THM van, hisz kloroform kepzodik, csakhogy az veszelytelen (a gyakorlatban elofordulo koncentraciokban). A THM ott veszelyes, ahol vizek bromot (bromidot) tartalmaznak, pl. az USA nyugati partjan, ahol igy bromos THMek keletkeznek, amik sokkal toxikusabbak. "hogy a brómhalogénmittudoménmiket nem lehetett mérni" igen, kimutatasi hatar alatt voltak. "Kezdem azt vélni, hogy ennek az egész víztisztításnak annyi értelme van, hogy jobb ízű, klórmentes vízet kapjak egy szénszűrőn át." szerintem fontos eldonteni, hogy miert szurod a vizet. A klort a szen kiszedi (ill. mar megbeszeltuk, hogy mit csinal vele), arra jo. Azert az nem veletlen, hogy vizugyi szakemberek, vegyeszek (szoval azok, akiknek van fogalmuk arrol, hogy mi van a vizben) siman megisszak a csapvizet.
Na ez már részemről kimeríti a fórumon megvitathatóság fogalmát! Erre még egy délutáni szeánsz is rövid volna. Minél több választ elolvasok, annál több új kérdés merül fel! :-))))
Akkor minek szűrni, ha nincs benne? És amikor a W25 jegyzőkönyvét belinkeltem, akkor azt mondtad, hogy a brómhalogénmittudoménmiket nem lehetett mérni, hogy hogy szűri, pedig érdekelne. A mérésben meg az volt, bemenő:nem kimutatható, kimenő szintén nem!
Ha meg valóban nincs gyakorlatilag a vízben, akkor hogy a bánatba oldódna vissza tömegesen. A nincs nem tud összegyűlni!
Kezdem azt vélni, hogy ennek az egész víztisztításnak annyi értelme van, hogy jobb ízű, klórmentes vízet kapjak egy szénszűrőn át. A többi a THM-ről, meg egyéb rákkeltő cuccokról csak mese az eladáshoz!!???!!????
Dr. Kádár Mihály, a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ vízhigiénés főosztályának a vezetője szerint Magyarországon a gyógyszermaradványok kimutatását elsősorban azokban a nagy vízhozamú, ezért viszonylag kis szennyvízterhelésű folyók (például a Duna és a Tisza) vizében érdemes megfontolni, melyeket ivóvíz előállítására használnak. (Kis vízhozamú folyókban a szennyvízterheltség elérheti akár a 30 százalékot is.) Mivel ezek igen költséges eljárások, sajnos hazánkban jelenleg nem végeznek rendszeresen ilyen méréseket.
Dr. Juvancz Zoltán, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaság (Vituki) tudományos tanácsadója szerint erre nagy szükség lenne. Az IMF adatai szerint Magyarországon 2004-ben 7 tonna antidepreszáns hatóanyag került forgalomba, de számos más gyógyszerhatóanyagból is tonnás nagyságrendnyi mennyiséget adtak el. Azt már kimutatták, hogy a fogamzásgátló anyagok hatására Angliában a hím halak hermafroditákká váltak.
Az AP hírügynökségnek a napokban megjelent átfogó tanulmánya riasztó helyzetjelentést ad az Egyesült Államok vízbázisainak a fent említett ún. PPCP vegyületekre vonatkozó állapotáról. Az öt hónapig tartó vizsgálatsorozat folyamán kiderült, hogy mára összesen 24 metropolisznak és környékének az ivóvízbázisa szennyezett a legkülönfélébb gyógyszermaradványokkal. A jelentéssel kapcsolatban Benjamin H. Grumbles, Az USA Környezetvédelmi Ügynökségének munkatársa a következőket mondta: Felismertük, hogy ez egy fokozódó probléma, és nagyon komolyan vesszük.
Hogyan kerülnek a gyógyszerészeti anyagok maradványai a vizekbe?
