Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Isten malmai lassan őrölnek. De úgy látom, hál'Istennek elkezdtek őrölni. Köszönöm hozzászólásodat. Nagy az igazság abban, hogy érdemes lett volna egy komolyabb állományt háziasítani ezekből a fajokból, hogy miért nem sikerült okosan élni a lehetőséggel, ez komoly elemzést igényelne - lényegében valahol valami nem jól működött. Nagyon sajnálom. Nem hiszem, hogy hibázokat kellene nevesíteni, sokkal inkább levonni a tanulságokat, hogy ugyanezt a hibát többé ne kövessük el, és keressük meg a lehetőségét, hogyan lehetne korrigálni!
Ami a neveseket illeti, úgy érzem, egy valóban jelentős nevet helyeztél reflektorfénybe. Köszönöm, azt az emailt is, amely a NEVES TENYÉSZTŐK POSTAGALAMBÁSZ listáját egészíti ki. A nagyközönségre vonatkozó rész kivágtam belőle. Ime:
Ha valóban sikeres és jó tenyésztőkre kell tippet adni, én
első helyre Gyerkó Tibort tenném. Több tucat valóban jó
versenyzőnél eredményesek galambjai, egy fogalom. Él,
de jelenleg nem versenyzik.
Feltétlen említeném az élők közül Csordás Károly pápai és
Nádas Pál mosonmagyaróvári galambászokat, ők évtizedek
óta a csúcson vannak, ehhez okvetlen társul tenyésztői tudás is.
Továbbá hasonlóan ítélhető meg a szombathelyi Horváth
testvérek, a pesti Horváth Károly, Pintér és fiai és Czecző
Sándor tevékenysége is.
Ugyanígy a régiek közül +Kállay Ferenc, +Kovács Géza és
+Liszkai László pesti, +Erdélyi Bertalan szerencsi,
Molnár Károly ceglédi, +Bíró Imre mezőtúri, Hartman
István lőrinci, Kotymán Imre csongrádi tenyésztők fontosak,
a maguk idejében félelmetesek voltak.
Nem hagynám ki +Malina Tibort, Ujházi Pétert, Steinman Istvánt,
Szappanos Istvánt, Deli Ferencet, Kurucz Attilát, Márkus
Józsefet sem, akik ugyancsak egy-egy emblémái a sportnak.
Ha jól számolom, 22 név, de ismétlem: biztosan lenne, aki
még több tucat embert besorolna a felső osztályba.
Ezekkel a befogott madarakkal éppen az a baj ,hogy a "kanárikeresztezések hívei"-hez kerülhettek.Az hogy előállítottak néhány száz (esetleg csak néhány tucat) bastardot, nem indokolhatta befogásukat. Ez nem komoly tenyésztői munka. Fajonként ,tisztavérben továbbtenyésztve meg lehetett volna alapozni ennek az ágnak a fejlődését az országban. Én is sajnálom hogy el lett packázva. (Aki mégis ez utóbbi utat választotta, és abban sikereket ért el ,attól elnézést kérek. Valószínüleg az én tájékozatlanságom ,hogy semmilyen fórumon, kiállításon nem találkoztam munkájának eredményével.)
Más, és talán ezzel lett volna illő kezdenem. Öröm végigolvasni a tenyésztői listát. Ettől a címszótól ne sajnáld a helyet. Én talán még Lakó Antalt hozzábiggyeszteném. Személyesen ugyan nem ismerem, de szerintem nem érdemtelenül kerülne a felsorolásba.
KALMÁR ISTVÁN nagy-nagy örömömre küldött egy fotót a csömöri emujairól. Megnéztem volna szívesen személyesen is, de mikor felkerestem őt, éppen nem volt otthon. Így hát ez úton köszönöm a képet, s kívánok neki sok szerencsét a "nagy madarakhoz".
Kivágás a MADÁRBARTÁT-LEXIKONBÓL
emu (Dromaius /Dromiceus/ novae-hollandiae - Emu) v. ausztráliai strucc: az emufélék családjának egyetlen faja. Egész Ausztráliában fellelhető, a →kazuáralakúak rendjébe tartozik.
