Ide szeretnénk gyűjteni minden hasznos(nak látszó) információt, tapasztalatot, kérdést, ami szükséges lehet a görögországi 246 kilométeres ultrafutóverseny teljesítésében. http://hu.wikipedia.org/wiki/Spartathlon
Most, hogy már jogi személyiséggel fog rendelkezni a szövetség, szedhet tagdíjat az egyesületektől, pályázatokat nyújthat be, szponzori szerződéseket köthet.
Tökéletesen egyetértek veled abban, hogy szükség van egy olyan emberre, aki a tényleges ügyintézést végzi, nevezhetjük akár titkárnak is. A baj csak az, hogy - még eltekintünk is a munka díjazásától, és feltételezzük, hogy társadalmi munkában, merő lelkesedésből végzi feladatát, ennek a munkának nem kevés költségvonzata is van (telefon, fax, posta). Feltételezve azt az optimális esetet, hogy erről még tételes elszámolás is készül, ki és miből finanszírozza ezeket a költségeket?
A döntéshozást semmiképp nem bíznám egy emberre, a fontosabb döntések mindenképp az elnökség hatáskörébe tartoznak.
Marad a képviselet, nem tudom, hogy ez eddig mennyire volt sikeres.
Igen, Comrades Marathon. Ahogy a háttérben felsejlő embléma is mutatja. Az első 30 alkalommal ugyanúgy és ugyanazon a környéken hullámzott a célbaérők száma, mint eddig itthon a Bécs-Budapesten (természetesen egyéni). Aztuán szépen, lassan elkezdtek növekedni: 1958: 34; 1962: 109; 1969: 587; 1973: 1225; 1978: 2601 köztük az első hölgy; 1983: 5365; 1988: 10363; 2000: 20040; tavaly 10125 célbaérővel. Pár éve nagy vita volt arról, föl lehet-e emelni a szintidőt 11-ről 12 órára. Fölemelték. Tehát ilyen eloszlásban ért célba 2003. június 16-án 11415 futó a Pietermaritzburgból Durbanba vezető (lejtős) 89 km-en. (13374-en indultak.)
Talán lehet egyszerre tömegsport és ultra. (Lehet, hogy a másik tipp is jó. Talán a tengelyeket kell csak átskálázni, vagy alkalmas mértékegységeket találni.) (A nyertesek személyesen kapják meg díjukat.)
Az biztosan kapitális baromság, hogy az atlétika és az ultrafutás azonos sportág, hiszen az atlétika nem sportág, hanem egy fogalom, amely számos sportágat foglal magába.
A MASZ honlapján a következő meghatározás szerepel:
Az atlétika a természetes mozgásformákat, a járást, a futást, az ugrást és a dobást foglalja magában.
Az IAAF honlapján a következőt találtam:
What is athletics?
Born in prehistory, athletics has evolved to include a hugely varied assortment of athletic challenges for men and women of all ages. The complete list now includes track and field events, road running races, cross country races, mountain running and race walking events.
Szerintem az atlétika fogalmába beletartozik egy másik fogalom, a futás, ebben pedig akárhogyan is nézem benne van az ultrafutás is. Erről a bogár-rovar mondás jut eszembe, kicsit átalakítva: Nem minden atlétika futás, de minden futás atlétika.
A kérdésben nem kívánok állást foglalni de érdemes megnézni szerintem, hogy mi minden tartozik az "atlétika" fogalmába. Kérdés, hogy a rúdugrás és a gyaloglás egy sport e. Illetve, vajon ugyanaz a sport a távolugrás és a súlylökés? Ugyanaz a sport a mezei futás és a hármasugrás?
Szerintem a 100K még mindig közelebb áll a maratonhoz mint a 100 méter a kalapácsvetéshez.
Próbáljunk elvonatkoztatni a nagy magyar valóságtól és megnézni, hogy globálisan milyen pozitív hatásokkal jár a nemzetközi szövetség, az IAAF, alá tartozni.
