mert januartol ezt a torvenyt hoztak:) (anyam szeritn...aki megbizhato konyvelo es allamigazgatasban is allamigazgat..de a fonokom si oylan nagy szemekkel nezett ram hoyg csak na...ugyhoyg gondotlam rakerdezek itt is)
Látom nem valami pörgős ez a topic, de azért leírom kérdésem ide. Topicot azért nem akartam ilyen hülyeség miatt létrehozni...:)
Köztisztviselőként dolgoztam és dec.1-gyel felmondtak (létszámleépítés miatt), onnantól megkezdődött a fél éves felmentési időm.
Ez azt jelenti, hogy május 31-ig végüis tartalékállományban vagyok és kapom a fizetést. Csak május 31-gyel szűnik meg a munkaviszonyom hivatalosan. Dolgozni viszont már dec.1-től nem kell.
Van most egy olyan lehetőség, hogy január 1-től mehetnék egy céghez adatrögzítőnek. Ez nem "rendes munkahely" lenne, mert nem is számítana munkaviszonynak, csak megbízásos szerződést kötnénk, vagy mi.
Kérdésem: Jól gondolom, hogy ez nem összeférhetetlen azzal, hogy én hivatalosan (papíron) még május 31-ig munkaviszonyban állok és kapom a fizetést?
Tehát amellé a pénz mellé, amit ezért a megbízásos munkavégzésért kapni fogok, mellette továbbra is fogom kapni (még 5 hónapig) a köztisztviselői fizetésem?
Mert ha így van, akkor király!
Viszont azt nem szeretném, ha a régi cégtől belekötnének utólag, hogy miért nem szóltam, mert akkor már nem jár az ő fizetésük és fizessem vissza!
Ugye nem kell miért ízgulnom?
Egy munkaviszony + egy szerződéses viszony egyidőben nem összeférhetetlen...
Köszi, ha válaszol valaki!
Lenne egy probléma, amire megoldást várnék hozzáértő olvasótól :
Előszerződést kötöttem egy céggel, amiben le lett fektetve leendő munkaviszonyom paraméterei.
Rá egy hétre (már a felmondási időt töltöttem) jobb ajánlatot kaptam, nem csak anyagilag, persze ez mellett döntöttem.
Meg tudja mutatni nekem valaki az MT-ben, hogy mely paragrafusok alapján tartozhatok kártérítési kötelezettséggel az elsőnek említett cég felé ??
Munkaviszonyt el sem kezdtem, megtehetném, hogy belépek és kilépek próbaidő alatt mindenféle következmény nélkül, de nem ezt választottam, és jeleztem a cég irányába is a tényeket.
sziasztok:
Én egy vidéki élelmiszeripari cégnél dolgozok mint villanyszerelő. Bár ez a kérdésem szempontjából lényegtelen.
3x8 órás munkaidőben dolgozunk 30 perces reggeli szünetel. amit eddig nem kellett ledolgozni. Most bevezették hogy a 30 perceket le kell dolgozni. Mégpedig úgy hogy a dolgozóknak ha délelőttös akkor délután, ha délutános akkor éjjel vagy szombaton kell ledolgozni persze ezekre az időkre nem kapnak semmilyen pótlékot. Ez annyit jelent hogy szerintem 1 napot teljesen ingyen dolgoztatnak, az én helyzetem annyiban más hogy én mint karbantartó akkor eszem amikor időm van rá tehát van olyan hogy futtában kell bekapni egy kis kaját mert a munkának mennie kell.(szerencsére ritkán van ilyen)tehát a kérdésem hogy ez a ledolgoztatás nem-e sérti a munkavállaló jogait.
A másik kérdésem az lenne hogy én hétvégén is be vagyok osztva mint karbantartó. Ilyenkor van úgy hogy két napig teljesen egyedül vagyok egy várostól 2km-re lévő hűtőházban. Az lenne a kérdésem hogy egyáltalán végezhetek-e egyedül villanyszerelési munkát(lakatos munkát, vizes munkát, hűtőszerelői munkát) na meg persze őrzővédői munkát mert ugye azt is én látom el ilyenkor, hiszen tök egyedül vagyok
BOCS MÉG EGY
Mi úgy dolgozunk (csak a villanyszerelők) hogy hat napig 12 órázunk majd hatnapig pihenünk és így felváltva. Ez a munkaidő beosztás szabályos vagy nem?
És még egy
Nálunk mint sajnos az országban sok helyen a legtöbben a létminimummért dolgoznak.
A gerinctelen főnökeink még ezt is sokallják, s azt mondták hogy mivel most több pénzt kell kifizetniük ez okból most többet kell termelni. Emiatt csökkentették a normaidőket levették a délutánpótlékot és az éjszakapótlékot a minimumra. Ez által ugyan annyit vagy kevesebbet keresnek mint tavaly vagy tavalyelőtt. Ez szabályos vagy nem? Bár szerintem a kiskaput találták meg a főnökeim.
