A topicban azt hiszem én vagyok a címermániás. Azt előre közlöm veled, hogy a címerekkel nem lesz könnyű dolgod, nagyon nehéz őket felkutatni. Nem tudom, hogy mire kellenek, én csak saját magam boldogítására foglalkozom velük. Háború előtti címert csakis és kizárólag jelvény formájában találhatsz. Ha nagyon fontosak akkor nézd végig a a "Klub címerek" című topic történelmét, oda raktam fel Bocskay, Attila, Budai 11, KAC, Nemzeti, Sabaria jelvényeket. Sajnos nem az enyémek, csak fotón vannak meg. Ha egy kicsit ráér, akkor a közeljövőben felteszem őket megint és egyszerre!
A Bocskai címere megegyezett Debrecenével. Az meg szinte egy az egyben ugyanaz, mint a Református Egyházé. Azért ez valahol ritkaság, hogy egy profi futballklub címere tele legyen bibliai utalásokkal.:)
Itt a Szeged kép. Én erről az időszakról, ami Szegedet illeti gyakorlatilag semmit sem tudok. Ámbár úgy rémlik, hogy létezett ekkoriban Szegeden is egy rövid életű sportújság (ahogy Kassán, Debrecenben, Nagyváradon is, példának okáért. A vidéki futball 1911-12 körül "futott fel").
a kép elvileg a szegedi SZAK csapatát mutatja.a neveket késöbb irták rá.Egy szegedi focival foglalkozó ember ezt füzte hozzá:
Ez a csapatkép a régi SZAK. nem a legelső, de egy 1913 körüli csapatát ábrázolja, amikor is a SZAK az akkor már Európa-hírű Ferencvárostól 5-0-ás vereséget szenvedett, és a szegedieknél többek között Gömöri, Szűcs, Majkó és Stein Hapa is játszott.
Aki a kommunizmusban is publikálhatott, az attól még nem lesz hiteles, hogy a 89-ben leadott kéziratát 92-ben kinyomtatták.
gondold el mekkorát hazudhatott, ha azt meri leírni, hogy a Dózsába jobb pénzért lehetett focizni, mint a Fradiban, amikor pont a dózsásoktól tudjuk, hogy nem voltak ők kiemelt csapat.
A könyvet nem olvastam. Egyébként 1992-ben jelent meg, és a Fradi színeiben pompázik. Ettől persze még nem biztos, hogy "hiteles". A szerző Dalnokiról és Tichyről is írt könyvet.
A formálódó Aranycsapat Dunakeszin is járt. 1950-ben a Dunakeszi Sport Kör (egykor Magyarság, ma Vasutas) csapatát győzték le 11:0 arányban, négyezer néző előtt...
Henni viszont a Dózsához történő igazolása után is volt még válogatott, egészen 1953-ig
Henni 1953-ban egyszer volt válogatott, valójában a bulgárok elleni B válogatottban játszott. Ugyanazon a napon az igazi csapat 5:1-re nyert Csehszlovákia ellen. A nagycsapatban 1951-ben játszott utóljára két alkalommal, ebből egyszer Grosics helyett cserélték be az utolsó negyedórában.
Különben köszönöm a felvilágosítást, 1956 utáni idejéről semmit nem tudtam.
Tény, hogy Budai és Kocsis úgy került a Honvédba, hogy behívták katonának. De Deák és Henni esetében nem ez történt, a hiteles sztori le van írva az A Bamba c. Deákról szóló könyvben. Henni simán a több pénz, nagyobb fizetés miatt igazolt Újpestre, míg Deák még nyár közepén, a felkészülés alatt leütött két AVÓ-tisztet, amiért börtönbe került. A Dózsa hozta ki a börtönből.
Deák tényleg nem volt többé válogatott, de ez érthető is, mert már megközelíteni sem tudta az 1945-49 közötti formáját. Elnehezedett, lelassult, kevésbé volt gólveszélyes, mint korábban. Mire Újpestre igazolt, már háromnegyed éve nem szerepelt a válogatottban.
Henni viszont a Dózsához történő igazolása után is volt még válogatott, egészen 1953-ig. Grosics pedig már 1947-ben bemutatkozott a válogatottban.
1956 után előbb 1957 és 1962 között a New York Hungária kapusa volt (közben 1959-től játékos-edző is), majd 1962-65 között kizárólag edzőként működött a New York Hungáriánál. 1967-ben az Egyesült Államok szövetségi kapitánya volt, majd 1968-69 között a Houston Stars, 1969-89 között a University of Rhode Island szakvezetője volt. Ma - ha jól tudom - Floridában évi nyugdíjas éveit.
1956-ban az USA-ba távozott és 1965-ig játékosként dolgozott. 1965-ben az US Soccer Team országos vezetője lett. Ez azt jelentette, hogy rábízták az ifjúsági, az olimpiai és a nagyválogatott irányítását is. A továbbiakban testnevelőként és edzőként dolgozott. 1996-ban megkapta az edzőknek járó legmagasabb amerikai kitüntetést, beválasztották a Hall of Fame-be, a Halhatatlanok Csarnokába (itt második magyar volt, Schwarz Ernő volt az első, akit 1951-ben választottak be).
A Dózsa kapusáról, Henni Gézáról is érdemes pár szót szólni. A háború utáni legjobb kapus volt, ezt akkor senki nem vitatta, de politikailag nem volt jó helyen. "Reakciósnak" számított, vagyis néha hangosabban beszélt egyes dolgokról, mint kellett volna, és rossz helyen játszott, a Ferencvárosban. Amikor a Fradit szétszedték, Kocsist és Budait majd később Czibort a Honvédba vitték, Henninek és Deáknak meg a Dózsába kellett menni, ha egyáltalán még játszani akartak, de válogatottak már nem lehettek. Igy került oda Grosics Gyula, aki ma gyakran szidja az akkori rendszert, általában jogosan, de azt elfelejti, hogy karrierjét is annak köszönhette. Gyula is kitűnő kapus volt, fiatalabb is volt Henninél, előbb-utóbb megörökölt volna a helyét, de így évekkel előbb kerülhetett a válogatottba. Az aztán megint más kérdés, hogy három világbajnokságon is döntő helyzetekben súlyos hibát vétett.
1956-ban Henni is külföldre ment, Amerikába. Tud valaki további sorsáról valamit ?
"Szombaton ünnepelte fennállása 120. évfordulóját a III. Kerületi TUE. A gárda immáron csupán utánpótlás-neveléssel foglalkozik, igaz, megmaradt a felnőtt csapat is, amely az NB III-ban vitézkedik. A klub legismertebb neve a III. Kerületi TVE volt, ezen a néven nyerték meg a Magyar Kupát 1931-ben, a döntőben a Ferencvárost intézték el 4-1-re. A gárda 1996-99 és 98-99 között az élvonalban szerepelt. Legnagyobb sikerét ekkor is a Ferencváros ellen érte el, mert 98 őszén 4-3-ra verte a zöld-fehéreket a Fáy utcai stadionban. A felnőtt csapat ezután azért szűnt meg átmenetileg, mert az akkori ügyvezető Török József előbb Csepelre, majd Tatabányára költöztette a gazdasági társaságot."
