Oké,részemről sincs ezzel gond.Viszont akkor a korábbi mondatomat megismétlem: Kicsit szállj lejjebb!Javadra fog válni,persze a döntés a Tiéd,meg az összes velejáró hozadék is.
Nem baj téged se szeret mindenki, engem sem kell mindenkinek elfogadni. Jól van ez így és kérlek továbbra is mond ki a véleményed. Maradjunk meg mindketten nyíltnak és egyenesnek. Nem haragszom, sőt!!!
Azzal, hogy egyesületet váltottunk megmentettük az újjat a megszűnés veszélyétől, bár ezzel a lépéssel a régit sodortuk veszélybe, de ők amúgy is reménytelenek voltak, mert olyan ember "irányít" aki a saját életét sem képes rendesen élni! Tehát ebből következik, hogy minimum miattam galambászik még a mai napig is legalább 10 ember a régióban. Az új egyesületemben nem hagyták abba mert jöttünk a régiben sem hagyták ezáltal abba, mert mentünk. Azonban ma már úgy látóm, hogy ezzel csak a "szenvedést" hosszabbítottuk meg mert, hamarosan a D-05 a D-06 és a D-13 egy egyesületé fog olvadni. S, onnantól majd én teszem fel neked a kérdést te mit teszel azért, hogy több galambot küldhessünk és hogy egyáltalán galambászhassunk????? Hogyan tovább?
Szerintem mindenki a legjobbaktól tenyészt annak érdekében,hogy az állománya minőségét javítsa,ha nagy vitalitásból fakad a jóságuk,ha nem. Mondjuk kelt már több jó versenygalamb sok tojástörés miatt dajkának szánt pártól,de ez csak a hozzá nem értésemet bizonyítja....
Tanító jellegű kérdéseid midig feladják a leckét :)
Az additív tulajdonságokkal azért nem hozakodtam elő, mivel Ernő bá szavaira reagáltam, és tudom, hogy szerinte nem létezik ilyesmi, ez csak a genetikusok önkényeskedése :)
Részemről elhittem nekik, és ebből az fakad, hogy a gyorsaság öröklődésére számítani megtérül, míg a technológia-tűrésre és sorozat-terhelhetőségre sokkal kevésbé. Ezzel együtt a legjobb gazdasági állatfajták tenyésztésének igenis szempont a technológia tűrés.
További kihívás, hogy a gyorsaságot nem is olyan könnyű megítélni, mint elsőre gondolná az ember.
Vegyünk két galambot, az A kerületi első díjat szállt, B pedig 10%-on kívüli időt, két különböző versenyen. Egyértelműnek tűnik, melyiket kell választani. Ám mi van, ha az első úton a szél és falkahatások nekünk kedveztek, a szomszédok is jól stoppoltak, egyszerre jelent meg a ház fölött 17 galambunk, és a győztes tette le először a lábát a antennára? Míg a második esetben kudarcot vallottunk, és a dúcelsőnk elég későn érkezett, de a szomszédokénál jobban? Én a B galambot, az "erkölcsi győztest" preferálnám.
További gond, hogy igazán értékes díjakat szólórepülésre képes galamboktól várhatunk. Ezek viszont több esetben nem az élben érkeznek, hiszen a falka gyorsabban halad az egyedül repülőnél. Tehát az ilyen galamb néha ugyan megvillan, de a listák átlagában nem emelkedik ki.
A másik kérdéskörről már próbáltam véleményt megfogalmazni. A tartási körülmények egyértelműen visszahatnak a tenyésztésre, nem azért mert "aktiválódnak génszekvenciák" vagy egyéb félmágikus okokból, hanem egyszerűen azért, mert hiányállapotban és immunológiai kihívás alatt galambjainkat elsősorban a vitalitás állítja rangsorba, míg ideális körülmények között inkább a versenyzés fő, additív képességei. Ennélfogva az első esetben valószínűbb, hogy az eredmények alapján rossz tenyészgalambokat választunk ki.
Mit tesz a vitalitás? Sok minden múlik rajta, de emeljünk ki ezekből kettőt, az immunológiai tűrőképességet, és a regenerációs képességet. Szerintem fontos megemlíteni, hogy a lehetséges maximális ellátás mellett is szükséges a vitalitásnak egy jó-közepes színvonala! Ugyanis a szállítás-versenyzés még a legtökéletesebben lebonyolítva és megterhelő immunológiailag, és a két verseny közötti regenerációs idő sosem lehet nulla.
