Sziasztok!
Eddig gödörben komposztáltam, de az idén az átrakást szinte lehetetlenné tette, hogy belenőttek a fák gyökerei. El is határoztuk, hogy csinálunk "rendes" tárolót. Mekkora az ideális méret? És kettő legalább kell, ugye? A kivehető oldalt hogyan csináljátok?
Úgy emlékszem a nyárfalevél sem jó a komposztba, növekedésgátló, mint a dió és a gesztenye.
Szeretnék még komposztaprítót is venni. Van ennek valami különleges tulajdonsága, amire figyelni kell, vagy mindegy milyen?
És locsoljátok-e a komposztot?
A nadálylé alját a kedvenc fáim alá szoktam önteni, jól beöntözöm. Szagos.
Nekem is előbb volt rekeszem, több is, mint elértem volna, hogy az ERŐ, az az egyetlenegy dolgozzon a kerti munkák ezen részén... Ha valaki tanácsot szeretne kapni, nyithatunk új topicot erről, és hasonló témákról...:))
Hűha, akkor te eddig nem is komposztot, hanem lombföldet készítettél. Az nagyon finom, de tényleg iszonyú sok helyet foglal új korában. (Diót ne tedd bele!)
A füvet én is megszórtam egyszer-kétszer komposzttal, ha volt elég, lett belőle - hmm minek is nevezzem - hímes pázsit? (-:) De senkinek sincs lelkiereje felásni és újra kezdeni. Nyírni kell, amikor lapos, akkor egész jól néz ki.
Emilcím jó, csak ritkán nézek bele, most belenéztem és igyekeztem válaszolni, csak az aláírás lemaradt.
"Mit is raknál a komposztra, ha nem lennének gyomnövényeid? "
Elmeséljem?
Tavalyig ezzel nem volt semmi probléma, mert a házunk előtt állt 3db 40 méteres nyárfa.A kertben egy 10 méter magas, 12 méter koronaátmérőjű körte és egy 10 méteres cserkó van.A meggyeket, két diót, szilvát már nem is mesélem, mert az előbbiek mellett smafu.
Szóval minden évben, novemberre volt olyan 12-15 m3 falevelem.Folytassam?
Komposzthiány nem volt, azért is csináltam egy forgó rostát.Mással ezt nem lehetett bírni.Két év volt mire lekomposztálódott, tehát két évnyi falevelet kellett tárolni, rostálni, stb...Persze tavaszra harmadára összeesett, de akkor is.
Tavaly az önkormányzat kivágatta a nyárakat, tehát konszolidálódott a helyzet, de néha a kuka nincs mással tele, mint gazzal, amit nem merek komposztba rakni.Egyszer megszórtam a füvet érett komposzttal ,utána lehetett kezdeni előlről a füvesítést.
-
Más.OutdonwS, az itteni emilcímed jó?
írtam rá levelet, megkaptad?
Én maradék festékesvödröket hurcolászok a gyűjtögetéshez. Ilyen rekeszt végső esetben kereshetek... De olyan férjet, aki rostál nekem, már késő lenne. (-:)
A feketenadálytő minden tápanyagot tartalmaz, mint a csalán (káliumtól a vason keresztül többféle nyomelemig), de nem szúr. Majd lefényképezem az állományomat mielőtt újra visszavágnám.
A levágott szárakat, leveleket enyhe aprítás után egy vödörbe gyömöszölöm, feltöltöm vízzel, és ha jó büdös lett (ilyen meleg időben hamar megy), felhígítom és a tápanyagigényes növényeket belocsolom vele. Paradicsomok, rózsák, tök, leanderek és agapantuszok szoktak kapni belőle. A maradék meg a komposztra.
Ami a gyomnövényeket illeti, igyekszem még a magok megjelenése előtt nyakoncsípni őket, de ez nem mindig sikerül. A tyúkhúr például nagyon ki tud fogni az emberen, nyáron meg néhány undokféle (nem tudom a nevüket). Én bizony belerakomm őket. Életképesek maradnak, kikelnek, de megőrülni nem kell tőlük, hanem a következő szezonban igyekezni kell még a magok megjelenése előtt... stb. Mit is raknál a komposztra, ha nem lennének gyomnövényeid? (-:) A fű önmagában tömör, büdös masszává áll össze, keverni kell mással. Az a föld is szükséges a komposztáláshoz, amit a gazok gyökerével hordasz oda.