Az elején szögezzük le: ez a kérdés szinte kizárólag a pénzről szól.
A pénzt elsősorban a pálya atlétika és ezen belül is az Olimpia és a VB hozza. A pénzt az IAAF kapja és osztja tovább. Az IAAF próbál minél kevesebb pénzt juttatni a szövetségeknek és minél többet a sportolóknak direktben.
A pénz elsősorban a profi atlétika felé megy, ami nem biztos, hogy jó, de ugyanakkor a pénz nagyon szépen szét van terítve. Egy VB-n ugyanannyit kap az 50 kilóméteres gyaloglás győztese mint a 100 méteres bajnok. Amióta az IAAF elkezdett nagyban játszani a mezei versenyeken és az utcai (maraton és félmaraton) VB-ken is van pénzdíj.
Tehát, ahová az IAAF betette a lábát, ott az elit jól járt mert az IAAF pénzt is hoz.
Ezzel a versenyzők zöme még nem tart előrébb de van egy közvetett hatás is ami viszont az egész sportot segíti. Ha az elit jól keres, az egy permanens ösztönző ami emeli a sportág színvonát. A magasabb színvonal pedig népszerűsít és szponzorokat hoz, ami potenciálisan több pénzt és több követőt jelent.
Ez még nem jelenti azt, hogy az IAAF fel szeretné felvállali az ultrafutás irányítását. De azt gondolom, hogy ha ez egyszer megtörténne, abból az ultrások csak nyerhetnek.
A MASZ persze más kérdés. Ismerve a MASZ anyagi helyzetét, a szombati tanácskozáson a szövetség így is túlvállalta magát.
Azt, hogy a jelenlegi elnök mennyire alkalmas, még nincs elég alapom megítélni. Ami nekem feltűnt, az hogy túlságosan érzelmi alapról közelít meg mindent. Ha jól tudom, titkára nincs most az UMSZ-nek, ellentétben az általam ismert egyesületek, szövetségek rendszerével. Szerintem kellene találni egy jó értelemben vett bürokratát/adminisztrátort, aki vállalná a titkári munkát, és így az elnöknek a döntéshozatal és képviselet maradna. Szerinted?
Még nem láttam ezt a diagramot, de erős sejtésem van arra vonatkozólag, hogy ez a 2003. évi Comrades Marathon 89 km-es távján célba érkezőkre vonatkozó diagram. Azt ábrázolja, hogy adott ideig hányan értek célba.
A másik tippem:
A MASZ 2003. évben felhalmozott adóssága, kötelezettségvállalása az idő függvényében.
1. Van Legfelsőbb Bírósági végzésünk arról, hogy az atlétika meg az ultrafutás az ugyanaz a sportág /azóta is ezen hahotázok, mert kapitális marhaságnak tartom/. Szívesen indítanék vitát erről a kérdésről, szóljatok hozzá, hogy szerintetek ugyanaz-e.
2. A MASZ először delegált képviselőt a közgyűlésre.
3. A MASZ először akart integrálni bennünket a szervezetébe.
A MASZ felajánlást tett:
1. 0 Ft éves támogatás működési költségekre, bajnokságok szervezésére, lebonyolítására, válogatott versenyzők világversenyre utaztatására, edzőtáboroztatására, stb.
2. válogatott versenyfelszerelés kölcsönzése VB-re, EB-re /szerintem csak trikó+gatya/
3. repülőjegyvásárlási kedvezmény /kb. 20%/
4. válogatottak biztosítása VB-n, EB-n
5. az elnök részére 1 db számítógép /talán Internet előfizetéssel is, de ezt 10 perc múlva visszavonta/
A MASZ nagyon okosan viselkedett: tudta, hogy a bírósági végzés után már muszáj legalábbis jogi értelemben integrálni az ultrafutást. Mivel a MASZ alapszabálya amúgy is tartalmazza a jogilag nem létező Ultrafutó Szövetséget, kézenfekvő volt az UMSZ beolvasztása. Ehhez nyilván kreálni kellett valami látszat-támogatást, hiszen olyan nincs, hogy a feladat a MASZ-nál van, de nem látja el.
