Sziasztok van valakinél használatban, vagy valaki üzemelt már be ilyet? Mik a tapasztalatok hatásfokra, fogyasztásra és milyen fűtésrendszerhez alkalmazzátok?
Rendszeresem látogatom a fórumot (eddig csak mint olvasó) információkat gyűjteni a jövőbeli korszerűsítéseimhez. Sok jót olvastam már, de volt amit kissé furcsának talátam,, ezért utána jártam 1-2 dolognak.
Ezeket sikerült kiderítenem (a híresztelésekkel ellentétben), amit megosztanák veletek is:
aVigas nem számolja fel a szerviz hálózatát Magyarországon sőt, fejleszti. Mindezt azért, hogy a felmerülő probléma megoldását minél rövidebb idő alatt biztosítani lehessen.
Egyebek között már működik a www.vigas.hu, mely oldal folyamatos frissítések által lesz aktualizálva, pontosítva (pl. a hivatalos viszonteladók és szerviz partnerek elhelyezkedését illetőleg is, akik által a Mo-i garancia is élni fog).
Viszont olyan személytől/cégtől (vásárolt készülékre) aki nincs fent a honlapon, nem valószínű, hogy élni fog a garancia.
Aki pontos/napra kész infókat szeretne járjon utána megbízható forrásnál...
Szép napot!
Ui: Kinek nem inge, ne vegye magára, de pont nem rég olvastam :-) "Pletyka: A rosszakaróid kitalálják, a hülyék terjesztik, az ostobák elhiszik"
Már galapagos a lényeget elmondotta. H öreg a szakember, akkor szinte természetes hogy a régi beidegződésekkel alkot. Megjegyzem hogy a jobb faelgázosítók eleve köthetők zárt rendszerre. De az is lehet, hopgy gravitációsan akar fűtést megoldani, ami érthető, hiszen már a NOÉ hajóján is működhetett volna!
Viccet félretéve.
Attól hogy te láttad a munkát még nem biztos hogy az a szakemberé!!!!
Keresd meg a tervet. Ha nincs róla kiviteli terv, akkor búcsúzz el a szakembertől. Ha van, akkor keresd a tervezőt és utána csináltasd meg a szakemberekkel.
Én azzal kezdeném, hogy nem ez a szakmám csak szeretek gondolkodni, hogy bizonyos pl. fűtési rendszereket hogyan lehetne optimálisabban használni.
Most már tiszta, hogy mit szeretne. Szerintem elviekben az öszvér rendszer megvalósítható, csak a nyitott résszel 2 probléma lehet.
1. A 2000l víznek nagy a hőtágulása, így nagy tartály kell...
2. A nyitott oldalon mindig lesz lehetősége az oxigénnek a vízbe diffundálnia, így a kazántest, puffer élettartama csökken, mert jobban korrodál.
Nálam a teljesen légtelenített zárt rendszerben is volt hogy hallottam, amikor a kazán előtti szivattyúban légbubik voltak. (Hő hatására apró bubik tudak kiválni, és az ESBE "kiskörén" gyorsan vissza is jutnak. ) Spirovent mondjuk sokat segített ezen.
Ha szimpatikus a kivitelező, akkor beszéljed át vele a gyakorlati részét. A szakik is csak emberek, ők is hibázhatnak. Én is választottam egy kivitelezőt, és megcsinálta, de a fagáz átváltása gázra nem úgy ment, mint ahogy kellett volna. Egyszóval sehogy. Mondtam a szakinak, hogy a víz tudja a fizikát. Módosítottunk rajta, ami nekem durván belekerült 30e ft-omba, de most úgy megy, ahogy szeretettem volna.