Amit nem teszek bele az olyan növény, aminek a gyökere életképes: szulák- és tarackfélék, kiselejtezett irisz, páfrány.
Olvastam, és emlékszem az ábrára is. Csakhogy ahhoz be kellene szerezni spéci trágyagilisztát is (a latin nevét - meg a közönséges kertiét már leírtuk valahol korábban). Én egyszer megpróbáltam egy helyen, ahol ki volt írva, hogy gilisztahumusz kapható, hátha adnak. De azt mondták, hogy felhagytak az egésszel, mert a giliszták szétmásztak. (-:)
A közönségesből van nekem elég a kertben ahhoz, hogy jó legyen a talaj, és ha gyomláláskor a kezem ügyébe akad egy, az is komposztra kerül, de olyan mennyiséget azért nem szedegetek össze, hogy ilyen gilisztahumusz-készítőt érdemes legyen csinálnunk.
Nekem van egy jó kis multifunkcis, rácsos műanyagrekeszem... Ha éppen nem rostálom vele a komposztot, akkor abba gyűjtöm a jártamban-keltemben keletkezett kerti szemetet, illetve becserepezett növényeket hurcolászok ide-oda benne, stb... Több éve működik, nem drága, könnyű, főleg ha a férjet rá lehet venni a rostálásra...:)
Ezt a feketenadálytövet kifejtenéd?
Meg mesélhetnétek nekem a gyomnövények komposztálásáról!Ki teszi bele, ki nem, és miért.
Azt vettem ui. észre, hogy a magok életképesek maradnak, legalább is elég része ahhoz, hogy megőrüljek tőle.Elég sok gyomlálási eredményt dobok ezért ki.Ha biztosan le lehetne komposztálni, mag nélkül, jó lenne....
Sziasztok!
Olvasta valamelyiktek az Élet kertje című könyvet? Abban van egy komposztkészítő. Egy lábakon álló, drótaljú láda, amibe bele van téve egy csuszka. Az első berakásnál áztatott újságpapírt tesz bele és a komposztnakvalót folyamatosan rakja a tetejére, letakarja egy rossz szőnyeggel. A láb azért kell, hogy a talicskát alája lehet tolni. A csuszka pedig azért, hogy mozgatással a kész komposzt a talicskába csuroghasson.
A fuldai apátság könyvében pedig vannak különböző komposztoltó dolgok. Például a nadálytő is, de a cickafark is szerepel.
Nekem nagyon tetszik ez az ötlet, de még mindig nem csináltam meg.
Értettem, Vasudvard! (-:) Majd hétvégén elcibálom a zembört.
Komposztnak van 3 fából készül rekeszünk, kb. egy köbméteresek. Az egyik alján van egy kis tavalyi maradék, a következő érik, ez a késő őszi-koratavaszi kerttakarítások kombinált és átforgatott gyűjteménye, már a felére összeroskadt, a harmadikba most gyűjtöm a dolgokat. Hát általában ennyi.
Ősszel szét fogom teregetni azt a kis maradékot, meg amit a középsőből érettnek találok. Innen rostálok majd az ültetésekhez, a darabos részeit meg belekeverem az új gyűjtésbe. Ezt át is kell forgatni még ősz elején.
Megjegyzem még, hogy a feketenadálytőből készült trágyalevek alja és sűrűje mindig a komposztra kerül, ezért elég gyorsan érnek. Ha nem is hetek, de pár meleg nyári hónap alatt. Már a legújabb gyűjtés közepe is elég előrehaladott állapotban van, ahogy belekotorásztam.
Szia, lelki rokonok vagyunk, neken is ugyanilyen "célszerszámom" van, ne tudd meg mit kaptam a nejemtől érte amikor előszöl meglátta, hogy mire is használom...én a fóliasátor alatti magvetést takarom be a rostált földdel. Tökéletesen megfelel a célnak.
