A kicsiről van valakinek bővebb infója? Mert a nagyot (ami lemegy 0,6 cm/s-ig) láttam a magnómúzeumban, de a párját, amivel lehet 0,6-on is rögzíteni, azt nem...
Azért, ha csupán a hangi végeredményt néznénk , akkor én simán oda mernék tenni egy HS Revit az STM mellé , annak a kemény kaparós hangja számomra sokkal elviselhetetlenebb mint a Revi hangképe.
Ha elmegy 18kHz-ig 1-2dB eséssel, az még belefér részemről, 18kHz fölött meg vagy süket vagyok, vagy szar a hifim :-D Sajnos az első verzió a biztosabb :-(
Nem olyan rossz azért az átvitele, csak éppen a modernebb gépek többet tudnak, ámbár nem esett szó a torzításokról:)
Annak idején én is csináltam a 310 hez egy elektronikát. Kivez mérők, monitor kapcsoló, és egy meghajtó erősítő volt benne. Plusz még a magnóba építettem egy 6 digites számlálót is, ami nem játékidőt, hanem szalaghosszt mért 1 cm.-es felbontással :)
Úgyis 19-38as félsávos Revox érdekelt volna, és valószínűleg többnyire 38-on használtam volna, szóval a Mechlabor rosszabb átvitele 38-on nem akkora baj. Tény, hogy lesz egy kis plusz munkám, ami a bemeneti előfokot és a kivezérlésmérőt illeti, de szerencsére értek az elektronikához, szóval nem lesz gond őt illeszteni a rendszeremhez.
A Revoxok komplett gépek, a 310 nem. Önmagában nem képes pl felvételt készíteni hagyományos műsorforrásból. Kell hozzá egy keverő, vagy egyéb előerősítő fokozat, ami meg tudja hajtani, és ellenőrizhető vele a kivezérlés.
Továbbá a 310 es 38 -on szépen szól, de 19 en azért bizony egy revoxnak jobb hangja van, és jobb a felső határfrekije is.
A 310 es viszont egy komoly, precíz készülék, és ha jól be van állítva , akkor nagyon szépen működik, jól kezeli a szalagot, és persze AEG tányérral is használható.
Hú, az a C37 nem semmi... de olyan kéne is, meg nem is érzést idéz elő bennem.
Más: van tapasztalata valakinek ML STM-310-zel? Ha igen, milyenek? Érdemes ilyet venni? (mondjuk egy Revox A77 vagy B77 helyett) Persze, nem egy kategória a kettő (felsőkategóriás konzumer cucc vs. stúdiómagnó) de az áruk nagyjából egy szinten van, ezért a Revox a "versenytárs".
Elhiszem, hogy féltették a tulajdonukban lévő -a másik filmstúdiónál különb, többet tudó berendezéseiket. Aki nem tudott lépést tartani akkoriban, az 'meghalt'.
Nem mondom, az Inita stúdióban (Nosztíciusz Vilié) is érdekes volt a hangszigetelés. Rám lett szólva, amikor kicsit hangosabban püföltem a dobszerkót .-)))
1940 a bűvös szám, a Dysney ekkor csinálta meg az első 3 csatornás hangot, ez után beindult a kisérletezés. És pontosan az a bizonyos vetitési oldalon lévő iszonyatosan sok beruházás a fejlesztésre ami gátat szabott. Szerencsére...
Így utólag.. praktikusabb lett volna a szinkron működtetésű 35mm-es perforált hangszalag használata... ez relatíve nem nagy beruházás, és a hangformátumok fejlődésének sem lett volna gátja.
Ha jol emlékszem az amerikai studiokból már a 2.vh. elött vagy közvetlenül utánna jöttek ki több hangsávos filmek - elég sok, keresztbe kasul levédett eljárás volt - talán emiatt sem terjedt tul gyorsan.
(Hiszen a mozikat is fel kellett szerelni, illetve azokat mindenféle jogdij fizetésére kötelezték - még ma is - ha ilyen hanggal kivánták bemutatni a filmeket.)
A sztereo optikai hangról vagy filmkameráról (felvevöröl) nem igen fogsz találni anyagot, mert nagyon ritka gép volt.
Europában csak néhány tucat volt (a legnagyobb studiok laboratoriumában), és azokat is ugy féltette a gyártoja, mint oroszlán a kölykét.
Akkoriban (még ma is) az volt a divat, hogy a filmek mester kopiáját (még külön szalagon a hanggal) elküldték egy ilyen studioba és ott megcsinálták az optikai hangos negativot, amit aztán már a hazai laborban lehetett másolni.
(Monohang felvevö volt szinte minden nagyobb filmstudioban).
Optikai hang volt sztereóban in, de cspanivaló volt a minőség (egy létező helyre kellet a két fénycsíkot bepréselni, ez több mint 50%-os intenzitásvesztességet okozott, és akkor már dolbyzni kellett volna, namármost azt meg nnálik vsak a nagy mozikba lehetett megengedni. Drága volt. Persze csinaltak fényhangban sorroundot is, de ezek speciális, 75 ..-s cinemascop rendszerű filmek voltal, ezt is nálunk csak nagy mozikban lehetett vetiteni... Csinálni ilyet nálunk ne csináltak. Nem is sokáig erőltették.
