Az Én tiszteletteli kérdésem az lenne,hogy a mai napon letétbe tettem ügyvéd előtt 1 havi kaukciót egy júni 1-el életbelpő albérletre. Ha én ezt a kulcsátvétel előtt visszamondom elesek-e ettől a pénztől? Köszönettel a választ! rea81
2012.03.10.-én édesanyámék kutyáját elütötték. Valószínűen szándékosan, mivel édesanyám a kertben dolgozva arra lett figyelmes, hogy egy autó motorja felbőg a házunk mögötti földes úton, majd utána csak nyüszítést hallotta. Az autót látta, rendszámot felírta. Azt sajnos nem, hogy ki vezette. Az autó a kertünk mögött lévő egyik vikkendház tulajáé, aki napi szinten jár oda a kutyáját etetni, és akit valószínűleg bosszanthatott, hogy a kutyánk néha kijutott az utcára (puli) és olyankor ugattak egy sort a kutyájával.
Másnap amikor jött a kutyát etetni, akkor szüleim átmentek megkérdezni mi történt. A hölgy persze szabadkozott, hogy nem ő volt és neki alibije van. Megjegyzem a kocsi elején a rendszám keret össez volt törve, a kocsi eleje be volt horpadva.
Ekkor arra a következtetésre jutottunk, hogy a fia lehetett. Hiszen ő volt még aki járt etetni a kutyát.
Abban maradtunk, hogy akkor feljelentjük őket mert a szándékos gázolás állatkínzásnak minősül. Ám ezt később elvetettük, hiszen úgy voltunk vele, hogy valahol mi is hibásak voltunk abban, hogy a kutya kijutott az utcára. Ráadásul jobb a békesség a szomszédokkal nem kell a konfliktus. Nem mellesleg nagyon sok a munka a családi vállalkozásban, nincs időnk ügyvédhez meg bíróságra járkálni.
2012.03.12.-én még mindig az eset hatása alatt, a gázolással gyanúsított fiatalember feleségét (álatlásnos iskolai osztálytársam volt) bejelölve kitettem egy szöveget a falamra. Amit szinte azonnal ki is töröltem, mert eszembe jutott egy cikk ami pár nappal előtte olvastam. A cikk pont a facebook-os rágalmazásról szólt.
Szóval a feleség már csak az értesítést kapta meg. A hozzászólás nem láthatta. A következő állt a postban:
"XY a férjed még nyugodtan bemehet anyámékhoz bocsánatot kérni! Azt hiszem ez lenne a minimum. Remélem tisztában van vele, h a szándékos gázolás ( a vissza kettő padlógáz annak számít, igen) állatkínzásnak minősül, és 3 évig tejedő szabadságvesztés szabható ki érte."
Nos mivel ezt a post-ot a kiírás után azonnal töröltem csak az értesítő email-ről tudott készíteni egy print screent. Ezzel a képpel felkeresett egy ügyvédet, és feljelentett.
A mai napon 2012.05.21.-én kaptam erről egy értesítést a helyi városi bíróságról, hogy jelenjek meg júni 11.-én meghallgatásra. A mai nap folyamán meg is kerestem egy ügyvédet aki szerdán fogad majd.
Azonban nem szeretnék addig várni és szeretném a fórumozók tanácsát kérni. Nyilván más is izgulna a helyemben. Pláne úgy, hogy soha semmien ügyem nem volt. (még egy gyorshajtásom sincs. jó béna vagyok mi? :D )
Írtam egy emailt a facebook user support-nak, hogy esetleg ők tudnak-e abban segíteni meddig volt kint a post. Elméletileg mindent archiválnak. Így bizonyítható lenne az, hogy másodpercekkel a kirakás után töröltem is. Sajnos tőlük eddig nem kaptam még választ.
Mire mehetnek ezzel a lementett képpel az értesítésről? Ezzel nem tudják biozonyítani azt, hogy ez megjelent-e huzamosabb ideig a falon ( mint ahogy ők állították a feljelentésben)
Kimeríti-e ez a hozzászólás a köetkezők bármelyikét:
1. Becsület csorbítására alkalmas tény állítása, vagy 2. Becsület csorbítására alkalmas tény híresztelése. vagy 3. Becsület csorbítására alkalmas tényre közvetlenül utaló kifejezés használata.
