Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Kedves Madárbarát! Az egzótások közé még beírnám Müller Nándort ( Ceglédbercel ) és Horváth Gábort ( Békés ) is.
És lefőképpen pedig Dr. Hazay Béla főállatorvost , aki már sajnos nincs közöttünk. Aki asszem több szekcióban is megállja a helyét. Elsők között tenyésztett az országban Gould amandinákat! de komolyabban foglalkozott agapornisokkal, ki sándorokkal is. + meg persze még számtalan egzótával és papagájjal is.
Indokaid megdönthetetlennek tünnek, De!!!!! had érveljek az egzoták mellett, mivel a papagájosok egy külön kaszt a madarászok között, ahogy ismerem a helyzetet ott fajonként találsz legalább 1o neves, vagy igen sikeres tenyésztőt, akiket méltán megemlíthetsz a felsorolásban. ( bár a papagájt a legkönnyebb tenyészteni, ha valaki ért hozzá és van elég pénze, gyorsan a neves tenyésztők közé verekedheti magát) Sajnos ez azt is mutatja, hogy a hazai madarászok közel 25oo - 3ooo - es létszámából csupán néhány százalék a valóban egzotás madarász, és akkor hol vannak a lágyevősök? Alig találsz egy néhány személyt aki ezzel foglalkozik. Tudatos keresztezéseket végzőket ( nem Európai faunásokat) meg nagyítóval sem találni nálunk. Jelenleg van egy néhány véletlen kereszteződés a hazai színtéren, de tudatosan nem végzik, ha meg mégis, akkor igencsak titkolja az illető.
Én azért kardoskodom az egzoták melett, mert ez a szakág van az Európai színvonaltól legjobban lemaradva, akár a gyakorlati tapasztalatokat, akár az elméleti anyagokat veszem gorcső alá. A honlapunkat is ennek az aránytalanságnak a feloldására hoztuk létre és megpróbálunk segíteni a kezdőknek az egzóták között eligazodni. Hazánkban jelenleg terjedőben van a félig domesztikált, vagy vadon befogott apró madarak tartásának kultusza, viszont sikeres szaporításukról elvétve hallani, de annál többet arról, hogy xy fajból tojót, vagy hímet keresnek. Mint vérbeli elkötelezett madarász én keményen az egzoták híve vagyok és minden lehetőt megteszek e fajok népszerűsítése érdekében, remélem hogy az a néhány szintén így gondolkodó társam segíteni fog ebben a küldetésben. Mert én ennek érzem a madarászatot és nem a gazdasági feltörés lehetőségének.
Jó kis búzacsírás lágyeleséggel annyit, amennyi belefér és annyiszor ahányszor kitátja a csőrét (3-4 óránként). Dió felesége, Irmuska a sárgamellű kékara fiókáknak rendszeresen főzött rízsfelfújtat, hozzá egy kis pipihusi, reszelt alma, sárgarépa... Én a beóknak 3 forint 80-as kolbászt adtam, ha már nem volt csupaszegér... Nem olyan bonyulult ez! Főleg, hogy már vannak madártápok. Balogh Janitól vehetsz, akkor még egyszőrűbb az egész.
Ezek az én kis beóim, a második fészekalj (az elsőben csak egy lett), és az a csúnya kéz is az enyém.
Nagy igazság van abban, amit mondasz, de tedd félre az egzoták iránti különös megbecsülésedet (elfogultságodat?), s akkor rögtön előjöhet, hogy bizony az amazonok is egészen mások, meg a sándorpapagájok, meg a Neophemák, meg az arák és akkor a jákó miért nem...?
Félek, hogy a dolog parttalanná válik.
De nyitott vagyok mindenre, ha azt többen is úgy gondolják. Pontosabban fogalmazva: ha itt a fórumon kiderül, hogy egyet értenek vele.
A magam részéről azt se tartanám éppenséggel hibának, ha valami ésszerű vitában születne kompromisszum.
