Keresés

Részletes keresés

Maotai Creative Commons License 2006.10.24 0 0 10018

A japánok minőségi problémái (pontosabban a toyota minőségi problémái) onnan erednek,hogy nem tudják eléggé gyorsan felhúzni az új gyárakat.

Most ha érdekel mályebben is bele lehet menni a témába.

Ha akarsz mélyebb előadásokat , illetve gyártási rendszerek összahasonlítását hallani csak szólj.Ugyannis pont ez a munkám.

 

lenne 1 kérdésem :

 

-adott a 2 legismertebb japán cég, a Toyota és a Sony.

- a Sony a leginnovatívabb volt az usák managament struktúrák alkalmazása szempontjából, míg a T. - többek között - az ellenkezőjéről nevezetes (pl. a 25 tagú IT-jének még sose volt nem japán tagja)

- a sony k+f helyett a pénzét más iparágakba (pl. média, kozmetika, biztosítás, stb.) költi úgy, h közben folyamatosan veszít a piaci pozícióiból - azaz a piac szerint már nem éri meg azt a felárat a Sony név..

 

mi erről a véleményed ?

Előzmény: Törölt nick (9542)
lcoder Creative Commons License 2006.10.24 0 0 10017
Viszont ne feledd hogy odakinn az energia gyakorlatilag korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. A másik fontos dolog, hogy a környezetszennyezés mint szempont nem létezik, mivel nincs környezet amit szennyezhetnél. A lejutás persze gond - igazából az a legfőbb probléma.
Előzmény: advocatusdiaboli (10002)
Törölt nick Creative Commons License 2006.10.24 0 0 10016
Ezert topiktalin jossz mindenkinek egy sorrel...! :-)
Előzmény: Törölt nick (10000)
nájckingdom Creative Commons License 2006.10.24 0 0 10015
HírTV: Kétszáz millió éghajlati menekült
Az ivóvízkészleteknek a globális felmelegedés okozta elapadása miatt hatalmas menekültáradatra lehet számítani a fejlődő országokból - olvasható a Tearfund nevű angol segélyszervezet most közzétett jelentésében.
Ficium Creative Commons License 2006.10.24 0 0 10014
Sziasztok,

Átlépte a topic a 10.000 hozzászólást... :o)

Ficum
krezidiesel Creative Commons License 2006.10.24 0 0 10013
Nekem is úgy tűnik ,hogy rohamosan fejlődik vissza ezen a téren, én először arra gondoltam más ir a neve alatt.:-))
Előzmény: erbe (10012)
erbe Creative Commons License 2006.10.24 0 0 10012
Off
Ha az elmúlt néhány napi gépelésed színvonalát nézzük, hamarosan megragadhatjuk nájci kőbaltáját.
Vagy csak megártott az ünnep?
On
Előzmény: Törölt nick (9966)
krezidiesel Creative Commons License 2006.10.23 0 0 10011

Vettem egy könyvet: Homer-Dixon: Környezet, szűkösség, erőszak

Nem túl optimista , és a peak oil témát nem is emlegeti, csak a megújuló erőforrásaink kimerülésével foglalkozik, olyanokkal mint: termőföld, édesvizkészletek, erdők, stb.

A könyv 99-ben iródott 15 év kutatómunka eredményeként.

Most olvasgatom...

krezidiesel Creative Commons License 2006.10.23 0 0 10010
A barellről tudjuk hogy kb160liter, de ez a földgáz mértékegység miben értendő?
Előzmény: Törölt nick (10007)
törölve Creative Commons License 2006.10.23 0 0 10009

Végülis a peakoil.net-ből - és főleg az amerikai képviselőház előtti meghallgatási jegyzőkönyvből* - én azt szűrtem le, hogy valóban 5-10, de legkésőbb 20 éven belül a kőolajtermékek az igényekhez képest igen szűkösen fognak rendelkezésre állni. Most nyilván nem fogom emiatt felkötni magam, de nekem ez az infó pl. bőven elég ok arra, hogy én már új Otto-motoros autóra pénzt nem fogok költeni, hanem a meglévőt használom amíg ki nem kell vinni a roncstelepre (vagy amíg hátra nem kell tolni a kert végébe;-)

 

Az egyetlen biztató, ezzel szemben álló cikk az Exxon és az Aramco azon álláspontját tartalmazza, hogy még 140 évig minden rendben lesz.  Meg az, hogy a Mitsubishi 2010-re elektromos autót szándékozik gyártani. Szóval szerintem új középkor nem lesz, csak a 400 lóerős autók kerülnek múzeumba, meg többen járnak majd vonattal. A közutakat meg elektromos autók meg elektromos robogók népesítik majd be.

