Az ismétléseknek az a lényege , hogy az első permetezések óta a csapadék által lemosott szert , egyrészt pótoljuk . Másrészt egy permetezés sem ad tökéletes fedést így ha nem is mosódik le a szer egy második permetezés ami más szögből éri a rügyeket jobb fedést biztosít . Harmadrészt a rügy időközben növekedik így a felületén lesznek helyek amik nincsenek fedve .... na ez a legfontosabb , hogy ezeket újra le kell fedni .
Ezért szükséges a kontakt szert is ismételni . És itt jön a lényeg , hogy nem " lemosni " kell hanem " befedni "
Egy rézzel laposan befedett növényi részen nem fognak a spórák csírázni és ez maga védelem .
Nézd, szerintem erre nem lehet előre recepteket, csalhatatlan technológiákat kiötölni, mert az adott tavasz olyan, amilyen... az ember elgondol, próbálkozik, azt vagy bejön, vagy nem, vagy pocsékol, vagy alulvédekezik... szóval erre betű szerint igaz Selye örökbecsű mondása a tudományról, az ember megtanulja amit lehet, utánanéz annak, aminek lehet, majd kinéz az ablakon, és eszébe jut valami...
Olyan , hogy egy lemosóval elpusztítom a gombák baktériumok 50 % -át ....... nincs !!!!!!!
Erről már sokat írtunk ( én is más is ) ... meg kellene már érteni , hogy azeknek a kórokozóknak van életciklusa , van áttelelő spóra formája van csíra van micélium stb . Ezek az állapotok nagyban eltérnek egymástól és az ellenük alkalmazható védekező stratégia is eltér egymástól .
Az köztudomású , hogy a spóra egy nagyon zárt alak amit gyakorlatilag semilyen ( alkalmazható ) permetszerrel nem tudunk elpusztítani tehát ha a spórát januárban lepermetezzük rézzel akkor az nem fogja elpusztítani az 50 % át ...de gyakorlatilag semennyit sem .
A korszerű technológiák is időpontokat állapotokat jelölnek meg ahol a kórokozó ( kártevő ) életciklusába be lehet avatkozni ahol hatékony a védelem . A spóra alak gombák esetében nem egy ilyen életciklus . Ott a csírázás időszaka az amikor hatékony a védelem mert ott van anyagfelvétel a környezetből ebben az időszakban tudja a rezet mint kontaktszert felvenni és ezzel a saját halálát előidézni .
Tehát ha február elején " lemostuk " a fát rézzel , és az azóta lehullott ( nem kevés ) csapadék ennek a réznek a nagy részét már leáztatta , lemosta a fáról és a további esők tovább mossák akkor arra az időszakra amikor a hőmérsékletből adódóan a gombaspórák csírázni fognak nem sok lesz a fán , különösen nem sok a virágrügyeken és a hajtásrügyeken .
Na ezért érdemes ismételni , hogy amikorra majd szükség lesz rá ott legyen a kontaktszer .
Aki meg akarja érteni a folyamatot és nem csak gyártók utasításait követni az olvasson utána ezeknek a gombáknak az életciklusának fertőzésének . Sok és jó anyagok vannak fenn a neten amiből hamar megérti az ember és utána már tudja hogy egyes szerek hogyan és mikor hatnak .
Még valami eszembe jutott, a hagyományos lemosáshoz használt szerek időjárástól függően hosszabb ideig hatnak, akkor is ha kontakt szerek. Pont a Vegesol az, amelyik kiemelkedőnek tartja az időjárásállóságát, nehezen lemosódó, filmet alkot stb..., hosszú hatással büszkélkedik. Ha már nem az áttelelő kár és kórokozók ellen védekezünk, akkor azok folyamatosan érkeznek, legjobb lenne a fát beáztatni.... :-)
Tehát én még nedves időben de talán főleg nedves időben pénzkidobásnak tartok egy harmadik, ismétlést. Egyébként a Vegesol leírása is esetleges formába teszi, szerintem igazából a fenológiai rendbe bele sem biztos, hogy fér, a rügypattanás és zöldbombós állapot közötti kb. két hétbe.
