A villanyszerelő bekötötte már egyszer, viszont valamit rosszul csinált akkor, mert hibásan működött a kapu (ha lezártam/felnyitottam a felénél megállt és elindult vissza, meg random kinyílt). A garázskapusokat hívtam, ők nem tudják hogy mit hova kell kötni. Úgy gondoltam, hogy segítséget kérek itt és 2 vezetéket én is be tudok illeszteni oda. :)
A garázskapum motorjához szeretném hozzácsatlakoztatni egy kapcsolót, a villanyszerelők oda is húzták a vezetéket, csak nem tudom, hogy a motor melyk illesztésébe kellene dugnom a kék illetve barna vezetéket. A könyvében ezt az ábrát találtam róla, hátha tudtok segíteni, hogy a 7 lyuk közül melyikbe kell melyiket dugni.
A napelemnél akár háromszor kifizetődőbb hőszigetelést és energiatakarékos fűtést viszont nem nyomatja számtalan támogatással a kormány. Aki sejti enek okát, az nem buta ember.
Azonban, Ez a fejújítós pénz nem egy "vissza nem térítendő támogatás". Hanem egy költség térítés bizonyos jogosultak számára >> a'la szociális ellátás.
Szerinted ha veszel egy mondjuk 4kW-os beépített teljesítményü rendszert , ami mondjuk 1,4 milla . Az állam az 50%-át neked visszafizeti , az akkor mi ?
Nem vagyok negatív és nem rettegek, boldog vagyok és kiegyensúlyozott. De nem vagyok hülye hogy beugorjak egy ilyen rizikós befektetésbe, csak mert rá akar beszélni aki ebből él. Tudod hatból öt ember szerint az oroszrulett veszélytelen.
A második mondat szerintem azt sugalja : állami pénz igénybevételénél a bruttó elszámolás lesz alkalmazva .
Tudom , most azt írod majd , hogy ne ragadjak ki egy mondatot a szövegböl ! Igazad van , csak az állam sem teheti meg , hogy különbséget tegyen az igényelök között , mert mindkét esetben közpénzekröl van szó .
Egyelőre azt tudom csak (ellentétben a negatív hullám generátor rettegőkkel), hogy...
Ez egy CSALÁD támogatás ami már Január 1-től indul. Nem megújuló energetikai pályázat, hanem sima költség visszatérítés.
Ergo,
Egyfelelől, nincs már idő variálni az elszámolással. Másfelől, nem is került szóba a szaldó/elszámolás e téma kapcsán. Harmadfelől, nem is lenne jó politkai üzenete így hirtelenjében.
Avagy erre szerintem marad a szaldó. Mert úgy logikus :-)
----
Osztán mögláttyuk majd heteken vagy akár napokon belül.
Aki még most telepíttet napelem rendszert, az kérheti a szaldóelszámolást, viszont a 2021-es pályázatot igénybe vevők esetében már erre nincs lehetőség.
Aki tehát vissza nem térítendő támogatáson keresztül szerez pénzt napelem rendszerre, annak a kedvezőtlenebb bruttó elszámolással kell beérnie. ""
Mostanság a szokvány esetekben egy 5-6 kWp körüli napelemes rendszer normális cuccból is kijön 350-370 eFt/kWp áron. (sőt kevesebből is akár és még az sem gagyi)
Termel tipikusan ~1150 kWh/kWp körül minimum 25 éven át. (1050-1250 a jellemző sáv helyszíntől tájolástól függően)
Legyen 370 eFt/kWp és számoljunk rá egy egyszerúsítet önköltséget. Jelenleg a nappali "A" tarifa ~37,2 Ft/kWh.
Vagyis 370000/1150/37,2=8,65 év a nullázódása. De lehet kevesebb is...
Avagy mondható, hogy 9-10 év alatt megtérül. Ami úgy NETTO zsebbe 10-11% banki kamat/hozam.
Ehhez képest hozamban a MÁP+ a maga <2% netto hozamával elég karcsú.
...és akkor a támogatásból készült/készüló napelemes cucc szóba se került! Aminek konkrétan 0,5-2,0 év a megtérülése konstrukciótól függően.
-----
Igen, van kockázata a jövőre nézve. Nade egy netto 10% körüli hozamú befektetésnek kell is legyen a sokszáz/ezer éves piaci szokások szerint.
Az EU-ban lehetséges 3 támogatási mód egyike a kWh szaldó (volt) a 2014-2021 EU cikusban, úgymint. - feed-in tarifa pl. németek - zöld tanúsítvány pl. románok - kWh szaldó pl. magyarok
Magyarország a vélhetően a napelemeseknek legjobb kWh szaldót alkalmazza. Amíg lehet.
Jaaa, szóval az ilyen savas/zselés munkaakkukra gondolsz. Ezek nagyságrendileg 1000 ciklusra vannak tervezve, 5-10 év élettartammal. Ha még a legolcsóbb verziókat is nézem, akkor is az általad említett teljesítményre ez bizony vastagon milla fölötti tétel, vagyis egy átlag 4kWp-es napelem rendszer költségét pont duplázza. Ehhez jön a hibrid inverter felára (párszázezer).
Napenergia topicban sokat számolgattuk, az 5 éves szaldós megtérülés valahogy sose jött ki, inkább 8-12év, rendszerméret és használat függvényében. El nem tudom képzelni, hogy egy ilyen zselés akkus megoldás 10 év alatt megtérüljön, szinte teljesen kizártnak tartom. (eleve, dupla ár...)
Ha pedig PV akku, akkor a LiFePo egy sokkal jobb, és megbízhatóbb technológia. Fene nem szórakozna savas akkukkal manapság.
A microgrid egy más műfaj, ne keverjük ide.
> elektromos autók rapid terjedésének köszönhetően az energiatárolók ára mélyrepülésbe kezd
Bár látnánk... :) Egyenlőre ott tartunk, hogy az autók ára kilőtt az ég fele.
Szolár akkuk. (egyrészt kb. 10 évig üzembiztosak, másrészt elemenként cserélhetők, így a csere költsége is megoszlik.) Méretezésük két napi átlagfogyasztásra javasolt.
Átlagos családi házas fogyasztáshoz méretezett 15-17KW-os rendszerről van szó.
A megtérülés kedvezőbb mint a szaldós, nincs "elszámolási veszteség". (Egyébként a szaldós rendszerek mostani elszámolással 5-év alatt is meg tudnak térülni...)
A microgridek 10+ háztartásra számított megtérülése amúgy szigetüzemben 10-év alatti. A párszáz méteres vezetékhosszak miatt hálózati veszteség nem nagyon létezik.
Csak ehhez szintet kellene lépni a "helyi erők" együttműködésének...
A témához még annyit tennék hozzá, hogy az elektromos autók rapid terjedésének köszönhetően az energiatárolók ára mélyrepülésbe kezd...
Valószínűleg arról van szó, hogy a költségcsökkentés mértéke a fogyasztástól függ. Ha nem fogyasztok, nincs is "nyereség".
Valamint a "nyereség" ez esetben kevesebb, mint a kifizetett összeg, míg tényleges termelés esetén többet kapok vissza mint amennyit belefektettem.
A megtérülés számításánál viszont lényegtelen, hogy termelésről vagy költségcsökkentésről beszélünk, a lényeg az hogy a "nyereség" mikor éri el és haladja meg a befektetés összegét.
"Nincs olyan számítás, melynek alapján összegszerűen ne térülne meg a beruházás."
A pofátlan inverter árban előre kifizeted 4 évnyi villanyszámlád árát, a napelemek+szerelés árában előre kifizeted újabb 10 évnyi villanyszámlád értékét, tehát kb a 13. évtől kezdve várható az első forint igazi haszon. De az előtt a dátum egy nappal a magas színvonalú hazai egészségügy átsegít a másvilágra, tehát a napelemből egy fillér hasznod sem lesz.
Quod erat demonstrandum :)
"A napelemeken kívül nincs olyan otthoni beruházás aminek összege valaha is megtérülne."
- ház hőszigetelés: megtérülés akár 6 éven belül
- átállás enegiatakarékos fűtésre: megtérülés akár 4 éven belül
Ezt a tapasztalatot az okoskodó/ravaszkodó hülyék terjesztik és nem a valóban okos ügyfelek.
Fogalmad sincs, hogy a szolgáltatói oldalról, hogyan látszik ez a dolog.
Valóban okos ügyfél = viszonylag kevés bevétel, de az villámgyorsan megkeresve. Csak egy hülye szolgáltató utasítana el rövid idejű, ám rohadt magas óradíjat fizető munkákat.
"különben ki sem ér sose egy szerelő sem."
Mondok egy példát: regisztrált szerelő laikus ügyfél többszöri telefonálására mondott neki egy időpontot két héttel későbbre. Amikor én telefonáltam tőle, a reg.szerelő ott volt három óra múlva. És nem azért, mert a telefonban hülyének tettettem magam :), hanem azért, mert elhitte, hogy hozzáértővel beszél, előre pontosan tudta, hogy mi lesz a feladata, tudta, hogy elő van készítve neki a munkahely, ezért pontosan tudta, hogy az egész nem fog tovább tartani neki egy óránál. Erre egy laikus nem képes. Sem pontosan leírni neki a feladatot, sem prodin előkésztaeni neki a munkahelyet, hogy a reg. szerelő villámgyorsan végezhessen.
Azért nem mert két hétnél korábbi időpontot mondani, mert ennél közelebbre nem tudott ismeretlen ideig tartó munkát bevállalni. De mihelyt meggyőztem arról, hogy egyrészt értek a dologhoz, másrészt szerencsés esetben akár fél óra alatt végezhet, ezért úgy döntött , hogy hazafelé be tud ugrani oda is, húsz ezer forintért kibírja, hogy aznap egy órával később vacsorázik :)
Egy laikusnak soha nem hitte volna el a telefonban, hogy nem csak odacsalják délután ötre egy gyors munka ígéretével, aztán ott dolgozhat éjfélig éhesen.
Tíz mév megtérülést szaldóval számolnak szigorúan akku nélküli nem szigetüzemű rendszerekre, épp az a baj hogy a szaldó nélkül az a 10év se sikerül. A komplett rendszer árát megduplázza akkucsomag és a szigetüzem lehetősége, ne mond már hogy megtérül 10 év alatt. Arról nem is beszélve hogy a szaldó lehetővé tette a nyári termelés téli felhasználását, az akku mennyit bír? Egy napot?
> Mivel a megtérülés szigetrendszernél kb. 10 év, biztosan megtérül. [...]
Mekkora rendszerről beszélünk ? Milyen akkuk ? A szaldós napelemrendszernek 10-11 év a megtérülése, nem tudom milyen szigetüzem lehet az, ami 10 év alatt megtérül...
Nem kell termelnie. Ha egy millió a szigetelés és évi 200ezerrel kevesebb a fűtés-hűtés költségem akkor biza 5 év alatt megtérült. Minden további év nyereség.
-Ha később térül meg a beruházás mint ahogy a komponensek tönkremennek az sosem térül meg. Az inverter pontosan hányszor is fog tönkremenni 25 év alatt? Egyszer? Ötször? Tízszer? Kizárt hogy egy ilyen elektronika ne romoljon el ennyi idő alatt. Akkor javítható lesz, vagy újat kell venni? Mert a rendszer árának a harmada az inverter, nagyon nem mindegy mennyire tartós.
-A ma tipikusan telepített rendszerek nem működnek szigetüzemben. Még ha technikailag tudnának is akkor sem működhetnek, csak ha levágod a hálózatot a szolgáltatóról, lehet persze megbolondítani akkuval meg átkapcsolókkal, csak akkor már kétszer annyiba kerül, az amortizációt is számolva mikor térül meg? 100+ év? Akkor már inkább egy aggregátor azokra a nehéz napokra.
Az energiarendszer árai jelenleg nálunk esetlegesek, függetlennek lenni ezektől nem rossz dolog.
Ha holnap azt mondhatják, hogy egy forintért veszik az áramot és százért adják, akkor az függetlenség? Mert sehol sincs rögzítve hogy nem tehetik meg. Nem köt veled szerződést X évre fix áron senki.
A napelemeken kívül nincs olyan otthoni beruházás aminek összege valaha is megtérülne.
Szép dolog az optimizmus, bejött a frankhiteleseknek is, meg a brókercégeknél befektetőknek is ugye? Az EU sosem kérte a szaldót, máshol most sincs. Nem is oly rég még azt mondtad hogy sosem törlik el, most épp azt mondod eltörlik de csak azoknak akik későn csatlakoznak (ugye ehhez sem kellett az EU), aztán ha mégis megszűnik mindenkinek, azoknak is akik most csatlakoztak, mit mondasz? Gondolom semmit. A pénzt felvetted, a munka elvégezve, szóval csak megvonod a vállad, az 1-2-3 millió forintos rendszer meg csücsül a tetőn és nem térül meg sosem. Főleg ha mondjuk cop1-es villanyfűtésre tett fel valaki durván túlméretes rendszert hitelből. Ott lesz majd hatalmas pofára esés.
A másik a szaldó kapcsán, OK, rákötöttem 2018ban magam, vagy megteszem 2022-ben. Határidő előtt vagyok, bravo, öröm. Akksiként használom a rendszert.
Mi gátolja meg a mindenkori jogalkotót, hogy hoz egy eltérő rendeletet, s onnantól már mindenki NEM szaldó szerint él? Akkor bukik a matek sokaknál...s marad a környezettudatosság súlyos pluszpénzek árán.
Mert amúgy nem értem a jogalkotó megközelítését, egy dátumtól teszi függővé, hogy valaki ugyanolyan rendszert építve most jó katona vagy rossz...ez csak ideig óráig lehet így, mert elsőre is furcsa....
Tanulságos lenne számodra egyszer végighalhatni egy olyan telefonbeszélgetést, amikor egy profi villanyszerelő felhív egy regisztrált szerelőt vagy az áramszolgáltatót. Az életben soha többé nem próbálnál saját magad intézni semmi ilyesmit. Az első 15 másodpercben érzékelteti, hogy nem amatőrrel van dolguk, tehát ne is próbálják őt hülyének nézni, a második 15 másodpercben tömören, érthetően, szakifejezésekkel elmondja a kérdését, megkapja a választ.és elköszön.
Az egész kommunikációdból süt a "laikus vagyok, tessék engem átverni".
