Lassan már túl leszünk a telekvásárláson...
A házépítés költségeit számítgatva természetesen különböző megoldások különböző (elég magas) eredményt adnak.
A minap az egyik kivitelező weboldalán bruttó 130 ezer/négyzetméter áron kínál kulcsrakész megoldást, míg egy magazinban a hagyományos építkezés költségeinél egy 100 négyzetméteres lakóterületre bruttó 35 millió jött ki.
Tudom, hogy a különböző anyagok nagyban befolyásolják az árat. Kíváncsi vagyok, hogy kinek mi a tapasztalata a kivitelezés költségeit (tervezett és tényleges) illetően. Valamint milyen problémákba ütköztetek a finanszírozás terén (hitel, számlagyűjtés stb.)
Előre is köszönöm, hogy megosztjátok a tapasztalaitokat!
Ket megjegyzesem van, tapasztalatbol (2005-s epites).
1. nekunk van felpince es van benne garazs, DE nalunk olyan a terepviszony, hogy a telek befele lejt, es igy az elokert + haz szumma 21 meter amin be kell allni a kb. 2.5m szintkulonbsegre, ahogy szamolgattam kb. ez a max ami kenyelmes (jo, nalunk ugye be is kell fordulni, tehat kicsit rovidebb beleferne)
2. nem tudom, helyileg hol epitkezel, mi is ugy kezdtunk neki, hogy innen mar csak amikor a gyerekek kirepultek es a hamut is mamunak mondjuk, akkor koltozunk egy panelba, ahol az ajton kivul semmi dolgunk ne legyen es nem kergetjuk egymast az ures szobakban
Ehhez kepest:
- mire befejeztuk az epitkezest, mar tudtuk mit kellett volna mashogy csinalni (ebbe beletartozik, hogy amikor astak az alapot csak akkor kezdtem olvasgatni itt a forumot, meg ugy altalaban kimuvelodni a temaban - te me'g idoben vagy, elore potolhatod, tervezesnel - pl. igenyek felsorolasa - szamit leginkabb)
- ovoda me'g kozel volt, iskola inkabb bringatavolsag, de en bekoltozeskor (2 ill. 3.5 evesek voltak) nem szamoltam arra, hogy itt kontraszelektalt az alt.suli, ugyhogy 10 eves koruk ota bejarnak Bekasra (most meg egyik me'g messzebb) suliba, es most mar pont eljutottunk odaig, hogy ebben az eletkorban baromira nem praktikus - hiaba van autonk, de osszevissza idobeosztas miatt identol abszolute nem szervezheto ossze - nekik a tomegkozlekedestol, amin igy is egy csomot dekkolnak, tovabbi 1.5km felig hegymaszasra lakni...
Persze ez csak egy tapasztalat, de en ova intenelek attol, hogy 10 even belul nem lathato, de "valamire csak jo lesz" alapon tervezz barmit a hazba. Ennel ma mar sokaknak mobilisabbnak kell lennie, legyen egy normalisan elheto hazad, a tobbiben meg bizz a rugalmassagotokban. Akar az atalakitas akar a tovabbkoltozes iranyaban. Szvsz!
Attól függ milyen a telek, és akartok-e kilépni a nappaliból egy szinten a kertbe. Én akarnék, mert az ultra jó! Ha emelt teraszod van, arra korlát kell, úgy szar az egész ahogy van. A nappaliból megtörik a kilátás, és a kertet nem fogod úgy használni, ahogy a másik esetben tennéd. A gyerekeknek is jobb csak kislattyogni a fűre egyenesen.
Kocsinak - szvsz - marhaság több millióért pincegarázst csinálni, hacsak nem egy 20+ milliós autód van. Ezért tönkrevágni a házat a kiemeléssel szvsz kár!
Sokkal több pénzt költesz el, és a végén kisebb komfortot kapsz. Mindezt miért? Garázsért meg mosókonyháért?! Mossál a fürdőszobában, és csinálj mellé egy garázst!