S hogy megtámogassam egy kicsit a papagájosokat (bár az én szívem inkább a lágyevőkhöz húz) íme Milbank úr felvétele a MADÁRBARÁT-LEXIKONBÓL RÓZSAKAKADUKRÓL. Ezt a fajt hazánkban elsőként Mályi Lacinak sikerült szaporítani - tud róla valaki valamit?
Én azt javaslom, hogy például az egzotáknál ne lehúzz a névsorból, hanem fajokra kategorizálj, mivel így több egzotás is felkerülhet a topra, hiszen van belőlük egy jó néhány nagyon jó tenyésztő, és ekkor még nem említettem a középkorúakat és főleg nem a nagy tudású fiatalokat, - akiket mondjuk meg - sokszor érdemtelenűl de félretolnak a sorból. Még javasolt fajok :
sirálykapinty :( Berényi Béla Kecskemét, Vida József Kisújszállás)
tűzpinty :( Vajó Sándor Karcag)
rizspinty (Dr. Csertő Gyula Kecskemét, Tompa Lajos Orosháza, Szüle Ferenc Cegléd, Fülöp János Gyula, és talán én is )
szövőmadarak : ( Horváth Gábor Békés, Eszteró Lajos Szeged,)
Egyenlőre ennyi még nézek a többi fajból is tenyésztőket.
lacewing (ang.): 1. a rovarok recésszárnyú rendjében a fátyolkák (Chrysopidae) családjának neve angolul. Hazánkban a legismertebb képviselőjük az aranyszemű fátyolka (Chrysopa chrysops), az angoloknál LACEWING. Nevüket a sajátos, fátyolszerű szárnyukról kapták; 2. az aranyszemű fátyolka fátyolszerű szárnyára emlékeztető, áttetsző evezők megjelentek a hullámos papagájnál, s e mutációt nagyon találóan lacewingnek nevezték el. Később hasonló módosulás jelentkezett más tenyésztett fajoknál, fajtáknál is, miután ezeknek a változatoknak is lacewing lett a neve. Magyarra fátyolosnak v. fátyolszárnyúnak kellene neveznünk, de ma már az angol elnevezés terjedt el. A fotón egy fátyolszárnyú (lacewing) vörösbegyű fióka látható.
Légy szíves, soroljad, de még mennyire, hogy soroljad! Hiszen ki mennyiszer, ki hol kerül szóba, olymértékben elismert. És igenis, beszéljünk róluk - a legjobbakról - minél többször, minél több helyen, ne furkarkodjunk az elismeréssel!
Nekem például nagyon rosszul esett, hogy amikor beszélgettem a Vajdahunyadvár-i kiállításon egy papagájossal, s egy érdeklődő közbekérdezett, beótenyészetről tudunk-e, a papagájos rávágta: "Uram beó, Magyarországon... Soha, senki"
Én meg ott állok mellette, s szégyenszemre nekem kellett kijavítanom, de hát hiszen Lengyel Tibornak volt tenyészete.
Szóval úgy gondolom, azzal nincs letudva, hogy a teljesítményt valaki, valahol, valamikor egy "köcsöggel" jutalmazta - már ha egyáltalán eljutottunk eddig.
Az én felfogásomban hozzá tartozna magának a díszmadártenyésztésnek, a galamászkodásnak, a tyúkászkodásnak a piárjához, hogy ha ez nem is mindig könnyű, de a másik teljesítménye elismerésére képesek volnánk, tudnánk szólni más sikeréről is egy-két jó szót - már, ha jól látom.