Ha ezt a dolgot (az ügyintézést is!) az elejétől kezdve egy tapasztalt szakemberre bíztad volna, az lehet, hogy elkért volna tőled plusz ötven ezret (amiből húszat átad a reg.szerelő haverjának), de cserébe megspórolt volna neked száz ezret, plusz száz órát az életedből.
"Kínai fröccsüzemeket rá kellene állítani hogy gyártsanak ilyen dobozokat töredékáron. :-)"
Az a doboz most is töredék áron készül. A 30 éve érlelődő magyarországi korrupció az, ami felnyomja te költségeidet.
Szomszéd telken készült mérőnél viszont nincs egy bazi nagy földszonda a mérőhely mögött mint nálam, ott azért van külön a szonda.
A regszerelő nem vállal főelosztó kiépítést, de most az "ismerőse" jön.
Szerintem meg lehetne közös földszonda is ha kívülről külön csatlakozunk rá. :-)
Szerintem is simán el lehetne hagyni, de itt jön ki az hogy nem tudják pontosan a jogszabályokat és inkább túlbiztosítanak minthogy ne vegyék át. Inkább kifizetem én is a +10 ezret földszondára ( a másik mellé 30 centire) minthogy egy tudálékos jöjjön ki és utánna elutasítás + kiszállási díj... xd
"Démász terület, nincs választás, nincs opció!!"
Én ebből a táblázatból csak a legalsó sort látom: megveszed az internetről a neked megdelelő (pl.legolcsóbb) szabványos villanyóra dobozt, plusz kérsz 10eFt-ért egyedi helyszíni bevizsgálást.
Ha a bevizsgáló kötözködik, akkor a szakvéleményét kérem írásban részletezve, majd elküldöm a Csatári Plast ügyvédjének, hogy beszélgessen el a bevizsgálóval, hogy miért is nem szabványos a dobozuk.
Megtévesztő ez a táblázatban!? Megkérdeztem mit takar. Annyit hogyha ottvan már 10 éve az őáltaluk régen odarakott doboz akkor megszakértik jó-e még, ez plusszban fizetendő ha nem belátható időn belül kéred az órát.
De ilyen esetben ha csatári lenne ott nekem kellene mutogatni a papírját hogy rendszerengedélyes a démásznál is. Mint linkeltem, betongyámos földre rakható dobozt senki nem gyárt sokkal olcsóbban, hogy pl 15 ezer Ft-os különbségért veszekedjek velük. Rendszerengedélye meg csak e-onhoz van a gyártónak is.
A démászos dobozon se gyári szám, se márkanév, semmi nincs ami azonosíthatná.
Kínai fröccsüzemeket rá kellene állítani hogy gyártsanak ilyen dobozokat töredékáron. :-)
Bár a miénk pl. két fűtő szálas (alul/felül) és sütés közben NEM kapcsolja be egyszerre a kettőt. A felfűtés 11,8-12,0 Amper és utána 6 Amper körül (1 fűtőszál, ventillátor+világítás függően).
(worst case-re kell gyúrni, úgy nem ér meglepetés... sajnos amikor bejön, te nem csodálkozol, de ha nem jön be (ami neked is pozitív) akkor körülötted mindenki kórusban hülyéz téged.. saját családban is ez van, megszoktam már.. :) amikor meg bejön, akkor jön a pislogás, meg a "ezt tényleg nem gondoltunk volna"))
Hogy a lakosság könnyebben tudjon csatlakozni a közműhálózatokra, törvénymódosítást fogadott el a parlament az építkezések bürokráciacsökkentéséről 126 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 22 tartózkodás mellett.
A VÁLTOZÁS A VILLAMOS ENERGIÁRÓL, A FÖLDGÁZELLÁTÁSRÓL, VALAMINT A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYEKET EGYARÁNT ÉRINTI.
A döntés értelmében
A SZOLGÁLTATÓ HALLGATÁSA BELEEGYEZÉSNEK MINŐSÜL A CSATLAKOZÁSI TERVEK ELFOGADTATÁSA SORÁN.
Így már nem a fogyasztónak kell a tervek megfelelősége miatt az igényével a hatósághoz fordulnia, hanem a szolgáltatónak, ha nem ért egyet a csatlakozás bemutatott módjával.
Ha a szolgáltató megalapozatlanul utasítja vissza a csatlakozást, akkor annak költségeit meg kell térítenie. Ez akkor lehetséges, ha az ügyfél a tervek hallgatólagos elfogadása után négy hónapon belül kiépíti a csatlakozást, de a szolgáltató mégis visszautasítja annak üzembe helyezését.
Mo-n simán lehet jogsértés - volt pár - meg is nyerheted a pert az állam ellen és az állam nem fizet (kártérítést, vagy amit megítélnek).. mit csinálsz?
A sütő csak felfűtés idején fog 16 Amperrel menni. Utána jóval kevesebbel tartja a hőfokot.
A 16 Amperre használj ún "ipari" minőségű konnektort >> kék színű fedél/test. Nomeg rövid vezetékezésre (sütő-mérőhely távolság) 2,5 mm2-es rezet. Közepes távolságra 10-20 méterre már 4,0 mm2-t.
Azt a tollat az EU tagállmoknak kellene megvonni, ami azért nem sima ügy és főleg nem rövid idő. A jelenlegi 2030-ig szóló érvényes EU ukáz, az hogy: marad a kWh szaldó annak aki - már megszerezte vagy - 2023.12.31.-ig megszerzi
Lókukit lesz veszteséges... zöldítés van ezerrel. További 120 000 háztáji napelemes HMKE a cél a meglévő közel 80000 mellé.
Más elszámolási mód lesz, de téves elképzelés azt hinni, hogy nem fogja megérni.
Max kicsit kevésbé lesz hasznos, mint eddig. De még ez sem biztos, mert az elejtett uatlások szerint jobban megéri majd, mint a mostani kWh szaldó.
Egyébként aki 2023.12.31. beüzemeli "állami/eu ingyen pénz" nélkül. Annak marad mostani rendszerű elszámolás (amíg nem kell szerződést módosítania addig tutira). Vagy kérheti az újat is, ha az jobb lesz neki.
Akár 5 kW-os inverter is mehet az egy fázisra, ha a szolgáltató rábólint. Arra rálehet rakni 7,0-7,5 kWp napelemet. Ami bőven 8000 kWh napáram akár 8500 kWh fölött is lehet évente.
Ennyi még egy erősen hőszigetelt ház fűtését is elviheti hőszivattyús/klímás fűtéssel.
De a kötelezően engedéylezendő 2,5 kW-os inverter is elvisz 3,5 kWp napelemet, ha kell. Az is 4000-4500 kWh/év napáram termelés ám... a legtöbb háztartásnak elég.
"Az új elszámolási rendszer csak azokra fog vonatkozni, akik a bevezetése után telepítenek napelemet."
igen, ezt mondják most.. de Mo-n vagyunk, tehát ha 1 évvel később meglépik - mondjuk +1 év ráhagyással - akkor senki sem mondhatja, hogy nem mondtak igazat..
2. Ez csak tipp, soha sehol senki nem írta le, holnap lehúzható egy tollvonással. Persze a napelem telepítő cégek ezt hirdetik, nem ellenségeik a saját zsebüknek.
a beépíthető konyhagépek villamos kiállásai rossz helyre, - pont az egyes készülékek mögé kerültek, emiatt nem lehet majd teljesen betolni a készülékeket (konnektor és villásdugó helyigénye miatt)
Ilyenkor mit szoktak csinálni? 3 eres sodrott vezetékkel+ lengő dugaljjal megtoldani nagyon prosztó megoldás?
"lényegében fölösleges a második szonda a meglévő mellé"
Egyetértek. De úgy tudom, hogy van olyan előírás, hogy új telepítésnél az elosztóba be kell vinni egy földszondát. És ha van ilyen előírás, akkor ahhoz ragaszkodhat a reg.szerelő, ha akar (megtagadhatja a rákötést). Persze ilyen esetben valószínűleg el is tekinthet a második szondától. Ha akar.
Ezért szoktak simábban menni a dolgok, ha azzal reg.szerelővel csináltatjuk az elosztót is, akinek aztán át kell vennie ;) de ha nem pénzéhes, akkor egyszerűen telefonon meg lehet kérdezni tőle, hogy ragaszkodik-e fél méterrel a szolgáltató szondájától.
A szomszéd telken készült fotón látható a földelő szonda vezetéke+kötődoboza, de ez még nem jelenti azt, hogy neki is muszáj lett volna szonda mellé még egy szondát tenni.
A tűzifa jóval drágább, mint a fűtő klíma etetése árammal (kivéve persze, ha lopott fával tüzelsz :)
de én pl a fával való foglalatosság összes munkaóráját is beleszámolnám (minden évben tűzifa beszerzés, szárítás-tárolás, pakolászás, hamuzás, a kéményseprők pofátlanul háromszorosára emelt költségei, stb) így még a lopott tűzifával tüzelés is többe kerül a fűtő klímánál.
"Majd addig figyelnek arra, hogy egyszerre ne legyen bekapcsolva a tűzhely, a mosógép és a mosogatógép, tehát a nagy fogyasztók."
Egy trükk: lehet kapni olcsón árammérőt, amivel folyamatosan figyelheted a ház aktuális áramfogyasztását (én a konyhába tenném a kijelzőjét mondjuk az ajtó fölé). Néhány hét alatt még a zasszony is megtanulja, hogy melyik háztartási gép bekapcsolása nennyivel ugrasztja fel az ampert.
"lehet 3 fázis is akár."
A 3 x kevés amper energiáját szinte lehetetlen okosan elosztani, ezzel szemben 1 x sok amperét könnyű. Tehát pl 3x16A helyett próbálj meg mondjuk 1x50 ampert igényelni, hátha nem ráznak le.
Én ebből a táblázatból csak a legalsó sort látom: megveszed az internetről a neked megdelelő (pl.legolcsóbb) szabványos villanyóra dobozt, plusz kérsz 10eFt-ért egyedi helyszíni bevizsgálást.
Ha a bevizsgáló kötözködik, akkor a szakvéleményét kérem írásban részletezve, majd elküldöm a Csatári Plast ügyvédjének, hogy beszélgessen el a bevizsgálóval, hogy miért is nem szabványos a dobozuk.
De egyszerűbb adni neki zsebbe 10e Ft-ot, hiszen a Hatalom kötözködése itt, Korruptisztánban az esetek többségében valójában nem kötözködést jelent.
"Földszondát is kér,"
Nem ő kéri, országos előírás. És az előírás szövegében nincs olyan kivétel, hogy
ha a szolgáltató is levert egy szondát a közelben, akkor neked nem kell :) Persze ha nagyon akarnák, akkor nem ragaszkodnának egy saját szondához is 30 centivel arrébb...
"a mérőszekrényes a szolgáltatóié... tehát 30 centi távolságra lesz egymás mellett két szonda.."
Amikor elkészül a házad, akkor a 30 centire lévő szonda átkerül a ház tövébe, akkor már 25 méterre lesz. És igen hálás leszel a ház melletti szondának, akár a szolgáltató felől jön be túlfeszültség, akár a házad közelében csattog a villám.
A mostani digitális villanyórák mellett azt nem értem minek 3 mérő a 3 tarifához?
Mert a mechanikus óránál még értettem.
Nade most? Egy mérőben egyetlen egy helyen lehetne az A B H tarifa mérése, a kijelzőn meg váltakozva hol az egyiket hol a másikat írhatná ki.
Műszakilag semmi pénzből megoldható, csak akkor ki venne 300 ért mérőhelyet ha a 150 ezresbe is jó, sőt a régi parasztház fadobozos üvegesbe is belehetne rakni a H tarifát?
A feltöltős villanyóra relével meg tudja szakítani az egész ház áramellátását. Ennyi erővel a B tarifához már integrálva lehetne bele a rádiófrekis kapcsolgató is.
A 3 az egyben meg olcsóbb lenne a szolgáltatónak is mint 3 külön óra csereberélése 3 külön időpontban..
Bár előbb szűnik meg a B meg a H tarifa, minthogy okafogyottá váljon a 3 tarifához 300 ezres mérődoboz vásárlása...
A képeken A B H tarifás szekrényt láttál a 12 nmes házikóhoz? :-) Naugye...
A regszerelő maffia annyira jól keres rajta hogy pl el se akarták vállalni. Ilyen kis munka ahol nincs A B H tarifa, egész egyszerűen nem voltak hajlandóak kijönni felmérni sem.
Külön panaszlevél kellett hogy mi az hogy az állami közműszolgáltató válogat és egyik regszerelő sem ér rá...
Amiket linkeltél felszereli a démász, de társasházban, vagy meglévő bekötésnél mikor nem kérik a kerítésvonalba rakatni, csak szabványosítani a mérőhelyet akkor igen, van csatári szekrény is.
De új bekötés = kötelezően kerítésvonalban műanyag doboz.
Ilyen földre tehető betongyámos dobozt meg nem tartalmaz a linked, ilyenre nincs alternatíva. De ha lenne is vagy ugyanannyiba kerülne vagy a regszerelők nem hajlandóak elvállalni a vele való munkát. Aztán lehet menni a sóhivatalba...
A fő fűtés a cserépkályha, a klímák inkább nyáron lesznek használva jobban de
márakkor is fog számítani a szigetelés.
Tudom, sok nagy gépet terveztek és vásároltak és tisztában vannak a kevés teljesítménnyel, de azért most alakítjuk ki az új hálózatot, mert jövőre már főmérő lesz és ahhoz alkotjuk meg az egészet. No meg most van szétverte a ház. Sok belső átalakítás is fut.
Majd addig figyelnek arra, hogy egyszerre ne legyen bekapcsolva a tűzhely, a mosógép és a mosogatógép, tehát a nagy fogyasztók.
Ha meg meglesz a főmérő jövőre, akkor már lehet teljesítményt is növelni és lehet 3 fázis is akár.
Démász terület, nincs választás, nincs opció!! Ezért háborgok, ezt próbálom megértetni. Új bekötés csakis földkábeles kerítésvonalba! Nincs csatári szekrény, semmilyen más nincs, ezek közül választhatsz:
Igen, jól látjátok!! Amibe a 3 mérőóra belefér, tehát A,B , H tarifa, az 276 ezer forint... csak a mérőszekrény!!
Hozzá kell főelosztó, többi tarifához meg fogyasztóig menő egyedi kábel...
