Ha nem mész be dolgozni, két lehetősége van a munkáltatónak:
1.) felmond rendkívülivel, igazolatlan hiányzás miatt. Ennél azért neki is dolgozni kell keményen, fel kell szólítson a hiányzás igazolására (posta, tértivevény, átvetted, vagy nem vetted át...), közben ketyeg az idő, telik a felmondási időd...
Ha ügyes és gyors, felmondhat közben azonnalival/rendkívülivel (nem igazoltad az előírt határidőre a hiányzásod), ebben az esetben megint "munkája" van, hamarabb kell kiállítania az iratokat.
"Fegyelmit" adhat, de semmit sem ér, a kilépő papírokon ennek nincs nyoma, ebből hátrányod nem lesz.
2.) hagyja a fenébe az egészet, igazolatlan napokra nem fizet semmit, és a felmondási idő végén kiadja a papírokat.
Én azért is ezt választanám, mert legalább a papírokat visszatarthatja a felmondási idő végéig.
A legtöbbször a 2. verzió szokott lenni a gyakorlatban, ezzel van a legkevesebb munka.
Az új munkahelyen nem kellenek az előző munkahelyi papírok, nem gond, hogy később kapod meg őket?
Milyen munkakörről, munkafeladatokról van szó?
A kártérítésnek van elméleti esélye, a törvényt az alábbiakban találod. Nekem nincs tapasztalom arról, hogy a munkahelyről való igazolatlan hiányzásra gyakorlatban rá lehet-e húzni kártérítést.
Én például, ha egy vezető lépne le 2 nappal egy fontos tárgyalás, nagy megrendelés előtt ok nélkül, azt cseszegetném, egy egyszerű alkalmazottat nem.
"76. Felelősség a vétkesen okozott kárért
179. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.
(3) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.
(4) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget."
másrészt ha a munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben van erre utalás, akkor
"
33. Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegésért
56. § (1) A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy - ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt - munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg.
(2) Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó - egyhavi alapbére összegét.
(3) A hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása során a 78. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(4) Hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl.
(5) A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell."