Demszky alatt volt már olyan terv, hogy egész Budapesten fizetős legyen a parkolás, de átmenetileg elvetették az ötletet. Kíváncsi vagyok, Tarlósék alatt mikor jön elő az ötlet újból.
A Vár polgárvárosi területén nem a mágneskártya miatt ingyenes a parkolás, az csak a ki és belépéshez kell. A parkoláshoz (elvileg) külön engedély kell (kéne). Két külön hivatal szabályozza a behajtást, és a parkolást. A II. kerületben már bevezették az "övezetes" parkolást.
A fővárosban - és azt hiszem, az országban mindenhol - az ott lakóknak ingyenes a parkolás. A család második autójával már más a helyzet. A parkolóórákat a nem ott lakóknak helyezték ki.
A vári lakosok kapnak egy kemény mágneskártyát, de ők nem parkolhatnak máshol ingyen a kerületben. Ugyanez a helyzet a Belváros belső részén. Ez anno (kb. négy évvel ezelőttig) másképpen volt. Akkor a belső belvárosiak a saját körzetükön kívül a kerületben máshol is parkolhattak - míg a kerület más részein lakók belül nem -, de az Alkotmánybíróság azt megváltoztatta és a szabályt a várival azonosra kellett változtatniuk.
A következő lépés az lesz - sőt, ezt talán már néhol be is vezették -, hogy a kerületeket felosztják övezetekre és mindenki csak azon belül állhat meg ingyen. Utána pedig az következik, hogy senki nem parkolhat ingyen a saját háza közelében sem.
Persze, sokaknak jók az ingyenes főútvonalak, csak igazságtalan és logikátlan évek óta ez a helyzet. Amikor majd ez megszűnik, akkor mindenhol lesz parkolóóra, a rakparton is. A régies stílusú parkolóóra igényed pedig szerintem túlzott elvárás.
Szerintem azért, mert akik kijelölték a területeket, vagy akik erről a közgyűlésben szavaztak, azok az életben nem jártak a helyszíneken.
A Krisztina és az Attila pedig hamarosan fizetős lesz, nemrég döntöttek róla. A rakpartot nem tudom...
Hogy ON legyek: miért nem gyártanak olyan parkolóórát, amely stílusában passzolna a várhoz? Vagy az Andrássy úthoz? Ha a BKV megálló táblája korhű akar lenni, akkor a parkolótársaságtól ezt miért nem várják el?
A parkolóóra észrevevésed valóban kicsit off, de muszáj vagyok ennek kapcsán egy fontos dologra felhívni a figyelmet.
A Vár két oldalán, az ún Várszoknyán futó kis utcákban 400 Ft egy óra parkolás, pedig ha ingyenes lenne, akkor sem valószínű, hogy a belvárosba igyekvők otthagynák az autójukat, mert visszajövet meg kellen mászniuk a hegyet. Ezekben az utcákban a fizető parkolás bevezetése előtt is bőven volt hely, tehát nem forgalomtechnikai oka volt a sáp bevezetésének.
Ja, a Bem rakparton, az Attila úton és a Krisztina úton továbbra is ingyenes a parkolás.
Ennyit a döntéshozók logikátlanságáról és buta intézkedéseiről. Sajnos valószínű, hogy ez a felháborító szakszerűtlenség még nem "anno"...
Fotóim nincsenek, döntően konkrét házakhoz kapcsolódó információkról van szó. Erősen kétlem, hogy legyen egy 1938-as Budapest térkép kommentelhetően online, de soh'se lehessen tudni
„A régi balatoni út mellett, Budaörs és Budafok határában áll egy hosszú, öreg épület. Ha nem ismerős erre az ember, észre sem veszi, hogy benzinkút. Nem csoda, hogy elsőre nem ötlik szemünkbe, hiszen ma már másmilyenekhez szoktunk. A mai benzinkutak hívogatóan ragyognak, legtöbbjének étterme van, vagy kávézója, de legalábbis kávéautomata áll bennük. A mai benzinkutakat kitalálják. Mérnökök pszichológusokkal, marketingesekkel karöltve tervezik meg helyét, formáját, de még világítását is. A mai benzinkutak hálózatba tömörülnek, és messziről tudjuk, hogy melyikhez tartoznak. A mai benzinkutaknak nem ismerjük a gazdáit. Talán nincs is gazdájuk. Van főnökük, vannak „területi felelőseik”, és valami bizonytalan, ködös dolog, igazgatói tanács, vagy valami hasonló irányítja őket.”
"Berlini ösztöndíjra én is vevő lennék, már csak a Berliner Unterwelt összes túrájának bejárása végett is. :-)"
Szintén zenész :) Nem kéne valami tudományos kutatást bazíroznunk erre, hátha úgy kapunk? Te hozod a szakmai tudást és precizítást, én meg olvasmányosan megírom meg ilyesmi :)
És még egy híres "mini benzinkút": a Kerepesi út és Pogány utca sarkán (az Opel szerviz után, az Egyenes utcával szemben), amely már a régi, eredeti Meseautó c. filmben is szerepelt - a mai napig megvan, pedig a kissé kijjebb, a határerdő melletti "nagykút" már évtizede megszűnt. És még azt mondják, hogy "a nagy hal megeszi a kis halat"...
szórakoztunk is ezzel eleget, hogy nappal begyújtottuk a gázlámpákat.
