Itt-ott nem "kevés az anyag"? Ill. sok a megkötés, ez normális? Plusz strangok, pillérek?
"Az épületek alatt beton sávalap készül, fagyhatár alá vitt alapozási síkkal.
Épület földszinti padozatában 1 rtg. vastag bitumenes lemez szigetelés készül, ugyan így emeleti erkélyeken is. Földszinti teraszokon épület lábazatánál készül bitumenes lemezszigetelés. Épületen belüli vizes helyiségek aljzatbetonján, továbbá zuhanytálcák és fürdőkádak körül a falon is kenhető vízszigetelés készül hajlaterősítő szalaggal. Teraszok és erkélyek padlóburkolatai alatt kenhető vízszigetelés készül hajlaterősítő szalaggal."
"Földszinti padlóba 6 cm vastag lépésálló polisztirolhab hőszigetelés, Az úsztatott aljzatbeton kerülete mentén polifoam szalag peremszigetelő sáv kerül elhelyezésre.
A padló és födémszerkezeteken – az emeleten 4 a földszinten 6 cm-es lépés hő-és hangszigetelő réteg felett - átlag 6 cm vastagságú burkolat fogadására alkalmas cement esztrich (aljzatbeton) készül.
Emeleti födémre 20 cm vastag szálas hőszigetelő anyag kerül beépítése U=0,3W/m2K hőátbocsátási tényező biztosítása érdekében. Kültérrel érintkező vasbeton szerkezetek külső oldalára 5 cm vastag szigetelés készül. Hőszigetelés a lábazaton 5cm vastagságban, mozaik, víztaszító bevonattal."
"Építési engedélyezési terv, nem minden esetben a legrészletesebb, az építés során előfordulhat plusz strangok megjelenése. Illetve minden egyes födém kivitelezése előtt statikai terv készül a teherbírásokról, és amennyiben indokolt plusz pillér kerülhet kialakításra.
amennyiben műszaki ellenőrzést kívánok alkalmazni, és megbízott műszaki ellenőröm az általam okirat jelen Építészeti Műszaki leírásban rögzített anyagok helyett más, drágább anyagot kér Vállalkozótól, úgy annak költségeit engem, mint megrendelőt terhelnek.
Gyűjtő név. általában a hőtágulás okozta méretnövekedés helyének biztosítására szolgál. ( belső burkolatok, magashőmérsékletű berendezések - kemencék, kályhák. )
A betonnál viszont pontosan a zsugorodás, a méretcsökkenés miatt kell.
Száradás, hidegben való összehúzódás.
Itt nem annyira a helybiztosításra szolgál, inkább arra , hogy ne összevissza repedezzen hanem a dilatációs osztásnál.
Ez az un. tervezett repedés.
Mindegy itt mit teszünk oda. A meleg helyen viszont nem, ott kell a későbbi helybiztosítás - rugalmas , kivehető vagy kiégő anyaggal oldjuk meg.
A dilatációt mivel kell kialakítani? Mit raksz a két beton közé? Én dilatációs csíkot raktam legutóbb, amit a falhoz szoktak, de az ugye nem az igazi, nem egyenes, elnyomhatja egyik vagy másik oldalról a beton.
Többször csináltam, hogy sokszáz km-ről hoztam mestert, hol megérte, hol többe került a leves, mint a hús (szállás adás költségei és kevésbé számszerűsíthető kellemetlenségei)
Ellenben úgy néz ki, hogy míg az anyaggal lehet okosan játszani, jókor és jó helyen venni, a munkaerőben nem válogathatunk úgy, mert szakember hiány van.
Példa:
1 szem társasházi teraszfelújításhoz érkezett be 3 ajánlat: 1,0 M Ft , 1,7 M Ft, és 2,5 MFt értékben.
Számlás bruttó árak, ha saját házamon csináltatnám a fél millió lenne a max.
A közgyűlés lefagyott tőle... és tkp meg is értem.
