Ide szeretnénk gyűjteni minden hasznos(nak látszó) információt, tapasztalatot, kérdést, ami szükséges lehet a görögországi 246 kilométeres ultrafutóverseny teljesítésében. http://hu.wikipedia.org/wiki/Spartathlon
Örülök, hogy átalakítottad 12 órásra tapirka1014 a táblázatot és annak is, hogy Miki felraktad a honlapodra az egyesítettet, így másoknak sem kell majd annyit számolgatni papíron, ha tervezni akarja Sárvárt. (Már csak 46 nap van hátra)
Közben aztán mégis felraktam a 12 órásra átalakított tervet, köszönet OldBone-nak és mikinek, ha valakinek sértettem a szerzői jogait, szóljon és már le is szedem:
Ez a vita remek példa arra, hogy miért volna szükség egy szövetségre.
Egy országos csúcs szerintem akkor válhat regisztrált rekorddá, ha egy ezzel megbízott szerv hitelesítette.
Ilyenkor többek között vizsgálni kell a pálya hitelességét, a rendezés hitelességét, vagy például az állampolgárságot. Ez a vizsgálat szerintem nem állhat abból, hogy pl. megkérdezzük a rendezőt, hogy "Lemérted a kört, öreg?", hanem be kell mutatni a hitelesítés dokumentumait. Hasonlóan: az állampolgárság kérdését sem lehet újságcikkekből megítélni, azt dokumentumokkal kellene igazolni. Ez egy teljesen érzelemmentes, bürokratikus szemlélet, de csúcsnyilvántartást nem lehet érzelmi alapon kezelni.
Elvirával többször futottunk együtt, egy időben problémás volt neki átjutni Magyarországra, mert nem kaphatott vízumot. Amúgy teljesen magyar ember ugyanúgy mint bármelyikünk, mint például az az Illés Imre, aki jugoszláv színekben volt negyedik a Spartathlonon.
Molnár Misi 100-as rekordjának hitelessége ugyancsak erősen vitatható. Soha nem láttunk jegyzőkönyvet a pálya hitelességéről és többen vitatják. Például Bogár, aki hazai pályán Encsen futott 6:32-őt. Állítólag az encsi pálya hiteles volt, de a dokumentumokat kérésünk ellenére nem mutatták meg. Sorban a következő eredmény: Kovács Attila 6:38 Belgium, nemzetközi verseny, hiteles pályán.
Én egyelőre nem tudok mást elfogadni csúcsnak. Az IAAF-et olyan szinten nem érdeklik a dolgok, hogy minden vizsgálat nélkül Molnárt írják csúcstartónak. Az UMSZ pedig ezt veszi át felülről. Pedig ennek a dolognak éppen fordítva kellene történnie.
Csupán annyi történt, hogy rögtön a számoknál kezdtem az olvasást, és meglepett, hogy Nagy Krisztina eredményei milyen "mostohán" szerepelnek. Először ennek jártam utána, majd megnéztem a többi számot is. Így írtam az első hozzászólásomban olyat, amit Zoli is leírt. Teljesen igazad van, hogy jobb először végig olvasni valamit, majd aludni rá egyet, végül válaszolni rá. Az, hogy a kérdésről Zoli is megemlékezett talán mutatja, hogy a téma nem lényegtelen. Ha ő utána járt és megnyugtató eredményre jutott, akkor minden rendben van. Nem tudok olyan adatról ami, Zoli állítását cáfolná. Sőt, most leltem rá erre a cikkre.. Bocsánatot kérek az érintett(ek)től. András
Zoltán, A kérdés kissé filozófiai, de én próbálom nem szenvedésként megélni a futást. Igaz, még sosem jártam 12 óra fölött (túrákat leszámítva), így érhetnek még meglepetések. Voltak ugyan már olyan futásaim régebben, ami szenvedés lett, de visszatekintve, annak a nem megfelelő felkészülés, frissítés, a helytelen erőbeosztás és a túlzott becsvágy volt az oka. Nem akarom elkiabálni, de az utóbbi években magamhoz képest egész jó eredményeket mentem jó érzéssel, örömmel. Még ha versenyszituációban esetleg maximális erőfeszítést is kellene tennem, ez maximum a táv utolsó 10 %-át érinti, ha ennél többet, arra gondolnék, hogy rosszul osztottam be az erőt, vagy elhibáztam valamit.