 

*

http://peakoil.net/Aleklett/Hause_Peak_Oil_hearing_2005.pdf

Előzmény: nájckingdom (9989)
advocatusdiaboli Creative Commons License 2006.10.23 0 0 10008

 Igen, a mostani technikai lehetőségeinkkel tudnánk űrállomást építeni a Lagrenge pontokba, és csillagászati költségekkel tudnánk utánpótlást is szállítani. Az USA is tudott 6 holdexpedíciót indítani, viszont az adott időszakban GDP-je 5-7%-át költötte erre folyamatosan - ezt végiggondoltad?

 És ha ott van az űrállomás, akkor honnan kerül oda az a bizonyos feldolgozandó törmelék? Odareppen? Expedíciók kellenének a kisbolygóövezetbe, befogni megfelelő méretű és összetétetű aszteroidákat, és ide juttatni.

 Utópia, ködös utópia, ez évszázadokig legfeljebb az elméletileg lehetséges kategória lesz, de könnyen belefér, hogy soha, semmikor az emberiség történelmében nem lesz gazdaságilag értelmes.

 

Előzmény: Törölt nick (10005)
Törölt nick Creative Commons License 2006.10.23 0 0 10007
Light Crude (NYM)
December 06 ($US per bbl.) 58.85

Natural Gas (NYM)
March 07 ($US per mmbtu.) 8.06

Zárul az olló az olaj és a földgáz ami ára között.


http://money.cnn.com/data/commodities/index.html
Törölt nick Creative Commons License 2006.10.23 0 0 10006
A csirke is a tojásba fejlödik ki,de egyszer ki kell lépnie belölle.:-)
Előzmény: advocatusdiaboli (10004)
Törölt nick Creative Commons License 2006.10.23 0 0 10005
Nem bolygókrol beszélek.A föld pályályán keringő,illetve a trójai pontoban lévő törmelékröl,ami egy bolygóhoz képest kicsi,de egy bolygó felületének nettó anyagához képest nagy.

A holdra se különüsebben érdemes lemenni,a marsra pedig teljesen értelmetlen.4km/sec-re van a földtől,annyibol a holdon le és felszálsz,majd visszajösza a leo-ra.

Jelenleg az iss-t a jelenlegi technikával "némi" kockázatvállalásal el lehetne pl. juttatni a föld-hold trójaiba,ahol már alap szintű űripari tevékenységet lehet vele folytatni.(van finom,porrá örölt kő és fém a trójaiba).

A következő évtizedbe nincs erre lehetőség.Ez egyértelmű .
De 15 éven belül megindul a valódi atomkor,és akkor meglátjuk.
Előzmény: advocatusdiaboli (10004)
advocatusdiaboli Creative Commons License 2006.10.23 0 0 10004

 Maradjunk annyiban, hogy egyelőre még nem is találtak sehol uránt, semmilyen formában és koncentrációban - igaz, nem is nagyon kerestek.

 Viszont ha van, akkor valamelyik bolygón van, oda el kell menni, le kell szálni, kibányászni.....

 Majd pár száz év múlva térjünk vissza a kérdésre. Most a csúcs pár évtizeden belül a Holdra visszatérés, majd egy esetleges Mars expedíció lehetne, szigorúan tudományos célzattal.

 És igen, az érték-előállítási lánc a kérdés. Nomármost, mivel az ember fizikálisan és mentálisan a Földi körülmények közötti létre fejlődött ki, így ezeket a körülményeket kellene mesterségesen biztosítani máshol is - és nekem nagyon úgy tűnik, hogy ez túlzottan gazdaságos még gyökeresen más technikai lehetőségek mellett sem lesz.

