Lassan már túl leszünk a telekvásárláson...
A házépítés költségeit számítgatva természetesen különböző megoldások különböző (elég magas) eredményt adnak.
A minap az egyik kivitelező weboldalán bruttó 130 ezer/négyzetméter áron kínál kulcsrakész megoldást, míg egy magazinban a hagyományos építkezés költségeinél egy 100 négyzetméteres lakóterületre bruttó 35 millió jött ki.
Tudom, hogy a különböző anyagok nagyban befolyásolják az árat. Kíváncsi vagyok, hogy kinek mi a tapasztalata a kivitelezés költségeit (tervezett és tényleges) illetően. Valamint milyen problémákba ütköztetek a finanszírozás terén (hitel, számlagyűjtés stb.)
Előre is köszönöm, hogy megosztjátok a tapasztalaitokat!
Ismerősöm könnyűszerkezetes házban lakott pár évig, jártam nála. A szubjektív részt (kisz tábor hangulat) leszámítva egy fontos praktikus dolog, a hangvezetés a szerkezetben.
Itt kapsz egy méretezési példát. A lényeg az, hogy ki kell számolja a statikus.
A tégla nyomószilárdságánál nem veszik figyelembe a lyukakat.
Figyelembe kell venni a malter nyomószilárdságát is, ami sokkal kevesebb, mint a tégláé.
A példában Ytong startról van szó, amire B3o-ast falaznak, de mindegy, a méretezés kb. így néz ki a téglánál is csak nagyobb a nyomószílárdság értéke.
A legnagyobb terhelési tétel egy téglaházon a monolit födém. Ha ebből kettő is van, akkor figyelmesen ki kell számolni és lehet, hogy szükségesek vb oszlopok is, valamint gerendák.
Mi indokolja a 38 cm. téglafalat ? A tégla nyomószilárdsága pl. PTH 10 N/mm2. Ami 1 kg./mm2 Az azt jelenti, hogy egy db. 30-as PTH 7,5 tonna terhet képes elviselni statikusan. Nem tudom hogy számolják, összfelületre (lukakat is beleértve), vagy csak a nyers anyagot, ami valóban csak a tégla lukak nélkül. De ha lukak nélkül nézzük, akkor legyen a fele 3,5 tonna teherbírás/db tégla. Vegyük azt, hogy a tégla felét a vill.szer és a gépész elvési, és a gyár is hazudott a teherbírásról. Akkor megint felezünk 1.750 kg teherbírás/tégla Egy 10 méteres téglafalban 40 db. tégla van, az 40x1.750 kg. = 70 tonna. Nem kötözködés, de teljesen felesleges a 38-s fal. A mai statikai előirások sokkal szigorúbbak, mint régen. pl. monolitfödém betonminőségben is szigorodott a c16-ról, és egyetlen egy c16-os födém sem rogyott meg, pedig a túlvizezés miatt sok még talán a c16-ot sem éri el.
És egy PTH30-as téglából épült többszintes épület sem roppant meg. Nem gondolom, hogy a szigorú előírások engednék a 30-as téglát, ha nem lenne túlbiztosítva akár a többszörösére is. Sokan úgy falaznak, hogy a téglasor két szélére tesznek csak maltert (habarcsot) tehát a teherhordó felület még kisebb. És semmi baja.
A könnyűszerkezetesnél a kivitelezéssel vannak gondok, nem statikailag. A hanyag favédelem, stb.... Az, hogy némelyiken át lehet esni, az csak azon múlik, hogy szar burkolatot raknak rá. Két réteg szálerősített gipszkartonnak nem szívesen rohannék neki, max. lepattanék róla a sokadik próbálkozásra is.
Statikailag egy könnyűszerkezetes írdatlan terhet el tud viselni. Csak meg kell nézni egy tetőszerkezetet, amin 9 tonna betoncserép van 200 m2-en.
Nagyrészt aki magának épít, nem 5 éven belül akarja eladni a házat. Mire odakerül (20-30 év mondjuk), hogy eladná, addigra nem lesz akkora különbség a két ház között. Ezen kívül itt nem a passzív és a szigetelés nélküli házakról beszélünk ott tényleg megnézné a vevő, hogy melyiket vegye. Itt nem akkora a különbség, hogy neki megérje az a plusz 5-10M mondjuk.
Hat, nem feltetlen ertek egyet (amellett, hogy jelenleg nem preferalom a konnyuszerkezetet).
