Ugye a Brandenburgi kapu is segített a megfejtésben.
Nem, az segített, hogy néhány éve a vízcsapból is ez a hely folyt, még én sem tudtam elkerülni.
Csak nem töltött karalábé főzés közben jöttél rá?
Ezzel kapcsolatban két dolog teljes mértékben kizárt: hogy én karalábét engedjek a lakásba és hogy öt percnél többet töltsek a konyhában. Az említett ételnemű előfordulásának esélye a lakásomban elhanyagolható mértékű.
Töltött karalábé főzés közben mindig ihletet kapok... Szóval az eladósodás megoldása vélhetően nem a Luther-udvar felhúzása volt, hanem ezé a bazársoré, amelyik még csak derékig takarta el a templomot:
Igen, ez van cikkben, de ez egy kicsit furcsa állítás. A Józsefvárosi lexikon szerint: "a háztömböt 1893-94-ben, Bachat Dániel lelkészsége idején építtette a szlovák evangélikus egyházközösség, 60 éves haszonélvezetre adván a költségeket fedező Deutsch Károly vállalkozónak. A terveket Schweiger Gyula készítette neoromán stílusban. Az épület Rákóczi úti homlokzatát egy ismeretlen alkotó által készített Luther-szobor díszíti.
Mivel a templom 1857 és 1867 között épült fel, ha eladósodtak is, vártak egy darabot a megoldással. S mire nekifogtak, már kialakult a külső Rákóczi út szabályozási vonala.
Szlovák Ajkú Evangélikus Egyházközség temploma Cím: 1081 Budapest, VIII. kerület, Rákóczi út 57/a. Tel: 06-1-333-6478 E-mail: attila.szpisak@lutheran.hu Ülőhely: 50 fő, Állóhely: 10 fő
„A Diescher József tervezte neoromán templomot tíz évig építették, az építkezések során az egyházközösség súlyosan eladósodott, így az épületegyüttest körülvevő telken bérházat emeltek (Luther-ház), hogy annak bevételéből tartsák fenn a templomot, amely így az utcaképből eltűnt.”