Nekem is, de mint már mondtam: az esztétikai kategória, ne keverjük a nyelvészettel. Szerinted nem szép (szerintem sem), de ettől még nem lesz helytelen.
Nagyon szép volt! Bár nekem a mi régi Erzsébet-hídunk a szívem csücske, bár a kábeles megoldás korszerűbb, de történelmi belvárosban jobban illik a csipkés híd. Modernebb környezethez meg a kábel.
""Hova vezetne, ha egyesek holnaptól úgy döntenének, hogy felcserélik a hármast a kilencessel, mert nekik így tetszik?
Nagyon rossz példa, ugyanis itt nem önkényes döntésről van szó: a suksükölős forma szervesen illik a magyar nyelv rendszerébe, mellesleg történetileg az volt korábban."
Szerintem a suksükölő, tyuktyülölő (aki túlkompenzál, felszólító módban sem mer) olyan ember, aki majdnem egyformán írja a hármast és a nyolcast.
Pedig az egyértelműen két külünböző szám, különböző jelöléssel.
A sztár nem egyszerűen szereplő, hanem csillag, legalábbis gyerekkoromban még az volt. Szereplőt ma is mondanak, de ezer éve nem hallottam azt a szót, hogy filmcsillag.
Igenis mondom, hogy helytelen az amit sokan helytelenül használnak.
Tőled is azt kérem, hogy definiáld, mit értesz pontosan helytelen használat alatt.
Ha én mást értek egy szón, mint Te, akkor biztos a félreértés.
Lehet, de az eddig felvetett esetek egyikében sem szerepel félreértés. A suksükölés esetében például kizárt, hogy magyar anyanyelvű félreértse és felszólításnak értelmezze a kijelentőt, a mondat egészéből, illetve a szövegkörnyezetből ugyanis pontosan kiderül a szó szerepe.
Hova vezetne, ha egyesek holnaptól úgy döntenének, hogy felcserélik a hármast a kilencessel, mert nekik így tetszik?
Nagyon rossz példa, ugyanis itt nem önkényes döntésről van szó: a suksükölős forma szervesen illik a magyar nyelv rendszerébe, mellesleg történetileg az volt korábban.
"Ha ránézünk a hőmérőre, megtudhatjuk, hogy hány fok van."
"Azért tanuljuk meg a leckét, hogy ha kérdeznek, akkor tudhassuk a választ."
Az első mondatban bizony helytelen is lenne a suksükölés. Persze, már ebben a témában is tapasztaltam a "túlkompenzálást".
"Azért jöttünk el eme emlékhelyre, hogy leróhatjuk a tiszteletünketanagyköltőnkelőtt."
Igenis mondom, hogy helytelen az amit sokan helytelenül használnak. Sokan mondják a lopásra, hogy rablás, de attól mégsem lesz ugyanaz.
Miért szövegelünk annyit a helyes nyelvhasználatért? Azért, mert a nyelv egy jelrendszer. Ha én mást értek egy szón, mint Te, akkor biztos a félreértés. Hova vezetne, ha egyesek holnaptól úgy döntenének, hogy felcserélik a hármast a kilencessel, mert nekik így tetszik?
Talán a Nádasdynál is ez a gondolat van, hogy a mindenkori elit, vagy a magát valamilyen (pl. műveltségi) szempontból elitnek gondoló csoport, azért így vagy úgy, mindig megpróbálja megkülönböztetni, elhatárolni magát, a többiektől, és van ahol ez a nyelvhasználatban is élesebben jön ki.
Nálunk nem annyira vagy inkább úgy mondanám egyre kevésbé.
A görögben is hasonló volt a helyzet egészen a legutóbbi időkig. Két nyelvük volt: a dimotiki, a 'nép nyelve', a köznyelv, és a katharevousza, a hivatalos, archaizáló nyelv. Ők rájöttek, hogy egy nemzetnek a diglosszia csak fölösleges nyűg, és 76-ban törvényileg eltörölték a katharevousza hivatalos használatát. A dimotiki lett a hivatalos nyelv, ami egyébként a katharevousza számos elemét magába olvasztotta.
Múltkor egy tanárnő kérdezte tőlem, hogy mégis pontosan mit jelent az, hogy "leoltani valakit" mert a diákoktól hallotta és nem biztos a jelentésében, és nem akar "beégni" előttük:)
Japánban pl. ez annyira élesen elválik, hogy a hivatalos "elit" nyelvet az egyszerűbb néprétegek nemhogy nem beszélik, de nem is nem is értik.
Van olyan tévéadó, amin a híradót az emberek jó része totál nem érti. Olyan mintha itt nálunk a mucsaröcsögei krimóban néznék a józsibácsik az m1 hiradóját és semmit nem értenének belőle. (Jó most erre jöhet az, hogy ez nálunk is így van:). De ott nemcsak a lényeget nem értik, hanem komplett az egészet, az egy másik nyelvhasználat, ami nekik tök idegen.
