Valóban ellentmondásosnak tűnik, de a függés csak akkor gond, ha nincs szolgáltatás, vagy nem tudod fizetni. Egy ph- nál ez rendkívül alacsony összeg, tehát extrém szituációban nem működik a fűtésed. Viszont még ekkor sem fagysz meg, egyébként a jancsikályhát bármikor ki lehet dugni az ablakon. Tehát a ph., vagy ahhoz közeli ház egy jó kompromisszum a magunk fajta kispénzűnek, aki nem bírja megfizetni a zéróenergiás házat.- szerintem
Ezért is vagyok vastag hőtárolófal párti.
Azt a topikot majd elolvasom, de félek, ez barkácsolóknak való, ahhoz pedig tök hülye vagyok.
Rengeteg bátor ember van, pl. akik tízezrével veszik a senki által még nem használt új autókat, amelyek nagy része szeméttelep és pár év múlva a felét sem éri. Ehhez képest olyan házat építeni, amiről lassan 40 évnyi, többnyire pozitív tapasztalat van, nem hinném, hogy nagy vakmerőség. Ha bent vagy egy zsalus házban, nem mondod meg miből készült, hacsak nem látsz a vakolat vagy gipszkarton mögé, ez már inkább az agy valóságmódosító szerepe, mintsem tapasztalat. Az osztrákoknál is van ilyen bentlakós hely, végig lehet próbálgatni a különböző készházakat. Lehet, hogy én vagyok távol a polgári gondolkodástól, de ha egy ház komfortos életkörülményeket biztosít, tőlem akár zacskózott elefántszarból is lehet, felesleges benne laknom, mert tudom már az élettapasztalat alapján, mi az, amitől komfortos egy ingatlan. Ha a víz-, hang-, hőszigetelési értékek és a benapozás megvannak, akármiből lehet a megfelelő méretű és elosztású ház. Sok fény, kellemes hőmérséklet, megfelelő páratartalom és friss levegő legyen a csöndes lakásban, ennyi kell nekem, nincsenek preferenciáim a korábban említett igényeken kívül. Ha azokat bármi más teljesíti, abból építek, de ezen a klímán számomra ez teljesít minden feltételt. Az egérvészt nem ismerem annyira, rengeteg házat szigeteltek már habbal, de elég kevés az ilyen jellegű gond. Ha kaját találnak, bármilyen szigetelőanyagban fészket raknak a rágcsálók, s még a betonon is átrágják magukat. Mondjuk engem az sem zavar, ha fürdőszobámban egy férfitenyérnyi tarantula lakik a gekkók mellett :-)
Az egyik EPS zsalus házban amiben jártam éppen a fűtési szezonban voltunk. Kellemes meleg volt és gyönyőrűen jött be a fény az ablakokon, mégis olyan idegennnek éreztem a komfortot ami ott volt, persze lehet, hogy ez az én rossz beidegződésem. Lehet, hogy itthon is jo volna ha lennének olyan házak amikbe be lehetne költözni családostul egy-két hétre télen is meg nyáron is és utána talán el tudná az ember könnyebben dönteni, hogy akkor az jó-e neki. A hazai úttörők közül a legtöbben szerintem úgy vágnak bele, hogy huzamosabb időt tartózkodtak volna ilyen házaban most it nem hetekre gondolok. Bátor emberek.
