Na ja. :-) Egyébként a jelenet első fele teljesen hiteles, ugyanis a Henryvel a bátrabb vadászok pont így lőtték a bölényt, a robogó monstrumok mellett, egészen a közelükben lovagolva. Mondjuk általában kellett legalább 4-5 találat egy bölény megfektetéséhez. A profik ezt a módszert túl veszélyesnek tartották, ők messzebbről, erősebb lőszert használó fegyverekkel tizedelték a csordákat.
Ha disznot kell darabolni, vagy 1:1 ki kell valami parbajra allni egymas ellen, akkor azert egy nehezpancelos felperc alatt szetszed egy pikast, akarhogy is pontozzuk, pedig a tortenelem sokszro megmutatta, hogy a harcteren ez ugye pont forditva tortenik, oramupontossaggal. Tehat a disznodarabolo osszehasonlitasi rendszer nyilvanvaloan rossz valaszt adna olyan esetekre, mikor a ket fajta harcos valoban talalkozott is, akkor miert mukodne fikcios esetekre.
Gondolom ez a jelenet mindenkinek emlékezetes maradt a filmből. Ehhez kapcsolódva idéznék egy részletet Kovács László Vadnyugati vadászpuskák c. könyvéből:
"Csak közbevetve jegyzem meg, hogy az Oscar-díjas "Farkasokkal Táncoló" című westernfilm egy jelenetében a Kevin Costner alakította főhős indián barátaival bölényre vadászik Henry puskával. Olyan hiteles és érdekfeszítő ez a rész, hogy csak második nézésre vettem észre, hogy a derék vadász üres fegyverrel lőtte a vadat. A tár hasadékában lévő pecek ugyanis alapállásban leledzett, tehát ott nem volt egyetlen töltény sem! Az ezt követő izgalmas részletben fiatal indián barátját veszélyezteti egy sebzett bika, amelyet a főszereplő minimum 60-70 méterről parádés lövéssel terít le. A bölénnyel villám módjára azonnal végez a lövedék. Tűzbe rogy, ahogy a vadászok mondják. Butch Winter fegyver és töltényszakértő szerint ez csak úgy lehetséges, ha az illető kb. hat hüvelyk mélyen bedugja a csövet a bika fülébe, mielőtt elhúzná a ravaszt... Ugyanis a .44 Henry Flat nem képes ilyen távolságból keresztülverni a vastag, szívós koponyát. Ennek ellenére ez a töltény olyan népszerű volt az USA-ban, hogy egészen 1934-ig gyártották."
Az 1860-tól 1866-ig gyártott Henry-puska 16 lövetű volt. Utódját, az 1866-os Winchestert háromféle változatban (karabély, puska, hadipuska) gyártották. A karabély tárkapacitása 13 lőszer volt, a puskáé és a hadipuskáé 17.
A '73-as Winchesternél a következőképp nézett ki a dolog:
Tenyleg nem bantasbol akartam mondani, es nem akarnek senkit azert kritizalni, mert kimondottan eros erzelmek kotik a temahoz. Odaig meg akar idealizalt tortenetek is teljesen jogosak es fontosak, hogy egyfajta peldakepek, tukrok az ember sajat valosaga szamara. Azok a tortenetek, amelyek igazak, azok meg nyilvan megugy.
Merjunk debilek lenni! Gondolom disznodarabolasok kozben konnyu elmagyarazni, hogy az egy svajci paraszt - egy nehez pancelos lovag versenyt miert nem a svajciak nyerik, vagyhogy hogyan sikerult az araboknak vagy a mondgoloknak a fegyverzetuk minimalis valtoztatasa nelkul is egyik naprol a masikra kecskekkel enyelgo pasztorokbol fel vilagot meghodito hadsereget epiteni.
OFF 2
Kimondottan vicces volt, amikor valamilyen izraeli kommandot a Sealsel hasonlitottak ossze. Fegyverzet egyik fo eleme a kes, amire sikerult a ket jatekosnak kulonbozo pontot kapnia. El tudom kepzelni azt a harcteri szituaciot, aminel egyaltlaan kes elokerul es fontos szerepet jatszik, es aztan meg eletlen is lesz. :)
"A viccet félretéve a mongol birodalomnak fénykorában, a XIII. sz. közepén közel 100 ezer jól kiképzett, fegyelmezett, harcedzett katonája volt jól szervezett hadrendben.
Ezzel szemben a komancsoknak soha nem volt 3-4 ezernél több harcosuk és fegyelemben és szervezettségben is messze elmaradtak a mongolok mögött."
Hát, éppen ezért írtam, illusztrálandó, hogy mindent azért nem szabad olyan nagyon komolyan venni tőlük... (Vagy, hogy stílszerű legyek: véresen komolyan venni... :-))
"különben hogy van ez kisakkozva, úgy, hogy a két fél azonos létszámú csapatot állít ki, mint a fociban?"
Ja, igen, 5 mongol, 5 komancs ellen. A 3. sorozatban hadvezéreket hasonlítgatnak össze, ott pl. volt Crazy Horse és 4 lakota ill. Pancho Villa és 4 mexikói.