Mit lehet tenni, ha a feleségem el jött gyesre, de mikor menne vissza golgozni akkor azt mondják, hogy a "cég negszünt és írjon egy megadott címre. Csak az kicsit furcsa, hogy továbra is a régi főnökök, tulajdonos ugyan az, csak a cég neva változott. Azt is mondja a titkárnő, hogy írjunk, de ugyan ugy járunk minta Ő,(ő is szinte akkor volt gyesen)vissza jönn a levél (meg is mutatta). De minden papir a nálluk van és a cég eltünt. Ha valakinek vam valami ötlete, hogy mit tegyen vagy hová lehet fordulni tanácsot kérni vagy panaszt tenni.
Előre si köszönöm a tanácsokat ha van.
Munka törvénykönyve
6. §
(4) Az írásbeli nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt az érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek adják át. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza; erről jegyzőkönyvet kell felvenni.
****Tehát nem ér el vele semmit, ha nem veszi át.
86. § A munkaviszony megszűnik:
b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
.
86/A. § Ha a munkaviszony a 86. § b) pontjában foglaltak alapján szűnik meg, a munkavállaló részére a munkáltató rendes felmondása esetén meghatározott munkavégzés alóli mentesítési idejére járó átlagkeresetnek megfelelő összeget ki kell fizetni, kivéve, ha rendes felmondás esetén a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a munkavállaló munkabérre nem lenne jogosult.
****Tehát a jogutód nélküli megszűnés a munkaviszony megszűnései között van felsorolva, nem a munkaviszony megszűntetési okok (ahová a rendes felmondás tartozik) között, ezért a rendes felmondással kapcsolatos, betegség idejére szóló felmondási moratórium (Mt. 90 § 1. bek.a) pont ) nem érvényes rá.
Azaz, akár beteg, akár nem beteg a munkavállaló, meg fog szűnni a munkaviszonya a munkáltató megszűnése tényéből kifolyólag.
Egyebek:
90 § (4) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének, illetve csoportos létszámcsökkentés esetén a 94/A. § (5) bekezdésben meghatározott tájékoztatás időpontja az irányadó.
94/A. § (1) Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a működésével összefüggő ok miatt a döntést megelőző féléves, amennyiben a munkáltató fél évnél rövidebb ideje alakult, az adott időszakra vonatkozó átlagos statisztikai létszáma szerint
a) 20-nál több és 100-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz fő,
b) 100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók 10%-a,
c) 300 vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 30 fő
munkaviszonyát kívánja harminc napon belül, rendes felmondással megszüntetni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, a létszámcsökkentéssel érintett munkavállalói létszámba nem számít be az öregségi nyugdíjra jogosult, vagy abban, illetve rokkantsági nyugdíjban részesülő, valamint a további munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló.
(5) A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről az érintett munkavállalókat, továbbá a munkáltató székhelye, illetve az érintett telephely szerint illetékes munkaügyi központot a rendes felmondás közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban tájékoztatja. A munkáltató a munkaügyi központtal köteles közölni a létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók személyi adatait, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ szám), utolsó munkakörét, szakképzettségét, átlagkeresetét.
(8) A (3) bekezdésben meghatározott konzultációs és az (5) bekezdésben meghatározott tájékoztatási kötelezettség a jogutód nélkül megszűnő munkáltatót, illetőleg annak felszámolóját, végelszámolóját is terheli.
95. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.
(3) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál a (4) bekezdésben meghatározott időtartamban fennálljon.
(4) A végkielégítés mértéke
a) legalább három év esetén: egyhavi;
b) legalább öt év esetén: kéthavi;
c) legalább tíz év esetén: háromhavi;
d) legalább tizenöt év esetén: négyhavi;
e) legalább húsz év esetén: öthavi;
f) legalább huszonöt év esetén: hathavi
átlagkereset összege.
(2) A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.
Üdvözlettel:
Ametiszt
(a vélemény ELTE ÁJTK Munkajog Tanszék által megerősíttetett :)
viszont a felszámolás folyamata hosszadalmas, ezért a teljes megszűnésig igen sokat kell várni. A munkáltató viszont nem várja meg a felszámolás végét, hiszen érdemi munkavégzés már nincsen, ezért csak azt a létszámot tartja, ami a felszámoláshoz szükséges.
Ebből következik a tömeges elbocsájtás, amit véleményem szerint a betegállományban lévőkön még ezzel az indokkal sem végezhetnek el.
De mint mondtam ez csak az én véleményem, nem pedig jogi tény.
