Kellemes Karácsonyi ünnepeket, boldog Újévet, sok jó tengerparti nyaralást, szép lányokat (nézni szabad :), finom borokat, halat, vadat, s mi jó falat ... és néma fegyvereket. Mindenkinek!
Kellemes Karácsonyt kívánok minden "örökifju" fórumtársamnak és a fiatal nemzedéknek, de ráverek még Tiborpapa 1978-as emlékeire 4 esztendőt, ugyanis én, ahogy Prigradica írja is, 1974-ben már jó messzire pisiltem. Régen volt, szép volt.
Drága bátyám, akkor küzdelem nélkül felállhatsz a dobogó legfelső fokára. –;)
Írtam itt már korábban, az, hogy régóta és sokszor láthattuk a nagy kéket nem jelent mást, mint hogy szerencsések voltunk, de azt is sajnos, hogy "eltőtt az üdő".
ez most amolyan "ki tud messzebbre pisilni" verseny? :) Mer' akkor beszállok: ha jól emlékszem 1971 Split. Persze nem önszántamból. Ráadásul a keresztségen is átestem mindjárt, mert a strandon volt egy épített fasétány a víz felett. Apámmal azon mászkáltunk, anyám a parton maradt. Apám valamit nagyon nézhetett (csajokat?), én meg a háta mögött a derékig érő vízbe estem. Mármint egy felnőttnek derékig érő, de engem ellepett. Anyám a partról kiabált apámnak, de apám nem értette, hogy mit mutogat. Azért hamar kiszedtek, nem lett belőle baj. Ennek a kirándulásnak máig ható nyoma van: pl. azóta is püsmögnek hívjuk Splitben azt a bizonyos fényes lábujjú alakot. Most már persze a gyerekeimnek eleve úgy mutatom meg, hogy itt ez a püsmög szobor.
A pálmák növekednek, de a citromom és mandarinom éppen csak él, egyiken nincs is levél, a másikon meg van vagy három. Nyáron nem kapott vizet, most meg betekertem télre. Remélem jövőre beindul és nem elpusztul.
Viszont ha már pálmák: Prigradicán tőlünk néhány száz méterre három villa épül egymás mellett és éppen most hoztak hozzájuk felnőtt, hatalmas pálmákat. Kb. 6 m magasak, fél méteres törzsátmérővel. Nem ketttőt-hármat, hanem vagy egy tucatot. A parton egy egész pálmasor lesz, de a medencék köré is ültettek párat. Nagyon kiváncsi vagyok, hogy megmaradnak-e. Estefelé jártunk arra, ezért nem tudtam igazán jó képeket készíteni. Azt mondták, hogy egy-egy pálma néhány ezer euró volt.
Szevasz Prigradica! Köszönöm a tartalmas beszámolót. Nem csalódtam benned. Nagyon jól jött és talán másoknak is hasznára válik. Az általad vázolt utat Mostar felé ismerem, sokszor mentem arra Čitluk felé és így tovább elkerülve ezzel a metkovići tömegnyomort. Még egyszer köszi. Üdv.
A 80-as években nálunk Magyarország felé is vasfüggöny volt. Egy évben 2x lehetett menni, harmadszorra hazudni kellett a határon, hogy Románia az úticél. Gyorsan el kellett intézni, amit lehetett, majd irány vissza. Román pecsét nem volt, hát ismét azt hazudtam - télen, - hogy jeges volt az út, vissza kellett fordulni. A határőr megkérdezte, hol: Rávágram, hogy az Alföldön (azt sem tudtam, az hol, merre van).
Akit zavar a mély és sós víz, meg a szigetek, az maradjon otthon. Még gyerekként olvastam Siófokon a táblát: "Fürödni tilos! Mély víz!" Ezzel terelték az embereket a fizetős strandra., .... ahol ugyanolyan mély volt a víz, mint másutt. Térdig érő.
Jut eszembe, majd' tizessel fiatalabb kollégám (nyáron temettük, motorozás közben megállt a szíve vhol Ukrajnában) sokat idézett mondása egy görög nyaralás idejéből. Vki megkérdezte tőle, milyen a víz. Sós, édes! - mondta.
Anno egyik kolléganőm reklamált akkor még YU-ba tett útjukon, mert a tengerre néző kilátás helyett egy kukorica föld vol a panoráma. Kérdeztem, mi a baj, hát tenger(i)re láttatok, nem.