A szűkebb-tágabb rokonsági körtől a nyakát borító, muffszerű selymes tollazatával különül el. Ezen túl a nagysága közelíti a struccét (2 m), de sokkal karcsúbb, hiszen csupán 30-40 kg.
E tollazat további sajátossága, hogy a náluk fellelhető vendégtollak a főtollakkal azonos fejlettségűek.
A szárny a futó életmódnak megfelelően nagymértékben visszafejlődött, az ujj csontjai az embrión még fellelhetőek, de a kifejlett madarakon teljesen eltűnnek.
A nyak tetején itt is a kazuárokéra emlékeztető kékes, csupasz bőr van. A porban nem fürdenek, viszont kedvvel és jól úsznak.
A kakas hangja két szótagú, erről kapta a nevét: e-mu, e-mu... A tyúkok pedig bömbölésszerűen ordítanak. E hangokat felerősíti az emuk hosszú, felfújható légcsőzacskója.
Kis csapatokban vándorolnak a sztyeppéken, s a párok csak rövid időre válnak ki a csapatból.
Egy-egy tojó a hím által talajmélyedésbe épített fészekbe fészekaljanként 7-12, egyenként 700 gramm súlyú tojást rak. Ezeknek sajátossága, hogy a fakózöld tojás a napon néhány óra alatt feketésbarnára vált. A tapintása és a színe így egyaránt nagyobb sötét kavicsra emlékeztet.
A tojó ezt követően magára hagyja a hímet, amely 8 hét alatt kelti ki a kicsiket
Olyan lelkiismeretes, hogy enni se nagyon kel fel a tojásokról, így rendszerint lefogy. A kicsiket is ő egymaga nevelgeti, terelgeti.
Az emucsibék hosszanti csíkozású piheruhája tökéletes rejtettséget ad számukra, ha meglapulnak a száraz füvű sztyeppén.
A tápláléka rovarok, bogyók, gyümölcsök és fű. Miután a gyep legelésében konkurense a birkáknak, a farmerek kíméletlenül pusztítják.
Szerencsétlenségére a húsa a marhahúsra emlékeztet. A tojása pedig olaj készítésére alkalmas.
Bármilyen meghökkentő is, 1932-ben a hadsereget rendelték ki ellenük. A géppuskákkal felszerelt erők kudarcot vallottak: mindössze 12 emut ejtettek. De ez csak annak volt köszönhető, hogy az éber madarak időben kereket oldottak.
Mert egyébként! Mauersberger adatai szerint csupán 1964-ben 14 500 emut pusztítottak el Ausztráliában. Ezzel "sikerült elérni, hogy mára felkerült a különösen veszélyeztetett fajok listájára. (Egy baranyai kis falu, Monyoród, lakója Gradvol 1994-ben emu-tenyészetet alapított a veszprémi állatkerttől kapott kakasok és máshonnan szerzett tojókkal.) Ma már nem ritkaság magyar portákon sem Van Csömörön is (Nagy Sándor u. 38), Kalmár Isvánnak. Képek: www.kleinanzeigen.de
Az egyik legnevesebb angol emutenyészet honlapja: www.leicestershireemus.comhttp://www.marylandemu.com/faq.html
GELER aláírással kaptam egy kis kiegészítőt a tollazathoz, illetve a vedlésről egy postagalamb-tenyésztő sporttársunktól. Úgy érzem, tanulságos, s itt a helye, ezért bemásolom:
Kedves Tibor!
Azért vannak a kiállítások december-januárban, mert addigra a
teljes vedlés befejeződik. A nagyvedlés nyár végén-szeptemberben
zajlik, nagyjából a 6-8. vezértoll dobása alatt. Ekkor valósággal
kopaszok a galambok. Ezt követően egy csendesebb utószakasz
zajlik november végéig, és ez az az időszak, amikor igyekszünk
kivedeltetni fiataljainkat is. (Vitamin, pihenés, extra kaja,
kéntartalmú fehérjék, meleg dúc.)