Ha elkezded a fagázt használni, akkor a gáz csak nagyon ritkán fog kelleni. Én idén nem használtam a gázt egyáltalán.
galapago5: Jelenleg zárt padlófűtés+gázkazán rendszer van. Ehhez csatlakozna egy hőcserélőn keresztül a faelgáz+pufi, ami egy nyitott kör lenne. A padló+gázkazán zártsága pedig megmaradna.
gmkiev: A szaki egy idős épületgépész, aki egész életében ezzel foglalkozott, csomó szakmája van, folyamatosan továbbképzi magát, a fia szintén ugyanezt csinálja, és évtizedek óta bejáratott szakembergárdája van. Mikor felhívtam, és mondtam hogy mit akarok, mondta, hogy éppen a közelben dolgoznak, menjek és nézzem meg. Megnéztem (fűtés, víz, gáz, hőszivattyú, rekuperátor, fal fűtés-hűtés, komplett épületgépészet, volt ott minden mint a mesében) és nekem nagyon hitelesnek tűnt. Minden igényesen volt megcsinálva.
Szerinted miért hülyeség a fentebb felvázolt rendszer? Azért kérdezem, hogy a következő beszélgetésünkkor felkészült legyek, és megkérdezzem tőle, hogy mi a véleménye erről.
Eljött egy nagyon hozzáértőnek tűnő szaki ( ez elég veszélyes lehet) felmérni a terepet a faelgáz beszerelés előtt. Az ő javaslata az, hogy a kazán-puffer kör nyitott legyen és hőcserélővel csatlakozzon a meglévő zárt gázkazán-padlófűtés körhöz.
Mi ennek a megoldásnak az előnye és mi a hátránya? Talán ezt a kérdést néki kellett volna feltenned. Mert erre a válaszra itt többen is kíváncsiak lennénk! (gondolom)
Jó ez így egyáltalán? Ez nem a jó-nem jó kérdése. Értelmetlen ennyi az egész.
A lakás ~150m2, ~400m3, jelenleg szigeteletlen b30 falú, egy ikerház egyik fele, tehát az egyik oldalon nincs hőveszteség.
Mennnyire lenne ideális ide egy Attack DPX 25 Profi egy 2000l-es pufival? És ha felkerülne majd vmikor egy 10cm-es hőszigetelés? Én max 150 l.-t tennék. Ha szigetelés lesz akkor már nagyon elég. A kazánt nem méltatnám, mert azonnal kiprédikálnak a fiúk. De azért egy ÖV égőteres POWER (EDILKAMIN9 jelenleg verhetetlen. Persze jó a VIGAS, meg az ATMOS is. Amire utalok az inkább az, hogy olyat vegyél ami mögött van némi háttér. Igaz ezt a VIGAS éppen készül felszámolni!
Megéri vajon a plusz hőátadó felület a felárat? És a Profi változat?
Elég lenne esetleg egy 1500-as pufi is?
Érdekelne, hogy akinek hasononló paraméterekkel rendelkező lakása van, kb mennyi fát fűt el egy télen?
Ez egy olyan kérdé amit nagyon nehéz megválaszolni oly módon, hogy neked is eredményes legyen az információ.
1. Egyetértek a szkival, én is hőcserélőn pörgetném át a hőt a padlóba. Lehetne termosztatikus keverőszeleppel is, azonban a 2000l víznek a hőtágulása jelentős. Hacsak nem szeretnél közel 400l tágulásit, akkor jobban jársz a hőcserélővel, mert a pdlófűtés csövei azért nem szeretik a nagy nyomásváltozást. A puffer mögé így is ajánlott keverőszelep.
2. 2000l puffer. Én nem tennék kisebbet. Hozzánk kisebbet szereltek, nagyobb kazánnal és én is a pufferbővítésen gondolkozom. -25C jobb ha nem kell csak napi 1x begyújtani. Az utólagosan beépített puffertartállyal több lesz a hőveszteség.
3. A mennyi fa fogy... Kinek milyen, mekkora a háza, mennyi a hőigénye.
Nálunk két 3 év alatti gyerek van éjjel nappal itthon a feleségemmel és napközben 22.5C körül van, éjszaka 21.4C. Így nekem 12erdei köb fa fogyott. Idén durván 230nm fűtöttünk, plusz garázs temperálás.
Eljött egy nagyon hozzáértőnek tűnő szaki felmérni a terepet a faelgáz beszerelés előtt. Az ő javaslata az, hogy a kazán-puffer kör nyitott legyen és hőcserélővel csatlakozzon a meglévő zárt gázkazán-padlófűtés körhöz.
