Nyílászáró csere - amennyiben nem változtatod az áthidaló méretét - nem engedély köteles.
De ha teljesen biztosra szeretnél menni, akkor nyújts be egy kérelmet az illetékes építésügyi hatósághoz, melyben leírod, hogy mit szeretnél csinálni, s hogy ez engedély köteles-e vagy sem.
Vidéki családi háznál fűtésátalakítást tervezünk, a meglévő gázkazán mellé egy vegyestüzelésűt is beállítanánk. A vegyestüzelésűhöz falon kívül szerelt acél kéményt alkalmaznánk. A kérdésem az lenne, kell-e ehhez építési engedély? Utcafrontot nem érinti, nem is látszik.
37/2007: "nem tartozik ide pl. a homlokzati nyílászáró áthidaló méretét nem változtató cseréje"
márpedig ez áthidalót nem változtat, tehát ilyesmivel szabadon lehet garázdálkodni, hacsak valami helyi rendelet, vagy pld. műemléki védettség felül nem írja
Szerintem önkormányzat függő. Mert rengeteg dolguk van, kisebb módosításokkal nem nehezítik meg a maguk munkáját, ha a rendelet nem mondja ki egyértelműen. A "jelentősen"-re csak valós példát tudok mondani, nekem azt mondták kérdésemre válaszolva régebben, hogy ha eltérek a terveken lévő nyílászáró méretektől ~10 %-kal, akkor az nem baj, emiatt nem kell engedélymódosítás. A te eseted más, szerintem az már engedélyköteles elméletileg, de majd a többiek megmoindják. Az önkorinál meg tudnád kérdezni, csak ugye akkor meg feladtad a magaslabdát nekik, hogy ilyenre készülsz. Szóval ha hivatalos úton akarsz eljárni, akkor kell a tervező (ha újra kell rajzolni, felmérni az egészet az sok munka és sok pénz), a 10ezer Ft illeték, meg lehet hogy a földhivatalban is át kell rajzoltatni az ottani térképet. Szóval elérheti a 200-300ezer Ft-ot is ez a hivatalos engedélyeztetés. Meg 60 nap alatt bírálják el, és itt is a jogerőre emelkedés még 15 nap.
Hivatalosan "jelentos" = "barmilyen". Tehat ha nem jelentosen, csak kicsit valtozik meg a kinezet, akkor csak a lebukas eselye csokken. Konkretan 0 kozelebe, ha senki nem latja, csak a szomszed, akivel meg joban vagy.
Ha nagy felületről van szó, akkor a homlokzatod ezáltal jelentősen változik, ezért kell rá engedély. Kellenek a tervek + 10000 Ft illeték. Helyi önkormányzat építési osztály az illetékes. És költséges a tervezés miatt.
Akkor autonóm házra nem is adhatnak engedélyt ahol nincs közmű? (Ha lenne is, nem használnák, hiszen ezért autonóm ház)
46. § (1) Ha az építmény rendeltetésszerű használatához ivóvíz szükséges és nincs közműves vízszolgáltatás, az ivóvízellátás szempontjából figyelembe vehető az is, ha a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van vagy a telektől gyalogúton mérve legfeljebb 150 m-es távolságon belül, egyéb módon biztosított.
Az nem mondas, hogy Te csak lakni akarsz, es nem akarsz inni, vagy ha igen. majd autoba ulsz, es elgurulsz a legkozelebbi kocsmaba...
Akkor autonóm házra nem is adhatnak engedélyt ahol nincs közmű? (Ha lenne is, nem használnák, hiszen ezért autonóm ház) És emiatt is kérdeztem, ha valaki nem igényli ezeket a közműveket, mert vagy megoldja helyben vagy egyáltalán nem kel neki, az ilyen építkezőket kizárják az építkezés lehetősége alól. Szerintem ez diszkrimináció. Nyugat-Európában (Franicao., Anglia stb) rengeteg tanya van, ami nem a magyar értelemben vett tanya. Feltételezem hogy ott sincsen meg minden közmű, engedik az embereket ott élni és építeni. Talán ez is okozza hogy csillagászati pénzeket kérnek magyarországon az építési telkekért.
