Nekem a magyar Vegyépszer permetezőm van, végülis majdnem ugyanaz mint a j-14-es csak régebbi fajta.
Amikor elteszem mindig bennehagyok 2 l vizet és nem ragad le a golyó. A másik amire ügyelni kell, hogy a kézi szelep nyitva legyen amikor elteszem. A permetezőszárat meg állítva jó tárolni, mert ha fekszik bennemarad a víz és korrodálja a cső belsejét.
Évente egyszer szétszedem a pumpáját és szilikonzsírral vékonyan bekenem a gumidugattyúkat így könnyen jár és nem kopik el.
Ahogy írod én is a 2m-es szárral permetezek így messze vagyok, nem jön rám a permetszer. A magas fákhoz hosszabbítót teszek rá, így 3m-es lesz, ezzel 5m magasra felérek. Az eredeti szórófeje pocsékol, érdemes venni hozzá állítható szórófejet, a megspórolt permetszeren hamar visszajön az ára.
Én azt tapasztaltam, hogy ha sokáig szöszmötölök egy hozzászóláson (pl fotót keresgélek) akkor nem megy át a fórumra semmi. Ezért ilyenkor Ctrl c és élküldöm a semmit, majd Ctrl v -vel bemásolom és nyomban ismét elküldöm, na az már jól elmegy.
(utálom, amikor a fórummotor eltünteti a negyed órája komponált kisregényemet...brrrrrr)
még egyszer nekifutva, rövidítve:
azzal kezdeném, hogy én még olyan gépet nem láttam, amit több-kevésbé ne kéne buherálni.
- 4. éve használok egy no-namet, Bricoban vettem anno, 8-10e HUFért.
- rövid cső, nem hosszítható, hosszabbításával való buherálásra én sosem voltam hajlandó
Hibái:
- a pumpáló kar a tartály alatt nem csapágyban fut, idő után kikezdi a műanyagot, buherálni kellett
- a porlasztó csavar a cső végén néha önálló éltre kél, gyakran kell utánállítani fújás közben
- itt-ott néha elcseppent néhány cseppet, főleg a kézi zárócsap környékén, de nem vészes
- buherálva hosszabbítható, annak minden velejárójával együtt (én inkább fizettem egy rendes gépért)
- embernél magasabb fák permetezésére gyakorlatilag alkalmatlan
- alkatrész utánpótlás véleményes
Előnyei:
- "olcsó"
- egyszerű, könnyű
- karbantartása igénytelen
Szumma:
Amióta 2011-ben vettem egy magyar J-14-est, kizárólag gyomirtásra használom a Bricos gépet. Emiatt évente 3-4-szer van igénybe véve, gyakorlatilag nincs ideje tönkremenni.
2011 ősze óta használok J-14-est, 21e körül vettem akkor, azóta >20%-ot drágult.
Hibái:
- a kézi zárócsap hamar elkezd engedni, folyatni a permetet az ember kesztyűjére. Megoldás: szétcsavarozni, műanyag menetrészt tömítőanyaggal betekerni, összecsavarozni, meghúzni. Slaug csatlakozó bilincsét kicserélni normális bilincsre
- tartály alatt a slaugok bilincsei szintén hajlamosak ereszteni. megoldás: kiszerelni a pumpakart alul, hozzáférni a bilincshez, kicserélni azt vagy drasztikusan utánhúzni
- a tartály alatt található pumpaházban(nem tudom a nevét) lévő golyócska időnként leragad. Első alkalommal rém kellemetlen, bekészített permettel nem működik a készülék. Később rutinból felismerhető jelenség. Megoldás: 3 perc, csavart alul kitekerni, golyót felpiszkálni, visszacsavarni. Tavasszal ez az első karbantartó munka, amit el kell végezni a gépen
- a karokat egymásba rögzítő csapszegek időnként kiesnek. Megoldás: csapszegek cseréje egyszerű drótdarabra
- a készülék jócskán nehezebb, mint a no-name vackok, főleg feltöltve
- elég borsos beruházást igényel, főleg célszerű hosszabbító csővel venni, és tartalék tömítőkészlettel (ez utóbbit én még nem vettem hozzá!)
Előnyei:
- gyári hosszabbító cső
- strapabíró, jól megtervezett készülék
- cserélhető alkatrészek, hazai lévén minden összetevő raktárról pótolható
- a kisebb buherálásokat leszámítva komolyabb probléma akár évekig nem jelentkezik
- gumitömítést még nem kellett cserélnem, jóllehet 2011-ben 1-2-szer, 2012-ben 35-40-szer, idén 8-10-szer használtam már. A csöpögéseket utánhúzással, bilincs-cserével, menettömítés alkalmazásával oldottam meg
- magas fák is megbízhatóan kezelhetők vele
- a hosszabbító cső alkalmazásával alacsony bokrok kezelésénél is távolabb lehet maradni a mérgező permettől
Szumma: én minden apró hibája ellenére nagyon szeretem a J-14-est. Karbantartom, kopó részeken olajozom rendszeresen, mindig alaposan elmosom munka után, a csöpögő részeken kijavítom a hibáit viszonylag könnyedén. Alkatrész utánpótlás elérhető jócskán.
Nekem noname-nek számító 10 literes (FLO) is van és azt szeretem a legjobban. A noname-ekkel, pl. az enyémmel is az egyik fő probléma, hogy rövid permetezőszárral adják és természetesen a kertészeti boltokban kapható kiegészítők biztosan nem kompatibilisek vele. Kis ügyeskedéssel és némi prusz pénzzel meg tudtam oldai a dolgot. Így volt az egész cucc összesen kb. 17 ezer forint.