Miért fogadták el ezt az ajánlatot a képviselők?
Mert nincs semmilyen jövőképünk /magamat is beleértve/ és így legalább jogi értelemben létező szervezet leszünk. Ez utóbbi talán hasznos dolog. Az előbbi nem annyira. Sajnos olyan elnökünk sincs, aki igazán alkalmas lenne a poszt betöltésére. Ezt Zolival együtt mindig is tudtuk, én nem vállaltam, ő igen.
Amin gondolkodom. Mi kényszerítheti a MASZt arra, hogy nem olimpiai versenyszámait is tisztességes mértékben támogassa? És mi az a tisztességes mérték? Ez most az? Tényleg azt lehet mondani, hogy ennyit érünk és kész? Mindenki rendezzen szanaszét az országban kedvére ultraversenyeket tetszőleges feltételekkel, bárki nevezze magát országos bajnoknak vagy magyar csúcstartónak, lehessen doppingolni a nem olimpiai számokban, stb???
Az utánpótlásnevelés abból is áll, hogy nem üldözünk el senkit erről a topikról. Mivel az ultrafutás tömegsport, hagyjuk, hogy Magyarországon is azzá váljon.
Itt többen vannak, akik még nem indultak ultrafutó versenyen, de érdeklődnek. Nem csak SK. Egyébként meg kíváncsi vagyok minél több véleményre és nem fogok neheztelni senkire, aki soha életében nem fog ultrát futni, de le meri írni a véleményét.
Most pedig legyetek szívesek béküljetek ki, barátaim.
A Deutsche Ultramarathon Vereinigung nevű tömörülés jelmondatát idézném:
"Gemeinsam sind wir starker." vagyis: Együtt erősebbek vagyunk.
Nem, nem a szabadidsportot kellene szabályozni, isten ments. Hanem azt, hogy az állam mit tesz a szabadidsport ösztönzéséért és támogatásáért. Mindazért, amit az alkotmányban és a sporttörvény preambulumában leírt. Persze lehet azt is mondani, hogy nem kell semmit tennie -- de akkor vegyék ki ezekből a jogszabályokból. Mert így csak a szép szavak vannak, elvarratlan szálakat hagyva maguk után. Miért? Hogy az állam felmutathassa, hogy ő bizony foglalkozik vele? "Na, ezt is kipipáltuk!" Talán csak a stiláris aránytalanság zavar, hogy a törvény preambuluma szinte végig erről zeng szép szavakat, maga a szöveg meg csak a versenysportról szól. De innentől már kezd off lenni.
Persze, hogy szükség van olimpiai bajnokokra, nagyon is! Apropó: nem tudom, hányan hallottak róla, hogy éppen tegnap lett egy újabb. Meg egy ezüst- és egy bronzérem is. Igaz, csak a paralimpián, de azért talán többet ért volna az Index mínuszos hírénél, hogy a többi média hallgatásáról ne is beszéljünk. Tóth Szilviának hívják az alpesi sí paralimpiai bajnokát.
Te yo ég SK, 15 éve vége a pártállamnak, miért kéne törvényben szabályozni a szabadidősportot?
A korábbiakhoz még egy gondolat. A tömegsport és a gyermeksport két különálló halmaz ami csak minimálisan fedi egymást. A FB topik például a minimálisnál is kevésbé. A tömegsport nem egyenlő az utánpótlás neveléssel. Az utánpótlás az elsősorban a versenysportra való felkészítésről szól, aminek egyik mellékhatása lehet a tömegsport. De az atlétika utánpóltás alapvetően nem arról szól, hogy egészséges felnőtteket neveljünk, ráadásul nagy számban, hanem arról, hogy olimpiai bajnokokat gyártsunk.