Egy fontos dolog még hátra van. Almafám nincs nem is értek igazán hozzá, szőlőt még most tanulgatom. Ezek esetében lehet, hogy másképpen van.
Tisztelettel, de én ezt egy kicsit másképpen látom. Azt senki nem vitatja, hogy hasznos lehet a lemosó permetezés többszöri ismétlése tavasszal, azonban én itt egy erősen bevétel orientált cég rábeszélő műsorát érzem a leírásban.
A lemosást lehet 100x ismételni, ártani biztosan nem fog. Tuti üzlet, ugyanezt a rovarirtókkal pl. nem lehet megcsinálni.
Ugyanakkor az ár-érték arány szerintem már a 2. lemosás esetében is megkérdőjeleződik, a harmadik esetében gyakorlatilag már nullázódik. Vagyis ez a számok fiktív nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy az első őszi lemosással elpusztítom az áttelelő gomba és baktérium kártevők 50%-át, a tavaszival a megmaradó 50%-át, majd a tavaszi másodikkal is a 50%-át (tekintettel arra, hogy rezisztancia ezekre a szerekre elvben legalábbis nem alakul ki). Ez átszámolva azt jelenti, hogy az ősszel megbújt kártevőknek eszerint az óvatos számítás alapján is már mindössze 12,5%-a van működésképes állapotban. Ha erre ráismételsz egy a leírás szerint ajánlott harmadikkal, a hatásfoka akkor sem lesz jobb, a méregdrága lemosószerrel 6,25%-ot gyalulsz le, de túlélő még mindig marad.
Tekinettel arra, hogy egy alapos lemosás hatásfoka szerintem jobb, mint 50%-os pusztítási arány, számomra nyilvánvaló, hogy egy harmadik tavaszi lemosózás már pénzkidobás, ha annak nincs egyéb konkrét oka, mint pl. egy korai metszés miatti extra védelem, de már a második is necces költséghatékonysági szempontból, hiszen bőven kapunk fertőzést a környező, nem, vagy alig védett területekről.
Szerintem az így megtakarított összeget inkább a védekezés éles időszakába, a virágzásra kell fordítani.
Azért végzünk többen ilyen "lemosó" permetezést többször, mert kvázi ez a technológiai előírás.
Nekem sokszor van olyan benyomásom, hogy sokan félreértik a "lemosás szerűen" kifejezést, és túl sok Bálint gazdát olvasnak, ami után azt képzelik, hogy ha rügyfakadás ELŐTT "lemosó permetezést" végeznek, azzal meg is van oldva a növényvédelem.
Hát, van egy rossz hírem: ez nem így működik.
Például ha Bálint gazda hírlevelei helyett egyes termékek javasolt technológiai leírásait olvasnák, sokkal hatékonyabb lenne a növényvédelem mindenkinél.
Vegyük példának a legnépszerűbb "lemosó permetezőszer" adatlapját, és értelmezzük az abban elhangzottakat.
Almafélékben gombás eredetű megbetegedések ellen a tavaszi és a késő őszi időszakban lemosó permetezés formájában célszerű kijuttatni. A védekezéseket rügypattanástól zöldbimbós állapot végéig lehet elvégezni 2-3 alkalommal 7-10 naponként. Szőlőben a kezeléseket a lisztharmat és/vagy a peronoszpóra várható megjelenésekor preventíven szükséges elkezdeni 3-4 leveles állapotban, majd fürtzáródásig 4-6 alkalommal 7-10 naponként szükséges megismételni. Virágzás előtt a magasabb, utána az alacsonyabb dózist kell használni. Őszi- és kajszibarackban rügyfakadástól pirosbimbós állapotig, szilvában, meggyben és cseresznyében fehérbimbós állapotig lehet védekezni. Ősszel lombhullás kezdetén a permetezés ismétlése ajánlott. A védekezést nagy lémennyiséggel, lemosás szerűen kell elvégezni. A káposztafélék betegségei ellen a melegebb időjárás beköszöntével június elejétől augusztus végéig 5-6 alkalommal szükséges védekezni preventív jelleggel. Uborkában 4 leveles állapotnál preventíven 3-4 alkalommal kell védekezni 5-7 naponként.