Szerintem ez lehet a másik ok, amiért folyamatosan üzemeltetik őket. Tehát egyik oldalon a több gázfogyasztás, lámpagyújtogató bére nélkül, kevesebb hibaelhárításssal. A másik oldalon kisebb gázfogyasztás, lámpagyújtogató bére, járulékai, kiképzése, ellenörzése, valamint az illetéktelenek kapcsolgatásai által okozott károk (javítás, többlet gázfogyasztás)
berlinben én jórészt Charlottenburgban láttam ezeket a lámpákat, illetve Spandauból befelé utazva a Heerstraße klnf. mellékutcáiban. Berlini ösztöndíjra én is vevő lennék, már csak a Berliner Unterwelt összes túrájának bejárása végett is. :-)
Bár régiesen Auer-lángzónak nevezik, nem világítólángú gázlámpáról van szó. A szerkezet lelke az izzóharisnya, vagy Auer-harisnya, ami sűrű szövetvázra kollódiummal fixált ritkaföldfém- és aktinidasók keveréke. Klasszikusan tórium-dioxid és cérium(IV)-oxid keveréke. A harisnyát bunzenlánggal hevítik (ez magában egy halovány kékes láng), a fényt a hőbevitellel gerjesztett fémionok alapállapotba történő visszatérésekor, látható fény formájában leadott energiája szolgáltatja.
Jelenlez ezek a lámpák sima vezetéki földgázról működnek. Régen valóban volt egy indítóláng a lámpában, ami a lángzót hevítő bunzenégőket gyújtotta be, amikor a lámpagyújtogató átfordította a lámpa csapját. Vásott kölök kormban szórakoztunk is ezzel eleget, hogy nappal begyújtottuk a gázlámpákat.
Én úgy emlékszem, hogy a Vár körüli gázlámpákat egy idős férfi kapcsolta, tehát bizonyára nyugdíjas volt. Egy ember ezeket az utcákat rövid idő (egy-két óra) alatt bejárhatja reggel és este, tehát éppen egy félállást töltött ki. Akkoriban pislákolt egy kis gyújtóláng és a kampós bottal egy kallantyút meghúzva gyulladt be, illetve aludt el a lámpa.
Ezek után még egyszer utánajárok a fogyasztás és a gázlámpagyújtogató bérének viszonyára, bár a múltkor a gázművek sajtósa visszaszólt és állította, hogy kollégái szerint nekik ez így éri meg. Persze az ellenkezője esetén sem lehetne kapcsolgatni, ha azóta a lámpákat átalakították és nincs már benne sem gyújtóláng, sem kapcsolókar...
Ezen kívül ilyen kisebb volt még az Üllői úton az Uzsoki tére, valamint a Béke tér után is. Utóbbi kibővítve még ma is üzemel, a régi épület ismegvan még, igaz használaton kívül. Emlékszem mennyit álltunk itt sorba benzinért, hogy aztán amikor ránk került a sor, a kutas egy tárcsával beállítsa a keverési arányt, majd a fizetségül hagyott pénzt begyűrje a kantáros nacija mellső zsebébe. Volt még egy ezeknél is minibb kút is, Vecsésen az epres végében. Ez csak két kútfőből állt, még épület se volt. Szerintem nem is "polgári" kút volt, hanem talán a TSZ traktorai tankoltak ott, mindenesetre maszek kocsit nem láttam ott állni.
Én simán elhiszem, hogy így olcsóbb. Annál is inkább, mert ha értelmes időn belül kéne fel-le "kapcsolni", akkor sok ember kéne, több műszakban, de ezek mást is csinálnának közben, vagy csak egy óra meló, aztán vége? Ráadásul amin fel-le "kapcsoló" van, az biztos el tud romlani, ha meg csak úgy ég, akkor nem :)
De szóval a lényeg, hogy ami gázlámpának néz ki Pesten, az az is. Tök jó, köszönöm az infót :)
Bár tudom, hogy a Google az én barátom, de hátha valakinek van egy jó ötlete, guglizás nélkül is :)
Csinálunk egy Excel táblát, amelyben a budapesti autó- és motorkerékpárkereskedéseket, javítóműhelyeket soroljuk fel, utca, házszám, kerület és évkör szerint. 1898-1945 közötti időszakról van szó
Létezik olyan interaktív Budapest térkép, amelyen a házakhoz lehet bejegyzést fűzni? Mert az további segítené e táblázat hasznosságát. Tehát mondjuk:
- Andrássy u 10: 1915-1917: Puchművek Rt, 1917-1932: Laurin-Klement és Skoda, 1932-1943: Hahn Arthur és Társai illetve az ő leányvállalatuk, az Apart Automobil Rt gumikereskedő.