Egyik sem olyan amibe belerakhatod a főelosztót, mind olyan hogy alul a földben a betongyám alatt kell kivezetni és mellé, házhoz akárhova földkábellel a főelosztó.
Van ez a noname saját általuk forgalmazott szekrény és csak azt veheted és mögé méregdrágán a főelosztót.
Kiért a szerelő, 50 ezer cakompakk, leigazol, megcsinál, kulcsrakész. Előre nem kér semmit, csak élőrekötéskor kell fizetni. Földszondát is kér, mondván a mérőszekrényes a szolgáltatóié... tehát 30 centi távolságra lesz egymás mellett két szonda... nem vitatkoztam, de Ő csókosa a regszerelőnek szóval Ő lesz a befutó, kár is volt Magyarországon másban gondolkoznom.
Hogy tuto lakat lesz-e hozzá nem tudom. :-) :-)
NKM - NKM akkor miért van hogy van ahol a csatári is jó, van ahol meg nem?
Ha a hőszigetelés komolyra lett cssinálva, akkor egy fűtő klíma (vastagabb pénztárca esetén hőszivattyú) meglepően kevés ampert és meglepően kevés fűtés-forintot fogyaszt, még akkor is, hasa nincs kedvezményes tarifád.
"1 fázis 32A, de ahogy nézegetem az infókat DÉMÁSZ terület, új bekötésnél ezek kábé lényegtelenek, mert hat amperhez is ugyanazok a követelmények. "
A fázisok száma és az amper természetesen nem ahhoz kellett, amire te gondolsz :) Hanem a villanyórától a házba bevezető kábel szükséges típusának megállapításához.
"Ilyen a mérőszekrény hátulja,"
A mérőszekrényről a fotó természetesen nem ahhoz kellett, amire te gondolsz :) hanem azért, hogy a tied olcsón bővíthető-e egy kiegészítő főelosztó dobozzal, vagy olyan fajta, hogy bármi ilyemi csak rohadt bonyolultan és rohadt drágán megoldható. A jelek szerint te a legdrágább megoldást választottad: olyan mérőszekrényt, amely gyönyörúszép, de most a gatyádat is elköltheted az ideiglenes főelosztóra.
Ha az elején megkérdeztél volna egy szakembert, az valószínűleg egy olcsó Csatári Plast mérőszekrényt javasolt volna, amelyen egyből rajta van a főelosztó doboz is és ez az egész probléma eleve fel sem merült volna. De te tudtál egy jobb megoldást: szépséges csodaszekrény + rakás szívás + extra költség :)
Nézzük, hogy lehet a szarból várat csinálni:) felhívnám a reg.szerelőt és megkérdezném, hogy mi a véleménye a következő kombinációról:
- az óraszekrény mellé elásnék a földbe annyi 2x10 mm2-es réz földkábelt , ami bőségesen elég lesz a majdan elkészülő házban lévő főelosztóig (mondjuk 35 méter kábel feltekerve a föld alatt)
- ő a két eres kábel egyik végére ráköti a villanyórából kijövő fázist és a PEN-t
- de előtte a kábel másik végére egy villanyszerelővel odatetetek mondjuk egy ilyesféle elosztódobozt (ideiglenes főelosztó az építkezés alatt), benne egy FI relével és 16 amperes kismegszakítókkal, mellette egy levert saját földelő szondával
"A durva ökölszabály szerint 25mm2 felett lehet "egy mérettel kisebb""
Ha anyaga megegyezik a fázisvezetőjével, akkor a védővezető keresztmetszete: - ha a fázisvezető keresztmetszete 16 mm2-nél kevesebb, akkor azonos vele, - ha a fázisvezető 16-32 mm2, akkor 16 mm2, - ha a fázisvezető keresztmetszete több, mint 32 mm2, akkor annak a fele (mm2).
De néhány száz Wattnál nem nagyobb a kompresszora. Azaz üzemközben 2-3 Ampert kérhet talán. Induláskor megrántja pár másodpercre, ezért a 13Amper vagy 10Amper.
Klíma 3-6 Amper induláskor lehet több is rövid ideig.
A 800 Watt az 800/230=3,5 Amper és ebből 3 darab az 10Amper.
Mintha kezdene kevés lenni az az 1x32 Amper....
Elektromosan fűtött házba a 3 fázis jobban illene. Mondjuk 20+20+25Amper alapon, de inkább 20+20+32Amper.
A melegvíz "B" tarifáról?
A klímák "H" tarifáról? HA komolyan fűtenek majd velük.
Ugyanígy van nálam is, minden konnektor 2.5mm2 16A minden világítás 1,5mm2 10A.
Szerintem ez a legegyszerűbb, legáttekinthetőbb, legbiztosabb megoldás (esetleg a világítás csak 6A). Akárhol, pl. egy dobozban ránézek a vezetékekre, kapásból tudom hogy melyik megy konnektorba és a melyik világításhoz. Nem kell megkülönböztetni a konnektorokat, hogy melyikbe mi dugható. Pl. nem vagyunk otthon télen, papa vigyáz a gyerekekre, gondol egyet és bedugja az olajradiátort egy 1,5-es vezetékkel szerelt konnektorba...
Abból baj nem lehet, ha egy konnektor feleslegesen 2,5-es vezetékkel van bekötve, de abból esetleg igen, ha csak 1,5-essel. Persze, drágább a 2,5-es, meg kicsit nehézkesebb szerelni, de annyival nem, hogy ezen spóroljunk. Szerintem.
Viszont felmerül bennem egy kérdés. A 2,5-essel bekötött konnektorok védővezetőjének is muszáj 2,5-esnek lenni? Azon elvileg csak egy pillanatra folyhat nagy áram, amíg le nem csap a kismegszakító vagy a fírelé (gondolom a fí a gyorsabb). Annyit nem bír ki a 1,5-es? Vagy az egységesség miatt van hogy egyforma vastag vezetékeket kell használni?
A tűzhely gáz-elektromos, a sütő része összesen 2kW-os.
Van még a konyhában egy 2kW-os mosogatógép, az 1.13kW-os hűtő és a páraelszívó, ami itt nem nagyon számít.
Külön akarok vinni a mosogatógéphez és a tűzhelyhez egy-egy 2.5-es dupla szigetelésű kábelt, a konyhapulti konnektorokhoz 1.5-es vezetékeket, a hűtőhöz és a többi 2-3 konnektorhoz (max porszívó) szintén 1.5-es vezetéket.
Valamint a páraelszívó és a világítás lenne még egy körön, szintén 1.5-ös vezetékkel.
az, hogy side by side, az OK, de igazából a teljesítmény számít (nem a méret :) ), az új hűtők már inverteresek, nem tudom/tudtam, hogy mekkora a tényleges áramfelvétel..
ezért most meg is néztem az árukeresőn ezeket, és semmi extrát nem látok a fogyasztáson...
a régi alulfagyasztós zanussi valami 350 kWh/év volt, ehhez képest a + 100-150 kwh nem nagy plusz.
A tűzhelyhez 3x2,5 mm2 fázis, nulla, zöldsárga azaz előrelátóan 5 vezeték. (ha sok méter azaz több mint ~10 méter, akkor 3x4 mm2) - sütő 10-12 Amper >> 16Amper - indukciós főzőlap egyik fele 10-12 Amper >> 16Amper - indukciós fözőlap másik fele 10-12 Amper >> 16Amper (megj: az induciós két fele ügyesen oldja meg, nem megy egyszerre maxon mindkettő)
Minden más mehet 1,5 mm2-essel >> 13 Amper Vagy csak 10 Amper pl. a hűtőnek, világításnak. (a világítás akár csak 6Amper is lehet)
A 13 Amper az 230x13=2990 Watt névlegesen a 10 Amper az 230x10=2300 Watt névlegesen. Rövid időre (elindulás/bekapcsolás) ettől jóval többet is engedni fog a kismegszakító mielőtt leoldana.
A konnektorokat kettesével (max hármasával) osztanám ki ksimegszakítóra Így kicsi az esélye, hogy az egyszerre működő cuccok túlterhelik az adott kismegszakítót. (micro akár 1000 Watt>> 5-7 Amper, vízforraló is, kenyérpírító, porszívó, stb)
A ház/lakás szintjén meg úgyis a 32Amperes plombált dönti el, hogy hány Ampert és meddig bír-enged egyidejűleg.
Ugyanígy van nálam is, minden konnektor 2.5mm2 16A minden világítás 1,5mm2 10A. A 2,5mm2 -es vezeték gond nélkül belemegy a szerelvényekbe. A konyhai hatos sorolt konnektor van úgy kötve hogy 3 kör, 3 fázis megy oda, és körönként kettő van összekötve.
Köszi a kimerítő választ! A hűtő sajnos pont a kétajtós side-by-side, Egyik fele fagyasztó, másik hűtő. Oda kell a 2,5-es vezeték (vagy a dupla szigetelésű kábel). Csak 4 kör kialakítására van lehetőség. Ebbe kell beleférni a konyhának, mert a többi kell a ház többi részéhez.
Természetesen sem a nulla, sem a földelés nem lesz közösítve sehol.
Viszont én soknak tartom a 16A-es védelmet a 1,5-es vezetékhez, hiszen ennyi a terhelhetősége. 13A a szokásos. 2,5-hez van a 16A-os...
A tűzhely 2kW-os max, mivel csak a sütő része elektromos (850W illetve 1,03kW)
Már szétbontottam körökre, ez lenne a 4 kör. A tűzhelyhez, a hűtő és mosogatógéphez is elég lenne a 3x1,5mm2? Van itt egy csomó 1,5mm2-es vezeték meg 2,5mm2-es dupla szigetelésű kábel.
Személyes vélemény nagy tapasztalat nélkül, szerintem kicsit túl van lihegve :)
Nekem sima 1,5-sről megy kb minden, külön körön, helyenként sajnos közös 0-val (így vettük anno és nem szereltem még át). 4 fős család napi szinten megy a sütő (talán 3 kW max) és mosogatógép.
- tűzhely 2,5-s ha újat csinálnék akkor valszeg nekem is ez lenne, itt olyanra kellene figyelni, hogy ha mégis valami miatt 3F-ú sütő kerülne be, akkor utólag bekábelezhető legyen (tudom, hogy most csak 1x32 A van, de azt sem lehet sosem tunni, hogy ha bővülne a bejövő áram, akkor az hogyan történne)
- hűtőgép, mosogató nem megy 0-24-ben, nem is olyan brutál az áramfelvétel, szerintem a 1,5-s elég külön körökön
- uaz a helyzet a konnektoroknál, nekem 11 konnektor van a munkalap felett, max olyannal játszottam, hogy 1 négyesbe 2 kört vittem oda, de csak 1,5-set.
- elszívó, világítás OK, uaz mint a hűtő esetében.
Amire odafigyelnék:
- ha lehet sehol se legyen közösítés (egymás melletti konnektorok kivételével), tehát menjen el minden kör az elosztóhoz 1:1-ben (fázis, 0 mindenképp)
- a kismegszakítókat az adott kör,berendezés teljesítményéhez nézném, ha nincsenek extra nagy fogyasztások, akkor a 16A-s kismegszakító szerintem bőven jó.
(értelemszerűen, ha az ismerős 2 ajtós extra hűtőben gondolkodik, amivel esetleg extra fogyasztás jár, akkor kellhet oda a vastagabb vezeték, de nem ez szokott lenni a jellemző)
- ha szét lesz ütve a konyha teljesen, akkor esetleg olyat csinálnék még, hogy egy külön fali konnektorba odavinném a 2,5-set arra az esetre, ha mondjuk elmegy a fűtés, és és elő kell venni egy combosabb olajradiátort..
Ezt magamnak csinálnám így, más meg lehet, hogy máshogy.
Lehet most csoda történik és mégis jól látom a dolgokat? :-) 1 fázis 32A, de ahogy nézegetem az infókat DÉMÁSZ terület, új bekötésnél ezek kábé lényegtelenek, mert hat amperhez is ugyanazok a követelmények.
Ilyen a mérőszekrény hátulja, de elöl is csak egy ablak van rajta, ebbe belenyúlni tilos, csak a fő kismegszakítók hozzáférhetőek, de annak is csak a gombjai.
A mért és a méretlen kábel alatta a föld alatt csatlakozik be.
Idegen portán most fotóztam egyet, ezt a megoldást valakinek átvették, nekem is ilyen kellene. Idei telepítés!!!
Egy ilyenért akarnak 50-100 ezret elkérni anyagba plusz munkadíj.
Nekem gondolom nem kéne földszonda, 50-60 ra számítottam. Már a regisztrált szerelőnek szóltam adjon már meg olyat akit ismer. Most ő ígérte, kíváncsi vagyok mit mond. Szerintem marad az hogy magamnak megcsinálom, aztán jöhet bárki, név cím pecsét kell a papírra, még csak mérési jegyzőkönyv sem kell, céges pecsétjét kell hoznia csak. Neki ugyanannyi marad a zsebében, én meg spórolok hogyha kukázom a cuccokat hozzá. Arra azért kíváncsi lennék hogyha a mérő melletti fára kötözve egy 500 Ft os dobozban üres csokiban végződne a kábel arra bekapcsolnának-e a hálózatra vagy elutasítják?
Mert ha egy évnél hosszabb a kikötés, vagy soha nem is volt áramod akkor 200000 Ft alatt nem is lesz, de ha pénzed van is több hónapos procedúra.
Sziasztok. Kis segítség kellene. Adva van egy konyha, amit be kéne vezetékelni. Egyik ismerősöm kért, hogy segítsek ebben. (Hosszú, hogy miért Ő csinálja, de a vírus szólt bele).
Szóval lenne a konyhában egy gáz-elektromos tűzhely, egy hűtő, egy mosogatógép, egy páraelszívó, 6 konnektor a kisgépeknek és a világítás.
Négy körben gondolkodik. 1. Tűzhely 3x2,5mm2 (dupla szigetelésű kábel vagy MCu vezeték, védőcsőben), 2. Hűtőgép és mosogatógép (külön konnektorokon) 3x2,5mm2 MCu, 3. Konnektorok 3x2,5mm2 MCu, 4. Elszívó és világítás 3x1,5mm2 MCu.
Megfelelő lesz ez így szerintetek? Mekkora kismegszakító kell az egyes körökhöz? Egy fázis 32A a betáp.