És akkor jöjjön a folytatás:
egzota:
Bábosik Antal - Budapest,
†Ballagó Emánuel - Budapest,
Bese László - Pécs,
Eszteró Lajos - Szeged,
Fazekas József - Túrkeve,
dr. Gere Géza - Budapest,
Maklári Csaba - Budapest,
†Siroki Zoltán - Debrecen,
Szász Béla - Budapest,
Szegfű János - Budapest,
Ugró Gyula - Orosháza,
†dr. Végh István - Budapest,
énekes kanári:
†Baranyai József - Budapest,
Bordás Sándor - Budapest,
†Hiss Imre - Budapest,
†Horváth István - Budapest,
Ketler István - Budapest,
Kovács Attila,
Kitulják Pál - Orosháza,
Maróti Béla,
Szendrő Béla - Pécs
Richter Gusztáv - Pécs,
†Tibai István - Budapest,
Tóth István,
†Ullrich Győző - Budapest,
Varga Tibor,
fácán:
dr. Gere Géza - Budapest,
Pócsi Béla - Tapolca,
Rácz Sándor- Mórahalom,
fürj:
Deli László - Budapest,
Tóth Sándor - Budapest,
Gould-amandina:
dr. Gere Géza - Budapest,
Maklári Csaba - Budapest,
Palotás Ferenc - Székesfehérvár,
Szegfű János - Budapest,
Vargha Alajos - Budapest,
haszonbaromfi:
hullámos papagáj:
Gyerkó Tibor – Budapest,
Makai Pál - Budapest,
Péter Géza - Pécs,
Perei László - Veszprém,
húsgalamb:
Gelei István - Budapest,
Kiss Sándor - Budapest,
dr. Lóránd Szilveszter - Debrecen,
Patel Károly - Budapest,
Pazsa Imre - Budapest,
†Pintér Ferenc - Budapest,
Váradi József - Debrecen,
keresztezések (faj):
Árki Imre - Budapest,
Iván Lajos - Debrecen,
Sárvári József - Budaőrs,
keringő galambok:
Fehér Zsigmond - Törökszentmiklós,
Hajnal József - Érd,
†Koronczai László - Budapest,
Mezei Sándor - Budapest,
Szekeres Ferenc - Kaposvár,
†Varga József - Budapest,
lágyevő:
Ádám István - Budapest,
Lengyel Tibor - Budapest,
Magyari László - Budapest,
Országh Mihály - Budapest,
Schmidt Egon - Budapest,
†dr. Végh István - Budapest,
lóri:
Pálinkás György - Pilis,
Pócsi Béla – Tapolca,
Szoó Zoltán - Törökbálint,
Zimmerman Gyula - Siklós,
nagypapagáj:
Benedek Béla - Csatár,
Diószeghy Sándor - Budapest,
Gálos István - Bóly,
dr. Haraszthy László - Budapest,
Deák János – Vecsés,
Hegyi Ferenc - Hódmezővásárhely,
dr. Illnyiczky Sándor - Budapest,
Laczkovics László - Budapest,
Mályi László - Budapest,
Rostás Balázs - Vác,
Tóth István – Budapest,
Tóth Lajos - Budakeszi,
nimfa papagáj:
Makai Pál - Budapest,
postagalamb:
†Anker Alfonz - Kaposvár,
Antali Aladár - Szentes,
Bíró József - Budapest,
†Horváth János - Budapest,
Pálmai Gyula - Budapest,
dr. Teremi Gábor,
színkanári:
Cserba László - Budapest,
Estók László - Nyíregyháza,
Kenderesi György - Debrecen,
Kordován Mihály - Érd,
Papp Károly - Pécs,
Péter Géza - Pécs,
Samu Gyula - Lőrinci,
Takács Tibor - Sopron,
Tóth Sándor - Nyíregyháza,
Vas Sándor - Szeged,
zebrapinty:
Ballagó Emánuel - Budapest,
Demkó Norbert – Szirmabesenyő,
Kakuja Antal - Szeged,
Kovács Rudolf - Pécs,
Pákozdi Károly - Szombathely,
Rédecsi Ferenc - Dunaújváros,
Topai Ferenc- Budapest
Kedves Lajos! Ahogy látod, a díszbaromfiról természetesen leválik a fácán és a fürj, talán le fog válni a víziszárnyas is. És ahogy látod, van ahol még akad kiadó hely, illetve van, ahol máris többen szerepelnek, mint terveztem. Lehet, hogy ott lehúzásokkal csökkenteni kell majd a listát?