Amennyiben netto felmelegedesrol beszelunk (=> kulso es belso homerseklet kulonbsegenek kiegyenlitodese), az a 42 fokos nyaron is csak 20 fok kulonbseg, mig telen van -12 amikor 30.
Ami inkabb gond, a nap sugarzasa, elsosorban az uvegfeluletekre. Ha az meg van oldva (van redony es le is engedik), akkor nem nehezebb elviselheto klimat tartani bent, mint telen. Csak utobbihoz jobban hozzaszoktunk.
[Nyilvan legjobb helyzetben az van, aki tud minimalis energiaval huteni, vagy mert napkollektor megtermeli, vagy mondjuk elohutott levegovel szelloztet.]
Az viszont teny, hogy ma itthon nem lehet eladni a _normalis_ hoszigetelest. [Nezegettem hazakat, dicsekveskent irjak az 5cm hoszigetelest... homlokzaton ja, aztan meg a tetoterben mi van... akkor mar inkabb legyen olcsobb es teljes normalis szigetelest belekalkulalni.] Azt se ertem, mit imadnak az egyretegu uvegteglan... mondjuk az talan kisebb maszattal javithato, ha nem teljesen kretenul raktak fel (30-as fal kozepebe).
Ma Magyarországon az általános vevő pont leszarja az energetikai besorolást. (bizonyos határok között persze) Olyan ótvar szar házakat árulnak végtelenért amiket kb. Z-nek lehetne besorolni és sokat ezek közül meg is vesznek. Általában a környék miatt, másodsorban a beosztása miatt.
Szerintem nem nagyon lehet melléfogni egy A, A+ közé belőtt házzal. Amire viszont érdemesebb odafigyelni az a nyári hővédelem. Gyenge telek vannak és erős nyarak. Erre viszont energiatakarékosabb megoldás a brutál hőtároló tömeg a házban és jó árnyékolás, mintsem a sátor jellegű ámbár A+-os könnyűszerkezetes ház amit csak klímával tudsz megfogni.
milliókat veszítek, HA a vevőnek annyira fontos lesz ez a betű.
mert esetleg megvárom a következő vevőt, aki nem fogja megszaggatni a ruháját az évi 20 ezer (A+) illetve évi 60 ezer forintos (B) fűtésszámlák közötti különbség láttán
" A plusz költség nem fog belátható időn belül megtérülni."
De meg fog. Megmondom mikor: azonnal. Azt is megmondom miért: azért mert 2018-tól megváltozik a házak energetikai besorolása! Nagyon durván megváltozik! Ami addig A+ volt az B lesz, és bevezetik az A++ fogalmát és megváltoznak az energia adatok is amik a kategóriákhoz kapcsolódnak.
Belinkeltem a képet....
Tehát eladáskor az épület a mainál alacsonyabb kategóriába fog esni és milliókat veszítesz majd a mai - látszólag gazdaságos - döntéseden!
Felesleges komolyabb, ha nem passzív házat akarsz. A plusz költség nem fog belátható időn belül megtérülni.
Ami szerintem fontosabb az az aljzat illetve tetőszigetelés illetve az ablakok.
Nálam 10cm szigetelés lesz az aljzatban, a tető lapostető lesz 25-35cm szigeteléssel. Az ablakok 6 légkamrás 76mmes tokozású és 3 rétegű üvegezésű lesznek.
Megvan az energetika is már abban a következő U értékek vannak:
Én 38 NF+20 cm Grafit Reflexet raktam. Illetve rakok. Ez jó. Talán a 30-as tégla még jobb lett volna. Akkor 50 lenne a falazat. És hogy miért lett volna jobb? Mert vannak dolgok, pl egy decent szellőztető, amit 500 mm-ig be lehet építeni, afölött nem....és ez csak 1 példa.....szóval a vékonyabb falazat jobb, de azért 30 cm tégla alá nem mennék! Vésések stb.....
Köszi! Abban látok rációt, hogy ha 20cm grafitos szigetelést rakok fel, akkor nem kell a téglának is extra hőszigeteltnek lennie, mert nem fogja megérni a felárat (vagy akkor azt az árat még hőszigre költöm). Ellenben mi a véleményetek a 30 vs 38 cm tégla vésésével, hőhidakkal kapcsolatban?