Azért majd szívesen visszatérnék a témaára veled, ha már túl vagy egy EPS zsalus építkezésen is ! :-) Neked akkor igazán lenne összehasonlítási alapod. Tíz évvel ezelőtt másfélévet dolgoztam én is az USA-ban. Azon a részen ahol én a legtöbbet voltam a családi házak mind könnyűszerkezetesek voltak. Én ott döntöttem el, hogy nekem olyan nem lesz. Hogy miért azt most itt inkább nem részletezem. Persze meg van a logikus magyarázata és hagyománya is, hogy ott miért azt építenek. Én hiszem és vallom, hogy itt a világnak ezen a táján a tégla az ami ide való. Azt viszont látom, hogy ha valaki ezekután belefog az építkezésbe és az EPS zsalus rendszer mellett dönt akkor annak úgy van értelme ahogy az Wulfin is csinálja -azaz a komplett technológiát kell megvalósítani, ha valami kimarad akkor az már nem lesz jó. A hazai megvalósítás egyik gyenge pontja szerintem a beton kérdése, meglátásom szerint ez a mixer kocsis pumpás megoldás nem az igazi, a rendszer a silós betonhoz lett kitalálva, de hát az itthon még gazdaságosan nem elérhető. Nem tudom, hogy a betonüzmek mennyire képesek az ehhez szükséges beton előállításához. Egy másik vissza-vissza térő gondolat bennem az a rágcsálók kérdése. Az a tapasztalatom, hogy egyre több egér patkány és pocok van. Tudom volt itt a topikban már téma, hogy ezeket az EPS elemeket nemszeretik a rágcsálók. De valaki mondta ezt nekik ? :-) Miért is teszem fel ezt a kérdést így ?Azért mert járműtechnikában állandóan azt hangoztatják, hogy a mai vezetékek szigetelései olyan anyagot tartalmaznak amit nem szeretnek - egyes cégek szerint kifejezetten utálnak - a rágcsálók. Ehhez képest nem egyszer tapasztaltuk milyen szépen okoztak milliós károkat a rágcsálók drága gépeken. Tudom, hogy ez az esély fenn áll a téglaház szigetelésénél is, nem kérdés, engem inkább az aggasztana, ha mondjuk egy pocok család bekültözne a lemezalap szigetelésébe és azt elkezdenék ott ledarálni. És nem a szigetelés megszűnése aggasztana, hanem a statikai következmények - már ha lennének ilyenek. Mondjuk erre a technológusok biztos azt mondánák, hogy kellően túl van méretezve a rendszer, hogy egy ilyen esemény gondot okozzon. Volt itt a topikban egy építész aki a szigetelő anyag összenyomódását és a terheléseket elemezgette, persze it nem egy-két év hanem évtizedek alatt ( Járókelő) de már ő is régen írt ide. Kíváncsi lennék, hogy neki mi a véleménye manapság.
Egyébként tégla, ytong, könnyűszerkezetes házakhoz volt szerencsém, a zsalut most tervezgetem a látottak alapján. Az előző szerkezetekkel kapcsolatos gondokból elegem lett, amely gondok nagy része automatikusan kiesik a zsaluval. Még keresem, hogy milyen új gondok jöhetnek be vele, de még nem találom :-) Egy építész hivatkozott valami penészproblémára a falban, de erre sem találtam visszaigazolást. A hőtároló tömeg hiányát szokták még emlegetni, de erre elég a padló tömege a PH értékeknél, a tömör téglaszerkezetek 2-3 napos áthidalása nekem szükségtelen, mert 10 perc alatt felfűtöm az esetlegesen lehűlt lakást is.
:-) a hetvenes években építettük az első saját családi házat, de ott még iskolás gyerek voltam, majd a nyolcvanas évek végén egy 200m+ házat, akkor már én is dolgoztam, mesterek+saját kéz kivitelben és azóta számos felújítást végeztem és házat követtem végig, mindenféle anyagból. Sok helyen hívtam fel a figyelmet az építkezés során kódolt komfortproblémákra, amelyek mindig beigazolódtak, hiába védték a szakemberek a mundért. Érdekel az építészet, imádom a letisztult formájú, napos, friss levegős, önfenntartó épületeket, de a bambuszkunyhóktól a zsaluig elég széles skálán találok hasznos megoldásokat minden éghajlati övre. Szóval ez hobbi csak nekem. EPS zsalut több helyen is néztem, több fázisban, olyan egyszerű, mint a legózás. Alapozás megvan, felpakolja a barkácsember a zsaluelemeket a tervrajz alapján, támasztóelemekkel végigpakolja, majd dől bele a beton. Kosz összesöpörhető és a csomagolási hulladékon kívül szinte semmi veszteség. Egyszerűen nincs helye a hibának egy művezetővel a háttérben. A technológiai fegyelem lazítása viszont katasztrofális lehet, de ez gondolom nem újdonság. Hallottam olyat szakitól, ahol a zsaluban elkezdték tömöríteni vibróval a betont. Na az csúnyán összeomlott, de hasonló szabálysértés nagy építkezéseken is előfordul, pár éve a 13. kerben szakadt össze egy többemeletes bérház, mert a födém betonozásánál elfelejtette a tróger teríteni a betont. Az meg szépen folyt egy pontra, amíg át nem szakadtak a födémek, mint a kártyavár, halt is meg ember ott. Ha ilyen blődlit nem követ el valaki, sok gondja nem lehet a fallal és födémmel. De ez olyan kicsi szelete csak a teljes háznak, van még bőven hely a hibázásnak. Engem viszont nem vigasztal a rutinhiba. Minden ponton csökkentem a hibalehetőségek számát, de mindig minőséget várok el és germán pontosságot, lézervágott simaságú falakat, szóval nem is szoktam sokat alkudozni. A mészhomoknál megvan szinte minden hibalehetősége a téglaépítésnek, a szigetelésnél a speciális dübeligény, motyizós lapragasztgatás, viszont vékonyabb fal építhető a téglához képest. Ezért és a készítéskor használt alacsonyabb energiaigény miatt tetszik csak.