Ezzel nem értek egyet, nem így kéne lennie, de ez a realitás. És olimpiai bajnokokra is szükség van, ezt a feladatot is el kell látnia valakinek. Akire ezt a feladatot rábízzuk, attól nem várhatjuk el, hogy a tömbegsportért is feleljen.
Ha a cellaformátumot beállítottad mondjuk [ó]:pp:mm-re, és az időadatot megfelelő formában, kettősponttal elválasztva írtad be, akkor a számolások eredménye is örökli ezt a szép formátumot.
Szóval revideálnom kell a nézeteimet! Fölöslegesen tettem megjegyzéseket, mert a sportági szakszövetségnek nem dolga a plebsszel foglalkozni, csak az utánpótlás-neveléssel.
A Magyar Köztársaság sporttörvénye (2004:I.) egy nagyon szívhezszóló rizsa-premabulummal kezdődik, ahová gyakorlatilag minden be van sűrítve, amivel le akarták tudni a szabadidő-sportot (ahogy a törvény nevezi, mert a tömegsport szó egyáltalán nem szerepel benne).
A Magyar Köztársaság állampolgárait megilleti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem (a megelőzés és a rekreáció) fontos eszköze, a szabadidő eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. A testnevelés és a sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában. Az állam feladata ezért, hogy közérdekből segítse elő az állampolgárok testneveléshez és sportoláshoz fűződő joga gyakorlati megvalósulását, és támogassa a civil szervezetek keretében kifejtett, tisztességes és az esélyegyenlőség jegyében is folytatott sporttevékenységet, ideértve a fogyatékosok sportját is. Az állam az ifjúság egészséges fejlődése érdekében biztosítja a közoktatás és felsőoktatás testnevelését és sportját, valamint az intézményen kívüli diáksportot. Az állam a szabadidősport és a diáksport támogatásával is előmozdítja a mozgásgazdag életmód elterjedését, a rendszeres testedzést. Az állam támogatja a versenysportot, sportolóinknak a nemzetközi sportéletben való részvételét, kiemelkedő jelentőséget tulajdonít az olimpiai és a paralimpiai eszmének. Az állam erősíti a sport egyes területein a piaci viszonyok kialakulását, a sporttal összefüggő üzleti vállalkozásokat, biztosítja a testkultúra fejlesztését szolgáló képzés feltételrendszerét. A testnevelés és a sport fejlesztését össze kell hangolni az egészségügyi célkitűzésekkel, a környezet- és természetvédelemmel, valamint a területfejlesztéssel. Az állam feladata, hogy hozzájáruljon a sporttal kapcsolatos önveszélyeztető káros tendenciák (pl. dopping) csökkentéséhez, gondoskodjon a sportrendezvények biztonságáról, a sportolói személyiségvédelemről, a sporthuliganizmussal szembeni fellépésről.
Ezek után jön a meghatározás: 1. § (1) Sportoló az a természetes személy, aki sporttevékenységet végez. (2) Sporttevékenységnek minősül a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgálja. (3) Versenyszerűen sportoló (a továbbiakban: versenyző) az a természetes személy, aki a sportszövetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben vesz részt. A versenyző vagy amatőr, vagy hivatásos sportoló. (4) Hivatásos sportoló az a versenyző, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. Minden más versenyző amatőr sportolónak minősül.