A válasz egyszerű. Az orvostudománynak és a szépségiparnak az utóbbi évtizedekben bekövetkezett ugrásszerű fejlődésének köszönhetően mind több és több gyógyszert és szépségápolási cikket szedünk be, használunk. A bennük rejlő hatóanyagoknak csupán egy részét használja fel szervezetünk, így a maradék hányad a vizeletünkkel, székletünkkel vagy éppen a fürdővizünkkel együtt, a szennyvízcsatornákon keresztül - jobb esetben tisztítva - jut el a vízbázisokba, ahol specifikus lebontó folyamatok hiányában könnyedén fel is halmozódik. Az akkumulálódáshoz természetesen az állatgyógyászati, valamint a mezőgazdasági termésátlagok növelését indukáló legkülönfélébb készítmények is hozzájárulnak egyre nagyobb mértékben.
Amíg az emberiség nem tér át a lebomló hatóanyagú gyógyszerek használatára, addig hatásukat tekintve a folyókba, tavakba, majd onnan a felszín alatti vizekbe is eljutó rendkívül nagy stabilitású, még bioaktív molekulák (fogamzásgátlókból származó nemi hormonok, nyugtatók,fájdalomcsillapítók, antibiotikumok, rák elleni gyógyszerek, vérnyomáscsökkentők, altatók, vércukorcsökkentők stb.) a tápláléklánc minden tagjára nézve rendkívüli kockázatokat fognak jelenteni. Habár ezen hatások feltárása és bizonyítása még csak kezdetleges szinten tart, rengeteg kutatás foglalkozik azzal, hogy az önmagukban véve kis koncentrációkban jelenlévő vegyületek az élő szervezetekbe kerülve miféle változásokat képesek előidézni. Jó példa erre a világ már több - egymástól távol eső - pontján észlelt hím ivarú halak nőivarúvá alakulása, valamint a békák szaporodási szokásainak megváltozása.
Az emberi szervezet kis mennyiségű gyógyszerel történő kezelésére irányuló laboratóriumi kísérletek ijesztő eredményeket hoztak. A kezelés során az embrionális vese-sejtek lassabban, a rákos tüdősejtek gyorsabban növekedtek, illetve a vérsejtek gyulladásos tünetekhez hasonló biológiai aktivitást produkáltak. A kísérletek kapcsán Shane Snyder, a Dél-Nevadai Vízügyi Hatóság kutatási és fejlesztési projektmenedzsere a következőket mondta: Szégyen, hogy milyen sok pénzt ölnek a különféle anyagok feltérképezésére, és hogy milyen kevés jut az emberi egészségre.
A manapság alkalmazott szennyvíztisztítási és ivóvíz-előkészítési technológiák szinte egyike sem alkalmas az említett vegyületek eltávolítására, így azok úgy siklanak át a víztisztítási fázisokon, ahogyan később az országhatárokon, majd a parti szűrésű kutakon, és végül az otthoni csaptelepeken keresztül teszik. A mások által kiürített hatóanyagokat tehát újra és újra magunkhoz vesszük, ráadásul úgy, hogy a jól bevált vízklórozásos fertőtlenítési folyamat során az említett anyagok nagy része még toxikusabbá módosul.
A klórozott víz súlyosan veszélyezteti az újszülöttek egészségét - figyelmeztetnek brit kutatók. Ha az anya terhessége alatt csapvizet iszik, klórozott vizű medencében úszik, vagy akár csak rendszeresen ilyen vízben zuhanyozik, kétszeresére növeli annak a veszélyét, hogy a gyermeke szívbetegen, súlyos agyi károsodással, vagy farkastorokkal jön a világra.
A klórozott víz lehetséges súlyos következményeire a Birminghami Egyetem foglalkozási és környezeti orvoslással foglalkozó intézetének munkatársai hívták fel a figyelmet, miután elemezték közel 400 ezer kisgyerek egészségügyi adatait.
Megállapították, hogy azok az állapotos asszonyok, akik olyan helyen élnek, ahol klórozzák a vizet, nagy veszélynek teszik ki a gyermeküket, ha csapvizet isznak, klórozott vizű medencében fürdenek, ilyen vízzel zuhanyoznak - de még akkor is, ha mindig a tűzhely mellett állva várják, hogy felforrjon a teavíz.