A férfi nincs fent facebookon, így ha valaki éppen el is kapta a kiírást, számára nem derülhetett ki a személye. Hacsak nem nagyon közeli ismerőse a lánynak.
nem biztos, hogy jó helyen érdeklődöm az alábbi gondommal
anyukámékkal egy 8 lakásos társas házban élünk, mely X lakásszövetkezet tagja
miután a két évvel ezelőtti tető felújítást lényegében apukám intézte, még a pénzt is ő előlegezte meg az anyagok beszerzésénél...a szövetkezet munkatársai utólag ugyan fizettek, mikor bevitte a számlákat, de semmit nem intéztek, nem foglalkoztak az egész felújítással...szóval ezek után úgy döntöttünk, hogy kilépünk a lakásszövetkezetből.
ezen szándékunkat az általunk ismert törvény előírásai alapján írásban elküldtük.
a kilépést elfogadták, azonban a mai napig nem kaptunk semmiféle elszámolást a befizetett pénzekről, semmilyen pénzügyi zárást....ezt is hiányoljuk
a kérdésem az lenne, hogy ha nem vagyunk tagjai a lakásszövetkezetnek, akkor a szövetkezet dolgozóinak bére, az ő "tisztítószer", "mosópor", "telefon" , "posta", 'munkabér", "járulékok" költségei terhelnek e így most minket vagy sem
mivel elszámolást nem küldtek, így kiszámoltuk az előző év alapján, hogy kb mennyi lehet a ház "rezsije" (közös lépcsőház villany világítása, kémény seprő) - ennyi a közös fizetni való...erre rájön még a tatarozási költség, ami eddig is fix összeg volt...ezt összeadtuk és ezt az összeget utaljuk
jött a papír, hogy tartozunk 17E Ft-tal, de nem hivatalos papír, csak úgy be volt dobva a postaládába boríték, minden nélkül - ezért fizettünk évekig posta költséget is....:(((
kértük ismét az elszámolást és jeleztük, hogy nem kaptunk azóta sem értesítést róla, hogy mint "nem tag" tulajdonos mennyit kellene havonta fizetnünk! - mi ezt hivatalosan postán elküldtük...hónapok múlva jött egy levél az ügyvédtől, aki felszólított minket ennek a 17E péznek a megfizetésére. 2 napon belül visszaírtunk, hogy nem tartjuk jogosnak és kérjük, hogy részletesen küldjék meg, hogy jött ki ez az összeg, valamint ismét kértük az elszámolást amit elfelejtettek megküldeni...
ez volt januárban! az ügyvédtől válasz azóta sem érkezett....
kb két hete jött ismét egy papír - szintén postaládába bedobva - amin fel van sorolva éves szinten a ház össze költsége...közöttük ilyenek is, hogy mosószer, posta, telefon, munkabér....
ezeket nekünk a törvény szerint most akkor fizetnünk kell????? ha én nem akarok igénybe venni egy szolgáltatást, jelen esetben a lakásszövetkezet szolgáltatását, ő pedig azzal, hogy én jelzem kilépési szándékomat, ő elfogadja azt, akkor miért kötelez engem arra, hogy fizessem a mosószerét??? (nem takarítanak a lépcsőházban!!!)
nem az lenne a logikus, hogy ezeket a költségeket a tagok között osztják szét???
az oké, hogy a villanyt, meg pl egy lépcsőház festést, lépcsőházi ajtó cserét fizetünk a ránk eső hányadban....de pont azért léptünk ki a szövetkezetből, hogy az évi közel 25E ft munkadíj, járulék, posta, mosószer....klozettpapír költséget már hadd nem mi fizessük, cserébe pedig, ha dolog van, azt is mi intézzük....