Mindezt azért próbáltam megfogalmazni, mert már kezdő futóknál is azt látom, hogy a futást a szenvedéssel azonosítják, vicsorogva futnak szembe a töltésen, egy darabig büszkék rá, hogy milyen kemények, aztán elmegy a kedvük, mert hát ki szeret szenvedni?
Az első mondattól eltekintve tökéletesen egyetértek veled. Tisztában vagyok mindazzal, amit leírtál. Amiért elkezdtem írni az az, hogy Zoli állításával szemben (amit reményeim szerint megalapozottan tett) egy internetes oldalra hivatkozva (amelyek csak többé-kevésbé pontosak, s mint ahogy írod is, egy megadott időpontra vonatkoznak) tettél kérdőjelet. Még azt is el tudom képzelni, hogy csak rövid akartál lenni, és ezért nem fogalmaztál árnyaltabban. (Vagy "alapos gyanúd" van, hogy Zoli nem jól tudja?). No mindegy, már kezdünk túl nagy feneket keríteni a dolognak...
Attól tartok két dolgot összemosol. Az egyik, hogy ki minek tekinti magát és milyen tudattal éldegél a nagyvilágban. Úgy gondolom, ez mindenkinek magánügye. Én kívülről senki elképzelését sem szeretném vitatni. A másik ki melyik ország állampolgára. Ez szerintem egy egyszerű bürokratikus–technikai kérdés: van-e például útlevele az adott ország címerével? Nézzük mondjuk a topik címadó versenyének dícsőségoldalán Zareit: Rab Ali Zarei és James Zarei egy és ugyanaz a személy. Már több, mint tíz éve Londonban élt amikor (1987-ben) 3. lett. Ekkor még iráni állampolgár volt, akárcsak 4 évre rá, amikor (a '87-eshez hasonló idővel) 2. lett (Bogár Jani és Hári Gyuszi közé ékelődve). Később megkapta a brit állampolgárságot, és britként végzett kétszer is az első helyen (1994. és 1995.-ben). Vagy egy másik futó példája szintén erről az oldalról. Az illető Dusan Mravlje, akinek a neve, lakhelye változatlan, csak a hazája alakult át. Így háromszor (1983-84-85-ben) volt második jugoszlávként, majd 1996-ban harmadik, már szlovénként. Attól, hogy a Spartathlon honlapján így szerepel a fenti két futó még nem lesznek kevésbé jó hazafik, és a teljesítményük sem lesz kisebb, csupán a honlap lesz pontos, a valóságnak megfelelő – ahogy azt egy ilyen oldaltól joggal elvárjuk. Szerintem ez az alaposság a mi listánknak sem ártana. Férfiak 19. sor: 1990. február 3-4. [innen]
Zoli a "megjegyzések" rovatban írja, hogy kettős állampolgár, mégpedig olyan formában, amely nem utal bizonytalanságra. A kérdőjel - néhány internetes oldalra utalva - ezért (így nagy nyilvánosság előtt) kicsit zavar. Ha felmerül a kétség, akkor utána kell járni, ez így helyes, de miután a kérdés elég kényes is lehet, nem biztos, hogy egy kérdőjel a legelegánsabb megoldás. Csak próbáld meg beleképzelni magad Elvira helyébe, ha olvassa ezeket a sorokat. (Vagy ha nem is olvassa, de a környezetében könnyen lehetnek a topikot olvasók.) Nekem nem esne jól. Lehet, hogy fogadatlan prókátor vagyok, bocs...