Eszembe sem jutott azzal foglalkozni, hogy egy élő galambnál a környezet hogyan hat visszafelé a vitalitásra. Vissza kályhához: az volt a kritikai meglátásod, hogy az eredmény alapú tenyészkiválasztás problémás, mert az eredménytöbblet a vitalitástöbbletből fakad, amit nemigen lehet továbbadni a következő nemzedéknek. Én meg azt mondtam, hogy ez a paradox helyzet annál kevésbé áll fenn, minél nagyobb és jobban ellátott állományról beszélünk, amit szerintem meg is indokoltam. Wittenbuik állománya nagyobb létszámú és kiválóan ellátott, ezért szerintem a hozzáállása további sikert ígér. Sajnálom, hogy nem találtátok a közös hangot.
Bár a zöldek is elég sz...ok mostanában, de a lilák meg már régóta azok!!! Komolyra fordítva, Te mit teszel azért, hogy a lilák több galambot küldjenek?
Tudom, hogy valahol itt van. Fogadja gratulációmat ezúton is, az e havi szaklap nagyon jóra sikeredet! Köszönöm mindenkinek a munkáját aki részt vett benne, jó volt olvasni!
A heterózishatás minden vonatkozásban megjelenhet, a dns jelen ismeretek szerint minden részletében azonosan viselkedik, minden szakasza ugyanúgy lép be az új sejt létrehozásába-
Természetesen a környezet visszahat a tenyésztésre, más környezetben más tulajdonságok teremtik meg a szelekció alapjait, ezáltal a továbbvitelre kijelölt egyedeken át a genotípusok fokozatosan eltolódnak.
Egyértelműen a nem látható, mondjuk úgy: szellemi tulajdonságok a szelekció alapvető kritériumai. Minden a fejben dől el. Ha a galamb nyerni akar, már jó, de ha nem akar, etetheted mannával és polírozhatod, megette a fene az egészet.
A galambon belül: konstans annyit tesz, hogy a két ivarsejt összeépülésekor kialakulnak a gének, véglegesen felépül a dns-lánc, amely a továbbiakban az adott lény minden sejtjébe be fog kerülni. Belül-ön azt értem, hogy csak arra az egyedre érvényes, más egyedben más dns lesz.
A hatás úgy függ a környezettől, hogy létre kell jönnie a körülménynek, amikor a tulajdonság manifesztálódik, azaz érvényre jut. Hordozhatunk ezernyi tulajdonságot anélkül, hogy tudnánk róla, mert nem találkozunk azzal a helyzettel, amikor kiderül a megléte. Kedvenc példám a csernobili mentésben részvevők története. Nagyjából mindenki halálos dózist kapott, páran napokon belül meghaltak, mások egyszerűen fel sem vették. Eltérő sugárterhelést bír el a dns-ünk, de normál körülményekben nincs jelentősége, mert elhanyagolható a halálos dózissal való találkozás, a tulajdonság nem manifesztálódik.
De általában nem ilyen szélsőséges a galambászati vonatkozás. Lehet egyszerűen szomjúságtűrésről vagy kötélidegekről szó, közönséges dolgok, amelyek adott helyen döntővé válnak. Az egyik galamb kénytelen víz után nézni, a másik idegességében nem mer leválni a rossz irányba tartó csoportról, és veszt.
Ez tartozik röviden a tárgyhoz. :-)
A te axiómád természetesen igaz és nem is lenne vele baj, csak félrevezető, mert az öröklődés addig tart, ameddig létre nem jön az első sejtje az új lénynek. A többi már a tulajdonságok kibontakozása.
Az irányított szelekció egyrészt alapszinten maga a versenyzés, kipróbáljuk az új egyedeket, és megkeressük azokat, amelyek jobban megfelelnek a célnak, majd azokat tenyésztjük tovább, a kevésbé alkalmasakat kizárjuk.
Összetettebben az irányított szelekció speciális tulajdonságokat hordozó egyedek megszerzése és azok tenyésztése. Pár példa:
- eleve maratontávon eredményes törzs beszerzése például, ha odakészülsz.
- Vagy előnyrepülők beszerzése,
- vagy éjszakába belerepülőké.
- Vagy öreg tojók mellőzése,
- vagy magas életkorra hajlamosság figyelembe vétele.
Hát csak az,hogy itt nincs sose 20 galamb egy perc alatt. Így ha 8 helyezésnél selejtezek,csak 4 marad. Esetleg megkegyelmezek annak,amelyiket 8/8-nál le kellett állítanom,akkor 5. :-))))