Segítségre lenne szükségem minél hamarabb! A helyzet a következő: jó anyám vett egy nem olcsó porszívót egy házaló ügynöktől. Aláírta a szerződést és átadott x összegű részletet az eladónak. Szeretnénk visszacsinálni a dolgot, van-e rá lehetőség? Jól tudom, hogy 3 napon belül indoklás nélkül elállhatunk a vásáslástól, vagy ez csak internetes rendelés esetében van így? Mi módon állhatnánk el a vásárlástól?
Egyszer úgy jártam, hogy gépjárművemmel belecsúsztam hátulról egy másik autóba. Kitöltöttük a kárbejelentő lapot, a károsult bekarikázta a kitöltő lapon lévő gépkocsi hátulját, konkrét károkat nem írt be ( nem is tudott, mert jelentéktelen kára keletkezett). Én a magam kárát értve beleírtam mindet. Később a biztosítom megküldte részemre az adat egyeztető lapot, ha akarok, fontosabb információkat még előadhatok, ezt a pontosítás kedvéért meg is tettem. Két év múlva kiderült, hogy a biztosítómnak egy 170 ezres számlát küldtek, aki sokallta, ezért kárszemléztette az autót, és válaszlevelet írt a károsultnak, amiben kifejtette a nyilatkozatom és a szakértői véleménye alapján a káreseményből ilyen fokú kár nem keletkezhetett. A károsult engem soha nem keresett, hogy problémája van, rendezzük el úriemberek módjára a dolgot (a telszámat tudta)… Szóval ezért nem tudtam erről két évig semmit, mert nem keresett. De arra volt esze, hogy a saját CASCO-ra megcsináltassa az általa kárnak vélt hibákat, majd a biztosítója küldte nekem az első levelet, majd a közjegyzői megkeresést, legyek szíves csengessek be a kasszájukba „17 papírt”, mivel korábban elismertem a károkozást és ők végre megcsináltatták az autót. Sopánkodtam is, lehet máskor asszisztálni kellene egy biztosítási csaláshoz. Bár elég nehéz, ha még a konkrét kárt sem írja rá a kárbejelentőre, mihez asszisztáljak? Szóval most a tisztelt bíróságon beszélünk az ügyről… Nem is erről szeretnék beszélni, hanem egy másikról, hogy ezek után ti hogyan járnátok el az alábbi ügyben?
Ebben az évben állítólagosan beletolattam egy közlekedő autóba, majd kikanyarodva egy másikba, és elhagytam a helyszínt tudtam meg telefonon, miután kaptam egy rendőrségi értesítőt. A kocsim sarkain apróbb csíkok, ami letörléssel lejön, olyan színű nincs is rajta, mint amilyenbe állítólagosan belementem. (Ezt onnan tudom, mert a rendőr a telefonon elmondta a szituációt és azt is piros kocsi) Azt tudni kell a csíkokról, hogy iskola előtt lakom a parkoló autómat rendre össze-vissza húzzák, zúzzák, de még soha nem jelentettem fel senkit érte, pedig aztán én panaszkodhatnék! Visszatérve az esethez, nem észleltem egyik ütközést sem, ezért tovább mentem. Így a kérdéseim.
Szoktak olyat, hogy egy harmadik fél parkoló autóját kinézik, mert sérült és valamiféle biztosítási okosságot találnak ki, és emiatt rendőrségi bejelentést tesznek? Mit tegyek okulva az előző történetből? Mondjam azt, nem észleltem az ütközéseket (!), ezért nem cserbenhagyásról beszélünk (gondatlanságból nem lehet cserben hagyni senkit), eleve távol áll tőlem az ilyen cselekedet… és természetesen felveszem a kapcsolatot a tulajokkal minden kár úgy van, ahogy ők kérik, de engem ne kérdezzenek, hogy pontosan mit történt… A biztosítom vajon fizet? Vélemény?
Egy rokonunkat gégerákkal műtötték. Jövedelme sajnos nincsen. Eddig segélyen volt ám mivel betegsége miatt nem tudott lejelentkezni munkaügyön, ezt megvonták tőle. Folyamatban van valami nyugdij-ill.segélyféle ámde nagyobb összegre kilátás nincsen.