A víz klórozásának mellékterméke lehet ugyanis (de nem szükségszerűen) a trihalometán (THM) - ez a vegyi anyag pedig nagy koncentrátumban háromféle születési rendellenességet okozhat: növeli annak a veszélyét, hogy a babalyukas szívvel, farkastorokkal, vagy anencephaliával (az agy és a koponya fejlődési hibája, amikor az agy, a koponya és a fejbőr egy jelentős része hiányzik) jön a világra.
Az adatok elemzése azt mutatta, hogy azokon a területeken, ahol klórozott a víz, 80 százalékkal nő a veszélye annak, hogy a baba lyukas szívvel születik, és ötven százalékkal azé, hogy farkastorokkal.
Márpedig minden hatodik brit háztartásban olyan víz folyik a csapból, amelyben a THM-koncentráció meghaladja a veszélyes mértéket - figyelmeztetett a kutatást vezető Jouni Jaakkola professzor.
A víz klórozása annak idején közegészségügyi sikertörténet volt, de mára egyre több bizonyíték mutatja, hogy születési rendellenességeket okoz - ezt korábban valószínűleg azért nem tudták, mert nem végeztek ilyen irányú vizsgálatokat - tette hozzá a professzor.
Jouni Jaakkola szerint kétségtelen tény, hogy a víz klórozásának komoly pozitív hatásai is vannak - de vizsgálni kellene a negatív következményeket is. A brit vízszolgáltató erre ígéretet is tett, de emlékeztetett arra is, hogy a szigetországban az ENSZ Egészségügyi Szervezetének (WHO) irányelveit követik.
Na ez már részemről kimeríti a fórumon megvitathatóság fogalmát! Erre még egy délutáni szeánsz is rövid volna. Minél több választ elolvasok, annál több új kérdés merül fel! :-))))
Akkor minek szűrni, ha nincs benne? És amikor a W25 jegyzőkönyvét belinkeltem, akkor azt mondtad, hogy a brómhalogénmittudoménmiket nem lehetett mérni, hogy hogy szűri, pedig érdekelne. A mérésben meg az volt, bemenő:nem kimutatható, kimenő szintén nem!
Ha meg valóban nincs gyakorlatilag a vízben, akkor hogy a bánatba oldódna vissza tömegesen. A nincs nem tud összegyűlni!
Kezdem azt vélni, hogy ennek az egész víztisztításnak annyi értelme van, hogy jobb ízű, klórmentes vízet kapjak egy szénszűrőn át. A többi a THM-ről, meg egyéb rákkeltő cuccokról csak mese az eladáshoz!!???!!????
"És a veszélyes anyagok kötődnek gyengébben/THM/?" a THM eleg gyengen kotodik. Csereben gyakorlatilag nincs a vizben. "De miért oldódna lényegesen nagyobb mennyiség vissza annál, mint ami a bejövő vízben amúgy is van." mert egyszerre jon le az, ami fel ev alatt megkotodott. "miből van több a vízben klórból vagy THM-ből" sokkal tobb a klor, de az kotodes utan tovabb alakul, ezert nem teliti a szenet.
Szerintem ha visszaolvasol egyértelműen kiderül mit kell venni. Egy Aquasana víztisztítót! Ez az egyetlen amiről találtunk NSF minősítést! És nem is drága!
Ha nem azért kérdezted, akkor részemről passz, nincs tapasztalat! :-)
Köszi! Most már értem. És hogy ez mikor történik, azt nem lehet megállapítani, ezért kell a gyártóra hagyatkozni az élettartamnál.
És a veszélyes anyagok kötődnek gyengébben/THM/? De miért oldódna lényegesen nagyobb mennyiség vissza annál, mint ami a bejövő vízben amúgy is van.
Olyan temérdek erősen kötődő szennyeződés jön be, hogy tömeges THM lelökődés következik be?
Most már csak az izgatna, hogy miből van több a vízben klórból vagy THM-ből. Bár ez így nem teljes info, mert egy csomó minden más is van ilyen-olyan erősségű kötődéssel! Na mindegy!
Érdemes lenne egy vizsgálatot kérni a második év végén!