Tiszta helyzet: ameddig nincs a neveteken az ingatlan, addig az építési engedélyhez a hiteles tulajdoni lap mellett szükséges az önkori tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozata.
Miután az önkormányzatnak saját építési hivatala is van, ezért fennáll a kizárás esete (az önkormányzat magának adna építési engedélyt). Ilyen esetben az építési hatóságnak kell az illetékes közigazgatási hivataltól eljáró hatóság kijelölését kérni (a közig ilyenkor mérlegel és vagy azt mondja, hogy másik építéshatóság intézi az ügyet vagy azt, hogy helyben is intézhető, mert nincs összeférhetetlenség).
Az egyes ovezetekre vonatkozoan az orszagos es a helyi epitesi szabalyzat tartalmaz megkoteseket, hogy milyen ovezetben milyen kozmuvesitettsegi szint kell a beepithetoseghez. Altalaban lakoepulethez kotelezo a vizellatas (emiatt a szennyvizet is rendezni kell), valamint az aramellatas, es valahogyan meg kell oldani az epulet futeset is. Hetvegi haz szerintem megoldhato kozmuvek nelkul, mivel ott a funkciohoz nem szukseges.
A ház előtt végigfut egy faoszlopokon álló hullámpalával fedett tornác. Szerintetek ezt -a ház átépítése során- bevonhatjuk-e a ház belterületébe?
A hullampalaval fedett tornac - amennyiben 1m-nel jobban kiemelkedik a talajszint fole - mar most is beleszamit a beepithetosegi korlatba. Ha jelenleg emiatt tulepitettseg van a telken (mar folotte vagytok a maximumnak), akkor - szerintem - olyan atepitest, ami nem jar a tullepes tovabbi novekedesevel, szabad vegezni.
74. Telek beépített területe: a telken álló, a környező terepszinthez képest 1,0 m-nél magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni - az árnyékszék, a növénytermesztés céljára szolgáló, legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház), fóliasátor, a terepszint alatti építmény és a melléképítmények, - a terepcsatlakozástól legalább 2 m-rel magasabban lévő és az építmény tömegétől legfeljebb 1,50 m-re kiálló erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető, továbbá az építményhez tartozó előlépcső vízszintes vetületét.
54. Melléképítmény: az építési telken, építési területen álló épületek mellett a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető: a) közmübecsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), e) kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), f) kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, g) kerti épített tűzrakóhely, h) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, i) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, j) állatkifutó, k) trágyatároló, komposztáló, l) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, m) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, n) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.
Átalakításra engedélyt kérünk természetesen, csak a veranda területével növelnénk a szoba területét. Tehát a meglévő körvonalak szerint építenénk. Ilyet csináltunk Pesten is, csak itt üvegezett verandából lett a ház részeként, téglából újjáépítve a konyhánk. A kérdés az, hogy a nyitott oszlopos tornác is is bevonható-e a ház alapterületébe.
Nem kéne túllépni azt a 3 %-ot, sok jóindulatú ember van mostanság ha bejelent benneteket, szimplán mondjuk csak azért mert látja hogy építkeztek, már nem túl jó a helyzet, visszabontás is lehet a vége, sőt. Eesetleg nem tudtok venni még a telekhez valamennyit, és akkor beleférnétek a 3 %-ba?
Vidéki település építési osztályán beszéltetek már az ügyintézővel?
Segítsetek légyszi - nagyon fontos lenne a válasz!
Vettünk vidéken külterületen egy 100 éves házat. A beépíthetőségi szabályok elég szigorúak, ezért ki kell használnunk minden lehetőséget, hogy a ház emberi méretű legyen. A ház előtt végigfut egy faoszlopokon álló hullámpalával fedett tornác. Szerintetek ezt -a ház átépítése során- bevonhatjuk-e a ház belterületébe? Így túllépjük a 3%-os beépítési korlátot, de mivel egy ősrégi épületről van szó, remélem így összejöhet.