Házas volt de elvált még korábban, a házasságból van 2 gyermeke akik azóta már nagykorúak, s jómódúak is.
Gyerektartást fizette.
A betegsége miatt fizikailag és pszichésen teljesen tönkrement, alig tud mozogni, öngyilkossági kisérlet, stb.
Eddig idős szüleinél lakott egy külterületi ingatlanban, ámde pszichés állapota miatt az idős emberek képtelenek vigyázni rá, igy otthonba került ami viszont havi 70 ezer ft-ba kerül. Ezt az idős szülők kis nyugdijukból nemigen tudják állni.
Érdeklődni szeretnék, hogy mivel a 2 gyereke jómódú , rendezett körülmények közt élnek, ámde nem foglalkoznak édesapjukkal, kötelezhetők e arra hogy anyagilag állják az otthont ill.támogassák beteg édesapjukat anyagilag?
A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást bármelyik okmányirodában be lehet jelenteni.
Kiskorú járműtulajdonos esetén a törvényes képviselő vagy a törvényes képviselő által meghatalmazott személy járhat el.
Külföldről nem kezdeményezhető a jármű átírása.
Szükséges iratok
A tulajdonjog változás nyilvántartásba vételéhez csatolni kell:
a tulajdonjog változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat eredeti példányát
a jogügylet tárgyát képező jármű azonosítói (rendszám, alvázszám), valamint gyártmányadatai
a felek természetes személyazonosító adatai (családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve), a személyazonosságot igazoló okmányának sorszáma, lakcíme
jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezése, képviselőjének adatai, székhelyének (telephelyének) címe, cégjegyzék- illetve nyilvántartási száma
a jogügylet ingyenes vagy visszterhes jellegének meghatározása
a járműhöz tartozó okmányok (forgalmi engedély, törzskönyv) sorszáma, az okmányok átadásának-átvételének ténye, időpontja
az időpont, amikor a jármű az új tulajdonos birtokába kerül
a jogügylet hatályba lépésének időpontja
a felek nyilatkozata, mely szerint teljesítik bejelentési kötelezettségüket az előírt határidőn belül
a felek nyilatkozata arról, hogy ismerik a bejelentés nyilvántartásba történő bejegyzéséhez fűződő joghatásokat, valamint a bejelentés elmaradásának, illetve bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítésének jogkövetkezményeit
a teljes bizonyító erejű magánokirat kötelező tartalmi elemei:
a járműhöz korábban kiadott forgalmi engedélyt
a jármű korábban kiadott törzskönyvét (amennyiben kiadásra került)
a műszaki érvényességet igazoló Műszaki Adatlapot, kivéve, ha a műszaki érvényesség a forgalmi engedély adattartalmából megállapítható
ha új rendszámtábla kiadására is sor kerül, a rendszámtábla, valamint az érvényesítő címke igazgatási szolgáltatási díjának befizetéséről szóló igazolást és a régi rendszámtáblákat
A tulajdonjog változás nyilvántartásba vételéhez be kell mutatni:
a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének fennállásáról szóló igazoló eszközt
a 60 napnál nem régebben elvégzett előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot
a személyazonosságot igazoló érvényes okmányt (személyazonosító igazolvány, útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély) és a lakcímkártyát (ha van)
vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást (készpénzátutalási megbízást – csekket – az okmányirodában adnak ki, melyre az adóazonosító jelet illetve az adószámot fel kell vezetni)
Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén szükséges:
3 hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzés, vagy a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat által közokirat vagy elektronikus közokirat formájában kiadott cégkivonat, vagy ezek közjegyző vagy ügyvéd által hitelesített másolata
közjegyzői hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldány, vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás minta, vagy ezek közjegyző által hitelesített másolata
eljárási jogosultságot igazoló okiratok (pl.: teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazás)