A jó minőségű, száraz pince (=teknő szigetelés) drága. szerintem drágább, mint a földszinten kialakított. Ahogy KömKel is írta, rövid rámpával használhatatlan. Az utcánkban van vagy 15 rövid rámpás pincegarázsos ház. A ház előtt parkolnak a tulajok, nem állnak le szinte sosem.
Ebből következően, HA van hely a fszt-en, akkor oda raknám a garázst. A pincegarázs szükségmegoldás. Ha raksz oda mást is, akkor pld. az autó-bűzt meg kell oldani. A mosókonyhában a kipuff gázt szagolgatni nem frankó. Ez a bajom egyébként a fszt-es, de lakótérrel egybe nyitott ajtajú garázsal is, büdös. Biztos lehet büdösmentesen is csinálni (dupla ajtó, nyomáskülönbség vudu varázslás), de nem ilyenekben voltam, hanem büdösekben.
Ezért szerintem a garázs egy szinten van a lakótérrel, de külön bejáratú. Nekem így van, a bejárata a lakótér bejárati ajtaja mellett van (+ garázskapu persze).
A pince jó, de szerintem elég egy kicsi is, gépészet + kajaraktár + szauna/edzegető/tároló. Ez nekem 36nm-be belefért, tökéletes, imádjuk.
Ahhoz, hogy csak FÉLIG legyen lesüllyesztve a földbe, és még normálisan tudj lehajtani az autóval, kell egy 13 méter hosszú lehajtó rámpa. Ha ezt valaki elhiszi, és nem akar használhatatlan 5-6 méteres rámpákkal szenvedni, akkor általában máris elveti a pincegarázs ötletét. Innen továbbfolytatva viszont mi a francot kezd az ember egy rohadt nagy pincével, ha garázs nem lesz benne?
Másik ellenérv, hogy általában az emberek kertkapcsolatos földszintet szeretnének. Egy alápincézett háznál általában mindig van minimum 50-60 cm magas lábazat, ami ezt kilövi.
Szóval praktikum terén az alápincézés kevés esetben okés, kivéve ha a terepviszonyok olyanok.
Az lenne a kérdésem, hogy a kétféle alap elképzelésünkre ki mit mond, melyik lehet a praktikusabb, olcsóbb.
Olcsóságban nem csak a kivitelezésre, hanem a hosszútávú fenntarthatóságra, fűtésre, karbantartásra is gondolok. Hosszútávban gondolkodunk, nem 10 évben.
Tehát egy szinten, 110-120m2 lakótér plusz 36-40 m2 garázs egy fedél alatt, később egy kerti faház tárolásra, vagy kb. 110 m2 egy szint, alatta teljes méretben pince, ahol gépészet, mosó-szárító helyiség, garázs és minden egyéb tárolása elférne.
Mi a teljes pincés megoldást gondoljuk célszerűnek, de kíváncsi lennék tapasztalt véleményekre is!
Ritkán történik meg és biztos kiszárad az ellenléc (szerencsére a fenyőfa sokmindent kibír), csak a cseréplécen átbuktatott páraátéresztőn megáll a víz és megfagy. A kétszeresem kiszellőztetett tetőnél nem áll meg a víz.
Csak azért írom le, mert ezt tapasztaltam és elhúztam a számat a saját munkámtól.
Most meg kiderül lassan hogy passzióból van az átszellőztető rész kialakítva !:-) Nem azt mondtam ,hogy nincs pára ,de Te "vízesést"vizionálsz oda, és ezért kérdeztem ,hogy mennyit bírna így az ellen léc ha annyi víz lenne ott !? :-)
Jól leszigetelt mazárdos tetőre mássz ki télen, olyan -3 fokban, amikor cudar köd van (+ szélcsend) és fordíts meg egy cserepet.
Aztán képzeld el, hogy kisüt a nap és a cserép felmelegedik.