Beszéljük meg! Lehetőleg itt, a nyilvánosság előtt.
És lehet, hogy ebben az alternatív listában találsz olyan nevet, amelyhez arcot nehezen idézel fel, de hogy nem érdemtelenül került szóba, az majd szép lassan kibontakozik a feledés homályából - remélem!
Én a "díszbaromfit" több felé választanám /díszbaromfi / - vízíszárnyas- / fácánok, foglyok, fürjek/, mivel mindegyik csoportnál vannak kiemelkedő tenyésztők, ilyen kimagasló teljesítményű a víziszárnyasok területén Baukó Mihály, vagy fácánok terén Rácz Sándor és még sorolhatnám a jelenleg is tevékenykedőket.
én nagyon szeretnék a fiú nimfám mellé mégegy olyan nimfát, aki még éppenhogy nem tud gondoskodni magáról, de akkor nemtom hogy milyen tályban?mivel? és hogy hogyan etessem én? VALAKI SEGÍTSEN!
Van egy problémás címszavam, amelyhez "hivatalos" helyről minden erőfeszítésem ellenére sem sikerült véleményt, segítséget kicsikarnom. ezért a ti segítségeteket kérem. Szóljatok hozzá, javasoljatok, vitassuk meg!
Lengyel Tibor: MADÁRBARTÁT-LEXIKON 2739. oldal:
neves tenyésztők: azok a magyar tenyésztők, akik a hazai díszmadár-tenyésztésben kiemelkedő eredményt értek el, érdemeik révén váltak híressé.
Közöttük vannak számosan, akik a galambászatban, a baromfitenyésztésben, ill. a díszmadár-tenyésztésben tettek szert elismertségre, és segítették a hobbi népszerűsítését, tudásukat, tapasztalataikat a madarásztársadalom elismeri.
Akadnak nagyok, akik sajnos ma már nem madarásznak v. már nem élnek, de beírták nevüket a magyar (dísz)madártenyésztés nagykönyvébe. (ABC-rendben. Helyszűke miatt kategóriánként maximum 10 név - a tenyészet helye szerint).
És mottó ehhez a címszóhoz: AKI ELVITATJA AZ ELŐDÖK ÉRDEMEIT, AZ MÉLTATLANNÁ VÁLIK, HOGY MAJD RÁ EMLÉKEZZENEK!!!
agapornis (törpepapagáj):
Istókovics Ferenc - Pécs,
Káni György - Pécs,
Szoó Zoltán - Törökbálint,
Ugró László - Budapest,
Virágh Dezső - Szombathely,
alakkanári:
Brád János - Gyula,
†Kósza Imre - Budapest,
Mészáros József - Budapest,
Molnár János - Balassagyarmat,
†Németh József - Budapest,
díszbaromfi:
Baukó Mihály - Békéscsaba,
Boltresz Ervin - Budapest,
Burszt Attila - Tápiószentmárton,
†Deák János - Budapest,
†Paty Géza - Budapest,
Takács Lajos - Bágyogszovát,
Tóth Sándor - Budapest,
(1)díszgalamb (egzotikus):
Lajkó László - Budapest,
Tóth Sándor - Budapest,
Varga József - Siklós,
(2)díszgalamb:
Borbola László - Békéscsaba,
Halasi Iván - Budapest,
†Huszár Tibor - Győr,
†Jakab Ferenc - Vác,
†Oláh Imre - Győr,
†Pataky László - Budapest,
dr. Szűcs Lajos - Budapest,
dr. Szécsényi István - Budapest,
Taraba Rezső - Budapest,
dr. Török István - Debrecen,
Zelenyánszky András - Békéscsaba,
Zeidl József - Budapest,
Aad Rijs (1955-): a Delft városban élő holland díszbaromfi-tenyésztő a bantamizált fajtákért rajong, s tart is közülük
orlovot,
burmait,
német törpe lazacot és
két szakállas fajtát (belgát lásd: fotó![watermali], ill. antwerpenit). Utóbbiakkal továbbá a burmai törpével már nemzetközi sikereket is ért el. Sőt, a német lazac fajtával is szerzett számos rangos elismerést - hogy nem érdemtelenül, arról alkothatunk fogalmat a honlapján, http://www.geocities.com/burmakriel/
tett látogatás alapján vagy azokból a képekből, melyeket saját szaporulatáról a lexikon rendelkezésére bocsátott.
