A Közlekedési Múzeum előtt megtekinthető pár láncszem, illetve egyéb elem. Gondolom -egy múzeumtól legalábbis elvárható lenne- megtartották az eredeti színt.
A kapun, az ív csúcsán címer volt? Van közeli kép arról, vagy a toronysisakról?
Amúgy a Ferencz József híd is eléggé át majd vissza lett alakítva.
A mostani Erzsébet-hídnak pont az az erőssége, hogy egyszerű, tiszta. (Sokáig nekem is azért tetszett) a felöltöztetés szerintem erőltetett lenne (plusz funkciók nélküli elemek, csak a látvány miatt)
(Amúgy nem is tudtam, hogy a régi Erzsébet-hídon a toronysisak, csak egy toronysisak.)
"Felöltöztetni" a kapuzatot? Hát, nem merek mit mondani, magam sem tudom, jól nézne-e ki, vagy nagyon öszvér lenne. Amit viszont meg lehetne/kellene lépni: az új híd eredeti lámpáit visszavarázsolni a különleges, háromszögű oszlopok tetejére; az nagyon karakteres és jellemző volt. Sajnos nemrég a budai oldal rakpartjára valaki "historizáló" lámpaoszlopokat tervezett és rakatott, holott ezen a helyen soha nem volt ilyen. (az a fajta, amit most mindenfelé erőltetnek...)
Akik még látták, okkersárgának mondják. Talán támpont lehet, hogy a képen árnyalatában kábé a plébániatemplommal megegyező lehet. Van valahol egy másik színes képem a budai hídfőről, de most nem találom, hiába túrom fel a gépemet...
A buszt jó, hogy mondod, még fel sem tűnt, hogy már a jobb oldalán (is) van ajtaja, és még baloldali a közlekedés (utóbbi persze feltűnt), pedig több éve ismerem ezt a képet.
Az én értelmezésemben egyszerűen trehányság, gondolati tisztátalanság, ellentétes a nyelv logikájával.
Egy érvet szeretnék kérni, egy nyelvészeti érvet.
A valóság ugyani az, hogy pont a suksük forma igazodik a nyelv logikájához. Ugyanis a hasonló esetekben nincs különbség a kijelentő és a felszólító mód között, csak itt, a -t végű igéknél, ha -j-vel kezdődő rag járul hozzájuk, harmadik személyben. Más, nem -t-re végződő igéknél - tehát az igék döntő többségénél - egybeesik a két mód: adjuk, nézzük, várjuk stb. Ebből a sorból lógnak ki a -t végű igék, így ezekre inkább mondhatnád, hogy rendhagyóak, eltérnek a normálistól, a nyelv logikájától (persze ennek is megvannak a nyelvtörténeti okai: amikor a felszólító alakok rögzültek a magyar nyelvben, még nem volt ty hang, így a t+j ss-sé olvadt össze, ezzel szemben a határozott ragozású kijelentő módú alakok j kezdetű toldalékainak összeolvadása már a mai fonémaállomány mellett rögzült).
Tehát: objektív szempont az, hogy nyelvészetileg. Eszerint szegényedés, hogy kevesebb igeidőt használunk ma, mint 150 éve.
Nem azt mondtam, hogy nem lehet jól elmondani ma is, hanem azt, hogy ez egy bizonyos szempontból szegényedés. Ami tény, ugye. Persze, kifejezhető ma is, csak másképp. Az igék szemponjából viszont ez rossz, mert szegényebbek lettek egy szereppel. Érted? :)
Azt sem mondtam, hogy jobb az igeidő, mint a mankó, csak azt, hogy a mankók használatával szegényebb az igeidők rendszere. :))
Nem merném így kijelenteni, hogy "nem volt szükség" az igeidőkre. Kordivat, valamiféle elv, meggondolás, terjedés, kihalás. Ilyesmi szokott lenni a sorrend. :) Szükség az lenne rá, hiszen elismered, hogy segédszavakkal kell érzékeltetnünk a múlt idők közötti hierarchiát. Csak épp egyszer elindult egy folyamat, és ez lett a vége. Szegényedés, na. :)
Másrészt viszont, a segédszavak (határozószó ebben az esetben) szempontjából gazdagodás, hiszen többet használjuk talán őket. :) Látod, az adott változások, objektív szempontok alapján, megítélhetők.
Egyébként meg félig-meddig viccnek szántam az igeidők siratását, mondjuk írtam is, hogy pont nem érzem tragikusnak. :) Ugye elolvastad, amit írtam? :)
Sajna nem veszem ki a színét. Egyébként jó kép, a szokásos hetesbusz már elő van készítve az őszi jobbrahajtsra, tehát valamikor 1941 aug-szept-re teszem a dátumot.
A régi Erzsébet valóban, talán a világ lexebb hídja. Modernség ide-oda, én nem tiltakoznék, ha a fehér kapukat visszaalakítanák a régire és hozzá feketére lefestenék a kábelkorbácsot.
Csak látvány lenne, de ahogy most hamis andráskeresztekkel visszarégiesítik a Margit hidunkat, annak sem ártott meg.
Szerintem ez nem esztétikai kérdés. Van olyan is, de ez nem az. Az én értelmezésemben egyszerűen trehányság, gondolati tisztátalanság, ellentétes a nyelv logikájával.
Szerintem a suksükölő, tyuktyülölő (aki túlkompenzál, felszólító módban sem mer) olyan ember, aki majdnem egyformán írja a hármast és a nyolcast.
Ez nem a te véleményedtől függ. A hasonlat pedig nagyon rossz, mert ha hármas helyett nyolcast írsz, akkor azt mindenki félre fogja érteni, viszont ha látjuk helyett lássuk-ot mondasz, azt senki nem fogja félreérteni.