A másik, hogy a pehelytollak vedlése egész évben zajlik, és
semmi hatásuk nincs a galambok versenyzésére. Annyi igaz,
hogy nagy melegben nem annyira intenzív a folyamat, de nem
áll le egy percre sem. Versenypakolásnál mindig nézzük, mennyi
pehelytoll van az éjszakai székleten megragadva.
Egyúttal köszönöm a hozzászólást, s remélem, levelezőnk hozzászól a 214. és a 217. témához is. Sőt! Láttam fél szemmel a tévében egy többszörös versenygyőztes, postagalambász házaspárról egy portréfilmet (nem tudtam rákoncentrálni, mert vendégeim voltak), a nevüket sem sikerült lejegyeznem. Ő talán ebben is tud segíteni. Kedves GE: Kik voltak ők?
a 2002. évi orosz postagalamb bajnok hím
S örülnék, ha SEGÍTSÉGÉVEL a magyar bajnokról is sikerülne képet betenni (a tenyésztő nevével) a MADÁRBARÁT-LEXIKONBA
és úgy akartam hogy pl: adok neki iskolamenet elött közvetlen, majd 5 óra mulva mikor hazaérek, és utánna 2 óra mulva. de csak hetente 3 alkalommal kéna ezt a késést elvégeznem. hétfőn, szerdán, és csütörtökön, a többi 4 óra nekem: kedd, péntek.
Ebből a kézzel nevelésből semmi sem lesz, ha előzőleg nem alakul ki a bélflóra és az egész tápcsatorna hasznos, az emésztési folyamatot beindító baktériumok közössége. A Nimfák nem fészekhagyók és nem táplálkoznak azonnal önnálóan, tehát legaláb 3 - 4 napig szükséges a szűlők etetése ahhoz, hogy átadják az emésztéshez szükséges baktérium flórát a fiókáiknak. Számtalan kisérletem bizonyította, hogy ha nem kapnak a fiókák előzetesen begytejet, vagy bélsármaradványt, bármivel is etetjük őket hamarosan elpusztulnak, mivel a szervezetük a megfelelő bélflóra híányában nem bontja le a táplálékot. Símán éhenpusztulnak.
Tehát javaslom, hogy ne kisérletezz és főleg akkor ne, ha nincs is idöd a madár nevelésére, az 5 óránkénti etetés kevés, főleg az első 1o napban, a kézzel való etetetés sok időt, türelmet és főleg felkészültséget igényel, ami nálad jelenleg nem látszik megoldottnak. Kár egy, vagy több madarat csak azért elpusztítani, hogy úri kedvünket kiéljük. Kérdéseidből arra következtetek, hogy van még mit tanulni a madártartás fortélyaiból, szívesen segítünk, de ne a legnehezebb dologgal kezd, mert ehhez nagy gyakorlat kell, és főleg sok idő szükséges, ami neked biztos, hogy nincs meg. A bélflóra kialakításon kívűl még az etetés gyakorlata is nagy kérdés, mivel az ilyen kis fiókáknál könnyen a légcsőbe tolod a táplálékot és a kezedben fullad meg a kedvenced, ugye nem ezt akarod elérni?
Elnézést kérek, hogy egy kissé elkapott az indulat, de én is MADÁRBARÁT vagyok ez esetben talán joggal féltem az általad felnevelni kívánt madarat.
A madár nem születik, hanem kel, tojásból, a kicsi pedig nem újszülött, hanem általában fióka (csibe, pipe), kismadár. Maga a kelés szintén címszó. Ime a hozzá tartozó szócikk:
kelés: a madárembrió fejlődésének utolsó, egyben legkritikusabb szakasza. A folyamat, amely természetes körülmények között a kotlást lezárja, s melynek végén a tojásból előbújik a kismadár.