Wilbur2 -> Igen a kérdésem arra irányult, hogy egy csavarkötés alá ugye nem szabad tenni a fésű fogát, meg a vezetéket, de akkor a fényképeitek segítségével tiszta, hogy nem, és van erre jó megoldás- Az érdekes hogy kb sehol nem találtam olyam magyarázó leírást, amit itt összehoztatok fotókkal illusztrálva, hogy hogyan lehet vezetéket meg sorolót csatlakoztatni. Köszi mégegyszer mindenkinek!
Még egy megfigyelésem van az alsó saru húz magával egy műanyag reteszelőt hogy mikor meg van szorulva zárja a nyílást így a mocsok nem tud a fi relé belsejébe bejutni. Okos megoldások ezek . Mindig csak a munka sose nézegettem sokat ,nyomni kellett fel a sínre hogy haladjak.
Csoda lenne, ha egyszer az életben a laikus ügyfél azt csinálná, amit a neki segíteni próbáló szakember kér tőle és nem találna ki helyette valami szerinte SOKKAL okosabb megoldást, ami a szakember javaslatához képest vagy életveszélyes, vagy ötször többe kerül, vagy hajmeresztő hülyeség, de legtöbbször mindhárom egyszerre.
Ha az első hozzászólásodban ide tettél volna egy képet a villanyóra szekrényedről, valószínűleg már rég el is lenne felejtve a dolog. Mert akkor látnánk, hogy milyen típusú a szekrény (lehet, hogy van hozzá készen kiegészítő főelosztó doboz), látnánk, hogy hány fázis jön be neked, látnánk, hogy hány amper jön be neked, de ha harapófogóval kell kikönyörögni belőled minden információt, akkor inkább nem is foglalkoznak veled, túl rövid az élet azokon is segíteni, akik nem igazán akarják, hogy segítsenek rajtuk.
Na igen, ha felcsavarozok az udvari akácfára egy IP44 műanyag dobozt, benne két csokival, konnektor semmi nincs benne, akkor az egyben zárható és érintésvédelmileg megfelelő is lesz.
Gyakorlatban mégis hülyeségekre hivatkozva el tudják utasítani az ilyesmit..
Félinformációkat adsz, így nem lehet segíteni neked.
Tessék csinálni egy képet arról a mérőhelyről.
Van olyan mérőhely, amihez két perc alatt hozzá lehet csavarozni egy olcsó főelosztó dobozt, és meg van oldva a problémád. De van olyan mérőhely is, amivel jól megszívattad magad, ha olyat kértél, ebben az esetben: nem utólag kellene tanácsot kérni olcsó megoldásra.
"Ha nem akarsz ásni akkor vidd el a levegőben >> oszlopokon 4 méter magasan, erre alkalmas kültéri kábellel."
A villanyórába a reg.szerelő valószínűleg kizárólag 10 mm2-es réz MKH vezetékeket hajlandó bekötni. Ezen vezetékek túlsó vége tudtommal kizárólag a mért főelosztó lehet. Másképpen foglamazva: ahol a 10 mm-es MKH-nak vége van, az a pont mért főelosztó (akkor is, ha az csak egy 10 centis kis műanyag doboz, benne két db csokival).
Ha a ház marha mesze van a villanyórától, akkor észszererű az igény, hogy ez a mért főelosztó ne 50 méterre legyen a villanyórától, hanem mondjuk 20 centire.
Valóban az a terv, hogy egy "eldobott sárga hosszabbító"-val vagy hasonlóval táplálod a házat egy RÁADÁSUL bekerítetlen telken át?! Ne légy már hyülye...
---
Ha nem akarsz ásni akkor vidd el a levegőben >> oszlopokon 4 méter magasan, erre alkalmas kültéri kábellel. A telekhatárra rakott "első mért fő elosztó"-dból a házig, természetesen fix bekötéssel mind a két végén.
A háznál pedig fogadd egy "doboz"-ban amiben van egy főkapcsoló/áramtalanító funkció is. Ami a házba érkező vezetéket lekapcsolja/megszakítja (a fázist és a nullát is!). Célszerű a FI relét megismételni a háznál is.
Ez a foagdó "doboz" persze lehet a mostani meglévő ház-főelosztó is... ha van még hely benne.
A háznak (a nagy távolság miatt > 20 méter) legyen egy saját megerősítő földelő szondája is! Amit a fogadó dobozban rákötsz az érkező zöldsárgára minimum 16 mm2 rézzel.
Szerintem ez a minimum, ha nem akarsz életet kockáztatni.
Telken belül, ha van alkalmas kerítés-egyebek. Azaz nem lehet csakúgy besétálni ... illetve benyúlva elérni. Akkor védett az idegenektől, elvben és a jog szerint.
Javaslok egy egyszerű fa vagy fémszekrényt nap és időjárás elleni vedelmenek Amibe mehetnek az alkatrészek normál IP44 műanyag dobozba.
Egy minimál verzió nap-és időjárás védelem nélkül.
> Olyan kismegszakitó is létezik, ahol a bekötő kapocs fölött egy résbe kell becsusztatni a sint, és rögzíteni, de közben alatta vezeték kötést is tud fogadni.
A viskó messze van, drága lenne odáig egy 10-es földkábel, plusz ásni sem lehet a talajviszonyok miatt.
Egyszerűbb és olcsóbb egy sárga hosszabbító... :-)
Köszi az ötletet, szerintem megveszem ezt, rá egy keretre, aztán jöhet a szerelő aki 20-30 ezret elkér úgy hogy csak szemrevételez meg pecsétel, max présel pár db érvéghüvelyt mert olyan fogóm nincs.
Az a 10-es kábelnek elég egy 3 eres kábel? Földkábelnek kellene lennie vagy elég ha védőcsőben fut? Mérőszekrény betongyámja alatt a földből jönne fel közvetlen mögé.
Nincs kerítés sem, csak önállóan áll a földben a mérőszekrény, meg mögötte önállóan állna a főelosztó is.
Latya, nézd már meg a fí-det jobban (közelről, alulról), és a kismegszakítókat is (az elsőt).
A saját fí-mnél úgy van a kialakítás, hogy alul van hely a sínnek is, és kötésnek is.
Megnéztem egy 1000 éves uolyan kismegszakító típust (legrand) detto uaz az a kialakítás.
Szerintem nálad is ez van, lehet, hogy ez valami szabvány, vagy megállapodás (alul sín + hagyományos, felül csak hagyományos csati kialakítás)
Ha jól látom akkor:
- a kismegszakítók összekötve a fésűvel a fésűnek kialakított részben, és
- a fí-d bal alsó pontja áthozva egy sima átkötéssel a fí és az első kismegszakító hagyományos szorítójában.
(A fehér mtk kábel takarja kb, ha az az)
Tehát most sincs összeszorítva, fogatva egy pontra a fésű és az átkötés (remélhetőleg). 1 lemezt profilt biztos nem kötnék össze egy dróttal, csavarkötéssel, szvsz nem lehet biztonságosan megcsinálni.
A kérdésed ez volt igazából?
"A cseréléskor a jelenlegi szerelési technológia megfelelő-e, azaz a fi relé felől "érkező" érvéghüvelyes fázis vezeték belemegy az első kismegszakító "sorkapcsába", és ugyanebbe szorítom be a fésüs soroló fésüjét is, vagy van "szofisztikáltabb" megoldás? "
"Magyarul az nem túl egészséges, hogy a vékony fésű fogat meg a jóval vastagabb átkötő vezetéket szorítok össze egy kapocsba. Bár lehet vele bűvészkedni, hogy egymásra jól feküdjenek, de akkor ezt el kellene kerülni."
Olyan kismegszakitó is létezik, ahol a bekötő kapocs fölött egy résbe kell becsusztatni a sint, és rögzíteni, de közben alatta vezeték kötést is tud fogadni.
Ennek a vezetéknek a megszorításával rögzített lesz a fésűs sin is.
Ezt valami más nyelvről fordították hibásan, olyan aki semmit se ért az villanyszereléshez. Minden fésű darabolható.. másképp nem lehetne szerelni vele mondjuk egy kis 4 es kismegszakítós dobozt .
Nem értem a mért főelosztót miért akarod a kerítés vonalába tenni . Az vagy a házba vagy kívül a ház oldalára volna elegánsabb feltenni.
Ha nincs épület még akkor más a helyzet. Csak símán beméssz a villanyszetelő boltba s veszel egy építőtelepi dobozt vagy hogy hivják nálatok nem tudom . Olyat válassz amibe már gyárilag benne van a fi relé kismegszakítók konnektorok . Be is van kábelezve minden. Abba a szolgáltató se szokott belekötni . Megmarad 100 ezer forintod. Hirtelen fi relés dobozt nem találtam a neten de olyat vegyél amibe az is benne van .
A regszerelő csak a mérőhelyet csinálta, mért főelosztót nem vállalta, ahhoz keressek akárkit azt mondta.
Az akárkik közül meg senki nem tudja...
Tehát akkor leszúrok egy zártszelvényt, rá egy kültéri dobozt és elvileg kész is?
" ami idegenek számára nem hozzáférhető."
Ez a nehezebb dió, sok helyen láttam hogy fém Tuto lakatos dobozba rakják azt a műanyag főelosztót. De elvileg telken belül már elég védett idegenek ellen nem?
Valszeg a műanyagház fröccsöntéses szerszáma olyan volt, hogy azon meg lett jelölve a 0. A rányomtatott rajz alapján - és vélhetően ez az igazság- bármelyik oldalra beköthető a Nulla. Gondolom a lakást szerelő szaki is azért kötötte így, mert ő is látta a műanyagon a jelet....
Szerintem ez lesz a megoldás, és azt is sorolósínnel kötöm be. Felül remélem enged majd annyit a kábel, hogy megcseréljem az oladalakat. Köszi a tippet!
Igen, közben én is próbáltam jobban látható képeket keresni, és azt találtam, hogy a GMV jobbra tette a nullát. Akkor lehet, hogy az egész fi relét jobbra kéne tenni.
Másik tanács - már ha fésűzni akarsz a fi és a kismegszakítók között - ott a boltban nézd meg, hogy a kismegszakítók magassága egyezzen fí relé magasságában (feltételezem, hogy uattól a beszállítótól azonosak a magasságok).
Nekem a legrand kb 2-3 mm-rel rövidebb, mint a bent lévő megszakítók, ezért a sínen hajlítani kellett, hogy az induló első/szélső szemet biztosan fogja a fí.
@PETYUS: jobb oldalt van a kismegszakítón az N betü feltüntetve, és úgy is van kötve. Magyarul az nem túl egészséges, hogy a vékony fésű fogat meg a jóval vastagabb átkötő vezetéket szorítok össze egy kapocsba. Bár lehet vele bűvészkedni, hogy egymásra jól feküdjenek, de akkor ezt el kellene kerülni. ( eddigi ritkás otthoni szerelések alkalmával sorolósínnel nem találkoztam, és ha 1 csavar alá kellett 2 vezetéket tenni, azt csak ugyanolyan keresztmetszetűvel tettem)
A képen nem látszik, hogy a fi relé melyik oldalra kéri a fázist beköttetni. Az is lehet, hogy fordítva van bekötve, és a nullának kellene baloldalt lenni, de meg kell nézni, mert biztos meg van jelölve.
Sziasztok! Az alábbi szekrényben fél év alatt már a 3. különböző, 10 év körüli kismegszakító megy tönkre: lekapcsoljuk - pl festés miatt- de csak sokadjára, vagy egyáltalán nem tudjuk visszakapcsolni, még akkor sem, ha a szekrény áramtalanítva van. Nem szeretném egyenként cserélgetni, gondolom kb mindegyik elérte a "tevezett" avulási idejét. Tanácsotokat kérném: A cseréléskor a jelenlegi szerelési technológia megfelelő-e, azaz a fi relé felől "érkező" érvéghüvelyes fázis vezeték belemegy az első kismegszakító "sorkapcsába", és ugyanebbe szorítom be a fésüs soroló fésüjét is, vagy van "szofisztikáltabb" megoldás?
Én irtam a védő vezetőnek a szükségességét, azon túl, hogy annak eleve életvédelmi célja, és előírása van.
( A Fi- t ÉV relének is szokták hívni a gyakorlatban, mert ilyen is volt régebben. )
Amúgy azért nem mindegy, hogy a Fi már akkor is leold, ha a védő vezetőre is csatlakozott test zárlatos fogyasztót bekapcsolom, vagy érintésre, kisebb áramütést is kapok, ha nincs védő vezető.
Az is akkor véd meg biztosan, ha a zárlati áram nagysága a kör biztosító értékét meghaladja.
Szerintem igen, ha a csempe alá tettek be még, akkor azt nem tudom.. viszont az összes talált kötés hibátlan (?) volt eddig: hosszú szárral nagy felületen 3-4 cm hosszan összesodorva a vezetékek, mindegyik egyenlő hosszban + szigszalaggal rendesen lezárva.
Szabványilag ez nem szabályos, de elektromosság szempontjából működik.
1 helyen volt az, hogy a szigszalagozás lehetett volna jobb (gagyi volt a szalag minősége) de ott sem esett le róla, vagy ilyesmi.
köszönöm.. remélhetőleg az a szerelő, aki az EPH-t papírozza, reg szerelő is egyben - bár lehet, hogy ez az alap, majd meglátjuk - és akkor vele megcsináltatnék mindent egy menetben...
Nem,egész biztosan nem ,valaki más álláspontja volt de már nem keresem vissza. Nem is érdekes hiszen én is osztottam az ő álláspontját csak közben szakmaibbá vált a téma,amit nem vettünk figyelembe.
Majd ha lehetőségem lesz rá,kísérletezek egy FI relével. Keresek egy leválasztó trafót is, hátha lesznek meglepetések,amire nem számítottam.
A te költséged lesz cserélni a mért fővezetéket, ha a regszerelőd szükségesnek tartja az Amper bővítés miatt. Mivel a mért fővezeték a te tulajdonod és hatásköröd és nem a szolgáltatóé (sőt maga a mérőhely is). Olvasmány: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=156494858&t=9007165
---
32 Amperig nincs hálózat fejlesztési díj.
A mérőhelyi munka és kimegszakító+mérőóra ingyenes. A csatlakozó vezeték (utca-mérőhely között) csere alapban ingyenes. Kivéve extra eset, kérésre egyéni varia. Illetve társasház esetén a közös kassza állja elvben (a gyakorlatban nem feltétlenül), ha közös tulajdon.