"Azt nem értem, hogy közben ez miért nem történik, mármint telítődés előtt. Mondjuk egy molekula egy adott helyen kötődne ahol már sok másik van. Akkor odébb megy egy centivel, mert tudja, hogy ott kevesebben vannak?" pontosan. a szen "bemeneti" oldalan az erosen kotodo anyagok gyulnek ossze, a "kimenetin" a gyengen kotodok. a zonak pedig hasznalat kozben kifele mozdulnak. akkor merul ki a toltet, amikor a gyengen kotodok elerik a toltet veget. Ezert hivjak a jelenseget "kromatografias hatasnak" (a kromatografia lenyege ugyanis pont ez).
Én is abban bízom, hogy sokkal előbb javasolják a cégek cserélni, mint hogy gondot okozhatna a telítődés miatt:
1. Ha valami gond van ráfázhatnak! Pláne igaz ez a sok éve működő cégekre!
2. Anyagi szempontból is jobban jár, ha gyakrabban cserélgettet szűrőt, mint ahogy valójában indokolt lenne.
Arra, hogy biztonságtalanul hosszú csereperiódust írjon elő, egyszerűen nem is tudnék indokot, hacsak azt nem, hogy iszonyat drágán adja a gépet, mondván, hogy lám, ezt csak pl. 5 évente kell cserélni.
De ilyen szénszűrős drága gépet csak egyet ismerek, az Amwayt! 200 ezer plusz évente 56000 a szűrő. Tudathasadás!!!!!!
Talán mert alaposan ki van tesztelve, hogy az aktívszénnek, óriási felülete miatt elképesztő megkötőképessége van, ezért egyszerűen nem kell belőle több.
Pl. az apró Brita betét 100 literre van "hitelesítve", átlagos minőségű vizet feltételezve. Általában 1 hónap után javasolják kidobni, de akár 2-3 hónapig is hagyható. Én, mikor már nem használtam, ennél tovább is úgyhagytam (olyan kiképzése van, hogy sokáig nem szárad ki), majd a betétet szétszedve teljesen tisztának tűnő granulátumot találtam benne. Nem lehet látni, hová lett az a rengeteg vízkő, amit "kiszűrt", elnyelte a gyanta, nem rohad be (ezüstöt is tartalmaz), szinte sterilnek és üdének hat, ránézésre.
Szűrőbetétek többféleképpen kialakíthatók, még a szabványméretű, szétszedhető házakhoz gyártott betéteknél is kétféle fő megoldás lehetséges.
Az egyszerűbbeknél a henger külső felületén lép be a víz, belül távozik, persze fordítva is be lehetne kötni, ha akarnám, de így jobb, mivel a külső felület nyilván nagyobb, így több a hely a lerakódások részére (vízkő stb.).
Másik megoldásnál a palást műanyaggal takart, a víz csak a betét egyik végén kialakított nyílásokon át tud befolyni, másik végén ki, tehát így a betét teljes hosszán áthalad a folyadék. Ilyenkor belül több réteg is kialakítható, a következő pl. 4 rétegű, de létezik ennél több rétegű is:
Ebben a tisztítóban a leírása szerint, ahol egy amerikai, tízszer ennyibe kerülő tisztítóval hasonlították össze/gondolom csak az espring lehet/, a következőt írják:
Ellentétben amerikai "kollegájával", melyben négy centi hosszú préselt széntömbön megy át a víz, a W 25-ben ez 20 cm. Vastagságról nem beszéltek!
Az mindenesetre aggaszt, hogy a gyengébben megkötött részecskéket lelökik az agresszívebben kötődni vágyók.
Azt nem értem, hogy közben ez miért nem történik, mármint telítődés előtt.
Mondjuk egy molekula egy adott helyen kötődne ahol már sok másik van. Akkor odébb megy egy centivel, mert tudja, hogy ott kevesebben vannak? Vagy lelöki ott is? Kicsit gyógy, de nem tudom másként megfogalmazni! Remélem érted, mit akarok kérdezni?
a problema a szenszuro elettartam-becslesevel az, hogy ezt a vized szennyezoanyag-profilja hatarozza meg, nem lehet ra altalanos erteket megadni. Amit nem ertek (idovel talan ez meg fog valtozni), hogy a legjobb minosegu granulalt aktivszen sem kerul kilonkent 1 USD-nal tobbe, tehat nyugodtan lehetne soxorosan tulmeretezni az adszorbereket, akar 10-20 kilo szenet is tartalmazhatna.
