találnám a tartályokat (többet, csak ugye hova tegyem). De amíg ilyen az időjárás (3 éve kora ősztől tavaszig egyfolytában esett, a sok vízzel nem lett volna mit csinálni, illetve azóta meg eltelik úgy hónap, hogy 1x vagy 1x sem esik, nincs mit gyűjteni)...
Ez nem süllyeszthető önmagában.Ezek füldbe valók, de az áruk feljebb van:-)) Takarom fény ellen. Anyaga egyébként UV stabil. Gondolkodom valami kellemesebb megoldáson, de idénre ez marad. Egyelőre csak az öntözést szolgálja, itt a minőség nem annyira szoros. A tisztítás egyszerű, mert az alján 2" csappalellátott csonk van. Így akár többet is össze lehet kötni. Az egyébb kombinációk már csak fantázia és kreativitás kérdése. Fizikai szennyeződéstől szűrve, szerintem akár a vízmelegítőre is ráengedném, gyakorlatilag lágyvízről van szó. A konyhai vízfelhasználást le kell választani, legalábbis valami ilyen irányt kell célozni. Vagyis távlatokban kompromisszum képesnek kell lenni, egyébként marad a magas számla. A fent említett esetre a szennyvíz mennyisége nem visszaszámolható, ez újabb problémákhoz vezet. Éppen úgy, mint a jelenleg már üzemelő házi vízellátók megléte. A vízbázis ugyanis éppen úgy stratégiai fontossággal bír mint a Varsó szerződés fénykorában, noha mára már más szemszögből. Nekünk egyelőre ez van, tudniillik Mo. előnyös helyzetben van e tekintetben, míg más országoknak olajuk van. Nem tudnám megmondani melyik húzza tovább. Látnok lennék azt állítva, eljön az idő, amikor egy liter benzinért elég lesz egy liter ivóvíz. Ez is egy értékrend, bár nem tudni melyik a drága? És kinek? - Vag nem azt kérdezted: Meddig áll el így a víz? :-))))
Esővízből annyit nyerni, amennyit tárolni vagyok képes. Talán a péntek reggeli csapadék volt, amikor a két 1050 literes tartályom színig telt, őgy hogy nem tudom mennyi folyt mellé. Ezekből közel 1 hétig tudom locsolni a veteményest. Ez nálunk 600 forintnyi számlakiváltást jelent, ami szerintem egyre inkább nőni fog. A szűrést meg lehet oldani, a pufferelést lehet bővíteni.
Nem hiszem, hogy a gyógyszerek hatóanyaga nagy probléma lenne.
A lekötődés, lebomlás, higítás után nyomok maradhatnak, de olyan koncentráció, mely érdemlegesen befolyásolná szervezetünket teljesen valószinűtlen.
Ez olyan, mint a radioaktív sugárzás. Mindig is volt sugárzás, de alacsony szintű és az élővilágnak meg sem kottyan.
A nemzési képességre inkább az életmód hat ugyanúgy, mint a korábbi nemi érésre is. Habár itt meg kell különböztetni az érettséget és a nemi élet gyakorlását.
Mindent azért nem szabad elhinni... Néhány cég hajlandó meglehetősen elferdíteni a helyzetet, ha üzleti érdekei ezt kívánják. Az általad írt problémák általában egy adott házi víztisztító forgalmazónál bukkantak fel több más hasonló szintű állítással.
Lassan befejezik a csepeli tisztítót, ezzel valami 96 %-os lesz a tisztított víz aránya.
Budapesten nem egyszerű a szennyvízhelyzet. Ugyanis döntően egyesített eső és kommunális szennyvízcsövek vannak. Ezek eddig a Dunába folytak, most építettek egy főgyűjtőt (az átmérőt nem tudom, de inkább a m lehet a mértékegység).
Hazánkban a víz ára többségében tükrözi az előállítási és tisztítási költségeket.
Az országos súlyozott átlagár azért alacsony, mert a Budapest és környéke a legnagyobb fogyasztó, itt pedig olcsó Duna parti kutakból nyerik a vizet. Amennyiben Budapest felett nem engednek szennyvizet a folyóba, úgy hatalmas mennyiségű víz nyerhető.
Jelenelg két probléma látszik: a csőhálózat öreg és lassan nem lesz elég a keresztmetszete (mikor is épültek ezek 100-40 éve).
A másik probléma egyes nyarakon az alacsony Duna vízállás. Ezen egy Budapest alatti kis duzzasztóval lehetne segíteni.
Aknában van jet szivattyúm, a visszacsapó szelepe meg a felszínen. És persze elejti a vizet.
Nyilván túl sok odáig a kötés, de alapjában háromféle:
- a műanyag menetes, ezek gumiámozva vannak;
- a sima műanyag KPE gyorskötő, ezektől azt vártam hogy önmagukban hermetikusan zárjanak;
- és van a kútra cuppanó 40mm-es réz, ami a leggyanúsabb.
Most még azt megpróbálom, hogy ez utóbbit felrakom szilikonkaucsukkal, de ha ez sem jön össze, akkor be szeretnék lógatni egy lábszelepes csövet a kútba. A gond a 36mm belső átmérő, amibe ugyan milyen lábszelepes cső fér be?
Én arra gondoltam, hogy veszek egy KPE csövet és annak a végére ragasztok egy lábszelepes kosárkát; szerintetek ez járható út, csinált már ilyet valaki?
Esővízből sem sokat nyersz, ráadásul azt is szűrni kell keményen, hogy ne tegye tönkre a fejeket, szerintem felejtsd el! (Én is akartam, de lebeszéltek róla.)
A megtérülést úgy számold, hogy van, ahol a víz+csatorna 1000 ft/m3. És nincs locsolási kedvezmény. Ha a ti vízáratokat találtad, hogy 166 ft, akkor jó, de ha csak valahol az országban annyi, akkor ne azzal kalkulálj.
Ez most komoly? 2 zuhany meg heti egy-két mosás vizét megtisztítani úgy hogy locsolásra alkalmas legyen?!
Az esővíz a legjobb a növénynek, csak éppen jókora tartály kell ahhoz hogy a tavaszi esőkből öntözz egész nyáron.
Elhiszem hogy a 20L/perc kevéske, de a kerti csapból mennyi jön szerinted? Nálam 30L/perc. Ha nincs egy jó vastag vízcsöved a vízórától hátra a csapig, akkor neked se lesz sokkal több, és persze ehhez járul egy nyomásérték is.
De mindenképpen dícsértetes hogy kikalkulálod mi éri meg. 10-20 év alatt a szivattyú is elromohat (javítási költség) vagy komplett tönkremegy (csere). Az áram ára is növekedni fog feltehetően...
Lehet, nálatok 166 ft/m3 a víz és külön vízmérővel nem kell csatornadíjat fizetni, de az nem általános, ha nem konkrétan nálatok találtad, lehet nagyon más is a képlet. (Nálunk több a víz és annyi a kedvezmény, hogy nyáron a csatornadíj alapja a vízfogyasztás-10%, nem lehet külön órát feltetetni.)