Jó, hát ez nem egy tudományos alapossággal összeállított elemző műsor, csak egy olyan "ismeretterjesztő" dokumentumfilm, ami erősen dolgozik bulváreszközökkel is. Ezért nem "untatják" a nézőket ilyen piszlicsáré részletekkel, mint az utánpótlás, meg a logisztika. :-)
Mivel a nézettség fontos, ezért nem egy stúdióbeszélgetés közben mondanak el dolgokat, hanem "szórakoztatva szeretnének tanítani", így két látványos disznótrancsírozás között azért elejtenek egy-két valóban értékes információt is. Felteszem, úgy gondolkoznak, hogy a többségnek nyilván a trancsírozás a fontos, de esetleg megragad bennük az az egy-két hasznos dolog is.
Igen, ebben igazad van, nem csak (illetve: nem elsősorban) az elszenvedett veszteségek voltak döntőek, de azért annyiból közrejátszottak, hogy a franciák nem tudták olyan simán pótolni a veszteségeket. Aki ott volt, ott volt, komoly erősítés később már nem jött.
De az kétségtelen, hogy a visszavonulás volt az, ami az egészet katasztrófává változtatta.
Lützennél pedig a nagy veszteségek mellett a svéd király halála volt az a tényező, ami később alapvetően befolyásolta a háború végkimenetelét.
"Amúgy, a komancsok nyertek a mongolok ellen... :-)"
Miben, röplabdában?...:-)))))
A viccet félretéve a mongol birodalomnak fénykorában, a XIII. sz. közepén közel 100 ezer jól kiképzett, fegyelmezett, harcedzett katonája volt jól szervezett hadrendben.
Ezzel szemben a komancsoknak soha nem volt 3-4 ezernél több harcosuk és fegyelemben és szervezettségben is messze elmaradtak a mongolok mögött.
Akkor hogy is van ez?
különben hogy van ez kisakkozva, úgy, hogy a két fél azonos létszámú csapatot állít ki, mint a fociban?
Azt írtam, hogy "mintha", de végülis mindegy. Ha hülyeséget írtam, hát előfordul. A harag nem kedvez az objektivitásnak, és bennem egy egyáltaln nem titkolt, kifejezett és tudatos harag van, aminek megvan a maga családtörténeti megalapozása. Részemről ennyit káeurópáról.
Onmagaban persze semmi problema nincs az eszkepizmussal, magam is lelkes gyakorloja vagyok, csak vegyuk eszre, ha az objektivitast erosen torzitja. :) Kicsit tul kategorikusnak tartom a "mi tarsadalmunkban nem ismert" kijelenteseket.
A konkret peldadra akartam csak egy konkret, pont forditott peldat mondani, nyilvan itt mindegy, hogy bantu negerek merengenek az olasz spagettirol vagy japanok a Bilbiarol (egyebken Del-Korea nagyon erosen kereszteny, de ez mindegy).
Erzek nemi eszkepizmust azert ezekben a posztokban.
Elnezest, hogy neked irom, mert semmikeppen nem bantani akarlak, de osszehasonlitani egy keleti filozofiai olvasmanyelmenyt egy keuropai hetkoznapi valosaggal, az ugyanugy teljesen naiv, mint mikor egy japan lapozgatja a Bibliat, es azon mereng, hogy miert nem letezik az onzetlen szeretet es abszolut erkolcs a tavol keleti kulturakban, mikozben Europaban evezredes tradicioja van.
Harcteren ugysem nagyon szamit az egyeni teljesitmeny, hanem az egyutt vonulas / mozgas, koordinalt egyuttes vedekezes / tamadas ill a fegyvernemek megfelelo hasznalata a dolgok 90%-a. Pl. en a romai katonas reszt lattam, ami azert volt rohejes, mert egy szo sem esett olyanokrol, hogy hadtap/birodalom gazdasaga, vagy teknosbeka formacio, ami nelkul azert nehez megerteni, mit is csinaltak a romaiak.
Hát ezt biztosan sokfelől meg lehetne közelíteni. Nekem most az jutott az eszembe, amit egy barátnőm írt egyszer, hogy számára, aki keleti filozófiákkal foglalkozik, milyen sokféle "erő" létezik. Van a kő ereje, a víz ereje, stb. Mintha mi csak a kő erejét ismernénk. Az erősködést, a mozdíthatatlanságot, a tömeget, a monumentalitást. A Példabeszédek könyve azt írja: "A szelíd beszéd megtöri a csontot." A mi társadalmunk mintha nem tudna erről.
Értem. OFF Ha már Borogyino szóba került, szerintem nem a csatában elszenvedett francia veszteség volt a döntő tényező a hadjárat végkimenetele szempontjából, hanem az, hogy Napóleon túl sokáig várt Moszkvában a nagy semmire és későn indította meg a visszavonulást, aztán Malojaroszlavecnél nem erőltette túlságosan az áttörést Kaluga felé, hanem enerváltan hagyta, hogy az oroszok visszatereljék a szmolenszki útra, ahol a teljesen felélt területen kellett retirálnia. ON
Láttam egy dokumtimfilmet. Abban 43 féle lőfegyvert azonossítottak az indiánok részéről. Mig Custerék a springfieldet használták. Az indiánok használtak 16 lövetűt is a springi 1 lövetű. (ha jól emlékszem)
Úgy értem, hogy aki a csatát elvileg megnyerte (értsd: a csatatéren maradt), az a hadjáratot elveszítette. Az oroszok visszavonultak, Napóleon győzőtt, de a hadserege túl nagy veszteségeket szenvedett.
Persze, ez csak akkor jó analógia, ha a hadjáraton csak az US Army nyári hadjáratát (Terry-Gibbon-Crook) értjük, az őszi-télit (Miles-Crook) már nem.