Gondolom az általam belinkelt oldalon az érintettek által közölt adatok szerepelnek. Az is lehet, hogy a település és ország egyszerűen az akkori állandó tartózkodási helyet jelöli. A lényeg, hogy nevére rákeresve a helyzet nem egyértelmű. Ezért írtam le kérdőjellel: Jánosi Elvira magyar állampolgár? A férfi fedett pályás 12 órához: Kiss Zoli 2003. március 21.-én 12 óra alatt 121,500 km-t futott, (21-22.-én) 24 óra alatt pedig 211,750 km-t. Ha 1990. február 3-án Sipos István Zoli-nál erősebben kezdett, övé a magyar csúcs, egyébként Zoli-é. Sajnos az IAAF-nek létezik egy idétlen szabálya (javaslata?), amely egy hosszabb távú verseny kezdő résztávján elért eredmény hitelesítésére lehetőséget biztosít, míg a többi résztávon elértre nem. András
Gondolkodtam rajta, mi lehet az oka, hogy olyan "furcsa" kaják is sikeresek lehetnek ultrák során, mint a joghurt, sajt. A következőt találtam az ultralistán:
"Savasodás akkor jön létre, mikor az izmokban szénhidrát oxidáció történik. A szervezetnek meg kell a savtól szabadulnia, hogy a PH egyensúlyt fenntartsa. Jelentős mennyiségű savtól úgy szabadulunk meg, hogy szén-dioxid formájában kilélegezzük, de valamennyi felhalmozódhat a gyomorban. . . . ha egy ultra során csak édességeket fogyasztunk, a normál emésztés ellehetetlenül és a vékonybél is elsavasodik. Ez válogatott emésztőszervi problémákhoz vezet, amik csak a verseny után múlnak el, mikor visszatérünk a hétköznapi ételekhez. A jelenség legkönnyebben úgy kerülhető el, hogy futás közben kis mennyiségben zsírt is fogyasztunk . . . Nincs szükség nagy mennyiségre."
Jánosi Elvira magyar állampolgárságához: a listában szereplő versenye kapcsán igen sok helyen szerepel a neten mellette a HUN, Hungary, hungarian felirat. Gondolom ez számít legalább annyit, mint a Sri Chinmoy oldalának tartalma.
Közzéteszem a magyar ultramaratoni legjobb eredmények listájának tervezetét. A dokumentumot Kiss Zoli készítette. Kérlek benneteket, hogy amennyiben kiegészítést, javítást vagy hiánypótlást tudtok benne tenni, jelezzétek nekem vagy neki. Jó böngészést.
Most, hogy már jogi személyiséggel fog rendelkezni a szövetség, szedhet tagdíjat az egyesületektől, pályázatokat nyújthat be, szponzori szerződéseket köthet.
Tökéletesen egyetértek veled abban, hogy szükség van egy olyan emberre, aki a tényleges ügyintézést végzi, nevezhetjük akár titkárnak is. A baj csak az, hogy - még eltekintünk is a munka díjazásától, és feltételezzük, hogy társadalmi munkában, merő lelkesedésből végzi feladatát, ennek a munkának nem kevés költségvonzata is van (telefon, fax, posta). Feltételezve azt az optimális esetet, hogy erről még tételes elszámolás is készül, ki és miből finanszírozza ezeket a költségeket?
A döntéshozást semmiképp nem bíznám egy emberre, a fontosabb döntések mindenképp az elnökség hatáskörébe tartoznak.
Marad a képviselet, nem tudom, hogy ez eddig mennyire volt sikeres.
Igen, Comrades Marathon. Ahogy a háttérben felsejlő embléma is mutatja. Az első 30 alkalommal ugyanúgy és ugyanazon a környéken hullámzott a célbaérők száma, mint eddig itthon a Bécs-Budapesten (természetesen egyéni). Aztuán szépen, lassan elkezdtek növekedni: 1958: 34; 1962: 109; 1969: 587; 1973: 1225; 1978: 2601 köztük az első hölgy; 1983: 5365; 1988: 10363; 2000: 20040; tavaly 10125 célbaérővel. Pár éve nagy vita volt arról, föl lehet-e emelni a szintidőt 11-ről 12 órára. Fölemelték. Tehát ilyen eloszlásban ért célba 2003. június 16-án 11415 futó a Pietermaritzburgból Durbanba vezető (lejtős) 89 km-en. (13374-en indultak.)
Talán lehet egyszerre tömegsport és ultra. (Lehet, hogy a másik tipp is jó. Talán a tengelyeket kell csak átskálázni, vagy alkalmas mértékegységeket találni.) (A nyertesek személyesen kapják meg díjukat.)
