Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Nyitotta:Howard, de nem a kacsa, 2005.05.27 17:28 |
Hozzászólások: 45741 | Hozzászólók: 2053
Különféle légfegyverek javításáról, tunningolásáról, kipróbálásáról, ötletekről szóló topik. (Itt az erős puskákat, avagy a duplarugós stb. törvényellenes fegyvereket nem kedvelik !!)
A tapadó ( azaz még el nem mozdult, a gördülő kerék is ennek számít) tárgy esetén azonban a tapadási súrlódás maximuma egyenesen arányos a tapadó felület nagyságával.
Ugyanis a tapadási súrlódási erő az nem egy adott érték, hanem változó, mindig ugyanakkora, mint amekkora a tapadó tárgyat elmozdítani igyekvő erő, csak ellentétes irányú. Ezért nem mozdul el a tapadó tárgy a húzás hatására, mert a tapadási súrlási erő együtt mő az elmozdítani igyekvő erővel.
Ám van egy maximuma a tapadási súrlódási erőnek, amit ha elér, akkor már nem tud tovább nőni, hogy ellensúlyozza az elmozdítani igyekvő erőtt. tehát amig a tapadási súrlódási erő megáll egy maximumon, addig az elmozdítani igyekvő erő tud tovább nőni.
Ennek a kövekezménye az, hogy az erők eredője, már nem nulla, mint a maximum eléréséig volt, hanem annál nagyobb érték.
És mit csinál egy tárgy, ha erő hat rá, amit már nem tud teljesen kiegyenlíteni a tapadási súrlódási erő? - hát elmozdul és következik a csúszási súrlódási erő, ami sokkal kisebb és állandó értékű.
A csúszásba jött tárgy esetén nem függ a súrlódási erő a felület nagyságától.
A tapadó ( azaz még el nem mozdult, a gördülő kerék is ennek számít) tárgy esetén azonban a tapadási súrlódás egyenesen arányos a tapadó felület nagyságával.
Ezért van az, hogy a versenykocsiknak széles az abroncsa, de ha álló kerékkel csúsznak, akkor ugyankkora féktávjuk ( elvben) mint a virsli kerekűeknek álló kerékkel.
Ezért veszélyes a széles kerék a gyakorlatlan vezetőnek, mert megszokja a nagy tapadást, azután ha csúszás következik, meglepi, hogy akkor mennyire rossz lesz a súrlódás a tapadáshoz képest.
A gépeknek egy adott súlyú vontatmányt kell elvontatni,a lehető legmesszebb.
Itt külömböző kategóriák vannak, a traktor teljesítményétől függően.
A vontatott súly ugyanaz és a pálya is.
Amikor az erősebb kategória következik,akkor úgy nehezítik a feladatot,hogy egy hidraulikus renszerrel megnövelik a vontatmány felvekvési felületét a talajon.
Én úgy gondolom Chato nak lehet igaza, hogy a két huzagos csőben nincs annyi súrlódás, de a pontosságot még mindig nemvágom. Bár arra ottvannak a mérnökök.:-)
Mivel a surlódás függ a surlódó felület nagyságától,a felületek milyenségétó,(simaságától) és az összenyomó erőtől,ezért a sokhuzagos csőben nagyobb surlódásnak kell lennie a lövedéknek.Ha csak a felület nagyságát nézzük akkor is.Akkor még nem vettük figyelembe azt,hogy a sok huzag lövedékbe való benyomásához több erő kell,mint kettő benyomásához.Van még az ormozat felületi érdessége is.Tapasztalatom szerint az ormozat oldalai nem tökéletesen simák,így ott nagyobb surlódó erő lép fel.
Van még valami.Ez viszont csak az Én teóriám!!!!
Elképzelhető,hogy a résveszteség is kisebb a két huzagos csőben,mert a nagyrészt sima hengeres fal jobb tömítést eredményez,mint a bordás",hepehupás" csőfelület.
De hangsúlyozom,ez csak ez Én agyalásom.Lehet hogy valaki megtudja cáfolni.
A két db huzagolás ugyanúgy megforgatja a lövedéket,mint a 12,viszont sokkal kisebb lehet a lövedék és a cső közötti surlódás.Ezáltal valószínüleg,a sebesség is egyenletesebb.
A képen Én úgy látom,hogy a két huzagos csőnek nagyobb az emelkedése is.
Valószinüleg nagy lövedésebességgel használják,ami igen csak használ a pontosságnak.
Azért kiváncsi lennék mennyivel pontosabb,mint egy hagyományos cső.
Az FX gyárt,(vagy gyártat) olyan csövet is ami sima,csak a cső végén van pár 10mm-eren huzagolás.Azt viszont nem igazán vágom,hogy miért jobb,mint a hagyományos cső?
Én úgy gondoltam mivel szerkezetlakatos vagyok befogni marógépbe és ott 0.01mm re pontossan ki lehet alakítani a "sint" de már felvettem a kapcsolatot egy fegyvermesterrel ezzel kapcsolatban.
További kérdéseim:
Lövedék ki mit ajánlana.kb 15-20 m közötti célpontokra?
A fegyver slávia 630 felújított sportrugóval.
Most vettem tompa és hegyes lőszert is teszt céllal.
De van még acélmagos is régről.A célpont vegyes van hogy papír van hogy vastagabb fa ahova kell az ütőerő.
A súly mennyiben befolyásolja apontosságot és az ütő erőt?
Elnézést az amatőr kérdésekért.De csak most kezdtem komolyan foglalkozni a témával:D
Az egyik ismerösümnek van egy régebbi típusú slavia 630 as légpuskája.Nagyon szeretne rá távcsövet de nincs meg hozzá a "sin" a kérdés ha esetleg marógéppel készítenénk rá egy "sint"be lehetne állítani rendessen a távcsövet?