Keresés

Részletes keresés

Bela_Vak Creative Commons License 2012.09.28 0 0 4845

Es akkor lennenek egy akkora kisebbseg, mint a lengyelek? :)

Azert Latin-Amerikaban kicsit masok a szamok meg aranyok, ill ott nem csak a agyekkotoben bekat halaszo pure-blood indianokat tartjak indiannak.

Előzmény: rich.mond (4841)
pauli-f Creative Commons License 2012.09.27 0 0 4844

Nem igazán Hugóra gondoltam :-) Az a baj,hogy csak fél füllel hallottam a riportot ,gondoltam valaki többet tud róla.Azt hiszem az események központjában egy indián hölgy áll. Megpróbálok többet megtudni a témáról,ha már feldobtam...

 

Előzmény: Bela_Vak (4842)
pauli-f Creative Commons License 2012.09.27 0 0 4843

Ez bizony így igaz.

Előzmény: rich.mond (4841)
Bela_Vak Creative Commons License 2012.09.27 0 0 4842

Ugy erted, Chavezt ujra valasztottak? :)

Előzmény: pauli-f (4840)
rich.mond Creative Commons License 2012.09.27 0 0 4841

Gondolom Északon is más lenne a helyzet, ha pl. lenne 10 millió apacs. De nincs.

Előzmény: pauli-f (4840)
pauli-f Creative Commons License 2012.09.27 0 0 4840

Egyébként úgy hallottam,hogy a délamerikai indiánok "kiásták a csatabárdot" ,ám ezúttal  kommunikációs vonalakon harcolnak. Soha nem látott módon nekiláttak megszervezni a képviseleteiket mindenféle hivatalos fórumokon. ( A minap egy televíziós riportban hallottam a dologról )

Előzmény: pauli-f (4839)
pauli-f Creative Commons License 2012.09.27 0 0 4839

Úgy tűnik,hogy az igazi "vad" indián topik társaink,nincsenek oda a misszionáriusokért,mert szépen és tapintatosan elhallgattak. Hííííííííííííjjjjjjjjj :-))))

Előzmény: annie999 (4837)
rizsa31 Creative Commons License 2012.09.01 0 0 4838

   Köszönöm! Jó volt újraolvasni.

Előzmény: annie999 (4837)
annie999 Creative Commons License 2012.09.01 0 0 4837

Szia! Jn. 9, 1-5.

Előzmény: rizsa31 (4836)
rizsa31 Creative Commons License 2012.09.01 0 0 4836

A Biblia viszont sok olyan történetet ír le, melyekben Jézus éppen vak embereken segít, illetve felmenti őket a vád alól, hogy saját vagy szüleik bűne miatt szenvednék el az állapotukat.

    Szia, múltkoriban kerestem ezt a részt, mikor eszembe jutott, hogy van ilyen, de nem találtam. A pontos helyét le tudnád írni esetleg?

Előzmény: annie999 (4831)
annie999 Creative Commons License 2012.08.31 0 0 4835

Hát igen, ez egy másik lehetséges szempont. Csak annyit még, hogy őszintén jobbulást kívánok a fiadnak, neked pedig a Lk 14,15.-öt.

Előzmény: pauli-f (4834)
pauli-f Creative Commons License 2012.08.24 0 0 4834

Főleg magam miatt nem írom le :-)

Előzmény: annie999 (4833)
annie999 Creative Commons License 2012.08.22 0 0 4833

Oké.

Engem egyébként nem zavarna, bármit írnál.

Ami engem ezekben a történetekben megfog - természetesen szem előtt tartva azt, hogy mikor, ki által és milyen céllal íródtak le - a koncentrált szenvedés során tanúsított magatartás. Mi viszonylag ritkán járunk az élet és halál határterületein, de ezek az emberek lényegében ott élték le az életüket.

Előzmény: pauli-f (4832)
pauli-f Creative Commons License 2012.08.22 0 0 4832

Furcsa érzések kavarognak bennem az "ilyen" és hasonló ( Ábrahám,Jób ) próbatételek hallatán. Ne haragudj,de inkább nem írom le mit gondolok erről...

Előzmény: annie999 (4831)
annie999 Creative Commons License 2012.08.18 0 0 4831

 

Akkor szeretném egy kicsit kiegészíteni a történetet.