A kelés előtti 1-2 napon a magzat már teljesen
feléli a fehérjét;
kitölti a tojás belső üregét;
az amnionfolyadék felszívódott;
az embrió mozgásai izommozgásokból adódnak;
hasi részen függ a szikzacskó, s fokozatosan húzódik a hasüregbe.
Maga a kelés egy hirtelen, lökésszerű izommozgással veszi a kezdetét - házityúknál a 19. napon -, s a következőképpen zajlik le:
a./ a tojás könnyű, de nagy szilárdságú héja még ép, de a már teljesen kifejlődött embrió a kelési idő végét érezve megfordul a tojásban (ez az a bizonyos lökésszerű izommozgás), így a feje búbja a tojás tompábbik végéhez kerül;
b./ a fióka hirtelen fejrándítással felszakítja a tojás légkamrájának a hártyáját (choriollantis-hártya), ami ekkor egy pattogásszerű hangot ad (a fotón – Annette Cutts felvétele – vízityúk csibéi - http://www.psiloswildlifephotography.co.uk/ucczixbk/index.htm);
c./ a beáramló levegőből a magzat lélegzethez jut, a tüdeje megtelik levegővel, s ettől kezdve lélegzik, hangadásra képes.
Rövid ideig működik a chorillantis-hártya is, de a vértartalma fokozatosan átáramlik a központi keringési rendszerbe és rövidesen beszárad, amikor már csak tüdőlégzés lehetséges;
d./ a fióka hangját hallatja. Ez jelzés az anyának, hogy készüljön fel a kis jövevény érkezésére, s jelzés a többi tojásban levő fiókáknak.
Utóbbi jelzésnek - a →kelés szinkronizálása - főként a fészekhagyó fiókák esetében van jelentősége, ugyanis a fészekhagyóknak nagyjából néhány órán belül kell kelniük.
A légkamra levegőkészlete 5-6 órányira elegendő. Ebben az időintervallumban tehát legalább egy helyen meg kell roppannia a héjnak;
e./ a fióka ide-oda mozog a tojásban, s többszöri próbálkozással megroppantja a tojás héját. Ezt nevezzük külső pattogzásnak.
A héj feltörése rendkívül fáradtságos feladat. Ha sikerült, akkor az embrió néhány órát pihen, mintegy erőt gyűjt.
Ezt követően a munkálkodása eredményeként, rendszerint a tojás felső harmadából, az óra járásával ellenkező irányban, körös körben válnak le apró darabkák a héjról.
A héjrepesztés házityúk csibéinél 10-20 óra, galamboknál - dr. Horn Péter szerint - megközelítően 24 óra.
A művelethez a fióka segítségére van két sajátos evolúciós szerzemény.
A tojásban levő fióka csőrének hegyén ún. csőrköröm v. tojásfog található, amely rendeltetése éppen a tojás héjának feltörésében mutatkozik. (Amint a küldetését betöltötte, röviddel a kelés után ez a képződmény eltűnik, lepotyog a csőrről.)
A másik a nyak egy sajátos izma, amelynek a szerepe, hogy energiát szolgáltasson a tojásfog "csapásaihoz";
f./ a héj feltörése viszonylag hosszadalmas folyamat, 1/4-1/2 óráig tart, mert a fióka egy-egy roppantás után új erőt gyűjteni pihenőt tart, sőt, fokozatosan körbe kell fordulnia;
g./ a fióka "kalapálásának" zaja izgalommal tölti el a tojót, és a fészekhagyóknál serény munkára serkenti a fészektestvéreket is. Miután körbereped a héj, és felszakadt a tojás burka is, az események felgyorsulnak;
h./ a fióka beakasztja a lábát a törési vonal peremébe, s néhány próbálkozás eredményeként el-, lelöki magáról a tojáshéj alsó kétharmadát. A felső rész szinte magától leesik a fejéről. "Megszületett".
Galambnál a következő mintegy 2 óra során az anyja melege alatt megszárad, a lágy pihéi felborzolódnak, hogy be tudják tölteni a hőszigetelő szerepüket.
A házityúk csibe cc. 5 órán belül szárad fel és válik mozgékonnyá.
