Ne törődj seha, alig vették észre. Sebaj, jövőre majd így fogják mondani, hogy:
"megvárom, amíg lealszik a gyerek" és "ne futkározz, mert beizzadsz". :))
A gügyögéshez még ezt: sokáig nem értettem, hogy mit jelent a "türcsi", amig egy szép napon össze nem hoztam a "fürcsivel". Azért én is igyekszem haladni a korral és már nem fényképezek, hanem fényképelek...:))
Nagyon röstellem, hogy az "igekötő" helyett a "névelő" szót használtam. Kéretik elhinni, hogy az átlagnál jobb a helyesírásom, különösen az összetett szavakat illetően. Többek között azért, mert az "és" és a "vagy" előtti vessző szükségessége gondot okoz, munkámban korrektort vagyok kénytelen igénybe venni.
Érdekes lett volna, ha az igekötők megváltozott használatára az általam felhozottak mellett beírtatok volna még egy párat.
Megerősítem: a kisgyerekesek ma már szinte kizárólag azt mondják, hogy "megvárom, amíg bealszik a gyerek" és "ne futkározz, mert leizzadsz".
A nyelv változásáról tavaly augusztusban közölt közölt Nádasdy Ádám egy érdekes cikket az Élet és Irodalomban, amit élénk vita követett. Ő azt írta, hogy olyan a nyelvhasználat, amilyen, tudomásul kell venni:
Engem személy szerint a gügyögés zavar. Egy gyöngyszem amit itt találtam egyszer a törzsasztalon, kb. igy hangzott. "Sziasztok eddig telcsiztem az uncsimmal, most megyek vacsizni" Nos ha ez helyes jó és szép, akkor elásom magam.
A másik dolog, amit sajnos ujságban látok többször, hogy pl.: sok emberek
Lehet, hogy nem pont ezt, de ehhez hasonló rossz többesszám használatot, amit rendkivűl zavarónak tartok.
Nem offolok tovább nem én fogom már megmenteni a magyar nyelvet, az biztos.:-)))
Kedves, tömegközlekesési szakértelmed miatt általam is nagyrabecsült Hamster!
Többek között Kanadában is hallható a legtöbb magyarországi rádióadás, nézhetők az ottani tv műsorok, Boszi, Tamás, szerénységem és még sokan mások is "képben vagyunk". Miből gondoltad, hogy nem? Azt meg már alig merem leírni, hogy a nézők a stadionban mindíg jobban látják, hogy mi folyik a pályán, mint maguk a focisták. Ez csak élc volt, nehogymá beleköss! ..:)) Amúgy nyugottan kutakodjál a villamosjáratok után, ahogy a kutatást manapság gyakran nevezik a pesti tv műsorvezetők. Kár, hogy nem erre reagáltál, biztos tudod, hogy mikor volt.
Kedves, tömegközlekesési szakértelmed miatt általam is nagyrabecsült Hamster!
Többek között az eldugott, kis Kanadában is hallható a legtöbb magyarországi rádióadás, nézhetők az ottani tv műsorok. Boszi, Tamás, szerénységem és még sokan mások is "képben vagyunk". Miből gondoltad, hogy nem? Azt meg már alig merem leírni, hogy a nézők a stadionban mindíg jobban látják, hogy mi folyik a pályán, mint maguk a focisták. Ez csak élcz volt, nehogymá beleköss! ..:)) Amúgy nyugottan kutakodjál a villamosjáratok után, ahogy a kutatást manapság gyakran nevezik a pesti tv műsorvezetők, riporterek.
Kár, hogy nem erre reagáltál, biztos tudod, hogy mikor volt.
Aaaa, ez is nyelvészeti topikká avanzsált? :) Ne már... :S
"a nyelv adott változása rossz
A nyelv változása nem rossz."
