De az a gondom,elöször az önkormányzatnál kérdeztem,mert mást is kelett intézni,forgalmi cserét.Onan mentem a NAV területi kirendeltségbe,ott semmit nem tudtak,vagy nem akartak mondani,aztán mentem ki a Gvadányi útra ott mondták keresek könyvelöt. Könyvelök meg akivel beszéltem mind mást mondott,ezért kérdeztem itt.
Lenne egy kérdésem, hátha tud valaki rá választ,vagy legalább olyant,hova menjek?
Nyugdijas vagyok,melette szeretnék válalkozni,Mobil számitógépes autódiagnosztikára,mivel nincs mühelyem,telephelyem ezért rendszeres jövedelem se lenne.Autöközlekedés jármügépészeti a végzetségem(autószerelö).Bent voltam az önkormányzatnál ott elküldtek a NAV-hoz,a NAV-nál azt mondták kérdezzem könyvelöktöl,volt aki azt mondta mivel nyugdij melett lenne,és nem stabil havi jövedelem biztositva,azért egy alap összeget olyan 5-6 ezer forint körülit kéne fizetnem,és a kiadott számlák után kéne adóznom, volt aki azt mondta teljes munkaidö után minimálbér után,és ha azt meghaladná a jövedelem akkor azokután kéne még.Mivel felmértem a piacot,nagyon sokan bezártak,nem igazán lenne stabil bevétel csak alkalmi melók,ha ismerös hiv,vagy tovább ajánl.Ha hivatalos lenne akkor hirdethetném hátha akkor több lenne,de az is bizonytalan.Ebbe kérem a segitséget hátha valaki tud konkrét választ adni,vagy tudja hova menjek.
Nagyon köszönöm a segítséget, de egy kis félreértés van a dologban.
A párom magyar állampolgár, aki Görögországban vállalt munkát egy görög cégnél, ezért lett görög nyelvű a munkaszerződése. Semmilyen magyarországi vonatkozása nincs a történetnek, tisztán görög az egész.
A tértivevényes levelet már más is javasolta, úgyhogy ezt fogjuk tenni első körben, köszönöm a részletes leírásod a tartalmát illetően.
Amennyiben ezt nem veszik át (hiszen egyértelmű, hogy nem akarnak fizetni, emiatt is zárkóznak el hónapok óta mindennemű kommunikációtól), mit tehetünk?
Magyar munkatörvénykönyvére hivatkoztak a munkaszerződésben?
Volt magyarországi munkavégzés is?
Csak mert Magyarországon munkaszerződést magyarul írunk, munkabért forintban fizetünk, letehetnek elém arab nyelvű munkaszerződést is, attól hogy aláírom, az nem jelenti azt, hogy meg is értettem, mi van benne, innentől meg lehet vitatni, érvényes volt-e, és egyáltalán a magyar munkajog érvényes-e erre az egészre...
Mindentől függetlenül tértivevényes levelet javaslok a munkáltató részére (aki aláírta a munkaszerződést a cég részéről, annak címezve), annak címezve, aki a munkáltatói jogkört gyakorolja (függetlenül hogy éppen a HR vagy a pénzügy érzi magáénak a dolgot), szépen leírva, hogy mettől meddig tartott a kiküldetés, és hogy mit reklamáltok, milyen időszakra nem kapott bért. Kérni kell bérpapírt is, amelyen tételesen kimutatják, milyen időszakra milyen bért fizettek. És szép kulturáltan megérdeklődni, mikorra várható a bér kifizetése.
Hivatkoznék arra, hogy a magyar jog szerint legkésőbb következő hó 10.-éig ki kell fizetni az adott havi munkabért.
Ha nincs más utalás (pl. munkaügyi tájékoztatóban), akkor foglalkoztathat délutános, éjszakás műszakban is, ha így írja meg a beosztást a munkáltató.
A pótlék már összetett kérdés, mi a konkrét beosztás, ettől függ.
"141. §46 (1) A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.
142. § A munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár.
"
Azaz ha például 8.00-16.30, és 14.00-22.30 műszakok vannak felváltva egy hónapban, 18.00-tól 30% pótlék jár (a munkaközi szünetre nem!).
Munkaszerződéstől eltérően foglalkoztathat (pl. más munkavégzési helyen), évente 44 munkanapig.
Ezzel kapcsolatban ha van pluszköltség, pl. utazás költsége), azt fizetnie kell a munkavállalónak.
"278/2005.(XII.20.)Korm.rendelet szabályozza a belföldi kiküldetés esetén 500.-Ft napidíj adását munkavállaló részére.Kérdésem az,hogy kötelező-e adni?Amennyiben nem adja a munkáltató ki büntetheti ezért?
A munka törvénykönyve (Mt)írja elő, hogy munkavállaló részére meg kell téríteni az általa viselt, a munkavégzés során ténylegesen felmerült költségét, vagy ha a tényleges költség nem állapítható meg, átalányt kell a munkavállaló részére fizetni. A költségtérítés módját és mértékét a munkaszerződésben meg kell határozni. További rendelkezés felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletben állapítsa meg a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályokat. A hivatkozott kormányrendelet alapján tehát az élelmezési költségtérítés jár a munkavállalónak. Büntethetőségről nincs rendelkezés, de az Mt. 285. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy a törvényből származó, igényét bíróság előtt érvényesítheti."