az eljáró természetes személy személyazonosító okmánya, lakcímkártyája (ha van)
Képviseleti eljárás esetén mellékelni kell:
teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást
1993. évben a bíróság megállapította a házasság felbontását és a gyermektartásdíj mértékét, a perben felperes és alperes is személyes költségmentességben részesültek. Mivel alperes nem fizette a gyermektartásdíjat végrehajtási eljárás indult. Így sem fizetett, és az állam előlegezte meg a gyermektartásdíjat. 2005. évben adós örökölt egy ingatlant, melyre akkor bejegyzésre került a gyermektartásdíj követelés végrehajtási jog. 2006. évben adós elhunyt. A törvényes öröklés szerint két gyermeke örökölte az ingatlant, melyen a végrehajtási jog még mindig szerepelt. A végrehajtást kérő /volt felperes/ nem kérte a jogutódlás megállapítását a bíróságtól. 2006. óta a végrehajtási eljárás szünetel. Most viszont végrehajtást kérő szeretné az ingatlanról a végrehajtási jogot töröltetni, hogy az ingatlan tulajdoni lapja tiszta legyen. A végrehajtó azt kéri, hogy vagy a végrehajtást kérő, vagy a két (most már nagykorú) gyermek /mint törvényes örökösök/ fizessék meg a végrehajtással felmerült költségeket. Hogyan tudjuk töröltetni a végrehajtási jogot az ingatlanról? A végrehajtással felmerült költségeket minden esetben ki kell fizetni? Elévülhet valamikor a gyermektartásdíj követelés? Hogyan és mikor szűnhet meg az eljárás?
A költségek sokmindentől függnek, pl. egy egyéni vállakozásnál pontosan meg tudja neked mondani a NAV mi mennyibe kerül, mert az egy "önmagát ellátó munkavállaló".
Pár hónapja még cégbejegyzéseket csináltam, de a fenese emlékszik már mi mennyi a cégeljárásban:) 15.000 Ft volt, pár ezer forint a közzétételi díj, de most ha jól látom a Kft. 50 ezer, egyszerúsített cégeljárásban.
Rengeteg cég, ügyvéd foglalkozik cégalapítással, pkk mindent elmondanak neked, mi mennyi, mi kell. Hosszú lenne leírni, de nagyrészt csak papírokat kell az ügyvédnél aláírni, 300 ezer a tőke, ha igaz a Kft.nél.
A működés meg a tevékenyésgtől függ, van társasági adó, könvyelő költsége, stb.
Az elmúlt néhány órában próbáltam információt szerezni a KFT. alapítás és fenntartás költségeiről az interneten, de eltérő és pontatlan adatokat találtam csak.
Arra lennék kíváncsi, hogy az induláshoz mire van szükségem, milyen kötelezettségeim vannak, mekkora induló tőke kell hozzá, és hogy ezt követően milyen, havi rendszerességű költségekkel jár a fenntartása.
Ha létezik valahol egy aktuális adatokat tartalmazó tájékoztató oldal, annak a linkjét is megköszönném!
almafa erdő, barackfa erdő... ilyenek nincsenek! mi ez belemagyarázás? ja nem, bocs "durva téma" OK.
Általánosságban és alapvetően. Az akácerdő mellett nem terem meg semmi! SEMMI. Tehát a mellette lévő területet nem lehet hasznosítani. És a hatályos törvény is tiltja. Mint az közismert!
Agrárjogi kérdéssel fordulok felétek. Dunaföldváron a belterületi zártkertekben jelenleg tilos az erdő ültetése. A helyi építési szabályzat nem teszi lehetővé. Ennek ellenére ezeken a nadrágszíj parcellákon (10-20m széles ~200m hosszú,jellemzően 600-1000nöl nagyságú) sorra telepítettek akácot. (A művelési ág szőlő, gyümölcs, szántó). Aki az erdészeti igazgatóságnál tett bejelentést, ott az igazgatóság határozatban rendelte el az erdők gyökerestől való felszámolását. Aki, nem az előbbi hatósághoz fordul hanem a helyi jegyzőhöz akkor ő csak egy sort szedet ki (!). Hogy miért? Mert ezeket erdőket jellemzően a helyi mezőgazdasági bizottsági tagok ill. az önkormányzati képviselő testületi tagok ültették! Nem titok az önkormányzat arra játszik, hogy ezen területeket erdősítésre, fásításra szándékozik kijelölni. Szándékuk ellen 30 gazda tiltakozó levelet adott be, de ennek a helyi döntéshozó testületnél nincs szerepe nem veszik figyelembe. Indoklást nem adtak, csak meghallgatták panaszainkat. Kérdéseim: A bíróság előtt hová fordulhatunk?