Nem érzékeled a különbséget Hamster gondolata és a tiéd között? :) Adott változás vs. változás, úgy általában. A kettő nem ugyanaz. Adott változás, hogy pl. az ikes ige - állítólag - kihalófélben van. Én mondjuk nem érzékelem. Bár apám szokta viccesen mondani, hogy "álmos vagyom, lefekszek". :)
Az általános változás meg persze, hogy sosem baj, mert amit leírtatok. :) Kérdés, hogy ennek elemei - az adott változások - önmagukban jók-e, előremutatnak-e, vagy objektív szempontok mentén megítélve szegényítenek.
És innentől már jön a szubjektum, hogy ez rossz, vagy nem rossz.
Például az igeidők száma lecsökkent. Amely objektíven nézve szegényedés, nyelvészetileg, nyilvánvalóan. Kevesebb múlt idejű alak, ugye. Segédszavakkal kell kifejeznünk, hogy előbb mentem vásárolni, aztán tanultam. :) Szegényebb, hogy nem pusztán igeidővel érzékeltetem, hanem mankóra van szükségem.
Ami engem, szubjektíve, baromira nem izgat. :) Csupán érdekesség lenne, belegondolva, hogy így is beszélhetnénk még, ha nem hal ki az über-múltidő, pl., meg a folyamatos múlt. :)
Vásároltam vala némi párizsit, elmenék a trafikba feltölteni a mobilomat, és közben egy zsömlével megettem a felvágottat. :))) Csodás, nem? :)
Persze lehet lázadni magasabb szinteken is a standard(ok) ellen, és aszondani, hogy az aszondja nem rossz, mert használják jó sokan, és hogy miazhogy a Zakadémia megmondja, hogy mi a helyes, de egyfajta zsinórmérték csak kell, nem? Amihez képest valaki vagy választékosan beszél, vagy nem. :) Igen, önkényes, csakúgy, mint az, hogy mekkora egy méter. Hát, ez van, srácok, mondaná Tapsi Hapsi. :))
De a nyelv nem csak az enyém, nem csak a tiéd, nem csak Yogié, nem csak Tamásé, tehát egyikünk se jelentheti ki azt, hogy ami nem tetszik neki, az "rossz, fujj, rombolás".
Az teljesen normális, hogy ami eltér a megszokottól, az gyakran nem tetszik az embernek. Egy csomó nyelvi jelenség nekem se tetszik. De az nem azt jelenti, hogy azok rosszak vagy jók. Csak mások.
A nyelv változása nem rossz. Sőt. Ha nem változna a nyelv, az lenne rossz, mert az a halálát jelentené. De szerencsére változik, mint néhányezer év óta folyamatosan.
Nekem nincs gondom megkülönböztetni az azt, az aszt-tól. Az utóbbinak nincs értelme.
Hát ha te valóban így ejtenéd, akkor az elég érdekes lenne. Nagyjából senki nem ejti azt-nak. Senki. Te sem.
Próbáld meg: beletörik a nyelved és borzasztó szokatlan lesz.
Előfordul, hogy a vélt vagy valós elvárásoknak meg akarván felelni az ember beszéd közben túlságosan is ügyel arra, mit mond. Ilyenkor szokott előfordulni a hiperkorrekció nevű jelenség, ennek lenne szép példája, ha te azt ejtenél. Kádár János például gyakran beszélt így.
Mint korábban mondtam, ez egy teljesen általános fonetikai jelenség: a magyarban az egymás mellett álló mássalhangzók zöngés hasonulása normális, az a szabályos. Részleges hasonulásnak nevezik, mert csak egy jegy - a zöngésség - közelít.
A szavaknak értelmük van, és értelmükkel ellentétesen használva a mondatszerkezetben helytelenül jön ki.
Lehet, de ezekeben az említetted példákban sehol nem találok értelemmel ellentétes használatot, úgyhogy ezt a kérdést most hagyhatjuk szerintem.
Tudhatjuk.
Felteszem itt arra gondolsz, hogy a tudhassuk alak - a suksükölés - helytelen. Sajnos ki kell ábrándítsalak: nem az. Tökéletesen helyes, minden szempontból. Ami azt illeti, „helyesebb”, mint a tudhatjuk alak, vagyis a nyelvtörténetből és a mai analógiákból inkább a tudhassuk következne.