---
A számodra végzett melóért (papírmunka, a mérőhelyed, a mért fővezetéked és a főföldelés létének ellenőrzése) a regszerelőnek munkadíja+kiszállásidíja van. (Bpesten ez 20-40 eFt lehet szerintem, errefelé vidéken 10-20 eFt szokott lenni)
Ha valamit át kell építeni a te részeden (mérőhely, mért fővezeték) akkor annak a díját és anyagát te fizeted. A plombált részekhez csak regisztrált szerelő nyúlhat. A főelosztó (és a saját hálózat) nyilván a saját költséged és nem kell hozzá regisztrált szerelő.
2 vezeték jön be... megmondom őszintén nem sok kedvem maradt kísérletezgetni, mert ez is du 4 körül történt, még jó, hogy volt fejlámpám, hogy be tudjam fejezni a dolgaimat.
EPH miatt úgyis jön valami hivatásos szerelő, vettem egy 12 tárhelyes kulturált elosztó táblát, megkérem majd, hogy tegye fel azt + kösse be oda a fí-t.
igen, gittrágás, mert mindenkinek igaza van, annak is, aki azt írja, hogy alapvetően (esetek 6 9-s %-ban) az erre folyó (hiba)áram miatt csap le, de annak is igaza van, aki azt mondja, hogy nemcsak arra folyhat (hiba)áram, hanem másfelé is.. aki tanult fizikát vagy valamilyen villamosipari alapokat, az ezek alapján úgyis érti..
Ha esetleg rám gondoltál , akkor ugye a kérdés az volt , hogy felszereltem a FÍ relét , de az egész házban a szobákban és a folyosón szalagparketta van , ami elektromosan szigetel annyira , hogy fázis direktben a padlón és a FÍ relé nem old le , akkor minek , mert az unoka belekotor esetleg a fázisba és utánna a nullába is , akkor ez nem védi meg . Ezért inkább müanyag dugókat vettem , azt nehezebb kivennie és így bízom benne , hogy nem is fogja érdekelni . Csak ugye most van a négykézlábas idöszak és a vékony ujjai .:-( Ezért jött részemröl a kérdés .
A müködés leírását bemásoltam a 116676 hsz-emben , amit én személy szerint értek is , azzal nics semmi gond . A fülem és farkam valóban behúztam , mert nincs értelme tovább jelen lenni .
Ezt az állítást nem cáfolom azzal hogy az egyensúly a védőföld felé távozó áram miatt bomlik meg.
Ha megkérdezi a laikus hogy miért kerül az elosztójába FI relé,nem azt mondjuk hogy a fázis /nulla különbség miatt,vagy hogy elfúrja a falban a védőcsőben a vezetékeket... ,ha matat az elosztó táblában és a FI előtti és utáni ák. fogja meg..., a szomszéd áramköre rákerül a magáéra... helikopter...stb... hanem hogy ne érje veszélyes áramütés az embert.
Szerintem magyarázó ábra nincs is másképp mint a védőföld felé történő hiba áram,függetlenül attól hogy más tényező is lekapcsolást okozhat. (ha van, én nem láttam)
Az rágja a gittet aki ezt akarja sulykolni: "a fázis/nulla közti különbséget lesi." Ezt az állítást én is, te is és még mások is tudják,de eme fórumon egy laikus kérdezőn ez az állítás nem segít.
A rágcsa abból indult hogy valaki állította hogy szükséges a védőföld megléte.Ebből indult ki egy olyan meddő vitatéma,ahol a kérdező fülét farkát behúzva talán megbánta hogy felvetette a kérdését.Hozzászólások tömkelege íródott ami a kérdezőt egyáltalán nem vitte előrébb. Ez jellemző eme fórumra.
- fí relé felső két pontja bejövő fázis és 0 - ez a két vezeték jön csak be - alul a 0 összekötve az összevagózott 0-kra, a fázis pedig a kismegszakítók aljára, közös fázis sínnel.
- fí-n semmi extra jelölést nem találtam bekötést illetően (L, N, irány).
- kismegszakítók tetejére visszakerültek a körök fázisai
- az összevagózott zöld sárga összekötve az órától bejövő kékkel a föld sínen.
- bekapcsolás után egy mozdulattal vágta le a mérőóra 25A-s biztijét.
Mi történt?
Nekem az, hogy az óra biztije megy le, kb azt jelenti, hogy tiszta rövidzár került a bejövő két vezetékre.
Én eddig azt feltételeztem, hogy ha rosszul kötöm be a fi-t, tehát pl a fi utáni 0-ra is odakerül a védőföld, akkor a relé max a funkcióját nem látja el, de nem lenne szabad lecsapkodnia sem (max ha másfelé szivárogáram valahogy).
Mennyit tudjuk rágni a gittet, hogy kb. a fázis/nulla közti különbséget lesi. Ha az a szomszéd nullája, fázisa, bármi felé tűnik el, akkor beavatkozik.
"A FI működését úgy kellene magyarázni, hogy a magyarázatban a föld felé megszökő/elszivárgó áram csak az egyik lehetőség legyen és nem az egyetlen lehetőség."
Hogyan másképp magyaráznák hogy nem a föld felé, hiszen az esetek 99,xx%-ban ez történik.
Az eszköz erre van kitalálva.A fázis vezető érintése esetén leold. Ennyi elég is egy laikusnak.
Egyéb hibát ami a lekapcsolást okozza ő maga ne is keressen.
Az hogy egyéb esetben is leold az nem biztos hogy életvédelmileg veszélyes állapot miatt történik,az az eszköz működési feltételeiből adódik.
A FI reléhez hasonló elven működhet az a fűrészgép aminek a tárcsájához ha hozzáér az ujj,akkor a fűrésztárcsa megáll azonnal (fék beépítésével),megakadályozva az ujj levágását.Persze ezt a videón egy virslivel demonstrálja a feltaláló.
A feltaláló a FI működését értette meg és nem az hogy hányféleképpen lehet a lekapcsolást elérni.
Minden szakinak kell(ene) ezt tudnia... aki vállal ilyen melót.
A regisztrált szerlőnek meg pláne és neki azt is hogy a szolgáltatónak milyen "helyi baromság" elvárási vannak esetleg. Ami ugyan jogtalan, mert a MEE VET előírás érvényes mindenhol, de azért a helyi kiskirályok néhol még okoskodnak megszokásból.
Egy kellő IP védettségű doboz doboz a mérőhely fölé ami idegenek számára nem hozzáférhető. A típus mérőhelyhez illeszkedő szokott lenni a bótban, de lehet akármilyen is. (ha akármilyen akkor IP 44-65, ésszerű az IP 65 habár nem olcsó )
Benne - FI relé - a szükséges számú kismegszakítóval (fázisonként egy legalább) - konnektorok - egyebek
A mérőbe érkező mért fövezeték minimum 10 mm2 réz és 450/750 V-os műanyag szigetelésű sodrott kell legyen.
A végeket erre szolgáló célszerszámmal préselt érvéghüvellyel kell ellátni. A fogyasztásmérőbe kötendő vezetékvégeket 18 mm hasznos (szigeteletlen) hosszúságú érvéghüvellyel kell ellátni. A fogyasztásmérő-hely felőli végén 0,5 m bekötési hosszt kell hagyni.
A fő földelő sínre kell csatlakozzon a földelő szonda 16 mm2 vezetékkel. HA már van földelő szonda a mérőhelynél akkor nyilván nem kell másik. (feltéve, hogy a meglévő tudja a 10 ohmnál kisebb földelési ellenállást)
-------
Megjegyzés: "A mért felhasználói berendezések a felhasználási hely kezelőjének, tulajdonosának költségére létesülnek, és annak kezelésében, üzemeltetésében állnak."
DE!
Az elosztói engedélyes kifogást emelhet olyan mért felhasználói hálózat létesítése, illetve üzemeltetése ellen, ahol a szabványok alábbi, műszaki biztonságot eredményező előírásai nincsenek teljesítve:
a földelőberendezés (földelőrendszer, a földelővezető(k), illetve a fő földelősín és a védővezetők) szabálytalan, hiányos kialakítású,
a védő fő egyenpotenciálú rendszer nincs kialakítva, vagy hiányos,
nincs kialakítva, vagy hiányos az érintésvédelmi rendszer (védővezetők, érintésvédelmi lekapcsolás célú védelmi eszközök, védőérintkezős szerelvények),
a felhasználói hálózat túláramvédelmi eszközei nincsenek meg, vagy nem előírás szerintiek,
a mért vezetékhálózat nem megfelelő kivitelű (elégtelen üzemi szigetelés, szabványtalan színjelölés, kis keresztmetszet, nem megfelelő villamos kötések).
Ezen hiányosságok alapján a bekapcsolás megtagadható!
A felsorolt eltérések bármelyike esetén a kivitelező (az előírások betartása mellett) felelősségre vonható, mert azok meglétéről a kivitelező nyilatkozik a kivitelezői nyilatkozatában.
Az üzemszerű estet nem az összes lehetséges eset. Ha a magyarázatból teljesen kimaradnak a lehetséges habár kevéssé valószínű variációk, akkor azok a lehetőségek kizárólag a magas intelligenciájú tanulók számára lesz egyértelműek. Az alacsony intelligenciájú tanulók (tehát kb 90% :) nem gondolkodnak, csak magolnak. És amely lehetőség nincs külön megemlítve a bemagolandó szövegben, az a lehetőség számukra nem létezik.
"Ezt akkor állíthatjuk,ha csupán a FI működését magyarázzuk."
A FI működését úgy kellene magyarázni, hogy a magyarázatban a föld felé megszökő/elszivárgó áram csak az egyik lehetőség legyen és nem az egyetlen lehetőség.
Nem szokott üzemszerű lenn. Itt oldalról benyúlt, nem tudta rendesen megfogni a sarut, hogy rányomja az akkura és vezetéknél fogva tolta meg, amitől az becsuklott.
"Az erősáramú kimenetek az akkumulátorok mellett vannak és érdekes, hogy a fázis és nul úgy van megoldva, hogy egy szigeteletlen sín megy végig"
Szabályos, mivel körbe van burkolva (szerszám segítsége nélkül nem tudsz hozzáférni).
Az lenne a kérdésem, hogy lehetséges, hogy direkt törték meg a vezetéket, hogy minél távolabb legyen az egyenáramú vezeték a szigeteletlen erősáramú síntől?"
Az akkumulátorba bemenő saruk vége legtöbbször majdnem párhuzamos az aksi felszínével, tehát az odavezető vezeték is közel párhuzamosan fut, így nem érhet hozzá a 230v-os dugaljak aljához. Ha neked mégis ennyire ferde az akku kivezetése, akkor görbítsd picit közelebb az aksighoz és távolabb kerül a vezeték a duhaljaktól.
DÉMÁSZ területen mik a pontos követelmények a mért főelosztóhoz?
Van egy kerítésvonalba telepített mérőszekrény és kellene hozzá mért főelosztó hogy kapjak bele órát. Közvetlen mögé egy kültéri doboz is megfelelne nekem két dugaljjal. A villanyszerelőnek ezt be kéne vezetékelni de nem találtam még olyan szerelőt aki tudná a követelményeket, olyat találtam aki leigazolja hogy jó, ellenben 60-80 -100 ezres ajánlatokat kapok, külön földszondát is van aki akar rakatni, holott a mérőszekrényhez van földszonda, rá is van kötve a földkábel páncéljára, akkor a mérő mögé kb 30 cm telepített főelosztóhoz nehogymár kelljen még egy...
Két dugalj, Fi, ehhez egy műanyag kültéri doboz, zártszelvény amihez rögzítem, még egy méter földkábel.. sokallom érte nagyon az 50-100 költséget, pláne úgy hogy az 50 csak anyag...
Inkább megcsinálom magam... Aztán hívok egy szerelőt hogy nézze át és adjon róla papírt, ezért ha elkér 20-30 ezret is szerintem jobban járok..
Na de az a követelményrendszer nagyon titkos lehet és senki nem tudja mit kér, mit néz a szolgáltató mielött öt órát hoz..
Ezt nem egészen értem. :) Egy 100 éven nem látott gyártmányról bevágtam egy képet egy 69-es kiadványból a topiktársak kérdésére, és erre kioktatsz, hogy hogyan lehet megelőzni a problémát? Gondolod, hogy időutazok ilyent szerelni, de annyi eszem nincs, hogy ha így van rajzolva, akkor fordítva jobb?
Tiszta sor amit írsz. Akkor a azért volt nálunk fejjel lefelé szerelve, és olyan szoros hogy alig bírtuk kicibálni. Persze elfogadom hogy idővel kikoptak, és fent állt az érintkezés hiánya. De azért azt nem vállalnám hogy közel 100 gépen forgásirány váltás miatt szétszereljek annyi mostani csatlakozót, 2-3 vagy 4 hetente.
Én 1982-83-ban dolgoztam a varrodában, és minden gép ilyenről ment. Fi relé is volt, és nem volt átkötve a Pe és az N . Minden átálláskor cserélgetni kellett a fázis vezetőket a forgásirány miatt. És a világítás is arról ment. 5 vezető volt. Nem volt azzal semmi probléma. Gondolom a kis fogyasztás miatt. Majd a 90-es években voltam egy másik falu varrodájában, ott is arról mentek a gépek.
Sziasztok, van egy online UPS, amiben az akkumulátor meghalt (2 x 12V 9A). A szervíz Budapesten van, el kellene vinni, én meg a lehető legtávolabb lakok, elég esélytelen, így kicseréltem magam. Az erősáramú kimenetek az akkumulátorok mellett vannak és érdekes, hogy a fázis és nul úgy van megoldva, hogy egy szigeteletlen sín megy végig, s arról vannak a kimenetek lecsatlakoztatva. Az akkumulátor pozitív (piros) vezetéke meg volt törve (meg fel is volt hasadva, kilátszott a vezeték, olyan, mintha a burkolat alá becsípődött volna és valaki erőből húzva ki akarta cibálni). A csatolt képen látszik a törés. Az lenne a kérdésem, hogy lehetséges, hogy direkt törték meg a vezetéket, hogy minél távolabb legyen az egyenáramú vezeték a szigeteletlen erősáramú síntől? Van esetleg valami szabvány, hogy ezek nem mehetnek egymás közelében? Azért kérdem, mert színhelyes szigetelőszalaggal szorosan betekertem a sérült részt, a törést kiegyenesítettem és a szigetelőszalag fölé zsugorcsövet húztam, de a kiegyenesítés után a vezeték közelebb került az erősáramú szerelvényekhez. Csatolom a képet, úgy talán könnyebb átlátni. A kép a burkolat levétele után készült. Köszönöm szépen a tanácsokat.
