Ne légy türelmetlen. A bejelentés szerint több ezer tábla, irányjelző kerül a jövőben ki a helyére. Ezek szerint már megindult a kirakás, de ehhez idő kell. Várjuk ki a dolgot.
Vasárnap fejeztem be a Budai zöld utat (Gellért tér–Telki). A negyedik, Solymár–Telki szakasszal kapcsolatos észrevételek: nagyon szépek, nagyon jók és nagyon informatívak az új útjelző táblák. A kirakás helyének tengerszint feletti magassága (ahogy pl. Szlovákiában évek óta szokásos), kilométerben, percben feltüntetve a következő úticélok, stb.
Lehet, hogy nyitott kaput döngetek, de tényleg csak oda tesznek ki ilyesmit, ahova kocsival kényelmesen el lehet érni (Zsíros-hegy, Nagykovácsi belterülete)?
A turistának az erdő közepén is szüksége van a pontos irányjelzésre, és megint csak északi szomszédunkat tudom példaként felhozni. Ahol csak útelágazás van, ott figyel egy szabványos tábla, mondjuk a Szlovák paradicsomban.
Jah, és persze blog is lesz, igen, mind a négy szakaszról, és igen, "gyorstüzelő" üzemmódban :-)
Az februári fényképes kvíz csúszni fog egy nappal, tehát 26.-án lesz. Sajnos nem férek most innen a honlaphoz hozzá, ott nem tudom átírni. Bocs a kellemetlenségért!
Szívesen tettem, de szerencse is volt, hogy gyermekkori emlékeim egy kis időre ide kötődtek és csak később kerültem át a Bükk másik oldalára. Meg azért nem olyan nagy az a Bükk, csak járni kell benne nyitott szemmel.
Bocs, és elnézést, de ezt újra felteszem, mert annyi betűhibát vétettem, hogy az már sok.
Tehát 48003 hsz helyett:
Még annyit, hogy épp e környék nevezéktana, helynevek, de főleg forrásnevek /Kolacskovszjy, Disznós, Bélháromkő, Spartacus, Lóczy, Imecs.../ és azok változásai külön izgalmas téma lehetne. Sajnos ebben már én sem vagyok annyira otthon, mert ifjú koromtól elkerültem onnan és borsod megyébe helyeződött át a hangsúly. De egri túratársak között vannak még e témának is tudói.
Még annyit, hogy épp e környék nevezéktana, helynevek, de főleg forrásnevek /Kolacskovszjy, Disznós, Bélháromkő, Spartacus, Lóczy, Imecs.../ külön izgalma téma lehetne. Sajnos ebben már én sem vagyok annyir otthon, mert ifjú koromtól elkerültem onnan és borsod megyébe helyeződött át a hangsúly. De egri túratársak között vannak még e téma tudói is.
Köszönöm Gyula. Természetesen Őr-kő. Mentségemre legyen mondva, ohgy már készülünk a március 15-i Népek Tavasza teljtúrára, ami Örvény-kőt is érinti. Ezt sikerült összekevernem. Tehár Őr-kő a kék nyomvonala.
Annyit azért hozzátennék, hogy a leírtak saját emlékeim, lehet egy két évszám pontosítható lenne, de erre most nem volt alkalmam. De köszönöm, az értékelésedet.
Érdekes turistatörténeti beszámoló! (Az adatokat be fogom építeni a Kéktúrák régi útvonalait bemutató honlapba - ha majd eljutok a Bükkig :-))
Csak egy kis pontosítás:
" Ezek eredménye lett az is, hogy a BNP kérésére a kéktúrát a Lak-völgyön át ki kellett vinni a Katona sírokhoz, ahonnan a Zöld-rétet érintve, nagy ívet leírva jut el Örvény-kőre."
Helyesen: Őr-kőre.
(Én még a Lak-völgyből / Lóczy-forrástól a Bél-kő-nyak felé kapaszkodó változat alapján teljesítettem a Kéktúra bükki szakaszát, 1985-ben).
Elmaradtam, miközben túl vagyok két közgyűlésen és egy Bakancsos Bálon. A Bélkő környéki kék az idők során többször is változott. Amiről tudok.