Többnyire otthon élek, még ha e pillanatban nem is vagyok otthon, de szerintem is szörnyűségek folynak nyelvileg. Ezt én hajlott korommal magyarázom, ami lehet, hogy másnál is igy működik.:-(((
Nyilván azt érzi, hogy változott a nyelv azóta, hogy neki is itthon volt az otthon. Pedig Batsányinak valószínűleg fura lenne József Attila, maga Batsányi is fura lenne Balassinak, tehát csak lennie kell valami természetes változásnak - a kérdés tehát az, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki ki merje jelenteni, a nyelv adott változása rossz :)
Yogi azt akarja mondani, hogy egy szó azért helyes, mert használják
Van ugye olyan, hogy értelmezés, és helyesírás. Ezeket újabban sokan figyelmen kívül hagyják, mert a szavaknak helytelenül újított használatával úgymond, különcködhetnek. A sok különcködés egy idő után megszokottá válik, és helyesnek ítéltetik. Ettől persze még nem lesz helyes. Szerintem, most nem nyelvújítás folyik otthon, hanem nyelvrombolás... de az legyen az én gondom miként boldogulok el vele.
Köszönöm a felvilágosítást. Sajnos nem vagyok profi fotós, azért nem ismertem a 'kitakar', 'kimaszkol' fotós szakkifejezéseket, most már ezt is tudom. Tetszett a bemosás és a betakarás is. Gondolom a "beteker valakinek" is ilyesmi.
Az alábbi hozzászólásom neked is szól: nem mondhatod egy szóra, amit a beszélők jó része használ, hogy helytelen. Nincs értelme a minősítésnek. Eleve nem is értem, mi alapján nevezed helytelennek. Mitől lesz egy szó helyes vagy helytelen?
Nem egészen. A fotótechnikában a 'kitakar' szó egyenértékű a 'kimaszkol', esetleg 'kiretusál' értelmű művelettel, s mint ilyen, helyesen alkalmazott szó pl. arcok kitakarására az internetre feltett képeknél (ld. még: személyiségi jogok). Itt nem mondhatom, hogy "betakartam az arcát", mert az meg a szlengben azt jelentené, hogy kapott egy nagy pofont, ököllel arcul vágtam; magyarul: bemostam neki...
Igy jár az ember, ha pongyolán fogalmaz, és "beír" (ugye ez ma azt jelenti, hogy elír?) valamit. Kijavítottam, remélem ezzel a vita le lesz zárva.
Itt helyes a "kitakar" szó használata: - Kitakartam az alvó gyereket, mert nagyon meleg volt a szobában. (Ezt akartam írni, a "hogy meg ne fázzon helyett.") Ez lehetett a jelentése már a XV. században is.
Ebben a mondatban viszont helytelen a szó használata, értelemzavaró: - Kitakartam az arcát a fényképen. Nem ki, hanem pont ellenkezőleg be-, le-, vagy el- akarjuk az arcot takarni. Miért akarnánk kitakarni valamit, ha az takarás nélkül is jól látható, mert nincsen se be-, le-, se eltakarva? Azt szoktuk kitakarni, azaz láthatóvá tenni, ami be, el-, vagy le- van takarva.
Attól, hogy neked vagy nekem nem tetszik egy szó, még nem lesz helytelen, pláne nem lesz nem létező. Persze mondhatod, hogy bealudni nem lehet, hogy ilyen szó nincs, csak nem lesz igazad. Ha ez nem zavar, akkor nyugodtan.
Eleve nem értem, hogy mondhatod helytelennek azt a szót, amit az anyanyelvi beszélők egy jelentős része használ. Ha neked nem tetszik, akkor ne használd (én sem teszem), de más miért ne mondhatná?
Amire Te gondoltál, azt igekötőnek nevezik. Megitélésem szerint nem megváltozásról, hanem helytelen használatról van szó.
Igenis megizzad valaki és nem le-, vagy felizzad.
A benéz és az elnéz nem egyenlő. Mindkettő mást jelent.
A sok munkától elfárad az ember. Ha pediglemegyatekintélyesemberapincébe,akkorőlefárad.