Meglepetésként csatolt hozzájuk egy gyönyörűszép spanyol (valenciai) sirálykáról fotót. Ez is saját madarat ábrázol, mert még fért oda, a szíve csücskébe a törpék mellé valami.
Spanyol (valenciai) sirályka
Csak azért, hogy kiderüljön: a lexikonban olvashatnak tenyésztőkről is.
táplálékspecialista (sztenofág): az az állat, amely az élőhelyén fellelhető táplálékok közül is csak egyet v. néhányat hasznosít, csak azon tartható életben, mert nem hajlandó elfogadni más helyettesítő takarmányt, ill. a megszokott étrendje semmi mással nem helyettesíthető.
Ilyen pl. a pálmakakadu, amely jószerével csak pálmarügyeken tartható életben.
Érdekes, hogy vannak fajcsoportok, amelyek a faj többi egyedétől eltérően szintén egy-egy táplálékfajtára specializálódnak. Megfigyelték, hogy pl. a vándorsólymok között akadnak, amelyek télen csak varjakat vágnak le. De ez a fajta ragaszkodás egy adott ételféleséghez nem olyan merev, mint a valódi táplálékspecialistáké.
Viszont az ember számára válhat bosszantóvá, ha a speciális táplálék házigalamb v. pl. fácán. (→fokföldi mézevő, →barnafejű hollókakadu, →madárspecialista)
Eddig azt hittem, a lexikon értékét a szöveg fogja adni. Most, hogy újra és újra át kell nézni, látom, hogy a szöveggel egyenértékű a fotóanyag, illetve az illusztráció sokszor többet mond, mint a szöveg.
És mára egy újabb felismerés birtokába is jutottam:
a technikai megoldás sem elhanyagolható. Sőt!
És az ezzel kínlódó barátaim problémáit ma már mélyen átérezve tisztába vagyok azzal, hogy velük is testvériesen meg kell majd osztoznom a sikeren. Iszonyú nehéz a feladat - és most már tudom, hogy miért hátráltak ki nagyon profi szakemberek a feladat elől, amikor konkrétan eléjük került az anyag: ezt kell kereshetővé tenni, kereszhivatkozások stb.
És most már értem, hogy a Révai Nagylexikon neten elérhető változatából is miért hiányoznak az ábrák.
Sokkal gyorsabb haladást reméltem. Program program hátán, de az anyag a bonyolultsága miatt valahol mindegyikkel kifog.
Remélem, Szőcs Béla barátomnak lesz türelme végigcsinálni a dolgot, és Küzmös Csaba sem adja fel segítőkész hozzáállását.
Na, ezzel kapcsolatban is számos oldalon vannak a MADÁRBARÁT-LEXIKON -ban információk csak ízelitőként egy címszavat:
színanyagok: a madarak színei kétféle eredetűek.
A./ Egyrészt a szervezetben levő PIGMENTEK nagysága, alakja, színe és eloszlása determinálja, hogy a madár tollazata és bőre, ill. szarurészei milyen színeket nyelnek el, ill. vernek vissza,
B./ másrészt A TOLL SZERKEZETE VAN BEFOLYÁSSAL A SZÍNEKRE.
Utóbbi színhatásokat a jellegüknél fogva nevezzük SZERKEZETI v. fizikai színeknek, a pigmentek által keltett színeket pedig SZUBJEKTÍV v. kémiai SZÍNEKNEK.