Nem a belső párától van. Kerámia cserépnél, főleg a dupla fedésnél gyakoribb, de falcos kerámia és betoncserépnél is láttam.
Szerintem:
A 3ocm hőszigeteléssel rendelkező mazárdos tetőknél nincs az a jelenség, hogy a légrésben a levegő felmelegedik és elindul felfele. A szél kell segítsen, ami a gerincen megakad, hogy elindítsa a szellőzést- Bernulli törvénye.
A szél miatt kis vákuum keletkezik a kupcserép alatt, mert a gerincléc és rögzítőt miatt a kupcserép alsó éle feljebb van 2.5-3 cm mind a cserép síkja.
Semmi. Gondolom abból indult ki, hogy az első héten a falak felfűtése többlet energiával jár, csakhát ugye ez csak látszólagos többlet, amit előre viszünk be a falba, azért, hogy később amikor nem fűtünk vagy szükség van rá, a fal vissza adja.
Ezért nem szerencsés elemeket kiragadva kezelni az építkezésen és pillanatnyi állapotokból előre vetíteni valamit...
A rossz anyagválasztás miatt. De a legtöbb falazatba mégis a tekercses szart teszik. Mert olcsóbb. A tető még istenes is ehhez képest, mert 45 fokban nehezebben csúszik össze még a rossz gyapot is....persze idővel ott is, csak lassabban. Ehhez képest falazatban sokkal gyorsabb és drasztikusabb az anyagtömörödés. Ezért nem ajánlott pl kétrétegű falba fújt szigetelést se tenni...az is roskadni fog....
Én a "jelentős"sel vitatkozom,mert ha folyamatába átszellőzik az el kéne tüntesse a pára javát !:-) Ellen lécek halála ha ott sok a víz !:-( Szerintem .
A szigetelés összeesése is a rossz kivitelezés miatt lehetséges, ennek nem kell így lennie, sőt, nem lehet így. Gondolom berakják a két fal közzé a tekercses paplant, aminek tartása nulla, ezért csak vízszintesen építhető be. A táblás kőzetgyapot nem rogyhat meg, de esetleg azt is lehet rögzíteni drótozással, biztosan meg van a módja. A hőtároló tömeg hiánya egyértelmű hátrány. Nagyon nehéz egységes, nagyjából állandó hőmérsékletet tartani.
Nem nézegettem még tető alá, tehát nem állítom 100%-ra, de simán el tudom képzelni, hogy jelentős mennyiségű pára csapódik le a tető alatt. Az éjjeli fagy után, mikor kezd rásütni a nap, gondolom nem kevés a páralecsapódás.
"akik sose láttak a sufnin kívül más könnyűszerkezetet, meg egy olyan háznak a fűtés-hűtés számláját sem."
Ebben a ksz házba már kell - kihagyhatatlan a hővisszanyerős szellőztető, mert nincs semmi hőtárolása..... a téglaháznál kiszellőztetsz, bejön a csonthideg és ha becsuktad az ablakokat, 10 perc múlva ugyanolyan meleg van.....
Más kérdés, hogy nézz meg egy ksz házat 10 év múlva hőkamerával. Az összes függőleges gyapot vagy 20 centit töppedt össze, a falak teteje jéghideg!
Üdv ! Ritkán kotyogok bele itt a dolgokba,de van amivel nem értek egyet:" a páraáteresztőn is jön egy csomó víz ",ha ez igaz lenne,akkor ott nagyon el van rontva valami,mert szerintem persze pára van a tetején a fóliának,de ha jól át van szellőztetve ,akkor nem sokáig lehet rajta. :-) Ha a Te variációd igaz lenne 3-5 évente cserélhetnénk az ellen lécet ,mert elrohadna !:-( Én amúgy úgy csinálnám ,hogy a fóliát túl lógatnám és a szellőző rácsal együtt rögzíteném ,hogy védje a fa anyagot a kétségtelenül előforduló minimális párától ,amit nem tudott az átszellőzés leszártani !:-)
Eleve úgy van tervezve a duplán kiszellőztetetett tető, hogy két csepegtető van az ereszen:
az egyik a páraáteresztő fóliáról vezeti be a vizet a csatornába, a másik a cserépről.