Számomra érdekes kérdés, hogy miért lett Noche az első megtérő. Azt hiszem, tudom. Általában azok kezdenek más vallások iránt érdeklődni, akik nem találják meg a számításukat a sajátjukban. És neki volt egy vak kisfia, Uncas. Az apacsok - és ebben nincs semmi különleges - az ilyesmit Uszen büntetésének tartották, és kevés együttérzést mutathattak irányában. A Biblia viszont sok olyan történetet ír le, melyekben Jézus éppen vak embereken segít, illetve felmenti őket a vád alól, hogy saját vagy szüleik bűne miatt szenvednék el az állapotukat. El tudom képzelni, milyen nagy hatással lehetett ez rá. Noche egyébként megtartotta az ígéretét, élete végéig. Amikor az Apacs Református Egyház évekkel a keresztelése után, 1907-ben hivatalosan is megalakult, Noche lett az egyik választott gyülekezeti elöljáró. 1914-ben Mescaleroban halt meg tbc-ben, halálos ágyánál Rev. Harper református lelkész volt mellette.

 

George Noche-nak nehéz élete volt, de olyan ajándékot kapott, amire sok szülő hiába vágyik: a gyermeke követte az útját.

LeRoy Koopman: Taking the Jesus Road - The Ministry of the Reformed Church in America Among Native Americans című könyvéből idézek pár mondatot vele és feleségével kapcsolatban:

„1919-ben Naiche életének influenza vetett véget. Ennek az időszaknak a másik lelki vezetője Uncas Noche volt, a vak férfi, aki sok feljegyzésben hűséges tolmácsként és alkalmi prédikátorként szerepel.” (p.226.)

„Rev. Peter, Jr., és Henrietta Van Es 1932-től 1944-ig  állomásozott Mescaleróban. Mint a korábbi misszionáriusok, Van Es számára is komoly támaszt jelentett Uncas Noche, mint tolmács.” (p.232.)

„Mrs. Uncas Noche, mindenki számára csak „Grandma Mary,” vagyis „Mary Nagymama” volt. 1961-ben, kilencvenhat évesen halt meg, amikor kis háza porig égett. Emlékét az 1962-ben megjelent éves jelentés (Annual Report of the Board of North American Missions,) őrzi, és egyben emléket állít mindazoknak az apacs híveknek, akik hosszú éveken át őrizték a keresztény hitet a Mescalero Rezervátumon." (p. 251.)

 

 

 

Mary és Uncas Noche

Előzmény: annie999 (4830)
annie999 Creative Commons License 2012.08.18 0 0 4830

Igazán nincs mit. Úgy gondoltam, mégsem a saját írásomat teszem fel, mert Elizabeth M. Page 1915-ben kiadott könyvében egy hosszabb változat van, lefordítottam inkább azt. Majd hozzáteszek egy-két dolgot később.

 

 

    

 

Már korábban írtam róla, hogy ez a férfi nem Taza és nem is Naiche, hanem George Noche, Crook és Miles tábornok egyik legmegbízhatóbb scoutja. Ő a történet főszereplője.

 

 

"A Geronimo elleni háború évei alatt Noche mindvégig lojális maradt a kormányzathoz, és értékes szolgálatot látott el, mint US scout. Mégis, miután az ellenállók megadták magukat és fogságba kerültek, Noche és családja is ugyanazt a büntetést szenvedte el. Az igazságtalan szenvedés évei alatt a becsapottság érzése napról napra mélyebben hasított bele a lelkébe. Életének minden mozzanata annak a kormánynak az ellenőrzésébe és erőszakos korlátozásaiba ütközött, amelyért számtalan alkalommal az életét kockáztatta.

Vajon ez a helyzet tette számára különösen vonzóvá a feltétlen és korlátlan igazságosság istenének ideáját? Talán így volt, mindenesetre Noche volt az első az apacs vezetők között, aki elindult az „új úton”. Döntésre jutott, és Miss Adkisson is úgy látta, hogy meg kellene őt keresztelni a húsvéti istentiszteleten, amikor Dr. Roe eljön Colonyból.

 

És akkor hirtelen, minden előjel nélkül, a Húsvét előtti szombat éjszaka meghalt Noche pár hónapos gyermeke. A többiek azonnal gúnyolódva a fejére olvasták, hogy régi hitének elhagyása miatt történt ez vele.