Azért nem ugyanaz valamiből egy válogatásra rálátni, vagy benne élni. Egy esti stúdióbeszélgetés "a királyin" ugyanúgy nem lesz soha azonos azzal, ahogy az emberek a munkahelyükön, a boltban (vagy épp a villamoson:) beszélnek, mint a Maónika show vagy a Való világ betelefonálós-beSMSezgetős blokkja sem. Noch dazu (ha már magyarul beszélésről van szó:) az ún. hivatalos oldal kérdése is egy fura dolog, például én még nem találkoztam emberrel, aki úgy beszélne a barátaival, mint ahogy a törvények írva vannak, az meg végképp furcsa, amikor a "közeg" azt mondja a "kékfényben", hogy "a feltételezhető elkövetővel szemben elzárás került foganatosításra, foglalkoztatás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés megalapozott gyanújával".
Egy gyöngyszem amit itt találtam egyszer a törzsasztalon, kb. igy hangzott. "Sziasztok eddig telcsiztem az uncsimmal, most megyek vacsizni" Nos ha ez helyes jó és szép, akkor elásom magam.
Azt, hogy helyes, nem vonhatod kétségbe. A jó és szép viszont esztétikai kategória, nyelvészeti kérdésben nem értelmezhető. A nyelvészet szempontjából nem lehet egy szó vagy nyelvi jelenség szép vagy csúnya, mert ezekkel a kérdésekkel a nyelvészet nem foglalkozik.
Moziba szoktál járni?
nem én fogom már megmenteni a magyar nyelvet, az biztos.
Már csak azért sem, mert a magyar nyelvet nem kell megmenteni, tekintve hogy nincs veszélyben.
Csak mert az idézést jelölő kurzívot lefelejtettem:
Bocs, de mit jelent az, hogy benézni valamit?
Ha már előkerült Nádasdy, akkor én is hozok tőle egy cikket a témában. Nagyjából megválaszolja a kérdésedet.
Mellesleg érdemes olvasgatni, van ott cikk a suksükölésről is, meg a változásokról is.
Akkor ezekszerint nincs különbség az asztat és az aszt között se...
Jelentésében tényleg nincs, megérted mindkettőt. Az aztat egyszerű ragkettőzés, az én környezetemben egyébként elhanyagolható az előfordulása. Ja, erről is ír Nádasdy...
Ha már előkerült Nádasdy, akkor én is hozok tőle egy cikket a témában. Nagyjából megválaszolja a kérdésedet.
Mellesleg érdemes olvasgatni, van ott cikk a suksükölésről is, meg a változásokról is.
Akkor ezekszerint nincs különbség az asztat és az aszt között se...
Jelentésében tényleg nincs, megérted mindkettőt. Az aztat egyszerű ragkettőzés, az én környezetemben egyébként elhanyagolható az előfordulása. Ja, erről is ír Nádasdy...
Nem érzékeled a különbséget Hamster gondolata és a tiéd között?
Nem (persze attól még lehet).
az ikes ige - állítólag - kihalófélben van.
Pedig bizony tényleg.
az adott változások - önmagukban jók-e, előremutatnak-e, vagy objektív szempontok mentén megítélve szegényítenek.
A változás csak előre tud mutatni. Arra van a jövő, amerre a változások visznek. Nem is tud más lenni, csak előremutató.
Az pedig mit is akarna pontosan jelenteni, hogy egy változás jó? Definiáld nekem a jó változást, és mellé a rosszat! Mitől lesz jó?
És mit jelent az, hogy szegényedik a nyelv? Mik pontosan azok az objektív szempontok? Csak mert én objektíve azt látom, hogy a példádban szereplő cselekvéssort a mai magyarral is pontosan ugyanolyan jól el lehet mesélni. Az objektív szempontok szerint pedig semmi különbség nincsen a két megoldás (igeidők vs. „segédszavak”) között.
Annak, hogy az igeidők viszonylag bonyolult rendszere leegyszerűsödött, az az egyetlen oka, hogy nem volt rá szükség. Nincs mit siratni rajta. Az ikes ragozáson sem: az szegény már eleve hamvába holt, még teljes kifejlődése előtt bedőlt, fölöslegessé vált.
Szegényebb, hogy nem pusztán igeidővel érzékeltetem, hanem mankóra van szükségem.
Mankó? Miért pont a „segédszó” a mankó? Mitől lenne jobb megoldás az igeidő-rendszer?
egyfajta zsinórmérték csak kell, nem? Amihez képest valaki vagy választékosan beszél, vagy nem.
Keverni tetszik a dolgokat. A választékos beszéd egy egészen más kérdés, eddig nem arról volt szó, hanem arról, hogy egyes szavak vagy nyelvi megoldsáok helyesek-e. A helyesség szempontjából tökéletesen lényegtelen, hogy választékosan beszélek-e.