Szerintem nem egy fogyasztó okozza , mert ha a kapunyitó lenne , akkor leállt volna üzem közben , vagy nem tudtad volna újra aktíválni a FÍ relét . Valami lehet bent , sütö , mosógép , mosogató , mikró és ha olyan kint az idö , akkor a kapunyitó a plusz hibaáram forrása . Együtt már folyik annyi , hogy kioldjon .
Értem én, de szerintem egy 8-as, 10-es fúró is bőségesen elég lehet, ha két egymás melletti gégecsőről van szó. Esetleg az egy csőben haladó több áramkörről.
Biztos is! Én egyszer vettem részt olyanban, ahol a 36-os vastagfalú csövet kellett elhelyezni egy nyócker bérház kapualjból a pincéjébe a 70 cm vastag téglafalon át. Ketten fogtuk a 72-es Hiltit, és nyomattuk befelé a bazi vastag fúrót. Elképzelem a haveromat meg engem, amint egy lakás előszobájában nekiállunk ezzel a felszereléssel, hogy egyszerre több csövet elfúrhassunk. :D
Az a baj, hogy a téma felvetése előtt 1 nappal kapcsolt le utoljára. Előtte egy héten belül 2x. Azóta semmi. Pedig minden ugyanúgy használatban van, mint előtte. Semmit nem változtattunk.
Én is gondoltam a lakatfogóra,de azt folyamatosan kellene figyelemmel kísérni. Ha a lekapcsolás véletlenszerű,a kezdeti lelkesedés az idő függvényében jelentősen csökken.... :)
Persze ha néhány mA már mérünk azért adhat már támpontot a lakatfogó is.
A FI és mellé egy másik FI is. Arra egyenként átkötni az áramköröket és figyelni, hogy le megy-e az átkötött áramkörrel. HA igen megvan a tettes áramkör :-)
"van-e lehetőség egyszerű multiméteres méréssel megtalálni,hogy hol lehet a hiba,amitől leold néha a fí relé"
Szerencsére még nem kellett ilyen FI leoldást nyomoznom,így csak ötletelés szinten.... Ha a már ajánlott Ohm mérés nem vezetett eredményre, meg lehetne próbálni a PE-N,illetve a PE-fázis között kapacitás méréssel (van olyan multiméter). Ha mérhető,és nem egyforma értékű, okozója lehet a lekapcsolásnak.
A FI után FI nem biztos hogy eredményre vezet,kevés az esély hogy szelektíven oldanának le.
Én a FI relét kikötném és áramkörönként bekötném. Persze ehhez egyértelműen a kismegszakítóhoz tartozó N-t kell szelektíven elkülöníteni a többi áramkörtől. (előny ha a fázisvezetők száma megegyezik a nulla vezetők számával az elosztó táblában.)
Ritka az a családi ház, ahol fémszövetes kábelek lennének, viszont elég sok van, ahol mondjuk a nappali/vezérelt áram csövei egymás mellett mennek. Mondjuk az előbbiből epszilon számú van, utóbbiból elég sok.
A másik olvasata, hogy ahol ilyen fémszövetes kábel van, ott kevésbé valószínű, hogy egy csendes vasárnap délután a képkeretet akarja felfúrni valami laikus a falra...
Annak pont annyi realitása van egy példát tekintve, mint annak, hogy fémszövet burkolatú a vezetékrendszer a csőben, ami le van földelve, és bárhogy fúrják, csak föld felé megy a hibaáram. Oszt akkor a föld felé megy.
Ha a vezetékezésre gyanakszol, akkor kikötöd a végeket és kOhm- MOhm állásokban mérsz a fázis- z/s, majd a 0, és z/s között. Szerelvényeket sem árt átnézni, nincs-e megégett, dugalj, lámpatest, stb.
Nem sok esély rá, hogy ezzel sikerül a hibát ki,de egy próbát megér.
Szigetelés vizsgáló lenne ide az igazi, nem tudsz valahonnan kölcsön kérni?
( A fogyasztókat hasonlóan szokták szigetelési ellenállásra kimérni, de ott a gyenge áramú, részeket a mérésskor le kell választani. )
> És valóban, egy normális példát nem tudott senki felhozni arra
- Egymás mellett futó kábelek / vezetékek elfúrása, amikor az áramkör egy másik áramkör nulláján záródik. Teljesen valós eset, semmi köze a földeléshez. Ugyanez mondjuk időszakosan vizes falban, amikor már félig-meddig elfúrták a kábeleket.
- Elek példája is igazából arról szól, amikor a FI védett fázisa a FI előtti nullával tud záródni. Most ne menjünk bele a helikopteres esetbe, de ez is megtörténhet. (pl: egységsugarú user az elosztótáblában matat)
- Komplex, földfüggetlen eletronikáknál, ahol a FI beépített védelem, simán lehet, hogy a védett és védetlen oldal csak pár centire van egymástól, simán lehet zárlat, átütés, elfúrás, akármi.
Melyik nem reális ?
A tény, hogy a FI működésének semmilyen szinten nem feltétele bármilyen földelés megléte (ahogy te is pontosan leírtad, a vita már csak arról szól, hogy mennyire esélyes egy ilyen baleset, aminek ismét semmi köze ahhoz, hogy hogyan működik a FI)
Ha megjegyezhetem ez alapján a 230V-os villásdugó sem lehetne szabványos. Sok aljzatnál a lemez oldal érintkező letörik,elhajlik besüllyed,koszolódik,a dugasznál oxidálódik ha lekopik a bevonat.
Régebbi aljzatoknál a lemezre egy vastagabb réz csúszó volt felerősítve.
"A bekotése meg mindig is problémás volt"
Igen,talán ha a N is egy csapon keresztül csatlakozott volna, hiszen az üzemi áramvezető.
Akkoriban még a "POSTA szabvány " érvényesült ---azaz a földfüggetlen táplálás miatt , mind a két ágban volt külön biztositó.! S csak védőföld volt -mint az egyenpotenciálra hozó hálózat..
Csak 1980 után kezdték átalakitani az összes postás hálózatot.
A kérdés az volt,hogy van-e lehetőség egyszerű multiméteres méréssel megtalálni,hogy hol lehet a hiba,amitől leold néha a fí relé.Egy olyan házban,ahol normálisan/ésszerűen van kialakítva a hálózat(egy csőben,csak egy kör).
Hát az védhetetlen. Alapvető követelmény, ha fázis körül babrálunk még a falhoz sem támaszkodunk, mert az is rázhat. No meg akkor még nem volt Fi relé.
Megfogod a fázist meg a radiátort, amikor még Fí sehol. Esetleg gázcső, Salgó polc, egyéb bizbasz. Vagy rögtön a ződsárgát, ha biztosra szeretne menni. Szoktuk itt emlegetni javítás közben is, hogy áramtalanítva nehéz hibát keresni és ha még karperec is van, akkor adott a szitu.
1977-ben volt. Posta műszerüzem, Lumunba utcában. A mai Róna utca.
Egy kapcsoló táblánál dolgozott. Valami viszgálatot végzett. A fémház le volt földelve, amire rátámaszkodott az egyik kezével. A másikkal meg valahogyan megérintette a fázist. (Azt nem tudom, hogyan került oda a fázis.)
Ha nincs leföldelve, a gumatalpú cipő megvédte volna a rázástól. De ott volt a föld.
Én azért megfordítanám a meghatározásodat, mert mindenféle földelés nélküli faszságot sikerült csak felhozni.
Valóban, a FI-relé működéséhez csak egyensúlyhiány kell.
És valóban, egy normális példát nem tudott senki felhozni arra, hogy a hibaáram nem a föld felé megy. Ez a másik áramkör, meg helikopterről lógasztott aggregátoron lógó szerelő, ezek a Műszaki Ludas Matyi következő számába valók.
Muszaj lesz Elek védelmére kelnem, sose gondoltam volna, hogy eljutunk erre a pontra :)
Szóval onnan indultunk, hogy hogyan működik a FI relé. Erre mindenki, mindenféle földelési faszságot idekever, mikor nem ez volt a kérdés. Vonatkoztassatok már el egy picit...
NEM kell földelés a FI relé működéséhez.
Hibaáram útvonal kell. Semmi más. Ha az a föld, akkor is működik, ha nem az, akkor is. Tessék már érteni a kiindulási pontot.
Senkit nem érdekel, hogy mennyire életszerű, mert nem a TN hálózatokat akarjuk megérteni, hanem a FI relé működését.
""érintésvédelmi szempontból kell a földelt potenciál."
Lószart kell. Nézd meg újra a képemet. Ha nincs ott a FI relé, akkor az emberke meghal, ami szerintem meglehetősen érintésvédelmi jellegű szempont lenne számára."
Ez ferdítés! Ez az eset nem üzemszerű. Maradjunk már a FI kimeneti oldalán történő érintésvédelemhez ami a gyakorlatban fordulhat elő.
Ez a beszélgetés csak a Kárpát-medencében képzelhető el. :) Nem akarom sehogy sem megoldani. De akármelyik gyári konkrét helyzet nem nullázza a szabványt automatikusan. Én beírtam az erősáramú kábeles szabványt. Annak a szempontjai korlátozottak, az, hogy ne jelentsen veszélyt semmire, ha gáz van vele, illetve a távközléstől tartott távolság, mert azt meg 100 éve tudják az erősáramosok is, hogy zavarja a telefont. A többi a másik oldal dolga. Régi eszmecserék jutnak eszembe erről, mint például:
1.
- Csókolom, ebben az aljzatban nincs védővezető bekötve, de nem is jön el idáig védővezető.
- Ó, fiatalember, oda úgyis olyan ritkán dugunk be valamit...
2.
- Ide a szabvány tűzvédelmi főkapcsolót ír elő.
- De hát azt úgysem fogják kapcsolgatni, ha tűz van! A tűzoltó berohan, és egy 30 cm széles pengéjű bárral rácsap alul a kábelre. Nem fogja az itt nézegetni a feliratokat.
Innen már csak egy lépés, hogy a bíróság előtt az, aki a villamoson ma vagy tegnap megkéselte az öregurat, aki felszólította maszkviselésre, azt válaszolja, hogy:
Nem, nem azt állítottam. Ne ferdítsd már el. Egyrészt szó sem volt idáig a 30 mA-esről. Elvekről volt szó. Másrészt meg azt írtam, hogy: "csak az kell, hogy elég nagy legyen a szerelő" lehet, hogy egy 2x2 km-es szerelő kell hozzá. De nem gond ez, pont olyan életszerű, mint a helikopterről lógatott aggregátor, meg az összes többi, de mi van akkor, ha a szomszéd is átvezette a hálózatát a fürdőszobám egyik csövén lehetséges esetek.
Mondjuk két bekezdésnyi bővítést, de akkor keressük elő az aktuálisat. Kis feszültségre, mert odahaza többnyire az van, mielőtt itt már a 25 kilowoltos földfüggetlen vízhajtásos naperőmű él tartanánk.
"Nagyon rossz példa a levegőben lebegő szerelő. Amikor hozzáér egy vezetékhez, onnantól kezdve a vezetékről feléje kapacitív áram folyik, rajta keresztül a föld felé, melyre a FI-relé lekapcsol."
Tehát azt állítod, hogy ha ráállok egy vastag szigetelő gumilapra vagy felmegyek egy száraz fa létrára (tehát a talajtól el vagyok szigetelve), majd megérintek egy fázisvezetőt (és semmi mást), akkor le fog csapódni a 30 milliamperes FI relé?
Szerintem viszont a FI relé lecsapatásához szükséges energiamennyiség (4-7 watt) valószínűleg több nagyságrenddel arrébb van, mintsem ez megtörténhetne.
A Belden pl kimondottan azért gyárt 600 voltos UTP kábeleket, hogy (akár extra védőcső nélkül, tehát közvetlenül) ott is együtt lehessen vezetni az UTP-t az erősáramú kábelekkel, ahol pl 600 foltos villanymotorok dolgoznak (pl robotok).
Rendben , értem , csak egy autógyárban a földön vannak elhelyezve a tálcák , ott ezt Te például hogyan oldanád meg ?
A mínuszt meg küldje az aki adta a projektánsoknak és azoknak akik jóváhagyták a projekteket ! Mert én csak kivitelezem azt , amit ök megterveznek és jóváhagynak . Nekem nem kötelességem minden ország elöírását tudni !
Az az igazság, az erősáramú kábel szabványban ennyi van:
6.3.1.3. Erősáramú kábelt és híradástechnikai kábelt kábelhelyiségben, kábelalagútban, kábelcsatornában és egyéb vezetékcsatornában a következő feltételekkel szabad együtt elhelyezni: az erősáramú kábel és a híradástechnikai kábel lehetőleg a helyiség két különböző oldalán vagy az azonos oldalon való elhelyezésnél az erősáramú kábel(ek) a híradástechnikai kábel(ek) felett legyen(ek); a híradástechnikai kábelek tartóit jól látható, időtálló azonosító felirattal kell megjelölni.
Végül nem álltam neki méricskélni a "nagy" motort, mert a szaki is ellenezte az ötletet, így inkább a géphez vinném a 3 fázist. A villanyóra szekrényben találtam egy ilyen csatlakozót. Jól sejtem, hogy ez valami régi 3 fázisú aljzat?
Valóban ezt írtad lentebb , majd Eleknek írtad , hogy nem szabad . Arra írtam én a valós példát . Nincs semmi gond , szerintem mind a ketten tudjuk , hogy hogyan lehet egy tálcában többféle kábel .:-)
Nem a kettős szigetelés a lényeg, hanem a hiba esetén megjelenő MAX feszültség. Azt kell tűrnie mindegyik szigetelésének, ha egymás hatókörében vannak.
Szerintem, - csak élet- és vagyon védelmi szempontból - akkor mehetnek a vezetékek egymás mellett közös térben - ha az összes együtt futó vezeték szigetelése alkalmas - az előforduló LEGNAGYOBB feszültség szigetelésére IS
Más kérdés az egyéb szempontok szerinti kényszer vagy előírás.
pl. rémlik, hogy a kábeltálcák szerelésére/elrendezésre van külön szabvány!