„Noche elmondta nekünk, hogy milyen erős az ő Istene. Isten elég erős lett volna, hogy megmentse a gyereket, mégis hagyta meghalni. Ez ugyanaz, mintha megölte volna.  És ő holnap feláll majd és megígéri, hogy követni fogja azt az Istent, aki megölte a gyerekét. Nagy ember ám ez a Noche, mindig olyasmit csinál, amit mi nem tennénk. Régen nem ilyen volt. De megbízott a hazug fehér emberekben, és most megbízik ebben az istenben.”

 

Noche megnémulva ült a kis test mellett, míg a többiek fecsegve ásták a sírt. Mintha semmit sem hallott volna. Szívére fagyott a gyász. Nem tudta megérteni. Nem tudott gondolkodni. Csak ült a gyermeke mellett szótlanul. De később, amikor már mind elmentek, lassan megmozdult a lelke, és emlékezetébe idézte a keserű szavakat.

 

Húsvét reggelén zuhogott az eső, de aztán tizenegy óra körül elvonult a vihar. Már gyülekeztek az indiánok az iskola épületében, amikor kivágódott az ajtó és Noche lépett be merev, idegenszerű arccal és szikrázó tekintettel. Mindenki kitért előle, ő pedig egyenesen az istentisztelet kezdetére várakozó misszionáriushoz tartott. Megállt, majd hevesen gesztikulálva beszélni kezdett, apacsul, szenvedélyesen, a hallgatókra zúdítva minden fájdalmát.

„Nézzétek, mit tett velem a ti Istenetek! – kiáltotta. Neki adtam a szívem! Megígértem, hogy követem őt, és szolgáltam volna egész életemben! Elfogadta a szívem. Ezt mondtátok nekem. Elfogadta a szívem. És most halott a gyermekem! Megölte a gyermekemet a ti istenetek, az Igazságosság Istene! Bolond vénasszony voltam, hogy hittem nektek, fehér emberek. Az istenetek igazsága épp olyan, mint a kormányotoké. Harcoltam a kormányotokért, és fogoly vagyok. Szolgáltam az isteneteket, és a gyermekem halott! De Noche nem asszony! Ismerem már a ti utatokat! Nem szolgállak többé titeket! Nem szolgálom többé az isteneteket! Beszéltem.”

A misszionárius néma együttérzéssel, komolyan figyelte a feldúlt harcos szavait. Amint a tolmács elhallgatott, Dr. Roe vette át a szót.

 

„Noche, a régi napokban, amikor a harc útját jártad, és íjat és nyilat készítettél, nagyon gondosan jártál el. Felmentél a hegyek közé, hogy jó alapanyagot találj. Vigyáztál, hogy ne legyen csomó vagy repedés azon a fadarabon, amit kiválasztottál. Hazavitted, a kívánt alakra vágtad, és aztán ellenőrizted. Teljes erődből hajlítgattad és csavargattad, biztos akartál lenni abban, hogy nincs valami rejtett gyengéje, hogy nem fog eltörni a kezedben. Ha csak valami apróság lett volna, amit fából épp kifaragtál, nem tetted volna ezt vele. De bizonyosságra volt szükséged, mielőtt rábíztad az íjadra az életed.”

A dacos gyűlölet lassan eltűnt a férfi tekintetéből, összefont karral figyelte a lelkész szavait, úgy látszott, kétségek közt vergődik. Dr. Roe tovább beszélt.

„Isten olyan, mint egy erős férfi, aki háborúba indul, és az ő keresztényei a fegyverei, akiken a győzelme áll vagy bukik. A keresztények nem fajátékok a számára, és biztosnak kell lennie a szilárdságukban, mielőtt megbízik bennük.  Szóval, Noche, kétféle baj van ezen a világon. Az egyiket már ismered. Ez az, amit saját magunknak okozunk. Ha rossz életet élünk, a testünk megbetegszik. Ha iszákossá válunk, szegények leszünk és éhezni fogunk. Ha bűnt követünk el, nehéz lesz a szívünk és nem találunk nyugalmat. Ezek olyan bajok, amiket magunk okozunk magunknak, akárcsak egy bűnöző, aki börtönbe kerül. De vannak olyan bajok, amiket nem mi okozunk magunknak, és ezek Isten próbái. Hajlítgat és csavargat téged, hogy meglássa, van-e gyenge pont a szívedben. Ha egy férfi erős, akkor Isten nagyon óvatos, és minden módon meghajlítja és megcsavarja, mint ahogy egy harcos is jobban figyel a harci íjára, mint arra, amivel csak vadászni szokott. Ha akkor törsz el a kezében, amikor a legnagyobb szükség lenne rád, az vereséget jelenthet az egész törzsed számára. Isten nagyon elővigyázatos a harci íjaival.”