A legelső fellelhető kék nyom, ez még nem OKT, csak kék, a mostani Kolacskovszky-forrástól É indulva az Alsó-erdőnél fordulatot téve felkapszkodott a János-hegy csúcsa alá(ÉK), ahol elérve a Kő-utat (bányaút, ma itt megy a tanösvény) lényegében azon jutott fel a Bélkőhöz. Pontosabban attól D, majd K haladt el és a Bél-kő-nyaknál a mai S jubileumi körtúra nyomvonalán haladt a Zöld-rétig, ahonnan a mai kéken az Őr-kő felé. Ez a háború előtt és utáni években volt érvényben. Kisgyerekként egyszer végig mentem rajta, de kevés emlékem van róla, inkább az Apátságról, mert ide jártunk búcsúra igaz többnyire szekéren. De a forgatag és a kocsikázás jobban bennem maradt.
A 60-as években a bányászat fokozásával (ekkortájt indult a hegy eredeti csúcsának lebányászása) a nyomvonalat délebbre tolták. A kéktúra kijelölésével a mai Kolacskovszky-forrástól a patak nyomvonalán a János-hegyet D kerülve jutott el a Disznós.kúthoz, majd innen a Bél-kő-nyakon át az előbbi nyomvonalon Őr-kőre. Ez a 60-as évek útvonala volt. Ekkorra már ki lett építve az előbb említett Kő-út, mint bányaút. Ezért is terelték el róla a túrautat.
Újabb változás 1975-ben történt, amikor a forrástól ismét az Alsó-erdő felé haladt, csaknem a mai OKT nyomán az Apátsághoz. Ez van az alsó 75-ös térképen. Innen meg tovább a térképed szerint a Felső-erdőben haladva és a meredeken fel a Bél-kő-nyakba. Emlékeim szerint erre azért volt szükség, mert időközben elindult a Bükki Nemzeti Park kialakítása, aminek a határa a Kolacskovszky-forrástól gyakorlatilag a legelsőként leírt útvonalon lett kijelölve, azaz a köves úton délről kerülte a bányát, majd a Disznós-forrásnál É fordulva a bánya és a Bélkő között lett kijelölve a határ, csaknem nyílegyenesen a Gyári-tóig. (ez már a felső térképeden is rajta van). Nos ezért lettünk részlegesen eltanácsolva erről a területről és az Apátságtól alulról kerültük a bányát. A lilán jelzett Lök-völgyi útszakasz ekkor még nem létezett. Érdekes, ez már megint BNP terület volt, igaz a bányaközelt elkerülte.
A 80-as években is volt egy OKT felélesztő hullám, ugyanis a szakszervezeti és szakmai hátterű turizmus lealkonyultával a kék nem volt annyira felkapott, számos más lehetőség elvonta a figyelmet erről. Másrészt változtak, már akkor is kényelmesedtek az igények. A kéken járás elősegítésére kényelmi változtatásokat vezettek be, többek között szállások, vendéglátó helyek, de főleg tömegközlekedési pontok, megállók, állomások beiktatásával. A mostanit megelőző kéktúra igazolófüzet már ezt az állapotot tükrözi. Ekkor került sor a kék elterelésére Bélapátfalva felé, így lehetőséget adva a busz és vasúti csatlakozásoknak. Ekkor még járt az Eger-Putnoki vasút. Az állomástól akkor még nem a Lak-völgyön lett vezetve, hanem a tó után a már említett lila nyilas úton kapaszkodott fel a Bél-kő-nyakba. Ez az időközben módosult BNP határt követte a mai Spartacus-forrásig, majd innen a korábbi kaptatót. Ennek a kivitelezését az egri túratársak végezték.
A következő években sorra történtek az események. Leállt a cementgyár, leállt a bányászat, majd hossza huzavona után leállt a vasúti közlekedés is. Pozitív volt viszont a természetvédelem előretörése. Tanösvény létesítés, majd a hegy szigorúan védetté nyilvánítása. Ezek eredménye lett az is, hogy a BNP kérésére a kéktúrát a Lak-völgyön át ki kellett vinni a Katona sírokhoz, ahonnan a Zöld-rétet érintve, nagy ívet leírva jut el Örvény-kőre. E nagy kanyar oka végül is ugyanaz volt, mint a kerülőé. Természetvédelem és bemutatás. Emlékszem, hosszas győzködés eredménye volt, hogy ez a kanyar bekerült, aki ki akar menni a tetőre, az ne csak a tanösvényen, hanem ÉK felől is megtehesse. A fő érv az volt, hogy bár a Jubileumi sárga adja a lehetőséget, de a kéket járók saját jogon is élvezhessék az addig láthatatlan panorámát. Ez az érv nyert.