M.o.-on egy autógyárban dolgoztam 2019-ben , ahol egy új gyártósort építettünk . A tálca több részre volt válaszfallal elválasztva a kábelek mennyiségével arányosan . A felosztás a következö volt , egyik szélétöl a másikig haladva : 1.,rész 600V 2.,rész 400V/230V 3.,rész 24V 4.,rész busz kábelek . A kábelek fektetési sorrendje is ez szerint zajlik , tehát 600V-os az elsö ( legalsó ) és a busz az utolsó ( legfelsö ) , ami a keresztezödéseket illeti .
Nagyon rossz példa a levegőben lebegő szerelő. Amikor hozzáér egy vezetékhez, onnantól kezdve a vezetékről feléje kapacitív áram folyik, rajta keresztül a föld felé, melyre a FI-relé lekapcsol. Ha elég nagy a kapacitív áram. Ahhoz meg csak az kell, hogy elég nagy legyen a szerelő.
"Nem véletlenül áll kézen az a sportoló a képemen."
Így a vak is láthassa, hogy aki a Fi relé működését mindenáron kizárólag a földelés segítségével akarja megérteni (nem is hajlandó máshogy végiggondolni a dolgot), az soha nem fogja megérteni igazán.
...és aki a FI relék működését kizárólag a földeléssel oktatja/magyarázza, annak nem kéne.
Abban a pillanatban felbukkan valaki a fórumban és elordítja magát: "de hát a földön áll, tehát le van földelve"... és napokig lehetne vitatkozni vele a marhaságán. Nem véletlenül áll kézen az a sportoló a képemen.
"érintésvédelmi szempontból kell a földelt potenciál."
Lószart kell. Nézd meg újra a képemet. Ha nincs ott a FI relé, akkor az emberke meghal, ami szerintem meglehetősen érintésvédelmi jellegű szempont lenne számára. Így viszont megvédi a FI relé, annak ellenére, hogy szó sincs semmiféle földpotenciálról.
Miért kell helikopterezni? Az emberedet rajzold már le a talajon állva,amint fogja az egyik vezetéket(bármelyiket) a FI után. Mivel a transzformátor egyik vége sincs a talaj potenciáljára hozva,nem is old le az eszköz.Viszont a figurát áramütés sem érheti ugyan ezért,csak ha mindkét kivezetést megfogja.A FI ekkor sem működik.
Földelt rendszerben ha mindkét sarkot megérintjük,a hiba áram is létrejön ami miatt leold a FI. Ha szerencsétlen esetben éppen levitálunk akkor nagyon ráfáztunk.
Lehet rugózni hogy hányféleképpen lehet leoldásra bírni a FI relét,érintésvédelmi szempontból kell a földelt potenciál.(mintegy harmadik vezető).Elsősorban a fázisvezető véletlen érintése miatti lekapcsolásra szolgál a FI relé.
"Gyengeáramú kábelt nem vihetsz közös kábeltálcában."
Ha a kábel külső szigetelése legalább (asszem) AC 300 vagy DC 500 voltos, akkor tudtommal szabad. Akinek van szabványa, az talán meg tudja mondani a tényleges értéket.
És végülis az elmúlt 1 vagy 2 nap valóságtól elrugaszkodott kapcsolásai,meg helikopteres kaszkadőrszerelő hogyan is kapcsolódik ahhoz,hogy nálam néha leold a fí relé?
a vezetékeken sportoló villanyszerelő azért mosolyog, mert tudja, hogy a FI relé (a képen láthartó esetben) megvédi őt a meghalástól, annak ellenére, hogy semmiféle földelés nincs.
"...Hisz az ilyen elektron szökés csak a Föld-ön/Test-en történhet meg!!!"
a ki és visszafolyó áramok egyenlőségét.
-------------
És nem írtam, hogy így marad a rendszer, hanem kifejezetten azt írtam hogy létre tud jönni olyan hiba, aminek köze sincs a földhöz. És mégis leold a FI
És ipari létesítményben véletlenszerűen kötik be a fogyasztókat az éppen arrafelé kallódó vezetékekhez? Tökmindegy melyik vezeték melyik fí-hez tartozik?
Viszont az elektrotechnika az legyen már érzelemmentes. Azt látom, hogy ebben az országban, ha valaki pontosít, akkor az érintett fél rögtön elkönyveli, hogy: ez ellenség. 44 végén agyon is lőtte, miután 2 napig verte. De én csak úgy gondolom, hogy itt nem pártokat kéne alapítani, hanem az igazságról beszélni.
Nyilvánvaló dolgokról próbálsz győzködni, úgy, hogy közben azt feltételezed hogy én nem értem. Nem kell, engedd el.
Nem a hibaáram útvonalakról szólt a kérdés. Pusztán a FI relé működéséről. Ebbe keverted bele a földet, teljesen helytelenül.
Mondom másképp:
A FI NEM a hibaáramot figyeli.
(Ezen gondolkozz el, mert egy nagyon fontos mondat)
A FI a hibaáramot _feltételezi_ egy teljesen más mérésből. Pontosan ezért van az, hogy a FI nem ad támpontot arra, hogy hol van a hibaáram, illetve ezért nem kell hozzá semmiféle védőföldelés.
Remélem így már érthető lesz. (ha még így sem, akkor feladom)
Nem kókler villanyászt, hanem kóklert mondtam. Kókler mérnök, kókler meós, kókler gyárimunkás ... . Ha valami tönkremegy az mindig valakinek a hibája. Hacsaknem ráesett egy meteor. Illetve az meg Bruce Wilis hibája.
De ha érteni akarod ami le lett írva,akkor belátod,hogy rajtad keresztül a föld felé folyik az áram,mikor leold a fí relé.Márpedig azt azért találták ki,hogy ha rajtad keresztül záródik az áramkör,mikor megfogod a zárlatos hűtő ajtaját,akkor lekapcsoljon.A rajtad a föld felé folyó áram hatására.
"mi a fütyiért kötné az egyik fí fázisa és a másik nullája közé a fogyasztót?"
Szerintem itt nem lehet fázisról, meg nulláról beszélni, ez egy fázis független áramkör a galvanikus leválasztás miatt.
A gyakorlatban a szekunder egyik, itt pl. a 4 es pontját rákötik a földelő hálózatra azért, hogy föld zárlat esetén működjön a védelem, ami egy sima biztosíték is lehet.
Lehet szabálytalan, lehet utólagos mókolás, de attól még létezik, ahogy a lakások fele is utólgasan szabálytalanul tákolt hálózattal bír. Ez nem változtat a tényen hogy a fi reléhez működéséhez nem kell földelés, épp elég neki ha valamilyen más úton meg tudja kerülni az áram.
De akkor az első szerelő sem szerelő volt,hanem kókler,a második is csak hallotta a szomszédtól,hogy az unokája látta mikor a szerelő csinálta a villyanyt!
Az elsőnek külön csőben kellett volna vinnie,mert nem elég hogy másik megszakító,de még a fí is másik!
Olyan meg nincs hogy véletlen a másikhoz köti.Évtizedek óta fillérekért kapható multiméter.Vagy meghúzza a vezetéket,hogy melyik mozdul,vagy valami.De találomra bekötni valamit valamihez?
Ne keverd már ide mikor a cukrász szerel villanyt!
"Nálam az éjszakai áram külön fi, mert az órából külön nulla jön hozzá, ugyanakkor a fürdőbe közös csövön mennek be. Szóval annyira azért nem a valóságtól elrugaszkodott a példa. "
Pont mint nálam.
Szóval annyira azért nem a valóságtól elrugaszkodott a példa.
Nálam az éjszakai áram külön fi, mert az órából külön nulla jön hozzá, ugyanakkor a fürdőbe közös csövön mennek be. Szóval annyira azért nem a valóságtól elrugaszkodott a példa.
A lényeg, hogy a FI relé CSAK akkor tud működni, ha VAN hibaáram útvonal IS!!! A két oldala között.
A csak két mindentől független vezeték esetén, amit a FI relé véd, nem tud lenni a védett oldalról hibaáram útvonal. Vissza a betáp útvonalra. Kivéve, ha az egyik pólust elérhető lesz egy a FI relét kikerülő útvonalon is.
Ezért kellett a rajzos példában is - EGYNÉL TÖBB FI relés illetve - a FI relét direktben kikerülő ábrát kitalálni...
Ha már ilyen kultúráltan megszólítottál.Egymás mögé falazod a csöveket?
Látod te sem tudsz példát hozni,csak kötekszel.
Eleve a fí működése volt a téma.Az hogy mögötte milyen elborult bekötéseket tudsz vizionálni,az már másik történet!
Abban mindenki egyetért,hogy a fázis-nulla különbségét figyeli.Ha a fí kimenetén a fázis és nulla vezető csak kilóg a falból,nincs hibaáram.Annak az áramnak valahová menni kell hogy különbség legyen a két vezetéken.Ha föld helyett védővezetőt ír az olvtárs,akkor megnyugszol?Ha nincs 3. vezető anyag,akkor nem lehet különbség.Egy normálisan kialakított kapcsolásban.
A többi csak okoskodás,hogy márpedig ne legyen igaza a másiknak.De bármilyen kapcsolást is vázolsz,annak csak egy alkatrésze a fí,ami akkor is a különbséget figyeli.
Kezd rettenetesen fárasztani ez a személyeskedő hangnem. Öregszik ez a nick is...
Elképesztő, hogy csak ilyen ocsmány, undorító hangnemben tudsz kommunikálni.
Csak hogy értsd miről van szó:
NEM azzal van a baj, amit írsz. Azzal van a baj, hogy az ok-okozati összefüggéseket nem látod, és képtelen vagy a saját kis világodból kilépve gondolkodni. Ismerjük a TN rendszer működését, nem kell leírnod századszor. A probléma az, hogy NEM ARROL VOLT SZÓ.
Ha egy megfelelő munkavédelmi bakancsban fogom meg a fázis vezetőt, akkor ugye nem ér áramütés, nem fog hibaáram folyni, nem old le a relé.
Viszont, ha fogom közben a falat, vagy ha kedves talajon, nem jól szigetelt cipőben teszem ugyanezt, akkor már a rajtam elfolyó hibaáram miatt fog leoldani, függetlenül, hogy földelt- e a hálózat.
De ugye tisztába vagy vele hogy ez csak elvi kapcsolási lehetőség.Ember nincs aki ilyen idióta módon köti be a hálózatot.
Eleve mi a fütyiért kötné az egyik fí fázisa és a másik nullája közé a fogyasztót?Ha már rajzoltál erre írj egy gyakorlati példát is,hogy hol és miért kell így kötni.
Ha pedig a fí-t kihagyva kötsz be egy fogyasztót(felső rész),akkor mi vezet arra az elhatározásra, hogy a nullát ne ugyan onnan a fí előtti részről hozd!
Erre is írj példát,mert ez így nagy baromságnak tűnik!
Persze elmeroggyantak vannak/voltak/lesznek,de amikor a fí-t kitalálták,úgy gondolták,hogy értelemes,legalább minimálisan gondolkodni képes emberek fogják beüzemelni!
Baszki tényleg nem vagy kéeps megérteni... mérnök létedre, hogy: KEEEEEELL!!!! valamilyen útvonal a hibaáramnak is!!!!!
Csak a két mindentől elszigetelt vezeték a "semmi"-ben ehhez kevés, mint te a villanyhoz.
Legalább az egyiket a "környzethez"-hez is hozzá kell kötni, hogy legyen módja a hiabáramnak létrejönni. HA a fázis és "környezet" közé kerül valami vezetőképes...
A szokásos esetekben a környezet az a Föld és amikor az egyik pólust hozzákötjük az a földelés :-)
HA egy a Föld-től ELSZIGETELT rendszert gyártunk, akkor abban a helyi (elszigetelt) környezeten belül CSAK akkor fog a FI relé működni, HA a FI relé előtti rész és FI relé utáni rész között ki tud alakulni egy hibaáram útvonal!!!!
Ezt úgy lehet elérni, ha - testeled az egyik pólust, azaz környzethez kötöd a FI relé előtt és így képes lesz hibaáram kialakulni - "átnyúlsz" a FI relén és a két oldalát összekötöd avlmi módon, ez azonban nem életszerű, elméleti esély
Avagy a FI relé nem fog működni csak két vezetékkel a környeztéhez képest, ha az egyik vezető nincs a körynezethez kötve >> testelve. Mivel nem lesz hiabáram útvonal a FI relé két oldala között.
"Ebben a példában egy Föld független rendszerről van szó...
... és a FI relé az aktuális Föld felé elszökő áramot figyeli itt is."
Szerinted melyik megoldás jobb:
- a FI relé működését áram-különbséggel magyarázni/értelmezni , hogy a "földelés" szó említése nélkül is teljesen érthető legyen
- vagy bármilyen (akár teljesen földfüggetlen) áramkörben, akár erőszakkal is földelésnek nevezni az áramkör egyik pontját, mert másképpen nem tudjuk megértetni a FI relé működését
Elég hamar eljutottál megint a személyeskedéshez. Lehetne azt is mondani, hogy "ja, bocs, benéztem, igazad van".
Persze ehhez nem ártana némi önismeret / önkritika. Napnál világosabb, hogy ki beszél állandóan a magas lóról, annyit elöljáróban elárulhatok, hogy nem én. Ezen tényleg nem ártana elgondolkodni, mert gyakorlatilag bárkivel vitába szállsz a fórumon, pillanatok alatt ide jutsz.
[/OFF]
A FI működéséről volt szó, te voltál, aki a "földet" idekeverted. Elárulom, hogy abszolút semmi köze a védővezetőnek vagy a védőföldelésnek a FI relé működéséhez. Kezdjük ott, hogy a FI relébe a fázis és az üzemi nulla van bekötve, semmi más, az ezeken folyó áram különbségét figyeli az ÁVK. Hogy hova folyik a hibaáram, az a FI működése szempontjából lényegtelen. Az, hogy te nem tudsz mást elképzelni, mint a TN rendszerben megjelenő, valóban föld fele folyó hibaáram nem jelenti azt, hogy nincs más eset. Legjobb példa a földfüggetlen rendszerek népes csoportja, ahol - meglepő módon - szintén működik a FI.
Persze, én is találkoztam, pl. vezérlő áramkörökben azzal, hogy a vezérlés trafó, ami fázis független egyik kimenete csatlakozik a PE re, vagy a PLC ASi rendszer busz kábele is figyeltetve van földzárlatra.