 A pillanatnyi probléma a fosszilis energiahordozók kifogyása, és a mostani lehetőségeink tükrében erre a problémára nem hogy nem a kozmoszban lesz a megoldás, de egyenesen az oda vezető utat nehezíti tovább.

 

Előzmény: Törölt nick (10003)
Törölt nick Creative Commons License 2006.10.23 0 0 10003
miért ne lehetne dúsítani?
És miért ne lehetne lehozni a földre?Ha más nem,akkor bór-urán ötvözet formájába hozod le a dölre.

Mindenesetre, a kalultronoknak tökéletes vákumja lehet,a diffuziós dúsítóknak korlátlan jó minőségű hőforrásuk,a centrifugáknak és a kaultronoknak meg remek elektromos erőforrásuk.Ha másbol nem,hát fémnátrium tekercselésű genrátorokkal,melyek gőzturbinákbol nyerik a nyomatékukat.(oké,tekercselésnél nincsen túl sok értelme fémnátriumnak,de jól hangzik:-))

Mindenesetre ismét csak az érték elöállítási lánc a kérdés.Ha az létrejön űrbeli anyagokbaol és napenergiábal,akkor sínen van a dolog.
Előzmény: advocatusdiaboli (10002)
advocatusdiaboli Creative Commons License 2006.10.23 0 0 10002

 Csakhogy az nincs. Koncentráltan nem is lehet - ugyebár kritikus tömeg - és a naprendszer nagyjából egyenletes életkora miatt az amúgy itt-ott fellelhető uránoxidban aligha nagyobb a koncentrációja, mint a Földön.

 Dúsítása irdatlan energiaigénnyel és technológiai méretekkel bír. Itt lent is csak komplett iparágak tudják produkálni. Nagyon nem tűnik ez reálisnak, nem véletlen, hogy a 60-as évek nagy űrversenye után akkora megtorpanás jött. A tudományos és politikai célokon túlmenően csak egy nagyon szűk kör az (távközlési-kommunikációs-navigációs-meteorológiai holdak), ahol üzletileg értelme lehet ezeknek. A többi terület beláthatatlan ideig alma.

 Azt csöndben hozzátenném, hogy amennyiben a kozmoszba jutást is jelentősen olcsóbbá tevő fúziós energiaforrásokat sikerülne a Földön munkába állítani, vagyis az energiaínség kérdése, mint olyan megoldódna, akkor még értelmetlenebb lenne fölmenni és ott élni... Gyárak, üzemek, akár speciális kórházak persze feltelepülhetnek, de olyan lesz ez, mint ma a nyílt-tengeri fúrótornyok élete.

 

Előzmény: Törölt nick (10000)
padisah Creative Commons License 2006.10.23 0 0 10001
:))
Előzmény: Törölt nick (10000)
Törölt nick Creative Commons License 2006.10.23 0 0 10000
Ja,és egyet ne feledjünk:jelenleg va olyan anyag,amiért megéri kimenni.Az pedig az u-235.
Előzmény: advocatusdiaboli (9998)
Törölt nick Creative Commons License 2006.10.23 0 0 9999
A helyzet az,hogy itt két tényező van:az egyik a kijutás költsége,ami az idő előrehaladtával,ha az emberiség energiafelhasználása nővekszik egyre olcsóbb lesz,a másik pedig az hogy jelenleg minden anyag,ami a leo-n van a földreöl kell hogy feljusson,ami nagyon szűk keresztmetszetet szab a lehetőségeinknek.

Az egyetlen kitörési pont az anyagfelhasználás a világűrböl,tehát a drága gravitációs kút használatának teljes mellözése.

A világűrben az anyag sokkal könyebben hozzáférhető , jobb minőségű(vas meteorok)és nagyobb menyiségben, kőnnyen átalakíthatóan van jelen,ami végtelen nyersanyagutánpótlást jelent bármilyen kinti gyárnak.