A pigmentfajták nem mutatnak különösebb változatosságot, főleg, ha számításba vesszük azokat a színhatásokat, amelyeket a madarak tollazata mutat. Sőt, meglepően alacsony azoknak a színanyagoknak a száma, melyek a madarak tollazatában a színek széles spektrumát hozzák létre, ezek a
I. melaninok és a
II. lipochromok.
I. A fekete a szürke, a barna, a rozsdaszínű és az okkersárga árnyalatok a melaninoktól származnak (→eumelanin, →phaeomelanin Az emberi haj színét meghatározó melaninszemcséket mutatja ábránk, bövebben lásd: http://hometown.aol.com/hairbook/images/eume.gif ). Ugyancsak vízben oldhatóak azok a pyrrol-anyagok, melyek a vért is színező hemoglobintól erednek, ezek előidézhetnek fényes sárga és piros színeket, sőt, még zöldet is.
A melaninok hormonális hatásra a szervezetben termelődnek. Mi több, vannak speciális színanyagok, amelyek csak bizonyos állatok szervezetében keletkeznek.
A madaraknál ilyen pl. a →turacin és a →turacoverdin, amely a pizángevő madárfélék sajátos színeit eredményezi.
II. A színanyagok másik nagy csoportját a szervezet alapanyag v. késztermék formájában a táplálékkal veszi fel. Ezek a zsíros színanyagok, a →lipochromok.
Az élénksárga szín például többnyire egy levélfestéktől, a XANTHOPHIL-tól származik. Máskor a kialakulásában a karotin alapú luteinnek jut a főszerep.
A piros színt jónéhány madár a RHODOXANTHIN-tól nyeri, amely a tiszafa ragacsos gyümölcsét is pirosra festi.
Érdekes, hogy a rhodoxanthin nem csak piros, hanem kék és a kettő közé eső ibolyás árnyalatokat is keltheti. A gatyás galambok lábtollaiból egyértelműen kimutatták a rhodoxanthin jelenlétét, s a tollakból kivonva elhalványodott a tollak színe.
A piros szín kialakításában másutt (pl. Gould-amandian) szerep jut a lutein alapú astaxantinnak is.
Fehér szín akkor keletkezik a tollazatban, ha a toll anyaga a fénysugarak összes hullámhosszába tartozó fényt szűretlenül visszaveri.
A madárvilágban a kék és az oly gyakori zöld szín keletkezése különösen izgalmas.
Ugyanis szinte minden fajban más módon keletkeznek, de a fekete malenin szinte mindig szerephez jut a "kikeverésükben". Lássuk, mi a dolog nyítja!
A toll sugaraiban a szivacsos szerkezet levegővel telt pórusai önmagukban - akárcsak a szintén színezéktől mentes dohányfüst - enyhe kékes árnyalatot mutatnak.
Ha a szivacsos szerkezet alapja a fekete színt eredményező melanin, akkor a fekete elnyel minden hullámhosszú színt és a tollszerkezet kékje felerősödik: határozott kék tónus keletkezik.
Ha ehhez a kék tónushoz sárga zsírfesték v. sárgás melanin társul, akkor (kék+sárga=zöld) zöld színt érzékelünk.
A kolibrik szivárványszínei az ún. vékony lemezkék hatására keletkeznek, ezek pontosan úgy működnek, mint a szappanhab v. a szétterülő olajfolt fényjátéka.
Említést érdemel, hogy a kolibrik tollazatában egyetlen négyzetmilliméteren cc. 400 fekete színtestecske található. A közöttük levő, már említett légbuborékok, ill. a rétegek száma olyan törvényszerűségek szerint határozza meg a színt, amelyek alapján az adatokból ki lehet számítani, hogy milyen szín jellemzi a tollazatot.