... a hímek közötti dominancia egyik kifejezési módja a pénisz bemutatása illetve a látszathágás. Ha idegesítesz egy hím majmot először merevedése lesz, de a farkasok (hímek) is egymás hátára ugorva alázzák egymást.
Sejtettem én, hogy olcsón megúsztam a történetet. :-)
A Moszkva térre számos szégyenketrecet helyeztetnék el, és a "Mit ültessünk a Moszkva térre" kérdés helyett a "Kit ültessünk a Moszkva térre" kérdés lenne a releváns. Az alapján, hogy negyedszázad alatt a régió éllovasából a régió sereghajtója lettünk, számos jelölt szóba jöhetne. Legfeljebb az ültetési rendet kellene átgondolni.
Vizelő vadászok: az állatvilágban a hímek közötti dominancia egyik kifejezési módja a pénisz bemutatása illetve a látszathágás. Ha idegesítesz egy hím majmot először merevedése lesz, de a farkasok (hímek) is egymás hátára ugorva alázzák egymást. Az emberi kultúrákban is van hagyománya, pl. a pápuáknál a koteka - pénisz tartó, ezt lecsatolva a derekukról ugrálva rázzák az ellenség felé; de gondoljunk a Rettenthetetlen c. filmre (stirlingi csata). Ennek szolidabb formája a felemelt középső ujj, vagy a verbális kifejezés. Tehát a kollektív vizelés a non-verbális, tudat alatti kifejezése szűkre szabott szellemiségüknek.
Kicsit lemaradtam a hétvégén a topik olvasásában, de a botokkal kapcsolatban én is megosztanám a tapasztalatomat. Még 2008-ban kaptam páromtól egy pár német Aldiban vásárolt teleszkópos Nordic Walking botot, a mai napig azokat használom, párban, mert főleg melegben nekem is dagadnak a kezeim. Már sok szorult helyzetből kimentettek, akár meredek lejtőn, akár patakátkelésnél. Kemény 29 euro volt az ára (és akkor még 245 Ft volt egy euro.) Páromnak én vettem itthon az Aldiban egy pár botot, 5000 Ft volt, és a mai napig használja őket, bár nem olyan intenzitással. mint én. Az övé nem teleszkópos, és volt olyan túra, ahol végig a vállán vitte a két botot, de legalább így sem dagadt a keze :-)
2 hete a dunaújvárosi üzletben láttam olcsón botokat: utolsó darabok voltak 3500 Ft-ért.
Tavaszi Széll megint maradandót alkotott, legalábbis ha vadászt látok ezentúl, biztos a terület megjelölésének aktusa fog eszembe jutni :-)
Egyszer - még az átkosban, természetesen - állítólag megkérdezték Hobótól, hogy miért éppen az 56-os busz szerepel a Moszkva tér című számában. Azt felelte, azért, mert a 128-asra nem talált rímet. :-)
A mai sétám nem volt sem jelvényszerző, sem pedig túramozgalom, ezért Jesper Olsen topikjában találtam meg a leírás adekvát helyét, lévén templomokról is van szó benne bőséggel.
Viszont túraútvonalakról is, ezért a linkeket (2 hsz) betenném, hátha lesz akit érdekel, tuhusoknak is lenne keresnivalójuk, ugyanis a Kápolna-réttől folyamatosan vezet egy zöld rom jelzés a Hetényi Árpád-kori romig, ami még nincsen fent sehol.
jó, hát azt én se gondolom, ha valaki bosszúsan hazasétál a határból a traktorslusszkulcsért a kéken az már kéktúra, de nem egy turistával találkoztam aki a kéket járta az igazolási procedúrák nélkülözésével. ők azért arra túráztak, mert a kék jelzést szerették volna követni, akár Rokiék miatt akár másért, és nem csak random mód túrázni adott tájegységben.