Az indián felegyenesedett, és a két harcos némán kezet fogott.

„Nem fogok eltörni a kezében – egyszerűen csak ennyit mondott. - Megbízhat bennem.”

 

A terem tömve volt, és a vasárnapi iskola elkezdődött már.  Néhány komancs ült az egyik oldalon – leginkább Nahwatz és családja – de a hallgatóság többségét az alacsony, köpcös apacsok alkották. A tanítás után Dr. Roe mondta el húsvéti prédikációját. Egy karmazsinpiros virágot tartott a kezében, amit a bejárat előtt szakított. Asa, az apacs tolmács állt a balján, a kis komancs tolmácslány, Tocsi felállt egy asztalra, Dr. Roe átkarolta, nehogy leessen, és az istentisztelet elkezdődött.

Noche az első sorban ült, előrehajolva, arcát a tenyerébe hajtva figyelt. Hol a prédikátort nézte, hol a piros virágot. Dr. Roe a halálról és az örök életről tanított, és miközben beszélt, az elgyötört apa szemében a békesség fénye derengett fel, mint a hajnal."

 

(In Camp and Tepee, p. 136.) 

 

Előzmény: pauli-f (4826)
Bela_Vak Creative Commons License 2012.08.17 0 0 4829

Koszonom!

Előzmény: annie999 (4828)
annie999 Creative Commons License 2012.08.17 0 0 4828

Megtaláltam. A video alatt van egy írott változat is.

 

http://www.storyjacket.com/

 

(George Noche is megvan, csak át kell írnom egy kicsit.)

annie999 Creative Commons License 2012.08.17 0 0 4827

Igen, én olvastam már egy kanadai indiántól  cikket, amiben nagyon is szükségesnek tartja, és a mentalitásukkal összeillőnek. Azt nem tudom, hogy milyen nagyságrendekben sikerül megvalósítani. A délnyugaton olvastam már olyan napkollektorokat készítő cégről, amit annak gondolok, és a navahók és pueblók kézművesek is csinálnak cégeket, amiket szerintem ide lehet sorolni.

Előzmény: Bela_Vak (4825)
pauli-f Creative Commons License 2012.08.17 0 0 4826

Köszönöm a vígasztaló szavakat.

Előzmény: annie999 (4824)
Bela_Vak Creative Commons License 2012.08.17 0 0 4825

Minden tiszteletem az indianoke, es nam akarom nagyon politikai iranyba elterelni a beszelgetest sem. Sok szerencset nekik.

Ha nem ut el nagyon a tematol: Hallottatok/ismertek egyebkent social business mozgalmakat nalluk?

Előzmény: tibb (4823)
annie999 Creative Commons License 2012.08.16 0 0 4824

OFF:

Megértem a keserűségedet, és ha valamit mondani tudok rá, az a Ján. 16,33. De szeretnék úgy válaszolni, hogy ide tartozzon.

 

Amikor életem nehezebb szakaszaiban voltam, mindig nagyon sokat tanultam a református apacsoktól, a régiektől. Amikor jólétben és megelégedetten él az ember és "felülről" nézi szegény ördögöket, általában semmi felemelőt nem lát a küszködésükben.  De csak egy kicsit csapjon meg a legyőzöttség, megalázottság, kiszolgáltatottság és kifosztottság érzésének a szele, mindjárt megértem, hogy mi is az a "tűzben megpróbált arany". George Noche például. Valahol van egy írásom róla, meg fogom keresni neked. Mind gyengék vagyunk, de meg kell állnunk erősen, ha másért nem, a gyerekeinkért. És van segítségünk.

 

Előzmény: pauli-f (4820)
tibb Creative Commons License 2012.08.16 0 0 4823

A varjak és a többi indiánok nyilván törik a fejüket a probléma megoldásán. Én nem ismerem olyan jól a jelenlegi helyzetüket, hogy bármilyen életképes megoldást tudnék javallani innen a világ másik végéről. Amiben viszont a történelem ismeretében biztos vagyok: a földek elprivatizálása tutira nem jó megoldás. Berakok ide egy kommentet, amit a cikkre reagálva írtak:

 

"With all due respect, your ignorance of Indian history, culture and federal Indian law is overwhelming in your simplistic solution for Indian Country. It’s not entirely your fault as your schooling surely didn’t teach you the complex set of laws and regulations that comprise federal Indian law.

