Szóval nálunk az adriai (dalmát) füge csoport terem főleg. Több száz fajtával az alakkörön belül. Ezek között van zárt és nyitott serlegnyílású.
Annyiból lehet igaz, hogy az adriai inkább zárt, hogy nincs szüksége beporzásra, tehát, mint kiskapu a darázsnak nem funkcionál, ezért az evolúció elnőheti, de mégsem minden fajtánál tette. Nem lehet általánosítani.
Ilyesmi van nekem is az egyik, jó nagy is már meg bőven is terem, csak a nyitott termés ami nem tetszik ,mert a sárga darázstól a hangyáig minden belemászik ,még a katica is !
Nálam inkább az a probléma valamit mindig elér valamelyik ág és suty már mennek is a seregek ,nő a fa terebélyesedik az ágak a terméstől lehajlanak ,nincs mindig időm a körbenézésre és a környéket hiába védem az oldaláról beszöknek ! Az is baj közel van hozzá a farakás is ,de azt sem tudom egyenlőre áthelyezni !
Azt a randa sárga darazsat ismerem ((::!! Akkor a lila is nyitottként indul és érésre bezárul ,mert az is jó ! Állandó probléma a hangya állandóan találnak valami hidat hogy eljussanak a fügébe !
A fügedarázs egy nagyon kicsi darázs és az éretlen, alul még nem záródott fügébe megy be (és ki is jön onnan). Beporozza a befelé nyíló fügevirágokat - mint nálunk a méhek. Azok sem maradnak benne egy nagyobb virágban...
A képen egy "rendes" magyar darázs van, amelyik éppen lyukat rág a fügén, ugyanúgy ahogy például a szőlőn, őszibarackon stb, hogy kajáljon belőle mert édes.
Egyes fügefajtákba rakja a petéit és a lárváit. Ezek nem is teremnek enélkül. Tőlünk délebbre ezek a fajták a népszerűek, de ehhez kell a fügedarázs.
Itt olvastam, vagy máshol:
Pécsen van pár fügebokor, ami soha nem termett, mert "déli típusú". Mostanában azonban elkezdett teremni, amiből arra következtetnek a szakértők, hogy az éghajlatváltozás miatt nálunk is megjelennek lassan a fügedarazsak.
Tehát a nálunk elterjedt fügefajták jellemzője, hogy nem igénylik a terméshez a fügedarazsak tevékenységét.
Ha jól tudom a magról emiatt nem is szaporíthatók, de majd kijavítanak, ha tévedtem.