Az igazi kihivás nem egy gyár feljuttatása,hanem egy önfentartó,érték elöállító lánc létrehozása.
Előzmény: advocatusdiaboli (9998)
advocatusdiaboli Creative Commons License 2006.10.23 0 0 9998

 Ez így van. Mi több, már érdemben használnak világűrben gyártott dolgot: kalibrációs célra készítettek miniatűr golyókat, amelyeket a súlytalanság állapotában sokkal jobb hatásfokkal lehet készíteni.

 De valójában ez is kísérlet volt, gazdaságilag nem érte meg. A súlytalanságban remekül működő procigyárat meg alacsony Föld körüli pályára érdemes állítani, és automatizáltan, akár 100%-ban automatizáltan érdemes működtetni, adott esetben emberi tartózkodásra nem is alkalmas körülmények között.

 Itt még mindig nem látni egy életképes kolónia körvonalait, legfeljebb a Földhöz közel telepített kisebb-nagyobb űrbeli gyárakat. Hozzátenném: amíg a mai kémiai hajtású rakéták jelentik a feljutás egyetlen eszközét, addig a mostani számítások alapján nincs olyan ipari tevékenység, amelyet volna értelme feltelepíteni. Többe kerül most egy kilogrammot felvinni és visszahozni, mint egy kiló színtiszta arany-platina, vagy akár dúsított urán ára - találhatnánk akár tömör színarany kisbolygót is a naprendszerben, nem nyomná le az arany árát, mire idejutna, többe kerülne sokkal, mint bányászgatni Dél-Afrikában.

 Előbb technológiai áttörés kell.

 

 Mésrészt az igazság az, hogy a világűr éppolyan idegen közeg a bioszférabeli létre termett ember számára, mint mondjuk az óceánok mélye, vagy a vulkánon torka. Drága technikai segédeszközökkel megoldható az oda jutás, adatok gyűjtése, tevékenység végzése, de tartósan ott élni nem fogunk, nem lesz különösebb értelme.

 Ezen csak az változtathat, ha kényszer lesz, ha a Földet valamiért el kell hagyni. Ez azonban ésszel elkerülhető. Ettől függetlenül lehetnek, és gazdaságilag is életképesek lehetnek majd mindenféle tudományos központok, bányatelepek a naprendszerben, vagy akár a tágabb univerzumban, de szerintem tömeges le- és át-telepedés csak Földtípusú lakható bolygók nem túl valószínű fellelése esetén várható.

 Szerintem.

Előzmény: Törölt nick (9997)
Törölt nick Creative Commons License 2006.10.23 0 0 9997
Ja,hogy mi lehet a hajtóerő ki az űrbe?vagyis milyen gazdasági előnyökkel jár,amiért érdemes a nagy semmibe kimenni?

Vajh milyen előnyökkel jár egy olyan tisztaszoba,ahol a nyersanyagok és a gépek ,illetve a tisztaság jópár nagyságrendel nagyobb mint a földön?

Egy vilgűrbeli procigyár nagyságrendekkel kisebb és kevesebb anyagot igényel mint földi társa,pláne ha a világűrböl tudsz anyagot szállítani hozzá.
De meg lehet említeni a speciális ötvözetek gyártását is, vagy akár a szannyező technológiák kitelepítését.
Ott van ráadásul a nap is,ami napi 24 órában sűt és olyan tiszta energiaforrást biztosít amihez képes az indukciós kemencék középkori vasolvasztónak tünnek.
Ráadásul mindezt olyan méretekben,amk itt a földön el se képzelhetők.

article about the comparsion of the eart based clean room and a LEO based facility
Előzmény: advocatusdiaboli (9995)
lcoder Creative Commons License 2006.10.23 0 0 9996
Több előnye is lehet a dolognak.

1. Nyersanyag, korlátlan energia.

2. Ott a környezetvédelem mint olyan nem szempont. Nem kell foglalkozni a gyártás során keletkezett hulladék ártalmatlanításával, elhelyezésével.

3. Biztonság: Ha az emberiség kinn van a naprendszerben több helyen is, akkor kisebb a kockázata hogy Pl. egy becsapódó meteor kipusztítja az emberiséget.

4. Katonai előnyök: Egy területet jóval könnyebb ellenőrizni felülről. Pl. ha Észak-Korea vagy Irán elindítana egy nukleráris rakétát Pl. Európa felé akkor az űrből jó eséllyel le lehetne lőni Pl. egy lézerrel még a kilövő ország területén belül.