Nem tudom, a világ más részein hogyan van, de kishazánkban ha valaki építkezni, építtetni akar, az nagyon ássa bele magát a témába.
A habhaz felepitese szinte nem igenyel semmilyen különösebb ismeretet, darut,...
Nyugat-Europaban ez ugy szokas (ha olcson, csaladi körben epitkezik), hogy valaki rendel a habteglak melle egy epitesvezetöt is (mindig van területi kepviselö).
Az meginditja az egeszet. meg a kisgyerekek is hurcoljak az eleneket (2-3 kg).
Aztan letesznek egy silot, elörekevert betonnal. Amikor annyira haladt a zsaluzas, akkor ki lehet egy reszet önteni. Az epitesvezetö beköti a vizhez, megmutatja, kikölcsönzi a tartoelemeket (amik atmenetileg a zsalut tartjak döles ellen).
A vassal elöfeszitett tetöelemeket (meg altalaban az elöregyartott lepcsöket) pedig 2-3 ora alatt felrakja/leengedi egy darusauto.
Gyakorlatilag keziszerszamon kivül nem is kell semmi.
Meg ne sértődj de kérdeznék tőled , mert kíváncsi vagyok. Te építkeztél-e már? Ha igen akkor mit és miből ? Ha esetleg még nem építkeztél eps zsaluból résztvettél-e már ilyen építkezésen ? A mészhomok tégla számomra is egy könnyebben "emészthető" alternatíva lenne. Nagy figyelemmel olvastam végig Gpeti "útját", az ő érveivel tudok a legjobban azonosulni kár, hogy már nem jár ide véleményt cserélni. Ebben a témában jelenleg Wulfin az aki a legrelevánsabb tapasztalattal rendelkezik, már mint az építítés terén. Majd egy év múlva az üzemeletetés terén is lesz bőven tapasztalat is. A köművesek precizitása terén én nem vagyok ennyire szkeptikus. És ez tapasztalat, mert már le vezényeltem egy két projektet amiben volt építkezés is rendesen, igaz lakóházat pláne sajátot még nem csináltam. Szerintem az alapvető baj abból adódik, hogy sokan a "mesteren" akarnak spórolni és akkor adódikaz, hogy elba...ák a drága építőanyagot. Végig néztem egy PTH Profi falazóelemből készűlő ház falazását és azt kell neked mondjam, hogy ha betartják a technológiai előírásokat akkor nem lehet baj, de szerintem ez az EPS zsalunál is így van. Azt is el lehet ba...ni, csak mert még itt kevésbé ismert a technológia jobban oda figyelnek az előírásokra, szemben a tégla falazással amit már rutinból rontanak el :-))
Azt hiszem, a fórumon már jópárszor lement a "milyen fal az igazi", miért nem jó ez, miért nem jó az. Kinek-kinek megvan a maga előítélete, amin vagy tud, vagy nem tud változtatni, én változtattam. Én végül a habházra tettem a voksomat, pedig a 90-es években már végigcsináltam egy építkezést az akkori 38-as porothermből, és egy-két átalakításban is volt már részem. Senkit nem akatok meggyőzni, én csak egyet ajánlanék mindenkinek, aki még csak most kezd tanakodni a miből kérdésen: próbáljon meg egy-két hagyományosan, téglából épített házat megnézni, de még építés közben. Bevakolva, leszínezve már nem látszanak (egy ideig) azok a borzalmak, amit a jó magyar kőműves mesterek el tudnak követni. Félreértés ne essék, nem akarom azt állítani, hogy csak és kizárólag a habház a jó, csak annyit szeretnék mondani, sokkal kevesebb elcseszési lehetőséget ad a "mestereknek". Nem tudom, a világ más részein hogyan van, de kishazánkban ha valaki építkezni, építtetni akar, az nagyon ássa bele magát a témába. Vagy legalább legyen egy közeli hozzátartozója, vagy jó barátja, aki valamit konyít hozzá....