Erről itt már volt szó, hogy ahol nincs kiépítve védő vezető, akkor is véd áramütés esetén FI, de nem mindegy, hogy attól old le, ha pl.megérintek egy test zárlatos berendezést, készüléket, és attól old le, vagy az a hibás készülék csatlakozik a kiépített védő vezetőre.
A a jó hír számodra, hogy ez egyszerűbb ügy, mint az Ohm törvény megértése volt anno. Szóval megfogod érteni ezt is előbb-utóbb, ha elkezded ÉRTŐN olvasni amit írok:-)
A baszakodástól elvakult alapállásod helyett... inkább figyelj és menni fog. Mert úgy hiszem nem buta vagy hanem egy magaslóról okoskodó-kekeckedő farok. Akinek az az élvezet, ha szavakon lovagolva próbál alázni másokat a fórumokban. Szánalmas módon és sikertelenül.
A mobil töltő, ha nem védő vezetővel csatlakozik a hálózathoz, és nem sérült vezeték, stb miatti áramütés miatt oldja le a Fi- t, akkor a leoldás kiváltó oka lehet a hibás tápegység által előállított tűimpulzusok, amik a relé túlfeszültség védelmét aktiválhatják, mint ahogy zivataros időben.
Amikor nekem egy PC- t raktak egy cégnél össze, a kínai hibás ATX táp két vinyót, scasi kártyát vágott haza.
A FI relének KÉT oldala van. - a betáp oldal és - a védett oldal
A betáp oldalon az egyik pólusnak Föld-elt/Test-elt vezetőnek KELL lennie az adott rendszerben.
A védett oldalon pedig már egyik pólus SEM kerülhet többé kapcsolatba semmilyen módon a Föld-el/Test-el!!!!
Különben a FI relé nem tud működni...
-----------
HA megvan a Föld-elt/Test-elt betáp.... akkor az átvezetésre kerül a FI relén. Innentől a FI relé mindaddig nyugton van amíg a rajta átvezetett vezetékek áramának eredője NULLA. Azaz az összes - a FI relén át útnak indult elektron a betápból - a FI relén át tér vissza is a betáphoz
Ez a normál áramköri működés a FI relé számára.
HA..... BÁRMI okból - némely elektronok a FI relét kikerülve jutnak vissza a betáphoz - akkor az FI relé szempontjából >> HIBÁS áramköri működés - ezért lekapcsolja az áramkör táplálását
Hisz az ilyen elektron szökés csak a Föld-ön/Test-en történhet meg!!! Ami lehet szigetelési hiba a Föld/Test felé vagy Valaki-valami (vezetőképesen) a nem Föld-elt/Test-elt pólus és a Föld/Test közé került. Létre hozva ezzel a szökött elektronok által a hibaáramot.
Ennyi a FI relé működése általanosságban.
Ami azt is jelenti, hogy: a szokásos TN hálózatban a hibaáram végső soron mindig a Föld felé tart. Más felé nem tarthat.
A közcélúnál a fémházak be voltak már régen is kötve a nullába. Ha a hálózat TN rendszerűvé lett nyilvánítva, az annyit jelentett, hogy a túláramvédelem és a végponti hurokimpedancia összhangba volt, és a nullavezető szabadvezetéken bizonyos távolságonként meg végpontokon le volt földelve, a nullavezető földelési ellenállása meg bizonyos érték alatt volt. Szóval tulajdonképpen lényegi változás azon nem történik, ez csak, hogy úgy mondjam, az étlap kibővítése egy kajával. A lényegi változás a fogyasztóberendezéseknél a nulla és a védővezető fémes összekötése.
Jut is eszembe a Józsefvárosról, konkrétan a 70-esek végén ott fusiztam, és az ELMŰ-s haverok már akkor azt mondták, hogy a Hámán Kató-Mező Imre úttól befelé már nullázva van.
Ebben a példában egy Föld független rendszerről van szó... Ergo szar a példa, ha a Föld szóra akartad kihegyezni.
Avagy, Ebben a példában a FI relé előtti rész játssza el a Föld szerepét :-) ... és a FI relé az aktuális Föld felé elszökő áramot figyeli itt is.
----
A szokásos közcélú TN hálózat viszont nem Föld független... Sőt erősen és globálisan földelt azaz erős kapcsolatban van a Föld-el. Az összes NULLA vezetője a normál üzemben.
Igen, de az ELMŰ kivételével a többi jelentette az akkori elöljáróságnak, az MVMT-nek, hogy 79-re befejezték az áttérést. :)
Igaz, hogy ez szerintem csak azt jelentette, hogy a hálózat megfelelő lett, bár például a pécsi üzemvezetőség legalább felhívást tett közzé, és onnan kezdve mindegy volt, hogy Náncsi néni elolvasta-e, és összekötötte-e a kéket és a pirosat. Lehet, hogy még ma sincs összekötve. :D
Az ELMŰ nagyon régen is kijelentette , hogy lehetetlenség Budapest területén ezt megcsinálni.
Elég sok XIX századi lakás betáphálózata még ilyen vegyes kivitelű !
Azaz TN-C ről táplált TT rendszer . pl Józsefváros . Klauzál tér . De a Keleti környéke is.!
Ezen felül mind az öt áramszolgáltatónak van "vidéki maradék hálózata" -ami a felújitásig ? ideiglenesen igy üzemel ! Ezeket átvette az EON , de igy szemléletesebb.
Az Émász területén Szerencs --Károlyfalva ---országhatár rész .ill a TITÁSZ felőli rész.
Az Émász területén a méretlenbe lévő FI relé (még az NDK tipusú ) árulkodik erről.
A TITÁSZ Kisvárda ,Vásárosnamény , Nyirbátor környéke.Gyula -román határmenti részei..
Ezen felül Pécskörnyékén és Szombathely környékén is találkoztam ilyennel.
Tehát papiron biztosan átalakitották.
Mint ahogy ilyen szekrény sincs már sehol? Azt a pár 10 000 db-t leszámitva.
Uhhh... Ahonnan vetted ezt az idézetet... Éppen most vettem tőlük műszereket, és nagyon kedvesek voltak, így nehezemre esik írni, hogy ez a Kirchhoffra hivatkozás ez egy hülyeség. :) A csomóponti törvény az a csomópontról szól.
Igen , biztos voltam benne , hogy Te tudod , csak pont ezt a részt hiányoltam . Ha Te beillesztetted volna a hsz-be , amire válaszoltam , akkor lett volna szerintem tökéletes a válaszod lentebb .
Ismétlés a tudás anyja !
Sokunknak néha jól jön , ha az alapokat újra olvashatjuk . A rutin az embert géppé teszi .
"Mivel azok az áramok IS a Föld felé tartanak végül."
Lebeg egy helikopter 1000 méter magasan,
lóg az alján 20 méter műanyag kötél,
a kötél végén himbálózik egy 230V-os aggregátor (vagy szünetmentes tápegység vagy váltakozó feszültségű bármi), két kilógó vezetékkel, azon egy 10 milliamperes FI relével.
Leereszkedik a kötélen egy egy villanyszerelő, az egyik kezével megmarkolja a FI relé utáni egyik vezetéket, a másik kezével megmarkolja a FI relé előtti másik vezetéket.
- szerintem a FI relé azonnal lecsapódik, mert a rajta átmenő két vezetékeken különböző áramok fognak folyni
- szerinted a villanyszerelő meg fog dögleni áramütéstől, mert a legközelebbi föld 980 méterre van?
Elméletileg teljesen igazad van . Viszont a normál gyakorlatban ( nem amikor elfŕják az egy csöben futó áramkörok drótjait , mint lentebb egy topiktárs írta ) kell hozzá egy harmadik tag , ami álltalában vezetöképes és így folyhat rajta keresztül hibaáram , ami a relé leoldását elöidézi .
"" Fi relé működési elve
Működése azon az egyszerű elven alapul, hogy Kirchhoff csomóponti törvénye értelmében általános 230 V illetve 400 V-os váltakozóáramú hálózatot feltételezve a fázisvezetőkben érkező áram összege a fogyasztón (pl. vasaló, izzólámpa, elektromos kéziszerszám stb.) át a nulla vezetőben záródik. Amennyiben a fázisvezetőkön bejövő áram összege különbözik a nulla vezetőn át záródó áramtól, akkor valahol szivárgás van, például testzárlatos a fogyasztó vagy megérintettünk egy feszültség alatt álló fémrészt (ami lehet például egy megsérült szigetelésű vezeték), így az áram egy része nem szabályos fogyasztói áramkörön, azaz nem a fázis és nulla vezetők között halad. Ebből adódóan az érintésvédelmi relé a fázis- és a nulla vezetékekben kialakult aszimmetriát érzékeli. A különbség miatt feltételezett hiba elvére épülő megoldás eredményeként, a relé nem tud az elfolyás okáról és helyéről, csak annak tényét érzékeli. Amennyiben ez az úgynevezett hibaáram a relére jellemző küszöbértéket meghaladja, a beépített elektromechanikus modul azonnal bontja a hálózatot. ""
Szerintem itt többen fingfűrészelés tárgykörébe keveredtek!
Ha a nulla átkeveredik a másik kör nullájához vagy fázishoz,meg stb(itt felsorolt esetek),akkor is megmarad az alap működés.Az adott fí relé fázisán és nulláján,nem lesz egyenlő az áram.Vagyis leold.
Ha már vitatkozni akarsz, akkor jó lenne tisztában lenni vele, hogy miről beszélsz. A FI-t rohadtul nem érdekli, hogy hova szivárog az áram, és semmi köze sincs sem a védővezetőhöz, sem az anyaföldhöz.
Semmi egyéb példa nem kell ide, mint megnézni a FI relé bekötését. Se vedővezető nincs benne, de még olyat se láttam, hogy elásták volna, hogy a "földet" figyelje.
"Nem a nulla és a fázis közötti különbséget keresi?"
De.
A FI relé a rajta árfolyó áramok pillanatnyi egyenlegét figyeli (laikus nyelvre leegyszerűsítve: mennyi különbség van a rajta átfolyó áramok között). SEMMI MÁST NEM FIGYEL.
Olyan, mint egy adóellenőr, aki ellenőrzi a bevételeket és a kiadásokat és ha a különbség meghalad egy bizonyos értéket (pl 30 milliamper), akkor büntet.
Sajnos ezt (is) szarul oktatják, ezért még sok szakember sem érti valójában.
Már biztosan nagyon öreg vagyok , de ezt nem tudom fejben elképzelni , hogy mondjuk a fürdöszoba Fí reléjének hogyan szivároghat át árama a mondjuk gyerekszobai Fí relé áramkörébe . :-(
Az útvonal kétféle lehet. - a zöldsárga védővezetőn át jut el a Föld-ig - más útvonalon át jut el a Föld-ig (emberi/állati test, valamilyen vezetőképes egyéb útvonal)
----
A töltöd kimenete belül tipikusan átvan hidalva egy néhány nF-os kondenzátorral a hálózat fázisa felé a bemeneti zavarszűrő "felező" kondenzátorokon át. Ami miatt létrejöhetnek trükkös hiba feszültségek/áramok is akár.
Akkor ezt megszívtam!Mostanában kezdte,így gondolom a külső körlet lehet a bűnös.Bár ez sem törvényszerű.Marad a lassú keresés a szerencsére bízva a találatot.
Nem tudom!Egyszer meg a kapunyitónál volt hiba,és akkor is heti egy-2 leoldás volt.Ott a vezeték csere megoldotta.Nem volt egyébként látható sérülés,csak víz alá került a vezeték!
És csak akkor lett meg a hiba,mikor a kapu is hibásan kezdett működni.Pedig csak az infrakapu vezetéke volt a gond.
Nem sorba, hanem párhuzamosan. Már ha kibogozható, hogy melyik elmenő áramkör fázisvezetékéhez melyik nulla tartozik. Ebből a szennypontból (is) jobbak a kétpólusú kismexakítók, ott rögvest egyértelmű. :-)
Egyszer egy konnektornak a házát felfogató csavar sértette meg a nulla szigetelését. Ha van valahol ilyen szigetelés sérülés,azt nem lehet valahogy méréssel multiméterrel kimérni?
Azért gondolom , hogy nem sok berendezésed van ami védöföldet igényel . Ezért írtam a mosógépet , sütöt , mosogatógépet , mikrót , esetleg kerti öntözéshez szivattyú . Mit hagytam ki a felsorolásból ? Szerintem valamelyik duó okozza .
Amikor leold , megkellene nézni , hogy éppen mi volt áram alatt . Lehet , hogy az egyik fogyasztón kevés a hibaáram és amikor hozzákapcsolod a másik fogyasztót , aminek úgyszintén van hibaárama , akkor az összeadódik és elég a leoldáshoz . Konyhában a sütö és mondjuk a mosogatógép , vagy mosógép , vagy mikró .
Szerintem meg amelyik szigetelő anyag (jelen esetben:levegő) esetén nagyobb feszültség szükséges az átütéshez (breakdown voltage), az jobb szigetelő anyag, mint amelyiknél kisebb feszültség szükséges az átütéshez ;)
(egyébként a függőleges oszlopon megadott feszültségek 12 mm-es távolságban lettek mérve)
Van valami bevált megoldás arra hogy megtaláljuk mi oldja le a fí relét rendszeresen?A lakáselosztóba 3 vezeték jön,ott van a fí,és a megszakítók.Átlagosan heti1x lekapcsol a relé.Van hogy egymás után két napon is,van hogy több mint egy hétig nem.Hogyan kéne megmérni,melyik körben van hiba?
Ha mind a hat tekercsvég kivan hozva, akkor az átkötő lemezeknek delta kapcsolás esetén egymást nem érintve, függőlegesen kellene állniuk. Itt nem így van. Mivel az adattáblán csak a delta szimbólum van, így az is lehetséges, hogy belül vannak a tekercsvégel összekötve. Szedd le a lemezeket és egy multimétert folytonosság mérés módban " csengesd" ki a tekercsvég párokat. Ha nem sípol a mvműszeegyik szemben álló csavaron sem, akkor ez a motor - ami nem nagy ( 3kW) csak nehéz - nem lesz jó 1 fázisra.
Jaaaaa, és még valami!!
Ha nem tudsz tekercs ellenállást mérni multival, akkor inkább keress egy szakit :)))
