Kontrát Károly hangsúlyozta, az elmúlt években nem csak az anyagi megbecsülése nőtt jelentősen a rendőröknek, a létszámában, eszközökben, járműparkban, hatékonyságban is sokat fejlődött.
Ahogy most a Magyar Narancs észrevette, Schmidt Mária a Bayer Show vendége volt, ahol Bayer Zsoltnak beszélt a címlapról. „Heisler András felhívta a barátait, akikkel az érdekeik egybeesnek, és megmondta nekik, megírta nekik, hogy milyen levelet küldjenek és hol tiltakozzanak” – mondta Schmidt.
Harmad esztendőnek forgása után, tehát boldog György vértanú napján befogadták a fiút, kit Istentől kértek. Miért is a keresztségben Györgynek nevezték. Drága volt pedig szülőinek, kiktől neveltetve, mikor ötöd esztendős lett, nagy hideglelésben kezde hánykódni.
Mit is látván szülői, felajánlották őt fogadalmi ajándékokkal együtt Szent György vértanúnak, elvivén annak monostorába a gyermeket, hogy egészséget nyerjen az apátúrnak és a monostori atyafiaknak előtte. Mikor ő azoknak imádságaikra meggyógyult, felöltöztették a szerzetnek ruháiba. Minek utána pedig amaz atyafiaknak oskoláiban ötöd esztendőt eltöltött, mestere magában meggondolván ő éles elméjűségét, csodálta azt, mert a gyermek azokat, kik őt korban megelőzték, tudományban megelőzte.
A monostor atyjának halála után apátúrrá választatik Gellért mester … (később) Bemutatták Szent István királynak, aki hamar megkedvelte Gellértet: fia, Imre herceg nevelője volt egy ideig. 1023-ban a bakonybéli monostorba vonult vissza remeteéletet élni, ahol azonban továbbra is tevékeny volt, többek között írt.
Az 1028-as nagyőszi csata után a marosmenti egyház kialakításában, a területen élő magyarság megterítésében vett részt. István király halála után Endre herceg (később I. András néven magyar király) üdvözlésére indult Gellért püspök, amikor 1046. szeptember 24-én megtámadták csapatát: Vatha és ő cinkos társai telve-telten gonosz lelkekkel, kiknek magukat fölajánlották, a püspökökre és ő társaikra rárohantak, és őket kövekkel behányták.
Boldog Gellért pedig azokat, kik megkövezték, szünetlenül a keresztnek jelével jelölte (…) végül minek utána kivonták őt szekeréből, két lovú szekérre vetvén a Kelenföld hegyéről lebocsátották, és mikor is még vonaglott, mellét lándzsával átütötték, és annak utána őt egy kőre hurcolván agyvelejét összerontották...
"Jászapátiban is megtörtént Mária szobrának megcsúfolása."
A három testvért osztán, a mint Fejérvár városába bementek, valamennyi püspök, nemes, és az egész nép igen nagy dicsőséggel fogadá. S Andrást, mint idősebbet, az ország trónjára emelik. Némellyek ugyan azt állítják, hogy ezen testvéreket Vazul vezér egy Táton nemzetségbeli leánytól s nem törvényes házasságból nemzette s hogy ezért kapta volna azon jöttment Táton nemzetség a nemességet: ez nyilván mendemonda és nagyon rosszúl beszélik, mert a nélkül is nemesek és Scythiából erednek. Miért is azok a testvérek Szár László fiai.
Mi közben tehát ezek történtek, Gellért csanádi püspök, kit a magyarok Pesten egy hegyről kocsijával együtt letaszitottak, vértanúi koronát nyer: ki előbb barát volt a rosatei apátságban, melly Aquiléja terűletén esik; azután Pannoniába jővén Bélben sokáig remetéskedett...
A 2019 elején Jeruzsálemben tartandó V4-Izrael csúcstalálkozóról is tárgyalt Orbán Viktor magyar és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Brazíliavárosban
A zsidók Jeruzsálemhez való ragaszkodása roppant különös.
A Kusita Dávid nem hódította meg a Jebuzita jeruzsálemet, békés szerződéssel döntöttek az őslakosok és a farizeusok együttéléséről, azzal, hogy a templomi szolgálatokat a Jebuzeus szertartások szerint végzik. Ez a templom a Gecsemáné kertben lévő Astarte- Boldogasszony templom volt, a frigyládát a mózesi kőtáblákkal ezért nem lehetett a templomban elhelyezni, és ezért ír a Biblia arról, hogy csak Salamon épített templomot a farizeusoknak, ahová a frigyládát elhelyezték.
A zsidók babiloni fogsága után Jeruzsálem státusa is megváltozott, és a zsidók a győztesek oldalán kezdték megszervezni életüket. A zsidókkal ez azóta sokszor megtörtént,és művészetté tették a vazallusi szerepet. Természetesen ezt bevallani nem lehet, és a politikai mítoszátírás normatívvá vált. Mindig nagy izgalmat váltott ki, amikor fontos dokumentumok kerültek elő, és a qumráni tekercsek elrablása erről tűpontosan bizonyságot ad. Ahogyan az alexandriai könyvtár fölgyújtása is hasonló okból történt. A történelmet a győztesek írják, és a múltat is ők uralják. Ez az oka az ókori műemlékek pusztulásának, és a nagyhatalmi műkincs rablásoknak.
Dávid házából való volt József, Jézus nevelőapja. Ezt mint Jézus zsidóságának döntő érveként idézik.
Sem Dávid sem Salamon, sem betsabé nem voltak zsidók, az pedig, hogy egy nevelőpa mlyen etnikum, indifferens. Q. e. d. Jézus nem volt zsidó!
Hatos Pál megírta 2018 egyik legjobb magyar könyvét, ami végre mindenfajta mítosszal leszámolva mutatja be az első magyar köztársaság születését, bukását és emlékezetét. A végére az ember megérti, hogy úgysem értheti meg.
Ethele és a húnok Belvidernél darabig időzvén, végre diadallal visszatérve bémenének Tolosa városába, hol őket a polgárok roppant dicsőséggel fogadták. S innen visszatértökben Reims galliai várost, melly Ethelének menet ellent állott volt, felégették, a katonaságot és polgárokat, kik belé zárkóztak volt, mind leöldökölvén. S miután Ethele Francziaországot és Flandriát így feldúlta, a Rajnán Coloniá-nál átkele, a hol szent Orsolyát a britanok királyának leányát a tizenegyezer szüzzel a kegyetlen húnok irgalmatlanúl leöldöklék. Innen Ethele Thuringiá-ba menvén, miután Eisenachban udvart tartott, a dákok (dánok), norvégek, friesek, litvánok és pruténok ellen nagy sereget rendele, kiket meggyőzvén és megalázván meghódoltata, határon uralkodásában túl ment vala, minthogy Sicambriát maga nevéről neveztette. És mivel Ethele király a húnoknak és más népeknek megparancsolta volt: hogy azt Ethele városának hívják: a németek a tilalomtól félve azt Eczelburgnak nevezték; de a húnok azon tilalommal keveset gondolva mint előbb mai napig is Ó-Budá-nak hívják...