Ezek közül már egy-egy is megéri hogy foglalkozzanak a dologgal. Persze érdekes kérdés hogy ehhez kell-e embernek személyesen fenn lennie - de szvsz a MI kutatás jelenlegi állapotában még mindenképpen igen. De ami azt illeti, én a magam részéről még később is jobban bíznék egy élő emberben mint egy mesterséges intelligenciában kritikus helyzetben legalábbis. A robotok sokára lesznek képesek szabályozott környezeten kívül, valós időben helyes döntéseket hozni. Pillanatnyilag még egy egyszerű segédmunkás intelligenciáját sem lehet összehozni, bár tény hogy valamit azért ez a téma is halad, de az áttörés még elég messze van. És ha megjön azt igazából nem az űrhajósok hanem a kínaiak fogják megszívni.
Előzmény: advocatusdiaboli (9995)
advocatusdiaboli Creative Commons License 2006.10.23 0 0 9995

:-))

 

 Megint ott tartunk, ahol kezdtük: a technikai részletekben nincs vita, sőt, én is nagy örömmel csámcsogok ezeken. Igen, ha nem is a mostani képességeinkkel, de belátható időn belül lehetséges lenne szép nagy űrállomásokat telepíteni a Lagrange-pontokra, és ott kolóniákat üzemeltetni.

 De még mindig nincs meg a válasz: mi a fenének? Mi hasznunk lenne belőle? Most úgy néz ki, hogy semmi, akkor pedig ez nem fog megvalósulni.

 Amerikát felfedezték már a vikingek is, ez tény. Sőt, egyre több és egyértelműbb jele van annak, hogy ezt bizony már a rómaiak is megtették. De nem kolonializálták, mert az akkori társadalmi-gazdasági viszonyok között annak nem volt értelme.

 Körülhajózták Afrikát már az óegyiptomiak, de tudományos kísérlet értékén túl nem foglalkoztak ezzel. Akkor és ott nem volt értelme. Vannak kósza feljegyzések arról, hogy talán már ők is eljutottak Amerikáig, és Heyerdahl Ra expedíciói pedig kézzelfoghatóan bizonyították, hogy ez technikailag lehetséges is volt.

 Mégsem kolonializáltak ők sem semmit - mert akkor és ott ez nem ígért gazdasági hasznot.

 

 Ergo ha nincs belőle haszon, akkor nem foglalkozunk vele egy ponton túl. Kolumbus útja egy évezreddel később egy olyan gazdasági-társadalmi környezetben történt, amikor már tudtunk ezzel kezdeni valamit, és elindult a kolonializáció.

 Az űr betelepítéséhez is el kell jönnie ennek a pontnak - de ez jóval-jóval messzebb lesz, mint saját bolygónk távoli vidékeinek betelepítése. Gondolj arra, hogy rengeteg, felmérhetetlen sok terület van ma is a bolygón, ahol a természeti-éghajlati viszonyok miatt nem élnek, vagy alig élnek emberek - pedig élhetnének, de nem éri meg. Úszó városokat sokkal egyszerűbb lenne készíteni, mint űrállomásokat  - mégsem tesszük, nem éri meg, semmi értelme.

 Nagyon-nagyon messze van még az a pont, amikor értelme is lesz, kedvünk is lesz, és lehetőségeink is megengedik, hogy betelepítsük a naprendszert. Megkockáztatom: talán soha nem is jön el, mindig több értelme lesz a Föld viszonyait javítani, éghajlatát szabályozni stb.., mint zord és távoli űrvárosokat készíteni - amelyek pusztán önmagukért léteznek.

 Bányatelepeket esetleg el tudok képzelni. Elképzelhető, hogy a Földön ritka és értékes ásványokat egyszer majd értelmes lesz kisbolygókból kitermelni, de még ez is igen távol van. Hiába vannak a Titánon metánóceánok, azt ideszállítani aligha lesz valaha is értelme.