Delre is csak akkor erdemes nagy ablakfeluletet rakni ha pozitiv merleggel tudnak dologzni az ablakok ehhez pedig kell, hogy ne legyen arnyekolva, ezen kivul az ablak el kell erje a megfelelo u erteket kulonben nem lesz pozitivban.
Az ablaknál nem csak az U, hanem a g értéket (energiaáthatolási tényező) is nézni kell - bár ez viszonylag kevés esetben túl alacsony. PH követelmény, h. ne legyen 0,5-nél alacsonyabb. A mi házunknál 0,44 körül van, ami kevesebb szoláris nyereséget jelent, de így a nyári túlmelegedés kockázata is alacsonyabb 3 %-al. A klímaváltozás világában meg a jövőbeli klimatikus körülményekre se árt gondolni.
Én azt nem állítanám az EPS zsalus falazatra, hogy modern, hiszen már itt mások is leírták, hogy évtizedek óta használt technológia. Itt nálunk annak számít, de mint itt más is említette a lajtán túl már nem számít annak. Inkább egy fajta alternatíva energiatakarékos ház építésre. Ami egy nagyon jó és egyszerű választás az energiatakarékos szemlélető építkezőknek. Azért a lajtán túl sem egyértelmű ezen technológia az energiatakarékos emberek számára. Egy mondjuk 30 milliós ház esetében mennyivel drágább egy a fazat ha téglából akarod kihozni ugyanazt ?
Ez a zsalus falszerkezet hogy működik? Milyen anyaggal? Olcsóbb mint táglából? Én szeretnék bővíteni egy nappalival, és szeretném minél olcsóbban kihozni, lehetőleg minél kevesebb külső segítséggel. A jelenlegi falra (30-as tégla) 2*12 cm eps megy fel, ehhez kellene az új részt is igazítanom.
A habhaz külsö sziogetelesevel nincs semmi baj. Van aki viszont belülre nem szeretne EPS-t (ami ugye be van vakolva).
Van egy nemet ceg, amely olyan habelemeket keszit, amelyek belsö oldala kiszaritott agyag. Belülröl vakolni nem kell es kellemes parakörnyezetet biztosit. Szerintem nem lehet semmi kivetnivalot sem talalni benne.
"Felfalazni" pillanatok alatt megy. Nehany nap egy szint.
Szinte bármilyen anyagból lehet alacsony energiás házat építeni, aránylag kis ráfordítással, akár szalmából, vályogból is, de PHhoz nagyon szigorú munkarend szükséges. Az 50es PH tégla már pár éves termék, az osztrákoknál láttam először, de ugyanaz a buktatója, az élőmunka. Ezt nem rakhatja a kőműves slendriánul, több vagy kevesebb malterral, hézagosan, mert bukta az érték és ezzel együtt az egész ház komfortja. Márpedig a magyar kőműves nem a sebészeti pontosságáról híres, nem láttam még az elvárt precizitással dolgozó kőművészt, pedig láttam már jónéhány építkezést. Erre a téglára még szintén kell hőszigetelés a 0,1es értékhez, ráadásul az ára is rendkívül magas, s 60 cmes fal alatt nem jön ki a szerkezet. Nekem felesleges ráfordításnak tűnik, mikor az 50 cmes zsalu falszerkezet tökéletesen teljesíti a hőszigetelési, statikai igényeket, töredék idő és munkaerő ráfordítással és ha nem szakítja szét valaki a zsalut, szinte elképzelhetetlen a hibázás, légtömör és precíz méretezésű lesz a falszerkezet és valamennyi nyílászáró illesztés. A mészhomok+hőszig megoldás szimpatikus még nekem, de téglából már semmiképp nem építenék. Egyre kevesebb a jó minőségű agyag, mindenhol kimerülnek a bányák, egyre rosszabb a termékek minősége és egyre távolabbról szállítják, ez nem fér bele a szemléletembe. A falnak két szerepe van számomra, statikus, hogy megálljon a ház és hőszigetelés, hogy védjen az anomáliáktól. Ami ezeket az igényeket időtállóan, a legkisebb vastagságban, legrugalmasabb formalehetőségekkel és a költséghatékonyan teljesíti, abból építkezem. Ez eddig a zsalus rendszer. Ezek az én szempontjaim.