Milyen dokumentumok vannak? Magyar munkaszerződés született? A külföldi kiküldetés elrendeléséről van dokumentum? Hogyan küldék fizetés nélküli szabadságra (email van, utasítás, vagy szóban történt)?
Milyen jellegű munkakörben dolgozol? Mit tartalmaza munkaköri leírás?
A munkáltató jogosult a munkavállalót más munkakörben/más munkahelyet alkalmazni, de csak az Mt 52§ szerint. A bérpótlékra pedig a 139-145 § vonatkozik.
Lenne egy problémám, amiben jogi tanácsra lenne szükségem.
Párom Görögországban dolgozott 2 hónapot. A két hónap elteltével fizetés nélküli szabadságra küldték. Fizetést az első hónapra kapott, de csak egy felet, egy adminisztrációs hiba miatt. A második hónapot (és az elmaradtat) azóta sem fizették ki, holott szóban megállapodtak. A HR Department jelentkezett július végén azzal, hogy mivel nem jelezte visszatérési szándékát, a szerződését megszüntetik, de a pénzügyi osztály keresi majd az elszámolással. Ez azóta sem történt meg, e-mailre nem válaszolnak, a telefont nem veszik fel. Van valami módja a pénz behajtásának?
Tanács kellene:a munkaszerződésemben a munkaidő beosztás napi 8 óra szerepel.Műszakba történő beosztás nincs említve.Ha mégis műszakba kellene járnom,jár-e műszakpótlék.Ennek van-e valamilyen minimális mértéke?
A másik:a munkaszerződésben a munkavégzés helye egyértelműen van meghatározva,cím szerint.Ha a cég máshol végezteti a munkát,jár-e valami kiküldetési napidíj,étkezési-vagy egyéb hozzájárulás.
segítséget kérnék az alábbi ügyben. Sajnos úgy érzem hogy hamarosan felmondanak nekem. :-( Kérdésem hogy ha ez megtörténik és behívnak az irodába, hogy köszönjük mától nem kell itt dolgoznia, ez esetben van-e még bármilyen lehetőségem hogy betegállományba menjek...
Köszönöm a választ! És mit tudok tenni abban az esetben, hogyha mégis kijelentett és bejeltett a tudtomon kívül? Fordulhatok bírósághoz? Vagy nincs értelme? Gondolom ebben az esetben ha felmond akkor végkielégítés sem jár, mivel megszakadt a munkaviszony.
Nem vagy köteles aláírni munkaszerződés-módosítást. Törvény szempontjából köteles a munkaszerződés szerint foglalkoztatni, ha ezt nem tudja megtenni, fel tud mondani.
Így jogszerűen nem teheti meg azt sem, hogy kijelent/bejelent.
Tanácsra lenne szükségem! A mai napon közölte velem a munkáltatóm, hogy a 8 órás munkarendemet 4 órásra módosítanák. Egyértelműen arra megy ki a játék, hogy beadjam a felmondásom és nekik ne kelljen végkielégítést fizetniük. 4 évem van a cégnél, úgy tudom, hogy 1 havi végkielégítés járna. A kérdésem az lenne, hogy köteles vagyok-e elfogadni a felkínált részmunkaidőt vagy milyen jogaim vannak egyáltalán ilyen esetben? A munkáltató megteheti azt, hogy a tudtomon kívül kijelent és bejelent, de már részmunkaidősként? Ha nem, akkor milyen intézkedéseket tehetek? Köszönöm a segítséget!
Én a 22-es szorzóra szavaztam volna, átfutva az Mt-t (itt ragadnám meg az alkalmat, gratulálni a "hozzáértő" jogalkotónak, ehhez a "könnyen értelmezető" szerkezethez), de nem, 21 a helyes szorzó, havibéresnek nem kell fizetni távolléti díjat augusztus 20-ára, ha nem beteg, ahol megtaláltam:
Abban kérem segítségeteket, hogy augusztus hónapban havidíjas (teljes munkaidős) dolgozónál aki 3 napot betegszabin van (nem aug.20-án), hogy számolódig az augusztusi bére.
Az osztószám 21 vagy 22 lesz?
o8.Havi bére:
a)havibér/21 X 18 + (havibér/21 X 3 ) X0,7
vagy
b)havibér/22 x 19 + (havibér/22 X 3 ) X0,7 ???
Mt 136.§ -ben az általános munkarendbe tartozónak gondolja a jogalkotó a munkaszüneti napot?
Ha havidíjasnál munkaszüneti napra betegszabi már nem jár, akkor szerintem 21-gyel kellene osztani.
Ennen az esetben nekem is az a véleményem, mint a másik hozzászólónak, ha az egyetlen utalás a munkarendre az, amit leírtál, akkor egyoldalúan nem cserélhet munkanapot hétvégi pihenőnappal jogszerűen.
Gyakorlatban persze az ilyen termelőcégnél jogos, hogy rendeléstől függően hétvégén, akár éjszaka is működik, és nem csak hétköznap van munkavégzés, csak akkor ezzel összhangba kellene hozni a munkaügyi dokumentációt.
Ezt csak egy esetben tehtné meg a munkáltató, az Mt. 143. (4) alapján:
(4) A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.
Azaz 17-ére "túlórát fizet" 50%-os bérpótlékkal, és 24-ére szabadnapot ad ki.
A szokásos munkarend H-P. Mérnök jellegű a munkakör. A cég autóipari beszállító, ezzel is indokolták az áthelyezést, hogy a vevőt ki lehessen szolgálni.