Tehát összefoglalva a lényeget.
Jelentsen a "lemosó permetezés" kifejezés bármit, a legnépszerűbb lemosó permetezőszer adatlapja éppen csak azt nem írja, hogy rügyfakadás előtti védekezésnek semmi értelme nincsen!
A lemosás szerű permetezéseket a bimbós állapotig 2-3 alkalommal célszerű elvégezni, az előírt töménységben. És ez a technológia nem azt jelenti, hogy március első napjaiban eláztatjuk a fákat méregdrága permetszerekkel, majd hátradőlünk, hogy készen vagyunk....
Ugyanezek a kontakt hatású szerek (réz, kén, mankozeb, stb) év közben meg a létrejövő fertőzést védik ki, ugye.
És a felszívódó szerek hatásmechanizmusát jól érted, csak eszerint a hatástartamukat gondolod hosszabbnak a valóságosnál... mert ugye egy felszívódó permetszerrel pont ugyanaz történik, mint ha te veszel be egy hasonló, de embernek való szert - ez esetben nem nagy mutatvány, a fluconazol meg az itraconazol (Orungal tabletta) amit körömgomba vagy makacs hüvelygomba tablettás kezelésére adnak ugyanúgy triazol szerkezetű gombaölő, mint a Chorus-Topas-Score-Folicur stb - az pár napig fog érdemi gombaölő hatást kifejteni, hisz részint kiürül részint biotranszformálódva hatástalanodik... a triazolok ma a legelterjedtebb szerek a monilia laxa kezelésében, csak az a baj velük, hogy a hatástartamuk rövid, ezért kettő, de elhúzódó virágzás esetén akár 3 kezelés is szükséges a biztos védelemért. Úgy lehet ezt kivédeni, ha kombináljuk őket más, hosszú hatástartamú szerekkel, pl. lokál-szisztemikus strobikkal vagy a virágra nem ártalmas kontaktokkal mint a mancozeb...
Eszem ágában sincs senkit vizsgáztatni. Először kérdeztem, aztán néztem utána, s találtam meg itt a fórumon (is) a választ. A részletes leírásod mégegyszer (köszönöm!) segít az ismeret elsajátításában, nekem.
Nincs 100% hatásfokó kontakt szeres védekezés, lemosó permetezés. De ennek nem is ez a célja, hanem kvázi felkészülés az igazi védelemre. Csökkented vele a fertőzési nyomást, ami ellen majd a fertőzési időszakban védekezned kell.
A felszívódó monilia és tafrina stb elleni szerek már nem segítenek, ha megtörtént a fertőzés, Megelőzni kell, erre jók.
A felszívódó szereket ugyanúgy pontosan kell időzíteni, mert a már bekövetkezett fertőzéssel nem boldogulnak. Amivel többet tudnak az az időjárástól független, elég jól számolható hatástartam, védettség.
Én ugyanezt írtam, de miért kérdezed, ha mindezt tudtad? Vizsgáztunk?
Ha normálisan és bőségesen megcsináltad a tél végi lemosó permetezést, akkor az áttelelő betegséget okozó gombáknak, baktériumoknak annyi. Ennek eleve egyfajta fertőtlenítés a célja, aminek ezzel eleget tettél. Ami innentől jön Hozzád, az pl. a szomszéd fájának termése. Elméletben másodszor bármilyen lemosó permetezés felesleges, az már csak biztonsági kérdés, hogy biztos legyen a hatás. Mégis elhúzódó hideg időben, mint amilyen most van, amikor a fenológiai állapot ezt lehetővé teszi, akkor ismételni érdemes a lemosást, hogy a széllel érkező és a hűvös, csapadékos idő hatására beinduló gombákat blokkoljuk. Én úgy tudom, hogy lemosásra messze a legjobbak a réz és kén hatóanyagú alapszerek. Amíg lehet, ezeket érdemes használni.