Nagyon óckodsz a "modern" falazzattól, amivel egyszerűbben elérhetnéd a kívánt U értéket....Miért ragaszkodsz a téglához...még így is, hogy többe kerül ugyanazt, vagy majdnem ugyanazt megvalósítani?
"Szerintem valamennyiünk célja az energiaszolgáltatóktól való lehető legnagyobb függetlenedés. ...
akadozik az áramszolgáltatás, ...
A drága hőszivattyúval picit vitatkoznék. Pl. egy Ochsner EPW 2.2Kw- os + talajkollektor + ind. tároló + földmunka kb. 8- 900E. Átalakított vizes klíma kültéri egységgel még olcsóbb. Egy alacsonyenergiás, vagy ph.- t vígan elvisznek. "
Egyetértek veled, de kicsit ellentmondásos, amit írsz: igaz, hogy kis energiaigényű házat egy olcsóbb hőszivattyú is elvisz, de annak is csak kell áram, tehát a legnagyobb elérhető függetlenség sérül.. Bár ha valami keringetőt használsz, akkor annak is kell áram. Pont ezen agyaltam az AltEnergia topikon, hogy miképpen lehetne a szükséges kis energiát befogni a keringetésre (áram vagy forgnyomaték. ötletek: kis Tesla turbinás hőerőgép vagy termoelem használata).
Igen ezt én is beláttam, hogy mindenképpen 0.2 alá kell menni. Nekem egy építész mondta, hogy a Leieres téglának ( ami azt hiszem, hogy a Mártratherm ) nagyobb a méretszóródása azaz vastagabb vakolat kell. Az lehet, hogy a szilárdsági tulajdonsága jobb a Mátrathermnek. De szerintem ez nagyban függ az alapanyagtól vagyis az agyagtól. A PTH-t azt hiszem 5 helyen gyártják itthon. A PTH Profi viszont nagyon pontos méretre készül az biztos különben nem lehetne 1mm hézaggal ragasztani. És egy PTH 44 Profi + 15cm közetgyapot ? Tudom nagyon drága, de mennyi a különbsége egy átlagos háznál ..