Csak a W 25 2 éves ill. 25 ezer literes periódusa miatt érdekel. A 25 ezer litert biztos nem fogom átlépni két év alatt, tehát ha ez a kapacitás igaz, akkor csak bakteorológiai szempontból lehet problémám/bár az ezüst ezt hivatott megakadályozni/, visszaoldódás miatt nem!
Jó lett volna ha a forgalmazó úgy is bevizsgáltatja, hogy a határán van a készülék a limitnek! Ill. azt is megkérdem tőlük, hogy ki és mi alapján határozta ezt meg.
a dologban ott a csusztatas, hogy egyreszt az olmot az ioncserelo koti, es nem az aktivszen, pedig ez a jelenseg inkabb az utobbira jellemzo, masreszt az olom az egyik legerosebben kotodo fem, igy nem csoda, hogy mas, pl. Ca2+ nem fogja leszoritani. Ez a szoveg tipikus peldaja annak, amire a versenyhivatalnak el szokott durrani az agya.
Amikor a BRITA szűrőbetét megköti a szennyeződéseket, nem fogja azokat később egy még nagyobb koncentrációban visszajuttatni a szűrt vízbe?
Az ún. kromatográfia hatás - a szűrés vonatkozásában- azt jelenti hogy már egyszer a szűrő által egy folyadékból már egyszer kiválasztott anyagot egy későbbi időpontban újra visszabocsátja a szűrt folyadékba. Ennek eredményeképpen a szűrt folyadékban egy idő után annak az anyagnak a koncentrációja még nagyobb is lehet a szűrt részban mint az eredeti szűretlen folyadékban. A BRITA laboratóriumaiban és más elismert független intézetek, mint pl. az NSF (National Sanitation Foundation - USA ) által végzett vizsgálatokon a szűrőbetétek tesztelése során a szennyeződések mint pl. ólom szűrt vízbe visszajutása soha nem volt kimutatható. Az ilyen tesztek alatt a szűrőkapacitás két ill. háromszoros túllépése során sem volt tapasztalható szennyeződések újbóli feloldódása.
"Visszajuthatnak egyes részei a vízbe? Ha a szűrőbetét teljesen megtelik, egyszerűen nem tud tovább szűrni. " ennel bonyolultabb a dolog, ugyanis a kulonbozo anyagok kulonbozo erosseggel kotodnek. Ha az adszorber megtelik, akkor az erosen kotodo szennyezo gyengen kotodot szorit le. A gaz az, ha sok, nem tul mergezo, de erosen kotodo szennyezo helyett az evek alatt osszegyult, egyebkent kis mennyisegben jelenlevo, de erosen mergezo, es gyengen kotodo szennyezot juttatunk a vizbe. Az aktivszenet bizony cserelni kell.
Erre vakaki kémikus vagy biológus reagálhatna. Minden aktívszenes szűrőnél le van írva, az ozmózisosoknál meg az ellenkezője!
Mi történik ha a BRITA szűrő megtelik? Visszajuthatnak egyes részei a vízbe?
Ha a szűrőbetét teljesen megtelik, egyszerűen nem tud tovább szűrni. Nem fog semmi visszaszivárogni belőle a szűrt vízbe. A legrosszabb esetben a szűretlen csapvízből ismét csak szűretlen csapvíz marad.
Linkeld be ide, vagy a freemail-os címemre is küldheted.
A ZOOM-ot meg vidd el a veszélyes hulladék gyűjtőbe. Nehogy beöntsd a lefolyóba, mert lemegy a patakig, onnan a Dunába, onnan át a kutakba, be a Vízművekhez és a vezetéken bejuthat a W 25-ömbe!
Most már egyre jobban az az érzésem, hogy csak az Aquasana-val jártam volna jobban a W 25-nél, vagy az espringgel, de azt vegye meg 200000-ért az akinél elmentek otthonról! :-))))