Már az eredeti hozzászólásban is benne volt, hogy könnyűszerkezetes. Nem gondoltam, hogy magyarázni kell, hogy 20 cm téglafal az nem könnyűszerkezet. Elnézést kérek a tévedésemért, többet nem követek el ilyet.
Lehet, hogy nem pontosan fogalmaztam, a szóban forgó fal nem tégla hanem könnyűszerkezetes fal volt. Valószínűleg 2 réteg gipszkarton(!) között valami ásvány vagy üveggyapot hőszigetelés.
20 cm téglán átesést már nem lehet 8 napon belül gyógyuló sérülésekkel megúszni :-)
inkább úgy érdemes gondolkodni, hogy ha vastag a szigetelés, akkor a falazatot már nem kell jól szigetelő téglából építeni, mert azzal csak a gond van (dübelezés kívülről, szerelvényezés belülről)
Mások a körülmények mint nálunk. A könnyűszerkezetes épület Amerikából terjed. Ott azonban az emberek egy jelentős része 5-10 évente máshol dolgozik és lakik. Tehát az épületnek olcsónak, gyorsan építhetőnek és bonthatónak kell lennie. Ezt nem szokták beletenni a reklámba. Katasztrófális tapasztalataim vannak a sógorom könnyűszerkezetes házával. Úgy kaptak el, hogy a falon keresztül be ne essek a házba. A 20 cm vtg. téglafal is ez a kategória. Legyen a fal 38 cm vtg. és legyen rajta hőszigetelés megfelelő vastagságban. Nekem nincs olyan sok pénzem, hogy olcsón vackot vegyek. Inkább legyen egy kicsit kissebb min állandóan kínlódjak vele és sose legyen jó.
Szerintem meg 25-ös silka tégla és 20cm grafitos. Az mindenben jó lesz. A fal legyen hőtároló, a szigtelés meg szigeteljen. Az a jó a silkában, hogy a koszorú betonja kb. ugyanolyan szar hőszigetelő, mint a tégla, tehát a plussz koszorúszigetelést el is hagyhatod.
Korábban javasoltátok, hogy 38-as Porotherm + 12 grafitos szigetelés helyett legyen 30-as falazat és 15cm grafit. Viszont... :)
A 38-as téglának jobb a hőtartása, ráadásul a vésését / csövezést követően "több marad belőle", nem vagy kevésbé lesz hőhidas, ellenben drágább. Egyik építész ismerősöm azt mondta, hogy ha a leendő házikót 5-10 évre tervezem, akkor 30-as tégla, ha hosszabb távra, akkor jobban járok a 38-asal. Ja és persze hozzátette, hogy nem p*csölne, simán felrakna 17-18cm, vagy még inkább 20cm grafitot.
Tudtok a téglák hőtárolására valamilyen szuper összehasonlító táblázatot?
Kezd nagyon sok lenni a változó, most ott tartok, hogy nagyon durván br 180e / nm áron számolom a ház szerkezetét (fűtés nincs még benne). Inkább a hőszigetelést nyomom meg és spórolok a hőszivattyún és a majdani áramszámlán.
Nálunk a XVII.-be az Ivanits is arrébb rakta a kerítést, de ő nem picivel. Aztán mikor a FIDESZ került hatalomra szét is verték a kerítésétől kezdve a halastavon át pincéig mindent amit túlépített a több mint egy milliárdos villán. :D
Nem. A telekhatáros beépítés egy fogalom. De nem jelent közvetlen telekhatárra építést. Jelenthet, de nem feltétlenül.....aztán arra is vigyázni kell, hogy a hőszigetelést is bele kell ám számítani, nem lóghat át!
De a telekhatáros beépítés - ismétlem pl nálunk - 0-3 m! Sztem nálatok is van rugalmasság az elnevezéstől függetlenül. Jobb ha a falad nálad van, ergo én 1 méternél nem tenném közelebb a telekhatárhoz.....mindenért engedélyt fogsz kérni és mindig?!
Nálam külön kiemelték, hogy balos telekhatárra kell építeni, úgyhogy nincsen választás. Ebből gondolom azt is, hogy nálam a telekhatárra építés ténylegesen telekhatárra építést jelent. ( körbenézve a környéken mindenhol így van)
A helyi szabályozás számít, de általában - és nálunk is így volt - mindkettő megengedett, és választható! Ráadásul a műszakiak azt mondták, hogy az oldalhatáros beépítés 0-3 m ! De építhettem volna középre is. Én választottam.