Valamennyi madárnál hasonlóképpen zajlik a kelés.
A különbség csak annyi, hogy a fészeklakók nem sürgetik egymást, egymástól függetlenül bújnak ki a tojásból, ill. néhány gázlómadár és földön fészkelő szabálytalanul repeszti fel a tojást, esetleg nem fejjel előre, hanem a lábával bújik elő.
Érdemes azt is megemlíteni, a madaraknál nem jellemző, hogy a fiókáknak a tojó segítené a tojásból való kibúvását. A már kikelt fészeklakó fiókák a még ép tojásokat vánkosként használják. Ezért nem is célszerű elvenni minden ki nem kelt tojást a fészekből.
A fészeklakók szülői a kikelt tojások héját messzire elviszik a fészektől, v. elfogyasztják.
A frissen kelt fióka általában pelyhes és nedves. A szülő melegétől hozzávetőleg 1-2 óra alatt szárad fel.
Figyelemreméltó Bourk 1951-ben publikált megfigyelése egy énekespapagáj költéséről:
szept. 29. megjelenik az 1. tojás a fészekben;
okt. 1. " a 2. " "
okt. 2. a tojó megüli a tojásokat;
okt. 3. megjelenik a 3. tojás a fészekben;
okt. 4. a tojó üli a három tojást;
okt. 5. megjelenik a 4. tojás a fészekben;
okt. 6. a tojó üli mind a négy tojást;
okt. 7. megjelenik az 5. tojás a fészekben;
okt. 7-18. a tojó már öt tojás melenget;
okt. 19. reggel 7-kor kikel a 2. tojásból a kicsi;
okt. 20-án 17-kor kikel az 1. tojás;
okt. 22-én 12-kor kikel a 3. tojás;
okt. 24-én 10-kor kikel a 4. tojás;
okt. 25-én 17-kor kikel az 5. tojás;
nov. 19. kirepül az 1. fiatal;
nov. 20-án kirepül a 2. fiatal;
nov. 22-én kirepül a 3. fiatal;
nov. 23-án kirepül a 4. fiatal;
nov. 26-án kirepül az 5. fiatal.
(→költés, →keltetés)
Legyen óhajtásod szerint. nézzük akkor, mi az a hárpia:
hárpia(1): 1. a mitológiában madárszárnyú, -farkú és -lábú, gonosz istennő, aki mindenkinek ártani igyekszik, s ember hússal táplálkozik;
2. (átv.) gonosz asszony, házsártos feleség;
3. dél-amerikai vágómadárféle, a hárpia (Harpia harpya).
hárpia(2) (Harpia harpya v. Thrasaëtus harpyia - American Harpy Eagle): a →vágómadárfélék családjába tartozó, Dél-Amerikában honos nappali ragadozó, mely ritka trópusi erdőségekben él.
A nevét a görög mitológia emberevő lényeiről kapta, s a mi tagadás, félelmetes tekintetével okot is ad rémisztő mesékre. Hát még, ha látjuk, hogyan veti magát a lajhárokra, a majmokra és más fán élő emlősökre.
A háta sötét, a feje szürke, a hasi rész fehéres. Utóbbitól élesen elválik a mellpajzs feketéje. Legközelebbi rokona a →majomevő sas.
Ha gondolod, kikeresem a majomevő sast is!
ja! és különben hány hétig(hónapig) kell etetni egy újszülöttet míg önnállók nem lesznek, mert ha több mint 3 hónapig, akkor nem naon fog összejönni, kivéve ha 5 órás iskolaidőben vár, mert így 5 óránként tóm etetni.úgy lehetne?
Vannak öröklődő fajspecifikus tulajdonságok ilyen pl. a fészeképítés, a násztánc, amelyeket nem tanulják a madarak, hanem a génjeikben hozzák magukkal. Természetesen a mellső végtag használata is ilyen. Ha nem így volna, akkor nagy lenne a káosz!
De pl az imprinting a bizonysága, hogy a szülő képét, felismerése képességét nem hozzák magukkal a tojásból - erre nincs is szükségük (általában). Miről is van itt szó?