Tudnátok ajánlani nekem egy jó háti permetezőt (max 30ezer körül)? Ahogy nézem, elég nagy szórás van az árakban, 30-ért van kézi és motoros is. Érdemes foglalkozni a noname-ekkel, vagy inkább valami "márkásat" vegyek?
sziasztok! meddig lehet felhasználni a feloldott, monília elleni chorus 50 wg-t? tegnapelőtt kicsit sokat kevertem be a barackfához és olyan 5 liter megmaradt. köszi előre is.
... annyit még , hogy önmagában a víz pótlása nem elegendő abból nem lesz kőmag , különösen ha homok talajon van amiből könnyen kimosódnak a tápanyaok .
Ez természetes folyamat , ennyit bírt a fa ( felét ) . Benne van a víz és a tápanyag hiány is . Onnan tudod meg , hogy természetes folyamat , hogy leveszel egy sárguló szilvát meg egyet ami nem és kettévágod őket . A sárgulónak gumis puha lesz a magháza az egészségesnek meg kemény . Ez azért van , mert nincs elég tápanyag a kőmag kineveléséhez ezért bizonyos gyümölcsökből kivonja a fa a szükséges anyagokat és átirányítja a megmaradókba . Természetesen amikből kivonja azok lehullanak .
A természet máshol is alkalmazza ezt a módszert pl bizonyos cápáknál ahol a cápa méhében kikelnek a kiscápák majd elkezdik felfalni egymást és a végén marad egy győztes .
Tápanyag , víz , lombtrágya ( mikroelemek ) ...ilyenekkel lehet meggátolni ezt a fajta hullást .
Ez attól függ, mely részén él az ember. Itt Szeged környékén márciustól szinte semmi csapadék nem volt. A szilvák nálam is lehullottak és aszalódtak. Én is a szárazságra tippelek.
Tökéletesen igazad van, tényleg bonyolultabb ez a kérdés. De mi tesszük azzá. Ha belegondolunk, több hektáron homogén "monokultúrában" egyfajta növényt termeszteni (legyen az szőlő, alma, kajszi vagy épp gabona) természetellenes dolog. A magyar nyelv pedig csodálatos nyelv. Azzal a szóval, hogy "természetellenes" már előre el is árulja a következményeit ennek a fajta növénytermesztésnek.
Persze én is nagyon jól tudom, hogy aki ebből él az más szempontokat (is) kénytelen figyelembe venni. Tudom hogy napjainkban a mezőgazdászok enyhén szólva nincsenek túlfizetve ezért nem tudnak lemondani a termény ¼-éről minden évben, csak hogy néhány rovar faj élőhelye megmaradjon. Azt is tudom, hogy a globalizált világunkban 1-1 betegség villámgyorsan át tudja lépni az országok határait, ezért jóval nagyobb jelentősége van a növényvédelemnek, mint régebben. Pont ezek miatt gondolom, hogy mi, emberek tesszük bonyolulttá ezt a kérdést.
Azért ez bonyolultabb kérdés. Itt elsősorban arról van vita, hogy a csávázószerként használt neonikotinoid eljut-e a virágporba?
Az tény, hogy ha a virágzó fát leszórod Actara-val, annak nem fognak örülni a méhek.
A gond szerintem nem is a kiskertekben keletkezik.
Azt inkább el tudom képzelni, hogy a virágzás utáni időszakban is használjuk rovarirtóként. A méhek a fák és növényeink közötti egyéb növények virágait is látogatják, pl. a gyomokat. Na ezeknek annyi. Kiskertben ez nem számottevő, de egy sokhektáros ültetvényen kerül ez sorra....
Azt is el tudom képzelni, hogy tényleg nem érzékeljük olyan szinten a problémát, mint tőlünk nyugatabbra, ami következhet az ültetvények méretéből. Ott 10-20x, vagy akár még nagyobb gyümölcs ültetvények és homogén kultúrák vannak, nagy területen, amelyeket egyszerre kezelnek növényvédő szerrel. Ezeken a nagy területeken egy-egy teljes méh (és egyéb rovar) populációt is elteszünk láb alól, míg kicsi és heterogén kultúrák esetén, amikor nem egyszerre történik a permetezés, nem esik áldozatul az összes rovar.
Nem mellesleg szerintem ugyanezért lehet olcsóbb ott a növényvédelem, mert idő kell a kártevőknek is hogy regenerálódjon az állományuk, míg nálunk a szomszéd birtokon, relatíve közel készen áll az új populáció.
Még rügypattanás után is nyugodtan lemosózhatod, sőt akkor a leghatékonyabb, mert az esetlegesen a rügypáncél alatt áttelelt kórokozókat/kártevőket is leviszi.
Szilva esetében ha még alszanak (kivéve a Penyigei, meg 1-2 Elena tegnap néztem már pattannak a rügyek) mehet még egy olajos rézkénnel, vagy már csak rézzel (rézmax) permetezzek, de az mehet mindegyikre?
Málnát én csak rézel (Champion) és rovalölövel szoktam permetezni mig az érési idő megengedi. Érés elött 2-3 hétel Rowlar 50WP illetve közvetlen az érés előtt Teldoral a szürkerothadás ellen. Ez nagyon bevált.
Kajszit semmiképpen ne. A többire mehet réz, amíg nem látni a megpattant virágrügyekben a szirmok színét! Az őszinek a levele sem szereti a rezet, de még mehet akkor is, ha a csúcsrügyeknél bújnak az első levélkék. Ezeket elvebn legalábbis úgyis le kell metszeni, tehát mindegy.