A nem egyesületi tag sportolók ezzel gyakorlatilag el is vannak intézve: definiálták őket, mehetnek haza. Majd a törvény egy éles kanyarral áttér a versenysportra, és a szabadidőről többé alig esik szó. Pontosabban még két helyen fordul elő: először ott, ahol lehetővé teszi, hogy a sportszövetség rajtengedélyt adjon a szabadidősportolóknak a versenyekre, majd ott, ahol a miniszter feladatai le vannak írva: i) programokat dolgoz ki a szabadidő-, a gyermek- és ifjúsági sportnak, a nők és a családok sportjának, a fogyatékosok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportjának, a köz- és felsőoktatás sportjának, valamint a sportpiac fejlődésének a támogatására, e programokban biztosítja az esélyegyenlőséget, a programok kidolgozását a népegészségügyi érdekek hatékony érvényesítése céljából az illetékes miniszterrel együttműködésben végzi,
A törvény többi részében csak a versenyportról esik szó. Ami a népegészségügyet meg az Alkotmányban leírtakat illeti, az ki van pipálva ezzel.
Tehát nem a MASZ tehet a dologról: ők csak azt csinálják, ami a törvényben le van írva. A sporttörvény maga ilyen egyoldalú. :-( Nesze neked, egészséges életmód meg népegészségügy...
Miki: a tizedes részt egyszerűen megszorzod 60-nal, így megadja a másodpercet.
Pl.: 0,76*60=45,6mp. Nemtom, amúgy hogyan számolsz, mert ha az összidőt osztod a körök számával, és az eredménynek is idő formátumot adsz, akkor annak ki kellene adnia. Én legalábbis excelben mindig megkapom ilyen módon az iramot perc:mp-ben. Vagy most nagyon félreértek valamit?
Azon mesterkedtem, hogy excelben csináljak egy táblázatot, amibe beírom a sárváron teljesítendő körök számát, ő meg kiszámítja, hány perc alatt kell megtenni egy kört, ez hány km, perc/km, km/óra stb. Az a gondom, hogy csak tizedesben tudom kiíratni, pl. 6,76 perc/kör. Át lehet ezt valahogy számíttatni perc:másodpercbe? Ha valaki tudja, légyszi mondja meg, akár mailben. Köszi előre is. Ha jó lesz, persze közzéteszem.
Két diszjunkt halmaz egy árverés előtti kiállításon bóklászik. Az egyikük hosszasan szemlél egy rézkarcot, majd odaszól a társának: De jól mutatna ez otthon.
Mire a másik: Na de drágám, hogy' képzeled! Tudod, hogy nekünk nem lehet metszetünk.
Számomra az átfedés és a metszet szinoníma. Így amikor azt írtam:
"... Itt az utánpótlás-nevelés és a tömegsport két külön terület, kevés átfedéssel. Ultrafutásban (az életkori sajátosságok miatt) ez az átfedés jóval nagyobb. ...",
veled együtt úgy gondoltam egyik szövetségnél sem diszjunkt a két terület.
Ja, azt természetesen én sem mondtam, hogy az eredményesség nem fontos szempont, csak hogy szerintem nem lehet kizárólagos. Már önérdekből sem, mert ha egy sportágat elkezdenek elnyomni vagy mellőzni, mert nem elég eredményes, akkor később is elég nehezen lesz az. Fordítva viszont nem igaz a dolog, mert a fociba akárhány milliárdot folyatnak, mégsem leszh eredményes. :-)))
Sportminisztérium volt (Deutsch Tamás diplomavédésétől Gyurcsány miniszterelnökségéig), s azelőtt-azóta is állami sportirányítás, melynek mindkettővel foglalkoznia kell. Kérdés, hogy a feladatokat és a jogosítványokat ez a vezetés hova delegálja. Ez pedig, úgy hiszem, elsősorban a szakági szövetség. A beszámolóból kiderült, hogy egy sportágnak csak egy szövetsége lehet, így annak kellene az egész sportágat képviselnie.
Ha a létszám miatt nem akarod tömegsportnak nevezni, akkor nevezzük hobbisportnak vagy amatőr sportnak. Bár -- hogy egyik szavadat a másikba ne öltsem :-) -- ellenpéldaként a BSI tömegfutóversenyeire hivatkoztál, ami szintén atlétika, s itt a MASZ hozzáállásáról volt szó.