Ha nem gáz, MÉH telepeken is körül lehet nézni, én egy másik rostámat egy szeméttelep mellett guberáltam, garantáltan ÁFA mentesen :).
Persze, mert rostaanyagot vasudvarban kapsz.
Neked nincs is messze, Nagyiccén, az állomással szemben a Füredi féle barkácsos, a "Házak áruháza" kék-sárga épülete mellett.Méterre adják, többféle lukméret van.Ha ott nem lenne az igényednek megfelelő, akkor a Bajcsin, közel a Skála metrohoz van a Műárt bolt.Ott aztán kedvedre válogathatsz, még bronzból is van, csak tudd kifizetni.
Mennyi komposzt jön össze általában neked?
Igen, ilyen célra, és ilyesmit. A kőmíveseknek szokott lenni hasonló, egyszer volt is nálam kölcsön. Csakhogy annak a fémhálója nem kerítés, hanem valami erősebb és sűrűbb anyag, és olyant sohasem láttam, mikor ilyen barkácsféle áruházakban nézelődtünk.
Lehet, hogy kinevettek, de ősszel, mikor a tulipánhagymáimat kosarazom be, egy kimustrált krumplisütő drótkosarat használok rostának. Működik, de igencsak szaporátlan.
Szia, pontosan milyen rostára gondolsz? A kész komposztot szeretnéd felhasználás előtt átrostálni, meglevegőztetni? (Egy fából készült ládakeret aljára apróra szövött drótkerítést kell felszögezni, akár elcsúsztatva duplán, az elvben megtszi.) Frint
A jövő heti programom lesz betenni a forgó rostám elk. leírását képekkel a barkácsolósba...
Ha addig tudsz várni...
Egyébként nem tudom elolvastátok-e a működési leírást, de csak naponta egyszer szabad egyet-kettőt forgatni ezen a bigyón...
Kétkedem én is, de már annyiszor estem pofára, hogy azért mondom:ki kéne próbálni, és ki is fogom, csak még szervezni kell
Én nem csak kételkedem, de kizártnak tartom, hogy ültetésre alkalmas komposzt érne belőle ilyen gyorsan. Az elképzelhető - ha a berakott anyag apróra volt szecskázva - hogy egy talajtakarónak való mulcskomposzt összejön a hő meg a forgatás hatására. (És hogy érzik benne magukat szegény giliszták?)
Én boldog lennék, ha egy jó komposztrostát szerezthetnék valahol. Nincs valami tippetek?
Erős kétkedéssel kell fogadnom a hírt, sok mindent tudhat az a forgó(?)hordó, de kétlem, hogy a biológiai lebomlást így felgyorsítaná...még akkor is, ha szinte ledarálja az alapanyagot. Bár Amerika az ugye tiszta Amerika.
A minap egypár oszlopot ástam (volna) le, amikor 40cm-nél jelentős sóderbányára bukkantam, kilós mészkődarabokkal megspékelve. Most már valami értékes is előkerülhetne, abból fedezni tudnám a rekultivációt vagy mit...nehezen fogok boldogulni.
Ez egyáltalán nem biztos!Mármint, hogy drága.
Tegnap olvastam valaki pl. a kútvizét vizsgáltatta be, és a lakosságnak ingyenes volt.
Ez népegészségügyi probléma is, meg kéne kérdezni.
Szvsz a higany-kadmium-ólom stb ellen a komposzt és trágya féle talajjavítás nem jó ugyi, viszont a növények gyönyörűen fejlődnek, aztán a terméssel bevitt anyag az emberben rákot okoz.
Budatétényben évek óta áll a bál, mert az akkugyár hazavágta a környéket, állítólag a szálló porban volt ólom!!Na ott kihirdették, amíg állam bácsi nem cseréli ki a talajt a népek alatt, kertből enni tilos!
Azért ez nem semmi....
A cukorgyár csodákra képes, volt alkalmam ezt is megtapasztalni gyerekkoromban. Nyáron, mikor kiengedték a nemtudommilyen lét a Zagyvába, minden hal megtanult hanyatt úszni...
Ezért gondoltam, hogy vizsgálat helyett inkább sok komposzt és egyéb talajjavítás, mindenképpen....