Betonba utólag mikor szokták a dilatációt bevágni mennyit kell száradnia? Mivel érdemes hozzáfogni (nagy flex jó). Vas nincs benne. Köszönöm előre is az építő javaslatokat.
régi hódfarkú volt nekem is a tanyán, porhó esetleg a kémény mellett látszott néha:) fólia? hírből sem ismertem még akkor... cseréplécek, szarufák, koszorú stb. minden egyben, korhadás nyomokban sem!
13 éve lakunk 1 öreg fafödémes házban - tény hogy eléggé száraz helyen.... Évi csapaadék kb. 500mm, nagy zivatarok elég ritkák.
Ennyi idő alatt 1 szer ázott be az egyik saroknál a tető, ahol a kúpcserép kicsit lecsúszott. Pedig 1-2 helyen van olyan rész, ahol két cserép között van kb fél centi rés.... illetve állítólag porhavazáskor be tud jönni a hó a cserepek átfedésekor is ha nagyon erős a szél (bár látni ilyet soha nem láttam) Van ugye átlagosan 5 centi agyag a tetőn + 1 2,5 centi vastag csontszáraz deszka.... az azért elég sok vizet fel tud fogni....
Fagerendán a függőleges repedés kevésbé izgalmas mint a vízszintes. Oka: ha a gerenda teherbírását számolom hajlításra akkor a szélesség első hatványon szerepel, a magassága a négyzeten. Nyírásra hasonló. a fényképen szereplő fedélszék óvatosságra int.
A csatornában bevezetni meg nem is olyan egyszerű, elvileg kell tenni egy cseréplécet a csatorna felé, rá a vihardeszka élére (ha egyáltalán van) és arra rögzíteni a fóliát, aztán a onnan vagy 15 cm bevezetni a csatornába.
Akinek van pénze egy jó tetőre és olyan ácsokra, akik tisztába vannak a részletekkel, akkor tényleg meg van oldva a fólia bevezetése a csatonába, más esetben pont azt áztatja, ami a legérzékenyebb, a szarufa végeit a talpszelemen kármizásainál.
Egy jó páraáteresztő fólia, ami három rátegű és 16og-os, biza 1.5 euró/nm, egy 2oonm tetőre kell kb. 27onm, de 7onm-res kötésekbe van szállitva, szóval mindenképpen 4ooeuró fölött van a anyagár. Ha sok az víz a tetőn, akkor kell 35onm 2oonm tetőre.
Nagyon sok ága boga van egy tetőnek.
A jó bádogosmunka is nagyon drága. Le kell hajlítani 6 méteres abkanton a lemezeket, mert minden toldás hibaforrás, a lemezragasztó, amivel tökélettes illesztészeket lehet készíteni, 15Euró a 33ogrammos tubus. Csatornából is van 1oo fajta, a jó az drága. Illesztési idomok, könyökök, lefolyócsatlakozók, külső és belső sarkok, csatornakankó meghajlítva esésbe...
Az egész tetőépítésnek/javításnak van egy sorrendje, ha az nincs betartva, bajok szoktak lenni.
A városba, ahol dolgozom, Erdélybe, van egy építkezési bumm, akkora a bádogos hiány, hogy ha nincs ideje az alvállakozómnak eljönni, akkor nem kapok senkit, aki megcsinálná. Állunk a lefóliázott tetővel.
Veszik az olcsó cserepeslemezt a tulajok (vagy ingatlanfejlesztők) mind a vadak, nem is tudják, hogy milyen nehéz felszerelni helyesen. Botcsinálta bádogosok, szerszámok és szaktudás nélkül feldobják 2 nap alatt, aztán majdnem mindegyik szívárog.
No kérem ha már föstésről van szó, akkor a következő eset.
4 éve maradék beltéri festékkel lefestettem egy melléképület külső falát. Szép lett és eddig semmi nyoma annak , hogy a kb. 10 eft -nyi kültéri festék tartósabb lenne.
Viszont tény hogy kb. 25 -27 éve pala falat festettem kültéri festékkel. Még mindig olyan szép mint a festéskor.
Milyen pala falat ?
Jó 30 éve amikor még a hőszigetelés gyerekcipőben járt.... a ragasztott technológia sehol, ilyennel burkoltam az un. szerelt hőszigetelésemet.