Ismerkedj meg a MADÁRBARÁT-LEXIKON szócikkével:
imprinting (ang.) v. bevésődés: az élet korai szakaszában nagyon gyorsan végbemenő ún. bevésődési folyamat. Döntő jelentőségű egyes állatfajok kicsinyeinek a szüleikhez fűződő elsődleges kapcsolata kialakulásában.
Szerepet játszik a fajra jellemző táplálkozási szokások rögződésében is. A fészekhagyó madaraknál, de egyes emlősöknél (pl. tengerimalacok) különösen erőteljesen jelentkezik, és az ún. kritikus életszakaszokban alakul ki.
Természetes körülmények között a kicsinyek az imprinting hatására követik a szüleiket v. bármely megfelelő nagyságú tárgy, sőt, a kísérletek tanúsága szerint fényfolt is kiválthatja ezt a reakciót.
Az így kialakult imprinting meghatározza a későbbi kötődéseket is, pl. ha csirkéknél az imprinting következtében papírdobozra alakul ki a követési reakció, akkor ezek a csirkék a továbbiakban előnybe részesítették a dobozt más csirkék társaságához képest.
Valószínűleg a legtöbb faj viselkedésének kialakulásában szerepet játszanak imprintingszerű folyamatok. Azt is okkal feltételezhetjük, hogy ezek az ún. kritikus életkorhoz és bizonyos határok között megszabott kiváltó, kioldó ingerekhez kötöttek.
Az imprintinget az eltérô felejtési törvényszerűségei különböztetik meg a más tanulási formáktól.
Fotó: http://konradlorenz.quickseek.com/ - K. Lorenz (→tőkés réce)
Én a beóknak a sáskát csipesszel etettem. A csipeszre narancssárga szigszalagot tekertem, hogy a szülők csőréhez jobban hasonlítson. A lágykaját kiskanállal...
Irmuska az arákat kiskanállal tömte.
Eloy Parra az e célra nyugaton vásárolható falatka-adagolót ajánlja.
Laczkovics fecskendőt használt (természetese tű nélkül) - szabadon szárnyalhat a fantáziád, találhatsz ki új megoldásokat is.
De az "újszülötteket" hagyd békén (6-7 napig), hogy megerősödhessenek. A lényeg, hogy semmilyen pótkaja nem képes teljesértékűen pótolni a begytejet, amely összetevői a galambok tekintetében már komoly analízisnak lettek kitéve, miután kiderült, hogy bizony más az összetevője a nevelés első pár napjában, majd az azt követő napokban és az önállóvá válást megelőzően is - de hát ez aligha érhet meglepetésként, ha logikusan végiggondolod.
Köszönöm a hozzászólásodat. Tényleg nagyon fontos volna, hogy ezeket a neveket minél szélesebb körben kibeszéljük. Magam például még soha nem hallottam Dr. Hazay Béla és Horváth Gábortenyészetéről.
Ameddig Müller Úr tevékenységét sikerült figyelemmel kísérni, felvet némi kételyt, de lehet, hogy el vagyok maradva.
Főleg nem szeretném ha ebből bárki részéről bármi módon sértődés következne be, ezért kérem, biztass mindenkit hozzászólásra, s igazán örülnék, ha az egészséges többség véleményét tükrözné a lexikon.
Máskülönben, egy másik nézőpontból már az elismerés, ha valakinek a neve itt egyáltalán felvetődik!
Nagyon szeretném, ha ezt mindenki átérezné.
...
És lám, milyen a csalóka emlékezet! Most, miközben pötyögök a klaviatúrán, kezd ismerőssé válni Hazay doktor neve.
TEHÁT SEGÍTSÜNK EGYMÁSNAK felidézni, emlékezni, tisztábban látni!