 

Előzmény: Törölt nick (9994)
Törölt nick Creative Commons License 2006.10.23 0 0 9994
Nos, egyrészt a lényege a szövegemnek:Ha átvált az emberiség az atomenergiára,de a jelenlegi tendencia szerint növekszik az energiafpogyasztás,akkor 1-200 éven belül lehetőség lesz koloniák létrehozására a világűrben.
Jelenleg elvileg lehetőség van arra,hogy létrehozzon az emberiség a elviselhető (évi pár 10 milliárd $) költsége melett önfentartó űrkolóniát,de annak az a feltétele,hogy pár ezer ember bevállalja a nagyjábol 25%-os esélyű halált 1 éven belül.

Továbbá,ezek a telepek nem létesülhetnek bolygó felszínén,mivel a reakciótömegek miatt túl nagy költséget jelentene, és ráadásul kifinomult gépek (atomreaktor stb.) nélkül nem ism aradnának életbe,továbbá a mars légköre túl ritka ahoz hogy hőelvezetésre lehessen használni de túl sürű nagy méretű naptükrökhöz,ráadásul tt a gravitáció és a bolygó forgás.Lényeg:a bolygók felszíne a földön kívül nem alkalmas telepek létrehozására.

Ellenben a föld-hold,illetve a föld-nap trójai pontok.Ott lehetőség van pár 100 négyzetkm-es,1mikron vastag naptükrök létrehozására, elegendő anyag áll a rendelkezésre (elvileg,mivel még a föld-hold trójai pontrol sincsennek adatok hogy milyen sürűségű/összetételű a porfelhő ott) bármilyen ipari tevékenységre,ráadásul a világűrbe korlátlanul lehet energiát kisugározni.
Mindenesetre megemlítendő,hogy se a múltba , se jelenleg nincs napirenden sehol még az elméleti előkészítése se önfentartó emberi jelenlét űrbeli létrehozására.


Melesleg,ha a jelenlegi tendenciák melett zajlik majd az atomenergia felhasználása akkor 300-500 év alatt ugyanoda jutunk mint most vagyunk az olajjal, hiszen hiába elegendő az atomenergia a jelenlegi felhasználás melett 8000-10000 évre mértéktartó becslések alapján,ha az expnenciális trendje megmarad a fogyasztásbővűlésnek.

Előzmény: advocatusdiaboli (9981)
Törölt nick Creative Commons License 2006.10.23 0 0 9993
Nos, a probléma két részböl áll.
Egyrészt ha a társadalom nem homogén globális szinten,akkor az új rendszer amit kitalálsz csak azokat hozza előnybe akik a korlátozások figyelembe vétele nélkül szaporodnak és használják fel a globális szitnen rendelkezésre álló nyersanyagokat.(ezt csinlja kína most)
Gyakorlatilag egy nem homogén társadalomba közép távon az erőforrásokat felélők vannak előnyben a beosztokkal és önmagukat korlátozokkal szemben.Hosszabb távon pedig mindkét csoport elpusztul.
A nem homogén társadalomra jó példa a unok betörése a haldokló római birodalomba.A hunok rövid távú társadalmi célokkal rendelkeztek, gyakorlatilag csak a folyamatos fosztogatás tartotta a társadalmukat össze.


Másrészt a kérdés hogy egy homogén társadalmo mennyi idegi marad stabil és egyforma ha nincsen vagy folyamatosan csökken a globális ember ,anyag és információáramlás?
Előzmény: advocatusdiaboli (9982)
rev251 Creative Commons License 2006.10.23 0 0 9992
De azt nem tudom, hogy miképp mennénk az űrbe. Oda aztán tényleg MOBIL energia kell. A naprendszeren kívül még a napelemekre is csak statisztikusan lehet számolni, a szolgáltatott energia is kicsi jelenleg.