Az elfogult képviselő tagok hozhatnak-e döntést? (helyi önkormányzati képviselők által tett eskü jelent-e valamit?)
Kérhetünk-e, követelhetünk-e kártérítést, ha a helyi építési szabályzatban lehetővé teszik az erdők telepítését? (több éves, eddigi munkánk és a következő évek termés kiesése miatt)
Ki lesz a hibás, (kitől kérhetjük a kártérítést) az önkormányzat aki az építési szabályzat megváltoztatásával ellehetetleníti a termelést és parlaggá teszi termő földjeinket vagy az a gazda aki ezek után erdőt telepít?
Majd kapsz egy másikat, amelyben kiszabják a közigazgatási bírságot
Szerintem nem fog másikat kapni, mert a cselekmény időpontjától számított 90 napon belül kell a közigazgatási bírságról szóló határozatot kézbesíteni. Ez immáron lehetetlen. Továbbá az eljárást az elkövetéstől számított hat hónapon belül be kell fejezni, ami szintén nagyjából lehetetlen.
Az állam/hatóság a saját hibájára (a rendőr munkaköre ellátása közben az államgépezet része, ergó az állam hibázott) nem hivatkozhat, tehát nem mondhatja azt, hogy azért nem tudta kiküldeni időben a bírságról szóló határozatot, mert "elrontották" az ügymenetet. Ez az állam sara, "így járt".
Ez a kormányrendelet szabályozza: 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről.
A korm. r. azt írja, hogy teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell lennie az adásvételi szerződésnek. E rendelet nem szól arról, hogy tanúkat is kellene alkalmazni, mint különös tartalmi elem. Tehát ez esetben a háttérjogszabályt (Polgári perrendtartást) kell elővenni, amely a teljes bizonyító erejű magánokiratról ezt mondja:
196. § (1) A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll: a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta; b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni; c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták; e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást helyezett el.
Tehát összegezve: Ha mindkét fél gazdálkodó szervezet, akkor elég a két (szabályszerűen, aláírási címpéldánnyal igazolt) cégszerű aláírás.
Nem tudom mi van most cegeknel, de nemreg megvaltozott a szabaly, bekerultek midnenfele dolgok, hogy minek kell lennie benne az adasveteliben, es sorban dobalja vissza az ocsmanyiroda az adasveteliket, mert az uj szabalyozas szerint hianyos, ha egy regebbi mintat nyomtata valaki a netrol, az belefuthat ilyenbe. En - mint pogarjeno - cegnek adtam el az elozot, es oda kellett a ket tanu. Hogy ket ceg kozott mi kell azt nem tudom.
Sziasztok! Gépjármű adásvételire kötelező két tanú, ha az adásvétel két jogi személy (kft) között jött létre? A megkötéskor az eladó szerint nem kellett, megjegyzem nem is lett volna ott és akkor kéznél két tanú, most az átírásnál az okmányirodai ügyintéző szerint meg kell rá. Jogosan kéri vagy csak megszokásból?
Nem jogász csak laikus vagyok, de szerintem erre nincs jogszabály. Hogy kinek mekkora a szavazati joga azt a Társasági szerződés szabályozza. A Társasági szerződésnél is mint bármelyik másnál a törvény által előírt tartalmi és formai kellékeken túl szerződési szabadság van. Ez azt jelenti, hogy azt írnak bele a tulajdonosok a szerződásbe mit csak akarnak kivéve ami jogszabályba ütközik. Az hogy a szavazati arány általában megegyezik a törzstőke arányával az csak szokás, de nem kötelező előírás, ugyanúgy mint pld. az osztaléknál.Ott is az szokás hogy az osztalék a törzstőke arányában járde a felek ettől eltérő mértékben is megállapodhatnak. Most még az önkormányzati cégnek van 80%-os részesedése és a szokások alapján ilyen szavazati aránya tehát ő diktál. Szerintem megteheti, hogy vagy nem járul hozzá a törzstőke emeléshez, vagy csak úgy hogy maradjanak meg az eredeti szavazati arányok. Nyilván ez nem fog tetszeni B-nek aki emelni akar, de sokat nem tehet.