Ezért érdekelné a barátomat a véleményetek és egy esetlegesen itt előforduló jogász tényszerű megállapításai.
1. A munkajogban az írásbeli nyilatkozat akkor is közöltnek számít, ha az érdekelt megtagadja az átvételt célszerű átvenni az értesítést.
2. A betegszabadság lejártát követő egy évig valóban nem lehet munkáltatói rendes felmondással megszüntetni a keresőképtelen munkavállaló munkaviszonyát. A munkaviszony azonban ettől függetlenül megszűnik a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével.
Bár Én sem vagyok jogász, de esetleg segít, hogy a keresőképtelenség alatt valóban nem lehet a munkaszerződést rendes felmondással felmondani, sőt, 30 napot meghaladó keresőképtelenség esetén még +30 nappal megnől ez a védettség. Korábban lehetett a felmondást közölni a keresőképtelenség alatt, aug. 17-től ezt sem lehet!
Bár egyenlőre a munkáltató még csak a tájékozattási kötelezettségének tesz eleget. SZVSZ, a levelet át kell venni, majd tudatni a munkáltatóval, hogy jelenleg felmondási tilalom alatt áll, és előreláthatóan 1 hónap múlva is -a felmondás várható időpontjában- fennáll ez az állapot.
Talán valamit tudtam segíteni :))
Nem vagyok jogász, de hozzáférek a jogszabályokhoz. Munka törvénykönyve (1992. évi XXII. tv) 90 § 1. a):
90. § (1) A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott idôtartam alatt:
a) a betegség miatti keresôképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követô egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresôképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,
időtartama
Azt tanácsolom, hogy az illető vegye át a levelet, olvassa el figyelmesen, és ha gondolja, akkor a fenti idézet kíséretében közölje a munkáltatóval, hogy a felmondás jogellenes. A következő lépés a munkáltatón múlik. Egyébként érdemes lenne az illető megkérdezze egy ügyvédtől, hogy ha neki jogellenesen mondanak fel, akkor milyen szankciókkal súlytható a munkáltató, illetve jár-e neki valamilyen extra kompenzáció (mondjuk megtarthatja a végkielégítést, de megmarad a munkaviszony, vagy ilyesmi, de csak tippelek).
Hali Rettenet.
Azt, hogy milyen határidővel, és milyen formában lehet egy betegállományban lévőnek felmondani, nem tudom. De az biztos, hogy bármi is legyen a levél tartalma, és jogkövetkezménye, attól hogy valaki nem veszi át attól még az vonatkozik rá. Lásd katonai behívó. Tehát szerintem mindenképp vegye át (legalább tudni fogja mi ellen harcol) és ha nem tetszik a tartalma (mert mért tetszene) akkor próbáljon jogorvoslat felől érdeklődni, esetleges jogi lépéseket megtenni.
Felszámolás vagy végelszámolás esetén, ha cég jogutód nélkül szűnik meg, felmondhatnak a betegállományban lévő dolgozónak is annyi különbséggel, hogy az ő munkaviszonya a cég megszűnése pillanatában szűnik meg, természetesen csak abban az esetben ha a betegállomány nem jár le hamarabb. Egy felszámolás évekig is elhúzódhat, de a legrövidebb felszámolás is amiről hallottam fél évig tartott.
huhhh. van az országos munkaügyi központ budapesten.
ha felhívod őket és sokat erősködsz, hogy neked munkaügyben lenne szükséged jogi tanácsra, akkor kapcsolnak egy idősebb úrat, aki megválaszolja a kérdéseidet.
én kb egy éve kértem tanácsot ott. nem tudom, hogy lehet-e még.
ha jutsz valamire, légyszíves írd meg a végeredményt.
Egy barátom munkahelyét jogutód nélkül felszámolják. A felszámolás már folyamatban van. A barátom november 17-óta betegállományban van. November 29-én úgy döntött a cége, hogy csoportosan felmond valahány dolgozónak. A barátom is köztük van. Erről - a törvényeknek megfelelően - mindenkit egy hónappal előbb értesítenek. Tudomásom szerint ezt az előzetes értesítőt a betegállományban lévő dolgozóknak postai úton, ajánlott küldeményként kézbesítik.
Kérdésem a következő: kézbesíthetik-e a folyamatosan betegállományban lévő dolgozónak ezt az előzetes értesítőt ? Én úgy tudom, törvénytelen, mert betegállományban lévő dolgozónak nem mondhatnak fel. Van-e hátrányos következménye a dolgozóra (most a barátomra) nézve, ha ezt az értesítőt átveszi ? Vagy jobban teszi, ha nem veszi át ?
Erre várnék választ elsősorban munkaügyi jogban jártas Tasztaltársunktól.