Ezt szépen megcsinálni elég nehéz.
És a csatornakankókat muszáj a szarvazatra rögzíteni. Egy 1o-12 méter hosszú csatornánál, elég ha 1 cm mozdul meg a csatorna lefele, ott meg fog állni a víz és a kosz, a csatorna idővel át is rozsdásodik.
Általában az ácsok azt csinálják, hogy az utolsó két cseréplécnél, az ellenlécek és a cseréplécek alatt futó páraáteresztőt átemelik a cseréplécek felé. Akkor a feljebb lehet emelni a csatonát (azaz az ellenlécre szerelni a kankókat) és nem bukik át a víz a cserépről. De ez nyilvánvalóan nem jó megoldás, hiszen a páraáteresztőn is jön egy csomó víz (ami az átemelésben megreked), fel kell mászni egy létrára és meg kell nézni. A hideg cserép alján kicsapodott pára ott folyik le.
"Kapsz egy pár lécet meg gyapotot és falnak hívod." Ezt a kőművesek szokták mondani, akik sose láttak a sufnin kívül más könnyűszerkezetet, meg egy olyan háznak a fűtés-hűtés számláját sem.
Amit Kömkel állít az igaz, csak elég körülményes megoldani.
Nekem van egy idős műépítész barátom, aki elég sokat agyalt a felmelegedő manzárdokkal.
Ez utólsó 4 manzárdos házat úgy építettem, hogy betartottam amit a barátom mondott és nagyon nehezen melegedik át a manzárd (több hétig 25 fok feleletti átlaghőmérséklet kell legyen), a szokásos 25-3ocm Rockwool táblással.
A lényeg a következő:
Minnél vastagabb ellenlécet kell használni (legalább 6-7 cm-rest), valamint le kell deszkázni a tetőt (arra kerül a páraáteresztő) és a deszka és szigetelés között még kell hagyni min. 5-6 cm légrést. Ami nem egyszerű és nem is olcsó. Min. 2ocm magass szarvazat kell és sok bádogosmunka (merthogy a cserép olyan magassara kerül a csatornához képest, hogy átbukik a lefolyó víz a csatonán).
Ezt a két légrést a gerincnél és az eresznél ki kell szellőztetni.
Vannak részletrajzaim, ha valakit érdekel átküldöm.
Aztehiszem KömKel írta hajdanán, hogy a tetőtérrel nem lehet mit kezdeni hőtanilag. Egyetlen megoldás a minél nagyobb átszellőztető légrés. Többet ér, mint egy bizonyos vastagság után a szigetelés növelése.
Persze. De az "igény" alatt legfőképp azt a választ értettem, hogy, az embernek lehet arra szüksége, hogy a házát várnak is érezze!
A könnyűszerkezet véleményem szerint az átbaszás kategóriája! Kapsz egy pár lécet meg gyapotot és falnak hívod.
Lehet, nyilván erre is lehet igény, de nekem momentán ebből a technológiából elegem van, mert a tetőterem is ilyen és szar is nyáron :-). Pedig 30 cm vastag a gyapot benne....
Pontosan úgy van, ahogy előzőleg írtad: Az igény indokolja. Nem ugrok le a közértbe tejfölért, és nem járok a gyerekekért az oviba egy VRX STI Subaruval. Egy egyszintes házat sem építenék 38-as téglából, hanem a praktikusság alapján tervezek, mert a túlméretezésnek is vannak hátrányai. Egy vastagabb falnak nagyobb a tömege is, és kényelmi hátrányai is vannak. A könnyűszerkezetesnek ugyan úgy megvannak az előnyei is. Használat milyenségétől függ.
