Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Szintén 860MG, kb. 3200 Ft volt egy helyi boltban. Ár-érték arányát tekintve én is jobbnak találom, mint a 10 rugó közeli Morákat, elvégre az acél ugyanaz, a méret sem sokban különbözik, a 2010-es széria tokja pedig szintén a 860MG újabb tokjával van ránézésre közeli rokonságban. Ráadásul a mil.green jó szín, nem rikító, nem feltűnő, többször előfordult már velem, hogy több órányi túrázás után tűnt csak fel a túratársaknak, hogy az oldalamon ott figyel a kés, pedig végig kint hordtam (a zsebem peremére akasztom a klipszet, így pont kéznél van a kés markolata, és leülni, vezetni is tudok, nem akadályoz).
Lehet, hogy már sokszor felmerült a kérdés, de meg tudná valaki mondani, milyen nevesített acélhoz hasonlítható a victorinix anyaga (420, 440, aus 8, stb)?
Nekem is van egy ilyenem, nagyon jó kés, ha kimegy az éle(már nem lehet vele borotválkozni) pár húzás porcelán fenőn és rendben van. 3500FT-ért vettem, ezért ingyen van, a 10000FT közelében járó morákkal tényleg az a baj, hogy 12eFt-ért már egy szuper full tang Tóth Pál kést kap az ember.
Ja és egyúttal vennék valami élezőt is, ez a Fallkniven DC3 vagy DC4 szerintetek jó vétel lenne ugyaninnen? Mert akkor egy füst alatt ezt is megvenném, csak nem tudom, hogy ezzel tudnék e borotva élt csinálni, tehát elég jó minőségű-e illetve kb milyen finomságú.
Tudtommal mindkettő Sandvik 12C27 rozsdamentes acélból van, nem szénacélból. A különbség annyi, hogy a Mora 2000 pengéjét összeházasították a másik klasszikus, a Mora 911 (ami amúgy szénacél pengével készül) markolatával, valamint kapott egy újabb tokot, ami pedig a 800-as szériától érkezett. A tok szerintem pozitív változás, a 911-esre hajazó markolat sem rossz, na meg szebb is így a kés (a Mora 2000 nagyon ocsmány jószág, tudod: ronda, de finom), de ezért nem biztos, hogy kifizetnék 1200 Ft felárat, főleg azért, mert így már eléggé közel kerül a 10 rugóhoz a végösszeg, és annyit szerintem nem ér meg, mert 12 rugó körül már hazai késkészítő csinál neked túrakést 4 mm vastag D2-es acélból.
érdemesebb megvenni? Eddig azt olvastam mindenhol, hogy a 2000 is Sandvik acél, itt viszont sima carbonacélnak írják, míg a 2010et Sandviknak. Most ez itt elírás lenne? Sok különbésget így képek alapján nem látok. Melyiket vegyem?
Lehet értetlen vagyok, de ha olyan szögben fened a kést mint az A ábrán látható, akkor mért lenne olyan mint a D ábrán lévő?
Az A-ból akkor lesz D, ha rossz szögben élezed a kést, ami gépi élezésnél szaktudás és nem megfelelő berendezés hiányában pillanatok alatt meg van, (elcseszted a kést) lehet új élszallagot kialakítani. Mardjunk annyiban lehet egy kést "köszörülni", ha szakember vagy, (késkészítő, nem egy béna köszörűs) tudod mit csinálsz és van hozzá megfelelő gépparkod. Ezt itt szerintem nem sokan mondhatjuk el magunkról (egyet tudok kocsisferi), Ő köszörüljön, a többiek meg fenjék a késeiket! :-))
Ilyen melót nem sarokcsiszolón vagy a nagypapa köszörűjén kell elvégezni!!
Ha így nézzük akkor igazad van,de én nem az élszalag szélességét akarom tartani,hanem az élszöget,amit a penge képzeletbeli középvonalához nézek.
Azt én is írtam,hogy a penge vastagodni fog.
És itt még arrol nem is beszéltünk,hogy milyen a penge leélezése.
A pengehátig felköszörült,tovább marad használható,mert nem vastagszik el olyan hamar.
Persze,ha így nézzük akkor 10-20év használat után lehet,hogy vékonyítanék a pengén,de,ha pl egy konyhakést nézek,ami általában pengehátig felköszörült,még nem emlékszek,hogy köszörüvel ett volna vékonyítva a penge.
mégegyszer moindom,én nem az élszalag szélességének megörzésére törekszek,hanem az élszög kb-i megtartására.