Ahogy írtam, most még jobban jársz, ha pl. rézzel permetezel, mert később már ugyanezt nem minden kultúrában használhatod.
Amikor jön a rügypattanás, akkor már érdemes elővenni pl. a Dithane-t. Azzal már biztosan nem mindenki értene velem egyet, de ilyenkor már teszek bele Chorus-t, mert a fa összes virága nem egyszerre nyílik, lehet, hogy a tetején a virágrügyek előbbre tartanak. Ha megfertőződnek közben, akkor már a szenteltvíz sem használna, csak a metszőolló.
Tehát ilyenkor én egymás után kétszer permetezek Chorus-al max. egy hetes különbséggel, így a teljes virágzásra biztos az összes virág védve lesz. Ez nem okoz plusz fáradtságot, csak több vegyszert (költség), mert a fák különböző fajták és így is, úgy is minimum hetente, de esetleg sűrűbben kell permeteznem, mert sorban kezdenek virágozni. Semmi más nem történik, mint kicsit többet keverek be az anyagból és a maradékot ráfújom az előző napokban, héten már permetezett fára. Úgysem tudom pontosan kiszámolni. Amikor éjjel már 3-5 foknál melegebb van, akkor veszem elő a Topas-t és a Folicur-t. Nálam a Dithane alapszer, lényegében minden permetezésben koktél összetevő, ha rovarölés a cél akkor is, csak az ÉV-re figyelek.
Nem én vagyok a szakértő a válaszadáshoz, de elmondom mit gondolok. Az általam elvégzett lemosó permetezés (motoros háti) biztosan nem 100% hatásfokú, amim száraz időben nem probléma. A szomszédos telkeken kezeletlen, beteg fák vannak, amelyek fertőző gócként jelennek meg a szemem előtt.
Amúgy meg nagyon félek a moniliától, mert 15 éves tapasztalatom az, hogy a kellemes évek után nagyon arcul tudja csapni az embert egy durva fertőzés, amely a következő évre is kihat.
A felszívódó szer nem a fertőzött részt gyógyítja meg, hanem felszívódva (az újabban kinővő hajtásokba is eljutva, bár hígulva) véd a kórokozók támadása ellen. Ez utóbbi gondolat saját, majd a hozzáértők pontosan leírják.
Tudom, javíthatatlan vagyok, de nem értem, hogy mire jó, hogy sokan közületek második, söt harmadik lemosó permetezést eszközölnek, avval az érveléssel, hogy az elözöt lemosta az esö.
Ez ugye különféle kontakt szerekkel, általában rézzel-kénnel történik, és arra szolgál, hogy a fák kérgén, repedéseiben áttelelt kórokozókat elpusztítsa. de ha az elsö permetezés jól sikerült (én márc elsö napjaiban végeztem), akkor ez megtörtént, és azután már "utánam az özönvíz", vagy nem jól látom? tehát ha jó idöben jókor végzett kezeléssel sikerült elpusztítani ezeket, akkor minek egy következö, csak azért, mert közben rossz idö volt?
a másik, amit nem értek, hogy miért olyan fontos a fölszívódo szerekkel történö kezelés pontos idözítése és gyakori ismétlése? Hiszen azok fölszívódnak, és ott lesnek a kórokozóra, és reményeim szerint elpusztítják azt bármikor érkezzék is meg, (természetesen a hatástartam keretein belül), vagy ezt is rosszul látom?
Majd ha lesz zöld felület, illetve virág, akkor én is kombinálom felszívódó szerrel.