Hidd el megnéztem mit lehet abból a technólógiából kihozni, jártam is két ilyen házban ( az egyikben itthon, a másikban Németeknél ), beszélgettem Németekkel is a témáról és azt is el kell, hogy mondjam neked ott sem mindenki akar Isorast-ból építkezni. Azt is elismerem, hogy küllemre semmi különbséget nem lát az ember. Elfogadom el ismerem a technológiát, de mégis van bennem egy .... hogy is mondjam gát vagy mi, és nem szívesen élnék ilyen házba a mai eszemmel, persze ez változhat, de most azt hiszem nem. Azt is vallom, hogy ugyanahhoz az eredményhez - ami jelen esetben egy nagyon takarékos épület - el lehet több úton is jutni. Az is tény, hogy lehet passzívházat máshogy is építeni. Egy nagyon jó ismerősöm ( Német) építkezett 4 éve, tőle hallottam először azt, hogy passzívház, ő is azt épített - téglából. A Wienerbergernek van Ausztriában és Németországban egy passzíház téglának keresztelt falazóelemje aminek 0,16-os a hőátbocsátási tényezője. Azt hiszem Porotherm H.I a neve, 50 cm széles a tégla. Tudom, hogy egy EPS zsalus passzíház falnak ettől jobbak az adatai, de én már a 0.16-al elégedett elnnék. És mind ezt szigetelés nélkül ! Sajnos az a bökkenő, hogy ilyen téglát itthon még nem gyártanak legalább 1-2 évig. Azután az is könnyen lehet hogy ebből egy falazat többe kerülne mint mondjuk egy Bauland-os fal. Rekuperátorom és talajregiszterem az lesz - meggyőződésem, hogy nem csak gazdasági értelemben kell azt nézni, hogy valami megéri vagy nem hanem kényelmi és egészségügy szempontból is. Ezen rendszer által folyamatosan bejuttatott friss levegő mindenképpen olyan dolog ami maitt helye van egy modern házban. Ugyanakkor azt is el kell neked mondanom, hogy jártam olyan nem rég épült vályogházban amiről nem mondanád meg te sem, hogy abból épült. Nem kell egyből a vályogfal kapcsán egy roskadozó öreg elhanyagolt épületekre asszociálni. A tulaj el akarta adni, de nem tudja, azt mondta, hogy már rég megvették volna tőle, ha téglából lennének a falak. Pedig szerintem a fa után az egyik legtermészetesebb anya az agya vagyis a vályog. Bocsi, hogy hoszú voltam.
USA mindig nagy erokkel meghirdeti az energia fuggetlenseget, de kozben szepen lassan egyre tavolabb kerulnek tole. 90-es evekeben meg csak 40%-at importaltak az olajnak ma ez mar 70% korul van.
Mintha kicsit visszament volna. A sajat termelest 8,45 mbpd-ben adjak meg. Ha a fogyasztas is kicsit visszament (21 mbpd-re), akkor mar csak circa 60% az importarany.
PTH drágább és rosszabb minőségű (sok volt a selejt) mint a Mátratherm.
A PTH HS 44 olcsó választás annak aki nem akar hőszigetelni, de nem jó annak aki sporolni szeretne az energián. Ahoz a falnak u=0.2 körüli érték kell. Igy a HS 44 drága hozzá ..a hőszigetelő anyag olcsobb mint a tégla....pláne az EPS...
A 38 és a 30 közel hasonló árba van....ezekből egy N+F érdemes venni . Mivel a kőműves mestereknél ritkán megy függőlegesen a kőműveskanál:))
Köszönöm, hogy ilyen részletesen válaszoltál. Hasznos dolgokat írtál le, amikből én is hasonlóan gondolkodom. A legtöbb dologban teljesen egyetértek veled. A Thermo-val már fel vettem a kapcsolatot, Dr Léderer Andrással is beszéltem már - nagyon szimpatikus a hozzáállása. Telkem már van és a ház alaprajz 2. vázlatánál tartok - ha fel tudom valahogy tenni kíváncsi lennék a véleményetekre. A falazat amivel kapcsolatban vannak még jelentős kérdőjelek bennem. ... Miért óckodik mindenki a PTH-tól ? Az ára sok a komkurens termékekhez képest ? Én már majdnem elcsábultam egy PTH HS 44 Profi irányába, de arra még mindíg kellene hőszigetelés ahhoz, hogy kevés energiáju házat lehessen belöle csinálni.
Igen, nagyon szimpatikus a ficko lattam par eloadasat. De emlekezzunk volt mar ennel is radikalisabb probalkozas a tortenelemben, pl amikor Jimmy Carter teljes energia fuggetlenseget tuzott ki celul. Akkor rakerult a Feher Haz-ra is a napelem, aztan Reagen azzal kezdte hogy leszedte onnet, az energia fuggetlensegbol meg nem lett semmi:(
USA mindig nagy erokkel meghirdeti az energia fuggetlenseget, de kozben szepen lassan egyre tavolabb kerulnek tole. 90-es evekeben meg csak 40%-at importaltak az olajnak ma ez mar 70% korul van.
Remeljuk Obamaek most aztan tenyleg komolyan gondoljak.
A kínai-amerikai Steven Chu Nobel-díjas fizikus lesz Barack Obama energetikai minisztere. Színre lépésével hátrébb kotródnak talán az olajlobbik, amelyeknek nyolc éven át bérletük volt a Fehér Házba, és bekopogtathatnak végre az alternatív energiaforrások képviselői, sőt azonnal hivatalt is kapnak.