De nem akarok vitatkozni,mindenki úgy csinálja,ahogy ő gondolja.
szerintem lehet így is, úgy is. szokás kérdése. olyasmi ez, mint "melyik könnyebb: a kocsit húzni, vagy tolni"
én próbáltam korábban midkettőt, de végül a húzásnál maradtam, mert a sorját el lehet távolítani így is. másrészt meg tolásnál egy rossz mozdulattal tönkre lehet vágni az élt és a követ is.
igazság szerint a kézi élezést csak a legritkább esetben alkalmazom. ez általában a valamilyen bevonatos késekre-bicskákra vonatkozik. esetleg a mattított felületűekre.
gondolkozz kicsit. a penge fokozatosan vékonyodik. úgy hívják: élvéknyítás ez a levezető él
ez után következik az élszalag ami optimális esetben sík esetleg homorú, de smmi esetre sem domború. akkor már nem élszalagos, hanem konvex. tehát ha kopik az anyag a köszörülések miatt, akkor ha az élszöget tartani szeretnéd az élszalagnak folyamatosan szélesedni kell, mert a penge ugye nem párhuzamos, hanem ék alakú. ha az élszalag mindig 2mm, akkor a végén már tompaszög lesz belőle.
Addig fenegetjük, míg az élszalag túl szélessé válik, akkor kell a penge vastagságából elszedni, hogy újra kis élszalagot kapjunk. Az élszalag szükséges rossz a vágásnál. Elvben az a penge vág jól amelynek nincs élszalagja, hanem tökléletes élben végződik.
A gyakorlatban iyen nincs, mert még egy egyszer használatos szike éle is élszalagos, még ha ez az élszalag pár századmilliméteres is.
Az élszalag azrt szükséges rossz mert rendkívül vékony élhez nagyon masszív anyag szükséges, különben hamar kicsorbul kihajlik. A túl kemény edig kitörik.
Ezért alkalmazzák az élsalagot, amely használati módtól függ: erős, durva használathoz tompább, finom használathoz kisebb éslszög társul.
Az erős igénybevételhez 60fokos élszög kell: hidegvágó, stb. Ettől vannak nagyobbak is mint lemezolló: nyolcvanöt fok körül.
int tudnivaló, a 60fokos élszög közelíti meg a legerősebb élt, a nyomókúp nevezetű jelenség miatt.
Ezért a penge élét hatvan fokosra, vagy kisebbre kell megválasztani.
De ha már túl széles akkor nem fog jól vágni, ezért csak a penge élét kell hatvan fokban letörni. Ha ez már túl széles akkor a pengét is el kell véknyítani.
Ha a penge élkiképzése konkáv, azt utánmunkálni -szépen- gyári minőségben - szinte lehetetlen.
Azoknak akit érdekel,de különösen azoknak akik kategórikusan elutasitják a "köszörülést". Van egy nagy "hibám"!Ha úgy érzem hogy IGAZAM van nem igazán tudok leszálni a témáról. Az alap kijelentésem az volt,hogy HA ACÉLOZÁSSAL,FENÉSSEL NEM LEHET EGY KÉS ÉLÉT VÍSSZA HOZNI AZT A KÉST ELÖBB-UTÓBB MEG KELL KÖSZÖRÜLNI! Az hogy mivel(flex,valamilyen köszörü,szalagcsiszoló),milyen körülmények közt tesszük most MELLÉKES. Nézzük csa a TÉNYEKET! Pl.a "minőségi kések" és a fenő kővek esetében. Azért ez a példa mivel a minöségi késeiteket soha semmilyen körülmények közt nem köszörültetnétek! Itt egy rajz is,hogy érthetöbb legyen miről is beszélek.
A piros jelzi az élszalagot amit élezünk,fenünk. A. ábra gyári állapot. Használjuk a kést és ha szükséges megfenjük(acél,különbözö fenő kővek). Fenéskor kopik,fogy(ha csak nagyon kis mértékben is) az élszalag.Ez tény! 50-100-1000 fenés, közben mindig kopik,fogy!Ez is tény! B. és C. ábra A sokadik fenés után eljutunk odáig,hogy EL FOGYOTT(legalábbis anyira elkopott,hogy nem fog vágni) az élszalag!Ez is tény! D.ábra Ha be következik ez az állapot két lehetöség marad: a,beteszed a vitrinbe és nézegeted b,elviszed egy hozzáértő emberhez és új élszalagot csináltatsz,KÖSZÖRÜLTETSZ(az átlag ember akármilyen nagy spilernek is tartja magát fenés téren,kézzel a fenö kővével nem fog tudni normális élszalagot csinálni!) rá!
A fent vázolt tények ismeretében általam levont következtetés: MINDEN KÉST ELÖBB-UTÓBB KÖSZÖRÜLNI(az új élszalag kialakitása céljából)KELL! Lehet,hogy csak 10-20-30 év múlva(ha kevésszer fened) de AKKOR IS KELL!