Do you really think that none of these have been tried before? The reason that Allotment didn’t work anywhere it was tried was because non-Indians cheated Indians out of the allotted lands so quickly that it made the poverty worse, not better.

Angie Debo found that within 20 years of the Dawes Act being forced on the tribes in Oklahoma, nearly every parcel had been separated by fraud and swindle from Indian hands. (I believe it was 97%, but it has been a while since I read the book.)

Similar situations occurred everywhere privatization of land rights was foisted on Indian people. Although fractionation is a problem, removing Indian lands from Trust is not the answer. (There is private land ownership, but it is held in trust by the U.S. for Indians.)

Nor is divesting Indian court systems of jurisdiction, something done methodically and to the detriment of Indian people by the Supreme Court.

Such ill-fated and ignorant solutions come from residual racism about Indian people and Indian cultures that have different ways of doing things and resolving disputes. Just because they don’t always resemble non-Indian courts or produce the regularity that non-Indian businesses want, doesn’t mean they are inferior or don’t service their people the way the people democratically prefer. It is no different than doing business in a foreign country, which businesses do all the time without insisting the U.S. change the individual nations.

Also, please consider that many tribes don’t want to see the horrific damage that is done to their land to tear out the mineral resources that non-Indians want to plunder. The BIA is notoriously bad at negotiating market rates and getting the money to the individual land owners, as well. There is a long, sordid history about mineral and gas rights that should be a caution to the author, if he took the time to learn the history.

Instead, if you want to see positive changes, then undo the damage done by the Supreme Court in removing tax jurisdiction by tribes over their own lands for non-Indians.

It is the inability to compete with states and local governments to attract businesses to reservations that is the cause of the lack of businesses and employment.

If a business decides to build a factory on a reservation there is a complicated jurisdictional analysis that has to be computed based on who owns the land and who owns the company. If it isn’t exactly right by Supreme Court standards, the state gets to tax the business and the wages of the workers instead of the tribe, depriving the tribe of vital revenue to improve the reservations and the plight of their people. The state gets to

collect taxes on the wages of the Indian people who are working on their reservation, instead of going back to the tribe to improve the reservation.

As for Mr. Ferguson’s comment, please do research before castigating tribes’ economic development plans.

1) Most tribes’ reservations were purposefully placed far from urban centers. People rarely drive to the distant reservations to gamble.

2) Not all tribes have gaming. Of the ones that do, not all have successful gaming because of the lack of proximity to urban centers. There are a very few that make enough money to pull an entire tribe out of the poverty, much less create new businesses.

3) States fight gaming, even though they technically should not have a say in what goes on, on a reservation. The Indian Gaming Regulatory Act prevents tribes from offering different types of gaming that are different from what a state offers. That severely hampers the amount of revenue that comes in from gaming for a tribe.

4) Some tribes are doing well using gaming revenue to create new businesses. But they are the ones located in the right places with the right types of gaming rights.

My own tribe has limited gaming but does well with its casinos. Even so, they only produce 17% of our annual budget. Our other businesses produce the rest, with U.S. grants and programs. Most of our money goes into healthcare of our people because the federal government never fully funds the Indian Health Service (something else you could seek to change).

I appreciate both of your concern for our people. There are problems presents which you see. We are not too ignorant to find our own solutions. We could use some political help to clear out the morass of government laws and regulations that deprive us of the ability to soar on our own volition. That is where you can help us. Let us make the decisions about businesses and property rights on our own."

Előzmény: Bela_Vak (4819)
pauli-f Creative Commons License 2012.08.16 0 0 4822

Bocsánatot kérek tőletek ezért a kirohanásért. Átgondoltam,ez nem ide tartozik.

Előzmény: pauli-f (4821)
pauli-f Creative Commons License 2012.08.16 0 0 4821

nem néhe,hanem néha...

Előzmény: pauli-f (4820)
pauli-f Creative Commons License 2012.08.16 0 0 4820

" Én egy másik országban élek..."

Jó neked  Annie és őszintén örülök neki !  Ami engem illet,nekem a sárga csekkek tömkelegét és az adó bevallási űrlapokat az ebben az országban nyilvántartott címemre kűldik.