....
Chut keményvonalas és megingathatatlan környezetvédőnek ismerik. Mindenekelőtt a szénmentes energiaforrások kutatása mellett kötelezte el magát, folyamatosan sürgetve, hogy a tudósokat is vonják be a globális felmelegedés elleni harcba.
A legtisztább és legolcsóbb energia pedig az, amely az előző állapotot tartja fent. Ha ehhez megkapja a szükséges politikai és pénzügyi támogatást, akkor a világ akár még változhat is, ahogy az új elnök hirdeti.
Nekem fal- padlófűtésem van, faelgázosító kazán pufferral, pth30- as tégla 10cm kőzetgyapottal. Nagyon divatosnak hangzik és valóban konfortos is, és itt jön a sok de... .
Szerintem valamennyiünk célja az energiaszolgáltatóktól való lehető legnagyobb függetlenedés. Fafűtés, kollektor, napelem, szélkerék, stb. . A legdurvább esetben, ha bedől a gazdaság, nem kapsz fizetést, akadozik az áramszolgáltatás, egy passzív házban akkor sem fagysz meg. Ráadásul, ha nem habházat, hanem tömör tégla, vagy beton szerkezetes- amit belülről nem fed szigetelés- házat építesz, számításaim szerint további egy hónap fűtést megspórolsz abból a háromból, amit egy ph- ban is fűteni kell.
A drága hőszivattyúval picit vitatkoznék. Pl. egy Ochsner EPW 2.2Kw- os + talajkollektor + ind. tároló + földmunka kb. 8- 900E. Átalakított vizes klíma kültéri egységgel még olcsóbb. Egy alacsonyenergiás, vagy ph.- t vígan elvisznek.
Bakker....ez nagyon összetett. Olvasgatok, és mindig újabbnál újabb infót taláok, amiről fogalmam sincs. Mikor már azt hiszem, hogy valami működhet, és hatékony, és a földi halandó számára is elérhető, akkor mindig jön valami új.
Azt hittem építek egy pl. prc házat, jó nyílászárókkal, esetlgesen egy hőszivattyúval vagy egy pelletkandallóval, szellőztető rendszerrel és kész... erre újabb és újabb okosságok derülnek ki. Van még mit tanulni! :) Valaki nem tudja összefogalani, hogy mi lehet egy optimális megoldás, ami elérhető a kisebb pénzűeknek is, és nem kell hozzá ezermesternek lenni, barkácsolni? Csak hogy tudjam milyen irányba kezdjek olvasgatni! -:) Túúúl sok az infó !
- Talajhőcserélő (hogy ne legyen fagypont allatt a levegő)
- Ellenáramú hőcserélő (hogy a kimenő levegő hőjét visszanyerjük, ez fagyhat be talajhőcserélő nélkül)
- Kalorifer (a hőcserélőből kilépő levegőt melegíti tovább pár fokkal, egyrészt mivel a hőcserélő nem 100%-os hatásfokú, másrészt a ház hőveszteségeit pótolja.
Csak a légfűtésre csak kis hőigényű házaknál lehet hagyatkozni.
Azert ezt nalunk sem lenne hulyeseg neha figyelembe venni. Olyan "egyeni testreszabott" hazakat csinalnak, amik utanna kb eladhatatlanok.
Pl hanyan alakitanak ketlakasossa, ketgeneraciossa hazakat, vagy epitenek ilyet. Mikozben az elado tobbgeneracios hazakkal dunat lehet rekeszteni! Mert a kutya nem vesz ilyet. Inkabb epit :-)
legirepa----Kössz a tippet, olvasgatok majd....de nagyvonalakban leírom mire gondolok....
A légfűtésnek elvileg annyi a lényege, hogy a pl. pelletkazán által (vagy bármi által) felmelegített levegőt a talajkollektoron beáramló friss levegővel közösen egy hőcserélőn keresztül vezetjük a fűtendő helyiségekbe? Ekkor megspóroljuk a csőhálózat felmelegítését, azaz a meleg közvetlenül a levegőbe jut?