Az Önkormányzat (A) 80%-ban, míg egy külsős cég (B) 20%-ban tulajdonos.
Ha egy félév múlva a B tulajdonos jelentős összegű törzstőkét emel (akár a 10 szeres értékét a törzstőkének), ebben az esetben hogy lehet a szavazati jogokat eltéríteni az A tulajdonos javára, hogy a szavazati jogok megmaradjanak az eredeti mértékben az A tulajdonos javára?
Konkrét jogszabály megjelölésére van szükségem, tudtok ebben segíteni?
sziasztok.Segitségeteket szeretném kérni.foglaltma szállást a bookig.com oldalon.
Az a baj hogy kapkodtam és lefoglaltam egy olyan szállást ami nem visszatérítendő,és az a baj hogy késön vettem észre mert jött egy sms hogy le akarták venni a pénzt a kártyámról.Szerencsére nem volt rajta pénz és így nem tudták levenni az összeget.Írtam az oldal ügyfél részéhez levelet hogy törőljék a foglalást de nem jött vissza válasz még.Attól tartók hogy mivel nem visszamondható a foglalást így majd leakarják venni továbbra is az összeget a kártyámról.Vagy valami összegre bűtettnek az miatt hogy lemondtam.Volt már valaki ilyen helyzettbe?Ha egyszer nem tudták levonni a pénzt akkor nem foglalkoznak vele és törlik a foglalást? Ha valaki tud valami hasznos információt az megköszöném mert idegesít hogy mi lesz a butaságom bűntetése.Köszönüm előre is aki válaszol
Tényleg hosszú lettél, a lényeg az utolsó pár mondat...
Ha jól sejtem erre gondolsz:
Rendelkezés várt öröklésről
660. § (1) Az örökhagyó leszármazói egymás között az örökhagyó életében is köthetnek szerződést várt örökségük tárgyában. Más személyek ilyen szerződést nem köthetnek.
Apósom 2005-ben halt meg,akkor 8 millió forintra értékelték a házat.Sajnos azt nem tudom,hogy mennyi volt az illeték,mert anyósom mindhárom gyerekének kifizette. A ház lakóingatlan,anyósom és a sógornőm azóta is benne lakik.Nekem ez az adásvétel sem volt teljesen tiszta.Gondolom,hogy a ház felének(hiszen anyósom még él)az egy harmadát fizették ki nekünk 2011-ben.
Testvéremmel közösen tulajdonoltunk egy lakást, amit eladtunk a nagyszülők halála miatt, hogy édesanyám ki tudja fizetni az ő testvérét. Így testvéremé lett a nagyszülőiház 50 % a másik ugye édesanyámé. Én az eladott lakásból származó összeget bankbetétbe raktam, és mivel nem lakásvásárlásra fordítottam, ezért annak rendje és módja szerint befizettem az adót utánna. 2009-ben meghalt édesapám és az ő 100% tulajdonában álló házát megörököltük testvéremmel. Testvérem közben hitelt vett fel az ő és az édesanyámmal közös ház felújítására, és tavaly jutott el arra a pontra, hogy már nem bírja fizetni a törlesztőrészleteket. Segítségemet kérte és a végtörlesztés lehetőségével élve kifizettem neki 2.600.000 ft-ot.
Szóban megegyeztünk h én lemondok az édesanyámról majd egyszer rámszálló házrészről ami ugye 1/4, és testvérem meg lemond az édesapámról ráeső házrészéról a kifizetett összegért cserébe
A kérdés: Ki mit csinálna hogy törvényes és hivatalos legyen ügyvéd előtt? Ajándékozás? Adásvétel?