A túzoknál a szárnybelső fehér, némi rózsaszínes árnyalattal. Ezt a PORPHYRIN nevű különleges, fényre érzékeny festék eredményezi. (→melanin, →Rotan, →pigmentsejt, →színezet, →mesterséges színezőanyagok)
Kalit? Erről is sok szó van a Madárbarát-lexikonban. Én most csak egy kis részt vágtam ki az elhelyezés címszóból van benne egy táblázat, lehet, hogy az össze fog kuszálódni
...Kacsa bármilyen jó elhelyezés mellett is szenvedni fog, ha nem gondolunk az elhelyezés fontos részelemére: úsztató.
Pásztor Lajos Szobamadarak, díszmadarak című, illetve Siroki Zoltán Díszmadarak a lakásban c. könyvében a következő méreteket ajánlja kalitban tartható madarak számára:
Hosszúság cmSzélesség cm Magasság cm
Poszáta nagyságúaknak
50
23
30
Fülemüle nagyságúaknak
60
25
30
Rigó nagyságúaknak
70
30
45
Pacsirtaféléknek
70
23
25
Billegetőféléknek
80
23
25
Egy pár díszpintynek
70-80
40-50
30
kardinális nagyságúaknak
60
32
42
Pintynél kisebb párnak
60
40
30
Magányos pintyféle részére
42
42
24
10 pár díszpinty részére
150
130
90
Madárszobába helyezett
költőkalitnak
18
13
18
Irányadónak elfogadhatjuk ezeket a méreteket azzal a kiegészítéssel, hogy a volier, kalit, vitrin mérete akkor ideális, ha abban a madár a természetes mozgásigényének megfelelő teret kap.
Kivételt képeznek a frissen befogott és a beteg madarak. A frissen befogott, stressz alatt álló madaraknak nem szerencsés nagy helyet biztosítani, mert rémülten elhúzódnak az egyik sarokba és enni, inni is félnek onnan előjönni.
Ez a jelenség a kiállításokon is éhségre ítéli a félénk egyedeket, ezért akkor járunk el helyesen, ha az ülőrúd mellé helyezzük az etető és az itatóedényeket. A nagyobb helyen a madár jobban összezúzhatja magát, mert nagyobb lendülettel csapódik a falnak, rácsnak, üvegnek...
Máshonnan, lerövidítve: kinyújtott szárnya ne ütközzön a kalit oldalába, feje és a tető között legyen résnyi hely, a rudon való megforduláskor ne éríntse a madár farka a rácsot!!!
Ha volt rá pénzetek, akkor biztosan van szezámmagra is. Adhatod, de tudnod kell, hogy olajos mag, vagyis hizlal:
szezám v. szézám (Sesanum indicum): indiai növény, melyet az apró, vékonyhéjú olajos magváért termesztenek. A köleshez hasonló magvacskák héja egészen világos, homokszínű.
Papagájok és más magevők számára csemegeként kínálhatjuk.
www.btp.ro
Nem akarok senkit fellelkesíteni, de a lexikon szerint
tenyészet: 1. vadon burjánzó növények; 2. mesterségesen szaporított élőlények, izolált sejtek v. szövetek tömege;
3. zootechnikai értelemben legalább 2-3 nemzedéken keresztül szakértelemmel tenyésztett, nagyjából homogén állatcsoportot, populációt magába foglaló állomány, amelyet céltudatos tenyészkiválasztással fejlesztenek, s a tenyészértékmérő tulajdonságuk már általánosodott.
Ha a tenyészetben vérvonalak, családok alakultak ki és az állomány →TENYÉSZÉRTÉKE a fajtaátlag felett van, akkor törzstenyészetről, ill. elittenyészetről beszélhetünk.
Üdv Madárbarát és mindenki! A kisfiam a minap kapott egy fecske papagályt a nagyszüleitől. Azóta nagyon elkezdték foglalkoztatni a madarak. Olyan kérdéseket tesz fel amire nem tudok egyértelmű választ adni, és fiamat ismerve most ez tényleg komolyan foglalkoztatja ezért nem akarok neki pontatlan választ adni. Ezért most segítséget kérek tőletek a következő kérdések megválaszolására:
Mekkora kalitka kell egy madárnak?