Megjegyzem, hogy egyelőre még a légköri repülést sem látom, hogy menne (úgy értem mással, mint szénhidrogének és társaik). Energiasűrűség...
Az ultrakönnyű repülőgép egyelőre MAXIMUM kísérlet, rossz esetben öncélú játék/hobby marad.
Előzmény: rev251 (9991)
rev251 Creative Commons License 2006.10.23 0 0 9991
A válogatáshoz egy másik megjegyzés: Ezek nem a társadalom krémje lesznek, hanem azok, akik nem TALÁLJÁK meg otthon (adott esetben a Földön) a számításukat. Afféle "válogatott cigánylegények

Ugyebár az első (2., sokadik...) amerikai bevándorlók is:
- kitaszított vikingek LEHETTEK
- másodszülött (=földnélküli) spanyol nemesek (harcosok, kalandorok)
- vallási üldözöttek (puritánok)
- földnélküli K-Eu parasztok (németek, ÍREK, lengyelek, magyarok)
Hogy az ausztráliai fegyenctelepekről és Szibéria városairól ne is szóljunk.
(Úgy tűnik, hogy bizonyos dolgokat leginkább rabszolgamunkával lehet felépíttetni. Szóval a múlt nem avul el, s talán el sem múlik - legalábbis az építőkockáit tekintve)
Előzmény: advocatusdiaboli (9969)
rev251 Creative Commons License 2006.10.23 0 0 9990
Egy megjegyzés a 'hány-ember-kell-egynek az ottlétéhez':

Ez a függvény nem nyilvánvalóan lineáris, sőt nyilvánvalóan nem az.
Az első 3 holdutashoz kellett a teljes NASA (és ma sem nagyságrendekkel kevesebb)(sőt, W.v.Braun csapata is kellett, akikhez kellett (valami 0.3 szorzóval) a német nép nagy része....)

Létezhet egy kritikus tömeg, ami felett az emlegetett szorzód 1.0 alá kerül. Persze ennél sokkal több és rondább nemlinearitás is létezhet...
Előzmény: Törölt nick (9970)
nájckingdom Creative Commons License 2006.10.23 0 0 9989
"Összességében sokkal nagyobb katasztrófa-hangulatnak kellene lennie a világgazdaságban, ha itt pár éven belül arra kéne számítani, hogy a közúti közlekedésnek vége."

Ez az olajcsúcs szájtok egyik fő témája. Miért dugják az emberiség döntéshozói szinte kollektíven homokba a fejüket? Az egyik válasz, hogy a döntéshozók egy részének fogalma sincs semmiről, csak sodródnak az árral és hangoztatják a divatos szlogeneket ( "egészséges gazdasági növekedés", "versenyképesség", stb.), más részük tudatos, de manipulál, ill. a demokrácia csak szépségtapasz az uralom brutálisabb rendszerén.
Pl. Bushról ezerszer leírták hogy családi otthonától kezdve Irak-politikájáig egyértelmű, hogy tudatában van annak, mi készül. Ettől még persze Irakot elszúrták, de nem olajcsúcsügyi informálatlanságból.

Az általad is említett komolyanvehető koponyák, pl. Matt Simmons tekintélyes olajipari befektetési bankár, Bush energiatanácsadója szerint sürgősen vasútra-viziútra kell az USA-ban is terelni a szállítást és közlekedést. Szerinte 10 éven belül luxus lesz autózni. Egy blogon az autópályákat a maják piramistemplomaihoz hasonló kultikus építményekhez hasonlította szerző (új-zélandi, de ez mindegy): az adott civilizáció inkább belepusztul, de akkor is megépíti, elvégre ez a fő célja (az isteneinek való áldozás), nem a mindenáron való megmaradás...

Nem tudom, pár napja olvastad-e már a fórumot, a blogomon legutóbb írok erről is:
Nyakunkon az Olajcsúcs - Vissza a Jövőbe
Ebben írom: " Az eladósodás, költségvetési hiány és zsákutcás gazdaságfejlődés (...) főleg az olcsó olaj korára jellemző autóstársadalom infrastruktúrájának erőltetett kiépítése miatt következett be, az olcsó energia korának már az alkonyán, amikor ehhez nálunk nem volt forrás."
"Mi az autópályákat egy percig se engedhettük volna meg magunknak."

Az olajcsúcsügyben szükséges napi tájékozottsághoz elég két hírszemlét rendszeresen nézni, és azokon megadják a linket minden infóhoz, ami számít:
Energy Bulletin
és
Life After the Oil Crash - Breaking News
Előzmény: törölve (9978)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!