Nem személyes érintettség okán kezdtem gondolkodni a dolgon, s nem is azért, mert féltem a sportág utánpótlását (na ez tényleg legyen a szakszövetség dolga), hanem mert az amatőr sport / tömegsport szerintem elsősorban népegészségügyi kérdés, és bizony ebben a minőségében az Alkotmányban(!) rögzített állami feladat! Márpedig a népegészségüggyel nagyon csehül állunk. Ha pedig az állam feladatokat, jogosítványokat, pénzeket delegál egy sportágba, akkor az nem vonatkozhat csak az élsportra, hacsak nem gondoskodik az amatőr sportról más hatékony módon az állam.
Abban természetesen igazad van, hogy nem lehet mindent egy központi szervtől várni, és vannak társadalmi feladatok. Az állam felelőssége nem hárítható el. A szakszövetségek felelősségéről majd véleményt nyilvánítok, ha otthon a jogtárban megnéztem a sporttörvényt.
Mindezzel nem akarok támadni semmit, egyszerűen szöget ütött a fejembe András beszámolója, és elkezdtem hangosan gondolkodni.
Azért én nem gondolnám diszjunktnak a két területet, hiszen az utánpótlás a tömegsportból kerül ki, és minél szélesebb a bázis, annál jobban lehet tehetségeket válogatni. Lásd a brazil focit, ahol a nyomorgó gyerekek számára (szinte) az egyetlen kiugrási lehetőség a foci, ezért mindenki rúgja a bőrt -- és össze is jön belőle egy nagyon jó válogatott. Az ultrafutásnak talán azért is ennyire szűk a bázisa, mert nincs benne a köztudatban.
Nem szeretném a korábbiakat megismételni, inkább csak azt mondom, hogy lentebb leírtam szerintem mi a MASZ feladata.
Azt gondlom, hogy egy régi rossz szocialista beidegződés azt gondolni, hogy egy nagy központi szerv feladata, hogy megoldja a problémánkat.
A tömegsportért felelnek az iskolák, a helyi sportklubok, az önkormányzakot, a BSI-k, a sportszergyártók, a sport televíziók, az Internetes fórumok és még sokan mások. Nincs Tömegsport Rt. vagy Tömegsport Minisztérium.
Tudom, hogy nem ide tartozik, de akkor kié?? Én kicsit az iskolának is gondolnám, de itt nálunk nem úgy tűnik, mintha ez működne... Nemtom, hogy ez a mi hibánk, vagy ennek nem korán, gyerek/kamaszkorban, az iskolában kellene kiindulni?? (mellesleg az élsportolók is a gyerekkori tömegsportolókból lesznek, ezért nem értem, miért nincs hozzá köze...)
Az ezres nagyságrend és a hobbi futás még nem elég ahhoz, hogy valami tömegsport legyen. Elvégre a "sok" is relatív és az igazolt atléták zöme is hobbi atléta, hisz nem ebből él meg.
Azt gondlolom, hogy a tömegsport azt jelenti, hogy mindenki vagy nagyon nagy tömeg számára elérhető, nyitott, űzhető. A 100 kilóméter pedig, extrém mivoltából adódóan, csak az emberiség nagyon szűk rétegének való versenyszám. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lehet népszerűsíteni de tegyünk számokat egymás mellé. Egy BSI tömegfutóversenyen, a különböző távokon elindul jó esetben 10,000 ember. Egy 100 kilóméteres magyar bajnokságon elindul 20-40 ember. Igaz, lehet, hogy van olyan verseny ahol ezres nagyságrendű induló van, (bár nagyon kiváncsi vagyok melyik verseny ez) ne feledjük, hogy van olyan maraton is ahol 30,000-ben kell limitálni az indulók számát mert többet nem bír el a pálya. Szóval minden relatív. Az ultrafutás nem tömegsport. És szerintem sosem lesz az.
u.i.: András, mikor tudom a könyved visszajuttatni? Elviszem bármikor. Esetleg ma este? Holnap?