Barátom hírt adott arról, hogy felbolydulás van védettmadár-ügyben
A lexikonból ez derül ki:
engedéllyel tartható hazai védett madárfajok: a hazai madárfajok döntő többsége védett, ami egyben azt is jelenti, hogy a sem nem tarthatók, sem nem háboríthatók. Igazából nem is hozható fel nyomós indok a törvény ellen, ami sem közvetve, sem követlenül nem sérti senki érdekét. Csupán a kísérletezőkedvű kanáritartók, a kanárikeresztezés hívei sérelmezték, hogy nincs módjukban bejárni a régiek cikk-cakkos útjait. Végül a Természetvédelmi Hivatal a TIT Stúdió DMB-klub által kidolgozott szabályokat jóváhagyva, 1991-ben (BTI-559/2/91 sz. ügyirat) engedélyezte 100-100 tengelic, citromsármány, süvöltő, zöldike és csíz tartását számukra. A szabályok közül három ismerete mindenki számára fontos lehet: 1. minden madarat a magyar fajnév kezdőbetűjével és 001-100-ig sorszámozott gyűrűvel láttak el; 2. a tenyésztőket nyilvántartásba vették (kinél hány, milyen tenyészthető, védett hazai madár van); 3. a tenyésztők nyilatkozatot tettek, hogy a szaporulatot a díszmadártenyésztésben szokásos módon (zárt, azonosításra alkalmas lábgyűrű) gyűrűzik. Ezen kívül minden hazai védett faj bármely egyede csak nyomós indok alapján (pl. sérült madár, amely a természetben megélhetésre alkalmatlan), a hatóság egyedi elbírálása alapján, külön engedéllyel tartható. (Sajnos 2006-ban a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az országos hatáskörre kiadott korábbi engedélyt 6663-5/2006. sz. határozatával visszavonta)
Az ügy engem személyesen is érint, hiszen annak idején - mind a TIT, mind az MDOE nevében - magam intéztem az engedélyt, és nagyon sajnálom, hogy a jelek szerint el lett packázva.
Kedves Madárbarát! Az egzótások közé még beírnám Müller Nándort ( Ceglédbercel ) és Horváth Gábort ( Békés ) is.
És lefőképpen pedig Dr. Hazay Béla főállatorvost , aki már sajnos nincs közöttünk. Aki asszem több szekcióban is megállja a helyét. Elsők között tenyésztett az országban Gould amandinákat! de komolyabban foglalkozott agapornisokkal, ki sándorokkal is. + meg persze még számtalan egzótával és papagájjal is.
Indokaid megdönthetetlennek tünnek, De!!!!! had érveljek az egzoták mellett, mivel a papagájosok egy külön kaszt a madarászok között, ahogy ismerem a helyzetet ott fajonként találsz legalább 1o neves, vagy igen sikeres tenyésztőt, akiket méltán megemlíthetsz a felsorolásban. ( bár a papagájt a legkönnyebb tenyészteni, ha valaki ért hozzá és van elég pénze, gyorsan a neves tenyésztők közé verekedheti magát) Sajnos ez azt is mutatja, hogy a hazai madarászok közel 25oo - 3ooo - es létszámából csupán néhány százalék a valóban egzotás madarász, és akkor hol vannak a lágyevősök? Alig találsz egy néhány személyt aki ezzel foglalkozik. Tudatos keresztezéseket végzőket ( nem Európai faunásokat) meg nagyítóval sem találni nálunk. Jelenleg van egy néhány véletlen kereszteződés a hazai színtéren, de tudatosan nem végzik, ha meg mégis, akkor igencsak titkolja az illető.
Én azért kardoskodom az egzoták melett, mert ez a szakág van az Európai színvonaltól legjobban lemaradva, akár a gyakorlati tapasztalatokat, akár az elméleti anyagokat veszem gorcső alá. A honlapunkat is ennek az aránytalanságnak a feloldására hoztuk létre és megpróbálunk segíteni a kezdőknek az egzóták között eligazodni. Hazánkban jelenleg terjedőben van a félig domesztikált, vagy vadon befogott apró madarak tartásának kultusza, viszont sikeres szaporításukról elvétve hallani, de annál többet arról, hogy xy fajból tojót, vagy hímet keresnek. Mint vérbeli elkötelezett madarász én keményen az egzoták híve vagyok és minden lehetőt megteszek e fajok népszerűsítése érdekében, remélem hogy az a néhány szintén így gondolkodó társam segíteni fog ebben a küldetésben. Mert én ennek érzem a madarászatot és nem a gazdasági feltörés lehetőségének.