Idézet:
"Lemosó permetezéshez:
használjunk rézszulfát, rézoxiklorid és rézhidroxid tartalmú szereket mint a Cuprosan 50 WP, Cuproxat FW, Rézoxiklorid 50 WP,Bordói lé, Champion, stb, de csak rügypattanás előtt, mert a réz perzseli a csonthéjasok virágait , hajtásait.
Virágzáskor:
Hűvös időben leghatékonyabbnak a Chorus 75 WG bizonyult,
de permetezhetünk Topas 100 Ec, Systhane, Contaf, Topsin és Rubigan nevű engedélyezett felszívódó szerekkel is."
És a rügypattanás és virágzás között?
Idézet:
"A gombák szaporítóképletei fák kérgén, kéregrepedésekben telelnek és tavasszal a virágzás időszakában fertőznek. A szél segítségével rákerülnek a virágra, onnan pedig a bibén keresztül bejutnak a hajtásba és a fás részekbe egészen a törzsig és elpusztítják azt. Ebből következik, hogy már a virágzás kezdetén, rügypattanáskor el kell kezdenünk a védekezést és 7-10 naponta ismételni."
Mit akarsz vedeni? Meg nem viragzik semmi. Te is irtad, hogy Nalad sem. Monilia ellen a viragzas kezdeten kezdunk vedekezni.
Ha lemosast szeretnel, akkor inkabb rezzel kellene most meg. A Dithane-t en feherbimbos allapot utan kezdem hasznalni, de akkor is kombinacioban a felszivodo monilia elleni szerekkel, Chorus-al, majd Topas-al.
Érdekesség, hogy valószínűleg az elhúzódó tél miatt a különböző gyümölcsfák virágzása összébb szorul időben, ami megkönnyíti a növényvédelmet. Az őszibarackon a megduzzadt virágrügyek között levélkezdeményeket is láttam, tehát kezdhetjük a tafrina elleni hadjáratot is, mert az nagyon szereti ezt az időt!
Amikor a sárgabarack virágzik, normál években a szilva még szinte meg sem mozdul, most meg az is éledezik!
Igen, megnéztem. Sajnos nincs nálam fényképezőgép. Kívül látható nyomokban felületi fagykárosodás, de belül szép zöld és egészségesnek tünnek a rügyek. Húsvét ide, Húsvét oda, holnap reggel ezévben másodszor lemosópermetezést fogok csinálni, ha nem lesz szél. Esővel nem fenyeget az előrejelzés. Ha jól állítottam fel a túlélésről szóló diagnózist, akkor a javuló időjárási körülmények hatására jövő hét végére akár rózsaszínbimbós állapotba is kerülhet, tehát most, vagy soha, rézzel később már nem lehet.
A szomszéd fáját nagyon figyelem, mert ha az nem fog virágozni, akkor biztos a jegeléssel okoztam valami pozitív dolgot. Az már komoly bizonyíték lenne arra, hogy érdemes elemezni, mi történhetett? Szerencse, hogy van egy kis szilvafám, aminek az egyik kis ága kajszira van oltva, ami szintén tele van egészségesnek tűnő rüggyel és kiválthatja a szomszédét. Ennek egy másik szilva ágát akarom egy harmadik fajta kajszira átoltani.
Nos, azt hiszem megúsztam. Úgy néz ki, nincs különösebb fagykár. Nem tudom mire vélni, itt is -8, -10 fok volt de természetesen örülök neki. Lehet, hogy a fát sikerült a mesterséges fagyasztással hibernálnom az első fagyos napon? A szomszéd településen az egyik kolléga fáin 100%-os a virágrügy pusztulása, peregnek le a rügyek. A kajszifám ceglédi óriás, ami a fagyveszélyes kategóriába tartozik.
remélem nem kiabáltam el az eredményt, de a Te rügyeidhez képest az enyémek gyönyörűek.