Mi ennek a megoldásnak az előnye és mi a hátránya? Jó ez így egyáltalán?
A lakás ~150m2, ~400m3, jelenleg szigeteletlen b30 falú, egy ikerház egyik fele, tehát az egyik oldalon nincs hőveszteség.
Mennnyire lenne ideális ide egy Attack DPX 25 Profi egy 2000l-es pufival? És ha felkerülne majd vmikor egy 10cm-es hőszigetelés?
Megéri vajon a plusz hőátadó felület a felárat? És a Profi változat?
Elég lenne esetleg egy 1500-as pufi is?
Érdekelne, hogy akinek hasononló paraméterekkel rendelkező lakása van, kb mennyi fát fűt el egy télen?
Hogy mivel tudunk hatékonyabbak lenni? Nem gondolom, hogy a padló folyamatos fűtése gazdaságosabb. Belegondoltál már abba, hogy jó esetben egy szivattyú is dolgozik a folyamatos fűtés alatt? Amúgy éjszaka engem pl hidegen hagy, hogy hány fokos a padló, akkor alszom. Nem gondolom, hogy ezzel energiát nyerünk, ugyanis az energia így is, úgy is megy. A padlónak nagy a tehetetlensége valóban. Többet spórolhatsz, ha a tehetetlenségből adódó túllendülést tompítod (Meggátolni lehetetlen) A folyamatos padlófűtés esetén valóban időjárásfüggő termosztát a jó választás. Igaz nem olcsóak. Több termosztátot is használtam, de a leginkább a Simens REV24 jött be (sima fali szobatermosztát) (Ugyanenek az érintőképernyős változatától REV200 viszont mindenkit óva intek, egy rémálom...) A termosztát érzékenységét állíthatod 0.1C, 0.2C 0.5C. Padló esetén 0.1C, 0.2C választandó. Értelemszerűen a programozás is sokat segít. Kitapasztalod, hogy mennyi idő alatt melegíti a padlót fel a rendszer, és annyival korábban kezdi, vagy te állítod be, hogy fűtsön. (Hozzáteszem, ugyanennyivel korábban is kapcsold ki). A radiátorokat kicsivel ritkábban használom. Logikai relével hoztam össze. Nálam átlag 2ó alatt langyos a padló. A logikai relé 2ó padlófűtés után átvált radiátorfűtéstre, hogy a kívánt időpontban a komforthőmérséklet ok legyen.. A termosztát az elért hőfoknál lekapcsol, kis túllendülés, de a langyi padló miatt tartja a hőt jó sokáig.
Összehasonlíás gáz-fagáz, gáz folyamatos padló, vagy nem folyamatos padló mellett.... Szerintem értelmetlen. Nincs két ugyanolyan rendszer, ugyanolyan minőségű gáz, sem tél.... Állítsad be a neked leginkább tetsző/hatékony módon és örülj neki, hogy Karácsonykor a család a fa alá kuporodhat a meleg földre...
Nézd meg az Uponor vagy a Rehau rendszereit, amikkel utólagosan is be tudod telepíteni a rendszered. Ezekben is van késés, de már elég jól hangolnak össze.
Akkor áttértünk a padlófűtés szabályozhatóságának kérdéskörére. Egy idézet egy másik fórumból:
".....akkor javaslom alapfűtésként kialakítani, tehát, ahogyan többek is mondták, radiátoros fűtéssel kombinálni, mert a rendszer nagy tehetetlensége miatt nehéz jól szabályozni. Ezt a feladatot a radiátoros körökre kell bízni."
Másik idézet: "A fűtött padló viszonylag nagyobb tehetetlensége miatt a padlófűtés szabályozására elsősorban a külső hőmérsékletről - időjárás - vezérelt szabályozás ajánlott."
Igen azt lenne jó megvalósítani, hogy a külső hőmérséklet függvényében némileg váltózó, de folyamatosan fűtött padló lenne az ideális szerintem.
Már próbálkoztam ilyenekkel, és sajnos ezekkel is fentáll az a probléma, hogy beállítom 21°C-ra eléri a levegő a beállított értéket és kikapcsol a termosztát.