Az biztosan kapitális baromság, hogy az atlétika és az ultrafutás azonos sportág, hiszen az atlétika nem sportág, hanem egy fogalom, amely számos sportágat foglal magába.
A MASZ honlapján a következő meghatározás szerepel:
„Az atlétika a természetes mozgásformákat, a járást, a futást, az ugrást és a dobást foglalja magában.”
Az IAAF honlapján a következőt találtam:
„What is athletics?
Born in prehistory, athletics has evolved to include a hugely varied assortment of athletic challenges for men and women of all ages. The complete list now includes track and field events, road running races, cross country races, mountain running and race walking events.”
Szerintem az atlétika fogalmába beletartozik egy másik fogalom, a futás, ebben pedig akárhogyan is nézem benne van az ultrafutás is. Erről a bogár-rovar mondás jut eszembe, kicsit átalakítva: Nem minden atlétika futás, de minden futás atlétika.
A kérdésben nem kívánok állást foglalni de érdemes megnézni szerintem, hogy mi minden tartozik az "atlétika" fogalmába. Kérdés, hogy a rúdugrás és a gyaloglás egy sport e. Illetve, vajon ugyanaz a sport a távolugrás és a súlylökés? Ugyanaz a sport a mezei futás és a hármasugrás?
Szerintem a 100K még mindig közelebb áll a maratonhoz mint a 100 méter a kalapácsvetéshez.
Próbáljunk elvonatkoztatni a nagy magyar valóságtól és megnézni, hogy globálisan milyen pozitív hatásokkal jár a nemzetközi szövetség, az IAAF, alá tartozni.
Az elején szögezzük le: ez a kérdés szinte kizárólag a pénzről szól.
A pénzt elsősorban a pálya atlétika és ezen belül is az Olimpia és a VB hozza. A pénzt az IAAF kapja és osztja tovább. Az IAAF próbál minél kevesebb pénzt juttatni a szövetségeknek és minél többet a sportolóknak direktben.
A pénz elsősorban a profi atlétika felé megy, ami nem biztos, hogy jó, de ugyanakkor a pénz nagyon szépen szét van terítve. Egy VB-n ugyanannyit kap az 50 kilóméteres gyaloglás győztese mint a 100 méteres bajnok. Amióta az IAAF elkezdett nagyban játszani a mezei versenyeken és az utcai (maraton és félmaraton) VB-ken is van pénzdíj.
Tehát, ahová az IAAF betette a lábát, ott az elit jól járt mert az IAAF pénzt is hoz.
Ezzel a versenyzők zöme még nem tart előrébb de van egy közvetett hatás is ami viszont az egész sportot segíti. Ha az elit jól keres, az egy permanens ösztönző ami emeli a sportág színvonát. A magasabb színvonal pedig népszerűsít és szponzorokat hoz, ami potenciálisan több pénzt és több követőt jelent.
Ez még nem jelenti azt, hogy az IAAF fel szeretné felvállali az ultrafutás irányítását. De azt gondolom, hogy ha ez egyszer megtörténne, abból az ultrások csak nyerhetnek.
A MASZ persze más kérdés. Ismerve a MASZ anyagi helyzetét, a szombati tanácskozáson a szövetség így is túlvállalta magát.
Azt, hogy a jelenlegi elnök mennyire alkalmas, még nincs elég alapom megítélni. Ami nekem feltűnt, az hogy túlságosan érzelmi alapról közelít meg mindent. Ha jól tudom, titkára nincs most az UMSZ-nek, ellentétben az általam ismert egyesületek, szövetségek rendszerével. Szerintem kellene találni egy jó értelemben vett bürokratát/adminisztrátort, aki vállalná a titkári munkát, és így az elnöknek a döntéshozatal és képviselet maradna. Szerinted?
Még nem láttam ezt a diagramot, de erős sejtésem van arra vonatkozólag, hogy ez a 2003. évi Comrades Marathon 89 km-es távján célba érkezőkre vonatkozó diagram. Azt ábrázolja, hogy adott ideig hányan értek célba.
A másik tippem:
A MASZ 2003. évben felhalmozott adóssága, kötelezettségvállalása az idő függvényében.