Jó kis búzacsírás lágyeleséggel annyit, amennyi belefér és annyiszor ahányszor kitátja a csőrét (3-4 óránként). Dió felesége, Irmuska a sárgamellű kékara fiókáknak rendszeresen főzött rízsfelfújtat, hozzá egy kis pipihusi, reszelt alma, sárgarépa... Én a beóknak 3 forint 80-as kolbászt adtam, ha már nem volt csupaszegér... Nem olyan bonyulult ez! Főleg, hogy már vannak madártápok. Balogh Janitól vehetsz, akkor még egyszőrűbb az egész.
Ezek az én kis beóim, a második fészekalj (az elsőben csak egy lett), és az a csúnya kéz is az enyém.
Nagy igazság van abban, amit mondasz, de tedd félre az egzoták iránti különös megbecsülésedet (elfogultságodat?), s akkor rögtön előjöhet, hogy bizony az amazonok is egészen mások, meg a sándorpapagájok, meg a Neophemák, meg az arák és akkor a jákó miért nem...?
Félek, hogy a dolog parttalanná válik.
De nyitott vagyok mindenre, ha azt többen is úgy gondolják. Pontosabban fogalmazva: ha itt a fórumon kiderül, hogy egyet értenek vele.
A magam részéről azt se tartanám éppenséggel hibának, ha valami ésszerű vitában születne kompromisszum.
S hogy megtámogassam egy kicsit a papagájosokat (bár az én szívem inkább a lágyevőkhöz húz) íme Milbank úr felvétele a MADÁRBARÁT-LEXIKONBÓL RÓZSAKAKADUKRÓL. Ezt a fajt hazánkban elsőként Mályi Lacinak sikerült szaporítani - tud róla valaki valamit?
Én azt javaslom, hogy például az egzotáknál ne lehúzz a névsorból, hanem fajokra kategorizálj, mivel így több egzotás is felkerülhet a topra, hiszen van belőlük egy jó néhány nagyon jó tenyésztő, és ekkor még nem említettem a középkorúakat és főleg nem a nagy tudású fiatalokat, - akiket mondjuk meg - sokszor érdemtelenűl de félretolnak a sorból. Még javasolt fajok :
sirálykapinty :( Berényi Béla Kecskemét, Vida József Kisújszállás)
tűzpinty :( Vajó Sándor Karcag)
rizspinty (Dr. Csertő Gyula Kecskemét, Tompa Lajos Orosháza, Szüle Ferenc Cegléd, Fülöp János Gyula, és talán én is )
szövőmadarak : ( Horváth Gábor Békés, Eszteró Lajos Szeged,)
Egyenlőre ennyi még nézek a többi fajból is tenyésztőket.
lacewing (ang.): 1. a rovarok recésszárnyú rendjében a fátyolkák (Chrysopidae) családjának neve angolul. Hazánkban a legismertebb képviselőjük az aranyszemű fátyolka (Chrysopa chrysops), az angoloknál LACEWING. Nevüket a sajátos, fátyolszerű szárnyukról kapták; 2. az aranyszemű fátyolka fátyolszerű szárnyára emlékeztető, áttetsző evezők megjelentek a hullámos papagájnál, s e mutációt nagyon találóan lacewingnek nevezték el. Később hasonló módosulás jelentkezett más tenyésztett fajoknál, fajtáknál is, miután ezeknek a változatoknak is lacewing lett a neve. Magyarra fátyolosnak v. fátyolszárnyúnak kellene neveznünk, de ma már az angol elnevezés terjedt el. A fotón egy fátyolszárnyú (lacewing) vörösbegyű fióka látható.