Mitől színesek a madarak?
Lehet adni szezámmagot egy fecske papagálynak?
U.I.: Hallottam a készülő Madárbarát-lexikonról, örülnék ha a következő karácsonyra már megvehetném a fiamnak.
Madárállományomat nem merném tenyészetnek nevezni, ám tény és való, hogy tenyésztek díszmadarakat. Per pillanat 4 fajjal foglalkozom, közülük 2 afrikai, 2 pedig amerikai. Mind1ik fajból van legalább két párom, és örömmel tölt el, hogy idén, illetve az idei tenyészszezonban először mindegyik fajtól keltek fiókák, sőt, ha szabad ezzel dicsekednem, már leválasztott, önálló táplálékfelvételre képes fiatalok is vannak birtokomban.
Nem gondoltam per pillanat semmiféle konkrétumra, de ha esetleg 1 telefonszám kell egy rég nem látott madarásztól... Tényleg nem tudom hirtelen miben is lehetnék segítségedre, csak úgy vaktában belevágtam. Tégy próbára...
ehető fecskefészek: DK-Ázsiában élő egyes szalagánafajok (sarlósfecskealakúak, óvilági szalangánák) kizárólag nyálból készített fészke.
Kínában vált híressé, s tudni kell, hogy táplálóértéke nincs, valójában nem is emészthető.
Levesnek készítik el, s a sokféle fűszer alkalmazásával éri el azt az ízt, amely miatt csemegeként fogyasztják. Népszerűségéhez hozzájárult, hogy azt tartják: erősítő hatása van, amit a tudomány nem igazol vissza.
A 19. sz. végén cc. 25 db szalangána fészekért fizettek 1 holland forintot az ndonéz felvásárlóhelyeken.
S az összforgalom mintegy 22-23 ezer forint volt. Évenként háromszor gyűjtötték a fészkeket a tengerparti barlangok magas falairól.
Sőt, miután a szalangánák hajlandóak betelepedni házakba is, egyes (arra alkalmas) szobákat üresen hagytak, deszkákkal a mennyezeti részt fészkelőhelyekre osztották, s a helyiséget elsötétítették, s az ilyen házak viszonylag magas jövedelmet biztosítottak a tulajdonosnak.
Egy fészek súlya mindössze 6-16 g. Érdekes, hogy éppen a latin neve szerint "ehető" szalangána, a fényes szalangána fészke a nyál közé kevert növényi anyagok miatt úgyszólván értéktelen konyhai felhasználásra.
Azoknak a fajoknak a fészke szintén értéktelenebb, amelyeknél a fészek fekete színű, ezekben tollakból készül erősítés.
A valódi csemegének tartott fecskefészek fehéres színű, áttetsző, és a hosszúszárnyú szalangána építi. Ezen kívül jó minőségűnek tartják a hegyi szalangána fészkét, noha ebbe is kerülnek tollak, ill. mohák. Viszont ezeket a levesbe felesleges anyagokat viszonylag könnyű kitakarítani a hegyi szalangána fészkéből.
http://www.charliesbirdblog.com/~charlie/ediblenest/ediblenest.html
A SZÓCIKK VÉGÉN TALÁLSZ EGY HIPERHIVATKOZÁST, OTT RAGYOGÓ KÉPEKET NÉZHETEL MEG ERRŐL A DOLOGRÓL. Nekem már nem volt erőm lelevelezni a közlési engedélyt, de gondolom, így is megtudsz egyet, s mást a dologról
Behívhatnám még a óvilági szalangánák vagy a hosszúszárnyú szalangána szócikket, de nem vagyok meggyőződve, hogy most itt mindenkit érdekel.
Inkább azon csodálkozom, hogy a papagájokat senki sem firtatja.