De a padló továbbra is adja ki magából a hőt és felkúszik a levegő hőmérséklete 21.4°C. Mióta kész van a hőszigetelés azóta, hogy visszaessen 20.9°C-ra amikor
újra bekapcsol a termosztát annyi idő telik el, hogy a padló már visszahült jóval 20°C alá. És ezt nem tudom kivédeni szobatermosztáttal.
Ezért szeretném a padló hőmérsékletét mérni és mikor már leesik 25°C-ra akkor ráindítani a szivattyút vagy a kazánt. Természetesen ha kint -20°C van akkor ez a 25°C
már modosulna a külső hőmérséklet mérő alapján 35°C-ra
Nem tudom így érthetőbb e miért és miként szeretném szabályozni a padló hőmérsékletét.
".....hogy leggazdaságosabban állandó hővel lehet vele fűteni."
"...Ezért tartanám sokkal célravezetőbbnek a padló hőmérséklet alapú szabályzását"
Kicsit ellentmondónak érzem, hogy akarod-e vagy sem a padlóvíz hőfokszabályozását.
"Mikorra a szoba levegő hőmérséklete visszaesik annyira, hogy egy síma szobatermosztát kapcsol
addigra a padló már régen kihült."
A jobb termosztátok tized fokokat észrevesznek már. Könnyedén, és állítólag pontosan. Pl. Siemens.. És van időjárás követő, - külső hőmérséklet érzékelős, - és/vagy öntanuló verziójuk is, Keress rá.
Van radiátoros rész is de az csak tartalék, amire az idei tapasztalatok szerint nem igen lesz szükség.
Még a -20-ba is igen jól teljesített a padló.
Igaz csak mezei felhasználó vagyok de tapasztalatom szerint igen nagy jelentősége lenne egy olyan szabályzónak amivel fel lehetne állítana egy külső hőmérséklet függő fűtési görbét
és nem kellene a keverő szelepet kézzel tekergetni és állítgatni a padlóba menő vízhőfokot annak függvényében, hogy +5°C vagy -20°C van kint.
Saját 2 teles tapasztalatom a padlófűtéssel az, hogy leggazdaságosabban állandó hővel lehet vele fűteni. Méréseim szerint 15-30% megtakarítás érhető el így csak akkor ha semmi mást
nem csinálok csak nem hagyom kihűlni a padlót és nem kell újra és újra arra energiát pazarolni, hogy felfűtsem a több köbméter betont a talpam alatt. Ezért tartanám sokkal célravezetőbbnek a padló
hőmérséklet alapú szabályzását és annak függvényében a kazán vagy a keringető szivattyú elindítását. Mikorra a szoba levegő hőmérséklete visszaesik annyira, hogy egy síma szobatermosztát kapcsol
Azért ez boltban megvéve jóval drágább, arról nem beszélve, hogy ágyúval verébre kategória. Ilyent mi hőközpontba építettünk be, de még ott sem lehetett kihasználni a tudását.
Lehet kapni olyan termosztátot, ami keverőszelepet tud vezérelni, de szerintem padlófűtésnél nagyon nem fog kijönni az előnye. Volt már itt taglalva, hogy kizárólag padlófűtés esetén mennyire van értelme a külső hőmérsékletre való előremenő keverésnek.
Hát igen, a linkelt cikket olvasva én is erre a következtetésre jutottam.
Lehet, hogy egy 300-500-800L-es puffert beállítva és azt csak 45-50°C-ra felfűtve a kazánz is jobb hatásfokkal lehetne üzemeltetni és sokkal ritkábban kellene bekapcsolnia.
Ehhez már csak egy olyan ma még nem létező termosztát beszerzése lenne a csúcs, ami figyelné a külső és a padló hőmérsékletét is és egy csőtermosztátot vezérelve
szabályozná a padlóba jutó víz hőmérsékletét 25-35°C között.
tervet. Ha nincs róla kiviteli terv, akkor búcsúzz el a szakembertől. Ha van, akkor keresd a tervezőt és utána csináltasd meg a szakemberekkel.