Ebben az országban ment tönkre a vállalkozásom 2002 és 2010 között,úgy hogy jelenleg szinte semmilyen jövedelmem nincs és 58 évesen nem igazán tudok elhelyezkedni sehol. Igen vannak gyerekeim. Hogy át tudom e érezni ? De még mennyire. A fiam nemrégen kapott idegösszeroppanást,szintén a már említett problémák miatt.  Nem tudom mi lasz vele.A lányom szerencsére egészséges,így aztán tudja fizetni az albérletet,a sárga csekkeket,no meg a svájci frank alapú hitelt,amivel a bank becsapta. Úgyhogy én is csak egy szegény indián vagyok,aki néhe még imátkozik is...

Előzmény: annie999 (4817)
Bela_Vak Creative Commons License 2012.08.15 0 0 4819

Es a jelenlegi allapot mennyiben tarthato hosszu tavon? Autokereskedesbol es casinokbol sem lehet a vegtelensegig megelni.

Előzmény: tibb (4816)
annie999 Creative Commons License 2012.08.15 0 0 4818

Így húzták ki a komancsok alól a földjüket pl.

 

Előzmény: tibb (4816)
annie999 Creative Commons License 2012.08.15 0 0 4817

OFF

"Krisztusban nincs többé zsidó és görög"

Egyik kedvenc idézetem Páltól. Egyaránt használom antiszemita és elvakult zsidó ismerőseim meggyőzésére is,de legtöbbször hiába...

 

Ezeknek a szavaknak csak azok számára van jelentése, akiket érdekel, hogy mi van "Krisztusban". Nem akarom a zsidóságra kihegyezni, mert itt van az is, hogy "férfi és nő" sincs többé, vagyis az alapvető struktúrák bomlanak fel, hogy helyet adhassanak egy más viszonyulásnak.

Sőt, Jézus több helyen még a családot is felbontja, és egy misztérium-közösséggel helyettesíti. Ez is botránya Jézus követésének, és vissza is lehet élni ezzel. De ha az ember jól érti és igazán megtapasztalja, akkor ez szebb mindennél. Mondok egy személyes példát. A legkisebb fiam koraszülöttként érkezett, majd egy koponyarekonstrukciós műtétje is volt. A saját szüleim nem akarták megnézni. Apám nem is látta három hónapig, anyu egyszer erőt vett magán, de aztán sokáig ő se jött be, és olyasmiket mondogatott, hogy bezzeg ő elvetette egy gyerekét, amikor kellett, erre én meg így jártam, mert ilyen vagyok.

De együtt imádkoztunk egy román szobatársammal, aki hasonló cipőben járt, és nagyon megszerettük egymást. És igazán mélyen akkor rendültem meg, amikor megtudtam, hogy a San Carlos Rezervátum és Whiteriver apacs gyülekezete minden vasárnap imádkozik a kisfiamért. Szülőként biztosan megérted ennek a mélységeit. Krisztusban eltűnnek az akadályok és új testvériségek születnek, amik az örökkévalóságnak szólnak. Ez valóban misztérium, és így leírva talán nem is lehet visszaadni azokat az új dimenziókat, amik megnyílnak.

Apacs vagy vatikáni, vagy bármilyen olimpiai csapatok versengése? Én egy másik országban élek, Isten országában, és végre itthon vagyok.

(Ja, a kisfiam jól van és gyönyörű.)

Előzmény: pauli-f (4813)
tibb Creative Commons License 2012.08.15 0 0 4816

Kedves Béla, eszemben sincs veled gúnyolódni (pusztán ezen a mi a magyarországi Vadkeletünkön röhögök, de azon is csak kínomban), csupán a belinkelt cikkben foglaltakkal szemben vagyok némileg szkeptikus. Ez a dolog nem új, már a XIX. végén is szorgalmazták a fehérek az indiánrezervátumok felparcellázását, persze csakis a szegény indiánok érdekében, hogy a maguk urai legyenek, hitelt vehessenek igénybe, megtanulják a "business"-t, s olyanokká váljanak végre mint az összes derék, jóravaló végletekig individualista amerikai.  Az eredmény persze nem az indiánok meggazdagodása lett, hanem a rezervátumok jó részének "elprivatizálása", fehér farmerek, üzletemberek kezébe kerülése.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!